Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
Kihirdették az országos néprajzi és helytörténeti pályázat megyei fordulójának eredményeit Á megyei Múzeumbaráti Kör évi közgyűlésén ünnepélyesen kihirdették az 1976. évi Országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő- pályázat, valamint a Helytörténeti pályázat megyei fordulójának eredményeit. A néprajzi pályamunkákról Beck Zoltán múzeumi osztályvezető, a helytörténeti pályamunkákról dr. Czenlé- di Imre múzeológus adott rövid értékelést. Elmondották, hogy bár az idei pályázók száma nem éri el az elmúlt években jelentkezőkét, munkáik minősége biztosítja azt a színvonalat, melyet sikerült állandósítani e rangos pályázatokon. A beérkezett tanulmányok közül nem egy publikálásra érett. A Néprajzi és nyelvjárási Cryűj- Inpályázat díjazottjai a következők : Felnőtt tagozaton: I dí(j Molnár Ambrus: Szeghalom határának helynevei; II. díj Nagy József: Körösmenti paömalyhalá- szok; IIL díj (megosztva): Sártói Ambrus: Iványi István és családja története: dr. Beréczki Imre: Képek Kádár Gyula déva- ványai gulyás életéből. Pénzjutalomban részesült L. Papp Zsig- mond „Szánlás-vetés” című munkája, könyvjutalmat pedig Nagy József, L. Papp Zsigmond és Csarejs Jánosné kaptak. Az ifjúsági tagozaton a bíráló bizottság első díjat nem adott ki. II. díjat kapott Miklya Zsolt: Hagyományos állattartás a kar- dosi Szeljak-tanván, III. díjat peA tárgyalóteremből A fekete fuvarok Miklós István, a 8-as számú Volán Vállalat dolgozója a közelmúltban tehergépkocsival árut Bzállílott Salgótarjánba, s onnan üres kocsival kellett volna visszatérnie a békéscsabai telephelyre. Útközben azonban betért az egyik sóderbányába és megpakolta a kocsit. Egy korábbi ! megbeszélés szerint eleget akart tenni ismerőse kérésének. Persze a feketefuvarért jól jött a pénz. Ám nem volt szerencséje, j A gépkocsija elromlott. A Volán Vállalat dolgozói segítségére siettek. Ekkor derült fény a visz- | szaélésre. Hamarosan társai is i horogra kerültek. így Horváth István, Bálint Géza. Laurinuecz István, Mándi János, a vállalat gépkocsivezetője. A múlt évben többször előfordult, hogy Budapestről Békéscsabára, Mezőberénybe és Csanád- apácára sódert szállítottak. A bűncselekmények többségét úgy követték el, hogy a megrendelt mennyiségnél mintegy 5 köbméterrel többet raktak a gépkocsira. A menetleveleken természetesen csak a megrendelt sódermennyiséget (Öntették fel. A többletért a fuvardíjat zsebré- vágták, illetve osztozkodtak rajta. A vállalat fegyelmivel elbo- csálptta őket. ezenkívül a mintegy 18 ezer forint kór megtérítésére kötelezte a visszaéléseket elkövető gépkocsivezetőket. Ezt követően került sor a bírósági eljárásra. A békéscsabai városi bíróság folytatólagosan, társtetteskértt. magánokirat-hamisítással elkövetett hűtlen kezelés bűntetté miatt halmazati büntetésként Horváth Istvánt hat hónap szabadságvesztésre és i 2 500 forint pénzbüntetésre. Bálint Gézát négy hónap szabadságvesztésre és 2 800 forint pénz- büntetésre, Miklós Istvánt négv hónap szabadságvesztésre és 2 800 forint, pénzbüntetésre. Lau- rinvecz Istvánt nedig 3 000 forint és Mándi Jánost 3 500 forint. pénzbírságra büntette. A szabadságvesztés végrehajtását kél évre felfüggesztette. A vádlottak enyhítésért fellebbézték. —dl. I dig Juhász Mária—Míszlai Erzsébet: Népi találkozás Eleken és i Újkígyóson című pályamunkájáért. Pénzjutalomban részesült Mátyási Erika, aki egy paraszt- életrajzot küldött a pályázatra. A Helytörténeti pályázat első díját dr. Formán István kapta „Orosháza a .második világháború idején” című tanulmányáért Második díjban részesült dr. Marik Dénes „Fejezetek a gyulai szakszervezeti mozgalom életéből” és Dedinszky Gyula „Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez” című pályamunkájáért. míg harmadik díjat ugyancsak ketten érdemeltek ki: dr. Abonyi Lajos „Fejezetek Elek történetéből” és Nagy József „Századforduló” című tanulmányukkal. Pénzjutalomban részesült Uhrin Edit és Horváth Lajos békéscsabai, illetve békési pályázó. A pályadíjakat Ambrus Zoltán. a megyei tanács művelődésügvi osztályának főelőadója adta át. Az orosházi Alföldi Kőolaj- j és Gézipar; Gépgyárban már hagyomány, hogy minden évben megrendezi a KISZ-szervezet a Kiváló Ifjú Munkás, Kiváló Ifjú Szakmunkás, a Szakmai If- j jú Mestere, valamint a Kiváló Ifjú Mérnök és Ifjú Technikus versenyekét. Ezek célja a fiatal szakmunkások. szakemberek i szakmai és általános műveltségé- i nek rendszeres gyarapítása. A tavaly—tavalyelőtti versenyen a j magas követelményeknek 25 fiatal tett eleget: négyen nyerték j el a Kiváló Ifjú Munkás, tizenkilencen a Kiváló Ifjú Szakmun- | kás, ketten pedig a legmaga- | sSbbnak számító Szakma Ifjú J Mestere címet. Az idén augusztusban megrendezett versenyen három fiatal szakember nyerte el a Kiváló Ifjú Mérnök, egy j pedig a Kiváló Ifjú Technikus J címet. A gyár Ártamonov Nyikoláj KISZ-szervezete november )3—J 14-én, az emúlt hét végén bo- [ nyolította le az ifjúmunkások és j ifjú szakmunkások versenyét, amelyet még májusban hirdettek meg. Az elmúlt hónapokban több szakmai előadást hallgattak meg a fiatalok, amelyeket a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsénak tagjai tartottak. Szintén az FMKT bonyolította le a KISZ-bizottság irányításával az. egész versenyt, az előkészítéstől a rendezésig. A verseny első Kiváló dolgozók, törzsgárdatagok az endrődi ÁFÉSZ-nél A Gyoma—Endröd és Vidéke ÁFÉSZ-nél a közelmúltban rendezett ünnepségen törzsgárda- jejvényeket és kitüntetéseket adtak át. Huszonöt és húszéves törzsgárdatagsága alapján Csapó László, Krucnió Endre, Vincze József, Kis Lajos, Balogh Dáni- elné, Bakk Julianna és Kurilla Lászlóné vehette át az aranygyűrűt, illetve aranynyakláncot. Gellai Emőné, Farkas Elekné, Dékány Károly és Balogh Dániel részesült Kiváló Dolgozó kitüntetésben. Huszonöt évi eredményes munkája után három dolgozó jubileumi jutalmat kapott, és több törzsgárdatag dolgozó részesült eredményes szövetkezeti, mozgalmi munkája alapján pénzjutalomban. napján elméleti kérdéseket oldottak meg a fiatalok. Szakismeret, anyagismeret, szakrajz, matematika, biztonságtechnika és politikai ismeretek témakörben adtak számot felkészültségükről. Másnap, november 14- én zajlott le a gyakorlati verseny, amelyet minden évben izgalmas eseményként tartanak számon a gyárban. Többen bemennek a dolgozók közül a munkahelyükre, szurkolni a ver. senvző fiatal munkatársaknak, barátoknak. A bírálóbizottság Nagrand Antalnak, az FMKT titkárának vezetésével több órás, alapos vizsgálódás és vita után hozott döntést. Végül is a lakatosok közül Kókai István érte el a Szakmai Ifjú Mestere címet és Kiváló Ifjú Szakmunkás lett Mo.jsza József, Garamvölgyi István, Sala János és Bessertvi József .Az esztergályosok közül Ladányi István, Kiss H. Tibor és Bozóki Ferenc, a hegesztők közül Marcsó János lett Kiváló Ifjú Szakmunkás. Nagy Mihály hegesztő a Kiváló Ifjú Munkás címet érte el. A gyár gazdaság- vezetése személyenként 1300, 1100. illetve 800 forintos pénzjutalomban részesítette az eredményesen versenyző munkás- fiatalokat. A KISZ- és a szak- szervezet könyvjutalmakat adott át. Kókai István lakát08, a Szakma líjú Mestere a gyakorlati vet- scuy közbeu Foto: Faíudi János líjú szakmunkások versenye a gázipari gépgyárban Hivató TIT-liltáí Heznkovácsházán: Gyimiväsii tisztin« Szívvel és ésszel kell a tudományokat terjeszteni Kit látogassunk meg a tudó- | mányok terjesztésének fáradha- j tatlan munkásai közül? — kér- | deztük a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés megyei szervezetének titkárát, dr. Kru- pa Andrást. — Nem könnyű a választás. Van olyan járási titkárunk is, aki 13 éve szervezi az előadásokat a megye vidékein. Hosszú idő után ismét női titkár erősíti az ismeretterjesztők sorait a mezőkovácsházi járásban. Keressék meg Gyöngyössi Lászlónét. Ő a járás népművelési felügyelője is. Munkatársa volt az előző titkárnak, Balogh Györgynek, aki 10 év ismeretét, jó tapasztalatát adta tovább utódjának. * * * Az ám, csakhogy Gyöngyüssi- nét igen nehéz megtalálni. Nem olyan ember, aki- az íróasztal ■mellől utasítja munkatársait. Nap mint nap járja a vidéket. Most is ajtócsukáskor érte el a telefoncsengő hangja. Medgyes- re indult éppen, amikor jelentkeztünk nála. Szívesen beszél a munkájáról, a medgyesi látogatást majd estére hagyja. — Csak a személyes ismeretséggel, jó baráti kapcsolattal, állandó jelenléttel eredményes a művelődés munkája. Levelekkel, szigorúan iktatandó utasításokkal nem boldogulnék sohasem. Nincs Qiyan ember a járásban, akinek csak kicsi köze van a művelődéshez és én ne ismerném. De így van ez jól. Tizenegy évig dolgoztam a könyvtárban. A járás akkor 19 községében rejlő kisebb-nagyobb könyvtár polcait együtt poroltam a könyvtárosokkal. A módszertani segítség mellett szükség volt a polcclpelésre. könyvporolásra is. Az ismerőseim egyre lazítottak, miért nem tanulok, •függetlenül j élek, eszem is van. Jelentkez- | tem az ELTE magyar—könyvtár I szakára. Azt hiszem, nem volt nálam meglepettebb ember, amikor hozta a postás az értesítést: felvettek. Hat évig jártam a levelezőre. Sokszor úgy, de úgy elkeseredtem! Nem volt könnyű dolgozni és tanulni egyidőben. Igazlalanul vádoltak néhányan, azért járok egyetemre, hogy itthon a tanácselnök előtt lobogtassam a diplomát. Nem sokkal államvizsga után már a gyakortat- ban kamatoztattam az elméletet. Megüresedett a járásban a népművelési felügyelő helye. Idekerültem, ellenőrizni, ösztönözni, segíteni a művelődési intézmények munkáját. A könyvtári főnököm, Balogh György szív- vel-lélekkel dolgozott az ismeret- terjesztésért. Sokat láttam, tanultam tőle, így amikor egy éve megbíztak a TIT-titkárl feladatokkal, ismerős volt ez a terület. Elgondolkozva pillant az előtte heverő TIT-szerződésekre. Rendszerezett, pontosan vezetett tgé- n'-ek: előadók neve, előadások címe. — Kitűnően összefér a közművelődési felügyelő és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat titkárának feladatköre az életemben, szinte elválaszthatatlan a kettő egymástól. Amikor például a nagybánhegvesi művelődési ház igazgatónőjével beszélgetünk az ifjúsági klubról, ilyenolyan szakkörről, mindig kibukik a kérés, szükség lenne szakelőadóra, pedagógiai vagy természettudományi témában. Évente 700 TlT-előadást tartunk a járásban. Közel 200 járási szakember kapcsolódik az ismeretterjesztéshez. A nagy szám mögött rejlő emberek szinte a tudományok minden ágához értenek. ki-ki szakterülete szerint. Örülök, hogy egyre több a mező- gazdasági és rryűszaki végzettségű előadó, akikre számíthatok. Kíváncsi vagyok az előadások visszhangjára is. A fő elvem az, hogy soha nem akarok senkit rábeszélni. vagy erőltetni egy-egy téma lekötésére. A művelődési ház igazgatók ismerik a kiscso- ] portok, rétegek érdeklődését, mert nekik kell Irányítaniuk és fejleszteniük az igényeket. Mezőhegyesen például sok a fiatal, most olyan előadássorozatot kértek, amely a mai fiatalok kultúrájával, önismeretével, szemléletével, jövőjével foglalkozik. (Fotó: Veress Erzsi) Könnyű dolgom van többek között Battonyán, Nagy bánhegyesen, Nagykamaráson, Végegyházán, ahol tapasztalt művelődési szakemberek segítenek az ismeretterjesztésben. A Mézőhe- gyesi Állami Gazdaság nemcsak a mezőgazdasági munkában vívott ki elismerést magának, a dolgozók művelődésével is törődnek. Három sorozatban 48 előadást kértek a majorságok, Csatókamrás, Peregpuszta lakóinak. Ott, ahol más művelődési lehetőség elvétve akad, 50—60 ember is dagasztja a sarat esténként, hogy vetítést lásson idegen földrészekről, előadást hallgasson munkahelyi életéről. Lelkesen, szeretettel beszél a környék embereiről. Látom, a személyes tapasztalat emléke melegíti át tekintetét, hangját, amikor a kaszaperi kézimunkaszakkör asszonyait, vagy a med- gyesbodzási tsz-dolgozók tudásszomját sorakoztatja a hallgató elé. — A szocialista brigádok megyei közművelődési vetélkedője is szaporítja az ismeretterjesztő, előadások számát, Külön sorozatot kértek színházról, moziról, politikáról, képzőművészetről, zenéről. Az MHSZ, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, az ÁFÉSZ-szakcsoportok mindig tudják hová forduljanak, ha továbbképzést rendeznek, vagy társadalmi, természettudományi eredményekre kíváncsiak. Dombegyházán együtt hallgatnak hadtudományi előadást a határőrség katonái, a KISZ-esek és a nyolcadikos fiúk. * * * Jegyezni sem győzné a krónikás az ismeretterjesztés élő formáit, lehetőségeit, a TlT-titkár örömét, apró gondjait, ezernyi ötletét, amelyek a mezőkovécs- házi járásbelieket gazdagítják élménnyel, tudással. A jövő útja persze a TIT-szervezetnél is a helvi csoportok,1 klubok, szervezetek kiépítése. Akkor majd a titkárnak csak összefognia, egyeztetnie kell a tervekét. De addig még sokszor sóhait fél Gyöngyössiné: „Ha több időm jutna a kisbaráti körök, orosz- szoktató gyermektanfolyamok, természettudományi* előadások néoszerűsítésére, nvugodíabb lennék, talán elégedetteb is az ismeretterjesztés helyi eredményeivel”. Pede Zséka