Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
A forradalmár nemzetközisége Nyomozás bűnügyben — Milyen szerepe van a beismerésnek? — Ügyvéd és védence — Ki a tettes? Beszélgetés Dénesi Miklós őrnaggyal, a békéscsabai rendőrkapitányság biiniigyi osztályvezetőjével Legtöbb esetben a rendőrség csak me elkövetett bűncselekmény következményeit ismeri, esetleg egy két ujjnyomot talál a helyszínen. De néha azt sem. A cselekményt mégis (el kell deríteni. A kriminalisztika tudományának néhány klasszikusa sze: rint a felderítés során a nyomozóknak öt alapkérdésre, mások szerint pedig hétre kell pontos választ adni. Tény az, hogy napjainkban is a legfontosabb kérdések egyike: ki a bűncselekmény tettese. A büntetőeljárásról szóló törvény pontosan körvonalazza. hogyan kell eljárnia a nyomozó hatóságnak. Általános előírások ezek. az esetek azonban egyediek. Mindegyik más és más. Nehéz és felelősségteljes munka a bűnelkövetők leleplezése. Nem mindig van a nyomozó kezében az Ariadne-fonala, amely elvezeti a tetteshez. Mivel indul a nyomozás, hogyan szűkül a gyanúsítottak köre? Milyen szerepe van a beismerésnek a rendőrségi eljárásban? Azaz. hogyan folyik a nyomozás? Erről beszélgettünk Dénesi Miklós őrnaggyal, a békéscsabai rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével. — A panaszok, a feljelentések a rendőrkapitányság ügyeletére érkeznek írásban vagy telefonon a napszak minden órájában. Sokszor személyesen keresik fel panasszal a rendőrséget. A feljelentés beérkezésétől három napon belül dönteni kell a nyomozás elrendeléséről.'. Ha ebben a kérdésben nem lehet megnyugtatóan állást foglalni, akkor a feljelentést ki kell egészíteni. Mert a nyomozás csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén indulhat meg. — Mikor indul meg a nyomozás azonnal? — Ha késedelem veszélyezteti a tettes leleplezését. Különösen akkor, amikor megkezdett bűn- cselekmény jut a tudomásunkra vagy újabb bűncselekmény elkövetésétől, illetve az elkövető , elrejtőzésétől, a bizonyítékok eltüntetésétől vagy megsemmisítésétől kell tartani. — Ezt írja elő a jogszabály, de mi a gyakorlat? Történetesen, ha telefonon érkezik egy súlyos bűncselekmény bejelentése a rendőrséghez, az éjszakai órákban? — Az ügyeletes értesíti az éjszakai szolgálatot teljesítő rendőröket. Gépkocsival azonnal kimennek a bűncselekmény helyszínére. Ilyenkor a nyomozás nyomban megkezdődik. — Mi szükséges ahhoz, hogy valakivel szemben folyjon az eljárás? —: A nyomozás általában a bűncselekmény helyszínének rögzítésével, s a bűncselekmény elkövetésére utaló adatok beszerzésével indul meg. A gyanú még nem azonos a bűnösség kimondásával. Lényegét tekintve, az objektív valóság egy. fontos láncszeme. — A gyanút közük a gyanúsítottal? — Hogyne. Közöljük vele az alapos gyanú tényét. Elmondjuk, hogy milyen' bűncselekmény elkövetésével gyanúsítjuk. Megvan a lehetősége, hogy a gyanút elhárítsa magáról. Ha például közli, hogy a bűncselekmény elkövetésekor másutt, mások társaságában volt, s ez igaznak bizonyul. Letartóztatni azonban csak akkor lehet, ha olyan vétséget, illetve bűntettet követett el, mely miatt a törvény szabadságvesztéssel büntetheti. De még további feltétel, ha veszélyezteti a nyomozás eredményességét, szökéstől kell tartani vagy zavarja a köznyugalmat. Ez esetenként mérlegelés tárgya. — Kérhet ügyvédet? — Már a gyanú közlésekor felhívjuk a figyelmét, hogy választhat védőt. Kötelező védelem esetén fel kell hívni a figyelmét arra is, amennyiben három napon belül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság fogja számára kirendelni. Az első kihallgatás után a nyomozás minden szakaszában közreműködhet a védő. Négyszemközt beszélhet védencével, reszt vehet a szembesítéseken, avagy egyéb, a gyanúsítottat érintő nyomozati cselekményeknél s különböző indítványokat tehet érdekében. Ez nagyon fontos a nyomozás szempontjából is. Hiszen a rendőrség nem akar ártatlan embert gyanúsítani. — Hogyan viselkednek a gyanúsítottak? Van-e jelentősége a lélektani ismereteknek? — Általában az első bűnté- nyeseket lelkileg nagyon megrázza a bűn elkövetése, de főleg a leleplezés. S a kihallgatáson őszinte, beismerő vallomást tesznek. Természetesen az esetek túlnyomó többségében szerepe van a bűncselekmények súlyának, az indítékoknak. Sőt még a munkahelyi és a családi kötelékeknek is. A konok bűnözők többsége viszont az eljárás során folyton ártatlanságát hangoztatja. A tapasztalatoknak s az emberismeretnek tdr- mészetesen van jelentősége a nyomozó munkájában. Adhat jó ötleteket is. A bizonyítékok beszerzése és mérlegelése azonban ennél sokkal fontosabb útmutatóul szolgál. — Milyen jelentősége van a beismerésnek? — A gyanúsított beismerése önmagában nem elegendő, legfeljebb leegyszerűsíti a nyomozást. A bűnösség bizonyítása a rendőrség feladata. A beismerés viszont a cselekmény elbírálásánál enyhítő körülmény. — Érvényesül-e kivételezés a büntető eljárás során? — A bűncselekmények felderítése során a rendőrség következetesen betartja a párthatározatokat, a jogpolitikai elveket, a törvényes előírásokat, mégpedig mindenkivel szemben, tekintet nélkül a beosztásra, avagy az „összeköttetésekre”. Az ilyesmi nem befolyásolja, de nem is befolyásolhatja a munkánkat. — Milyen Békéscsaba bűnügyi helyzete: A város melyik része a legfertőzöttebb? Mit tesz a rendőrkapitányság a bűncselekmények megelőzése érdekében? — Egy-két súlyosabb esettől eltekintve, a megyeszékhely bűnügyi helyzete megnyugtató. A bűncselekmények számát tekintve, 1976-ban is a korábbi évek átlaga jelentkezik. A városnak kimondottan fértőzött kerülete nincs, azonban a városközpontban, a második és a harmadik kerület egy részében jellegéből, forgalmából fakadóan magasabb az elkövetési arányszám, mint másutt. A bűntettek többségét a vagyonelleni cselekmények teszik ki. Figyelembe véve a bűntettek jellegét, fokozzuk a megelőző tevékenységet. A különféle ellenőrzésekbe a társadalmi erőket is bevonjuk, s továbbra is számítunk a lakosság segítségére. Szükséges azonban, hogy a vállalatok és szövetkezetek nagyobb gondot fordítsanak a társadalmi tulajdon védelmére. Sok bűncselekmény tettese éppen az ezen a téren mutatkozó hanyagságot használja ki. — Köszönjük a válaszokat. Scrédi János Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomásai- ' nak puszta felsorolása hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Ország- és helységnevekből kirakhatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki később állatorvosi diplomát is szerzett. . Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszenvedett sé. reimet... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem Védelmembe ... ” | Erős igazságérzete tükröződik verseiben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után új- ságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tartalékos tisztként az orosz fronton hadifogságba esett, s kommunistává Oroszországban lett a szibériai hadifogolytáborban. A százezer magyar internacionalista egyik vezéregyéniségeként harcolt az ellenforradalmárok ellen. 1918-ban hazatért, de itthon, mint a KMP egyik megalapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Magyar Tanácsköztársaság vörös hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csapatát. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsben, Csehszlovákiában, Bulgáriában végzett : pártfeladatokat. Németország- ] ban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgo- j zott a Szovjetunióban. J i Gazdasági beosztásokban tevékenykedett, gazdasági cikkeket írt. A spanyol polgárháborúban a 11. nemzetközi brigád pa- j rancsnoka Flatter Ottó néven, j A köztársaság bukása után ! Franciaországba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a j szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnágyobb szükség volt bátorságra, tisztánlátásra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, katonaként, gazdasági szakemberként vagy diplomátaként. Sztálingrád, nál a szovjet hadseregben ha r- I colt, majd a moszkvai rádió ! magyar adását vezette — a I magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismertette a fasizmus igazi arculatával, a háború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a haza valódi értékeinek védelmére. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletariátus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentőségét ... A mj új életünket is az októberi forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság hagyományai határozták meg.” E hagyományok szerint élt és küzdött egész életén át. Amikor az interjú készült, államminiszterként dolgozott. Annak a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az államminisztereként. amelynek megalakításában. 1956 november elején ugyancsak részt vett. Nyolcvanéves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett küzdött kommunistaként a magyar és a nemzetközi haladás, a forradalom ügyé. ért. A fél évszázad bármely dátumát nézzük — az adott időben Münnich Ferenc a ijemzet- közi munkásmozgalom élvonalában tevékenykedett. Élete, munkássága arra is példa, hogy az igaz; kommunista, az igazi forradalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkötelezettség. JM. D. Veteránok, bizalmiak baráti találkozója Békéscsabán Hunya István mondott ünnepi beszédet Hagyomány már Békéscsabán,! hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére a MEDOSZ városi szervezete megrendezi a veteránok, szakszervezeti bizalmiak baráti találkozóját. Az idei ünnepség vasárnap, november 14- én volt az iparosok székháziban Ott voltak a földmunkásmozgalom öregharcosai, a szakszervezet bizalmijai, aktivistái. Az elnökségben helyet foglalt többek között Hunya István, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitüntetett viharsarki földmun- kásmozgalmi veterán, a ME- DQSZ országos elnöke, Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának elnöke, Gyeb- nár Jánosné, Lestyán Istvánná és más köztiszteletben álló aktíva. A vendégeket Betkő Pál, a MEDOSZ városi szervezetének titkára meleg szeretettel köszöntötte, majd Hunya István emelkedett szólásra. Az endiődi származású egykori kubikos — aki 59 évvel ezelőtt orosz földön élt, s személyes tanúja volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom I eseményeinek, később pedig mint emigráns hosszú éveket töl- ! tött a Szovjetunióban — méltatta a Nagy Október nemzetközi jelentőségét, a magyar—szovjet barátság sokoldalú előnyét. Beszélt j a nemzetközi helyzet 'időszerű kérdéseiről, a szakszervezeti mozgalom jelenlegi feladatairól. Meiis Erika forradalmi verseket szavalt, a MEDOSZ városi szervezete pedig megjutalmazta a legjobban dolgozó aktivistákat. Ebéd után még jó ideig együtt maradt a társaság. Hunya Istvánt a készülő regényéről faggatták, amelyet Visszatekintés címen ír. A felszabadulás óta eltelt időszakot öleli fel. „Történelem ez, nézz bele, talán magadat is meglátod benne”, ez lesz a könyv mottója — mondotta Hunya István. A Kubikosok című regénye első alkalommal az 1930-as években a Szovjetunióban jelent meg. azóta idehaza újabb két kiadást ért meg. Az 1919-esek, i valamint az Emelt fővel című! könyvekben szintén történelmi I hűséggel állított örök emléket harcostársainak. A jelenlevők jól tudták, hogy Hunya István annakidején csak négy elemit végzett, korán pásztorságra, cselédségre, kubikmunkára fogták. Ezért voltak kíváncsiak: hogyan jutott el a könyvírásig? Pista bácsi a tőle megszokott szerénységgel válaszolt: — Nyelvtant a börtönévekben tanultam. Szerencsém volt, sikerült sok jó történelmi könyvhöz jutnom, ott olvastam' Marx, En- gelsz és Lenin-műveit is. Fiatal voltam, jó volt a memóriám. Ha gondosan elolvastam egy-egy könyvet, akkor a rabtársaknak elmagyaráztam a tartalmát. Nehéz évek voltak ezek, de később sok hasznát vettem. Beszélt Leninről, akit személyesen látott, a Szovjetunióban szerzett élményeiről. Felelevenítették a viharsarki mozgalom eseményeit, beszélgettek a szak- szervezeti mozgalom jelenlegi feladatairól is. Megyénk öregharcosát azzal búcsúztatták, hogy a mielőbbi viszont látásra Békéscsabán. unya István, a MEDOSZ országos elnöke ünnepi beszédét mondja /lói