Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

A forradalmár nemzetközisége Nyomozás bűnügyben — Milyen szerepe van a beismerésnek? — Ügyvéd és védence — Ki a tettes? Beszélgetés Dénesi Miklós őrnaggyal, a békéscsabai rendőrkapitányság biiniigyi osztályvezetőjével Legtöbb esetben a rendőrség csak me elkövetett bűncselek­mény következményeit ismeri, esetleg egy két ujjnyomot talál a helyszínen. De néha azt sem. A cselekményt mégis (el kell de­ríteni. A kriminalisztika tudományának néhány klasszikusa sze: rint a felderítés során a nyomozóknak öt alapkérdésre, mások szerint pedig hétre kell pontos választ adni. Tény az, hogy napja­inkban is a legfontosabb kérdések egyike: ki a bűncselekmény tettese. A büntetőeljárásról szóló törvény pontosan körvonalaz­za. hogyan kell eljárnia a nyomozó hatóságnak. Általános elő­írások ezek. az esetek azonban egyediek. Mindegyik más és más. Nehéz és felelősségteljes munka a bűnelkövetők leleplezése. Nem mindig van a nyomozó kezében az Ariadne-fonala, amely elve­zeti a tetteshez. Mivel indul a nyomozás, hogyan szűkül a gyanú­sítottak köre? Milyen szerepe van a beismerésnek a rendőrségi eljárásban? Azaz. hogyan folyik a nyomozás? Erről beszélget­tünk Dénesi Miklós őrnaggyal, a békéscsabai rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével. — A panaszok, a feljelenté­sek a rendőrkapitányság ügye­letére érkeznek írásban vagy telefonon a napszak minden órájában. Sokszor személyesen keresik fel panasszal a rendőr­séget. A feljelentés beérkezésé­től három napon belül dönteni kell a nyomozás elrendeléséről.'. Ha ebben a kérdésben nem le­het megnyugtatóan állást fog­lalni, akkor a feljelentést ki kell egészíteni. Mert a nyomo­zás csak bűncselekmény alapos gyanúja esetén indulhat meg. — Mikor indul meg a nyomo­zás azonnal? — Ha késedelem veszélyezteti a tettes leleplezését. Különösen akkor, amikor megkezdett bűn- cselekmény jut a tudomásunk­ra vagy újabb bűncselekmény elkövetésétől, illetve az elköve­tő , elrejtőzésétől, a bizonyíté­kok eltüntetésétől vagy meg­semmisítésétől kell tartani. — Ezt írja elő a jogszabály, de mi a gyakorlat? Története­sen, ha telefonon érkezik egy súlyos bűncselekmény bejelen­tése a rendőrséghez, az éjsza­kai órákban? — Az ügyeletes értesíti az éj­szakai szolgálatot teljesítő rendőröket. Gépkocsival azon­nal kimennek a bűncselekmény helyszínére. Ilyenkor a nyomo­zás nyomban megkezdődik. — Mi szükséges ahhoz, hogy valakivel szemben folyjon az el­járás? —: A nyomozás általában a bűncselekmény helyszínének rögzítésével, s a bűncselekmény elkövetésére utaló adatok be­szerzésével indul meg. A gyanú még nem azonos a bűnösség ki­mondásával. Lényegét tekintve, az objektív valóság egy. fontos láncszeme. — A gyanút közük a gyanú­sítottal? — Hogyne. Közöljük vele az alapos gyanú tényét. Elmond­juk, hogy milyen' bűncselek­mény elkövetésével gyanúsítjuk. Megvan a lehetősége, hogy a gyanút elhárítsa magáról. Ha például közli, hogy a bűncselek­mény elkövetésekor másutt, mások társaságában volt, s ez igaznak bizonyul. Letartóztatni azonban csak akkor lehet, ha olyan vétséget, illetve bűntet­tet követett el, mely miatt a törvény szabadságvesztéssel bün­tetheti. De még további fel­tétel, ha veszélyezteti a nyomo­zás eredményességét, szökéstől kell tartani vagy zavarja a köz­nyugalmat. Ez esetenként mér­legelés tárgya. — Kérhet ügyvédet? — Már a gyanú közlésekor felhívjuk a figyelmét, hogy vá­laszthat védőt. Kötelező véde­lem esetén fel kell hívni a fi­gyelmét arra is, amennyiben há­rom napon belül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság fogja szá­mára kirendelni. Az első ki­hallgatás után a nyomozás min­den szakaszában közreműköd­het a védő. Négyszemközt be­szélhet védencével, reszt vehet a szembesítéseken, avagy egyéb, a gyanúsítottat érintő nyomozati cselekményeknél s különböző indítványokat tehet érdekében. Ez nagyon fontos a nyomozás szempontjából is. Hiszen a rendőrség nem akar ártatlan embert gyanúsítani. — Hogyan viselkednek a gya­núsítottak? Van-e jelentősége a lélektani ismereteknek? — Általában az első bűnté- nyeseket lelkileg nagyon meg­rázza a bűn elkövetése, de fő­leg a leleplezés. S a kihallga­táson őszinte, beismerő vallo­mást tesznek. Természetesen az esetek túlnyomó többségében szerepe van a bűncselekmények súlyának, az indítékoknak. Sőt még a munkahelyi és a családi kötelékeknek is. A konok bű­nözők többsége viszont az eljá­rás során folyton ártatlanságát hangoztatja. A tapasztalatok­nak s az emberismeretnek tdr- mészetesen van jelentősége a nyomozó munkájában. Adhat jó ötleteket is. A bizonyítékok be­szerzése és mérlegelése azonban ennél sokkal fontosabb útmuta­tóul szolgál. — Milyen jelentősége van a beismerésnek? — A gyanúsított beismerése önmagában nem elegendő, leg­feljebb leegyszerűsíti a nyomo­zást. A bűnösség bizonyítása a rendőrség feladata. A beismerés viszont a cselekmény elbírálásá­nál enyhítő körülmény. — Érvényesül-e kivételezés a büntető eljárás során? — A bűncselekmények felde­rítése során a rendőrség követ­kezetesen betartja a párthatáro­zatokat, a jogpolitikai elveket, a törvényes előírásokat, még­pedig mindenkivel szemben, te­kintet nélkül a beosztásra, avagy az „összeköttetésekre”. Az ilyesmi nem befolyásolja, de nem is befolyásolhatja a munkánkat. — Milyen Békéscsaba bűn­ügyi helyzete: A város melyik része a legfertőzöttebb? Mit tesz a rendőrkapitányság a bűncse­lekmények megelőzése érdeké­ben? — Egy-két súlyosabb esettől eltekintve, a megyeszékhely bűnügyi helyzete megnyugtató. A bűncselekmények számát te­kintve, 1976-ban is a korábbi évek átlaga jelentkezik. A vá­rosnak kimondottan fértőzött kerülete nincs, azonban a vá­rosközpontban, a második és a harmadik kerület egy részében jellegéből, forgalmából faka­dóan magasabb az elkövetési arányszám, mint másutt. A bűn­tettek többségét a vagyonelleni cselekmények teszik ki. Figye­lembe véve a bűntettek jelle­gét, fokozzuk a megelőző tevé­kenységet. A különféle ellenőr­zésekbe a társadalmi erőket is bevonjuk, s továbbra is számí­tunk a lakosság segítségére. Szükséges azonban, hogy a vál­lalatok és szövetkezetek na­gyobb gondot fordítsanak a tár­sadalmi tulajdon védelmére. Sok bűncselekmény tettese ép­pen az ezen a téren mutatkozó hanyagságot használja ki. — Köszönjük a válaszokat. Scrédi János Kilencven éve született Münnich Ferenc Élete legfontosabb állomásai- ' nak puszta felsorolása hasábnyi helyet tölt be a lexikonban. Or­szág- és helységnevekből kirak­hatjuk mozgalmas életútját. Münnich Ferenc Seregélyesen született 1886. november 16-án. Édesapja gyógyszerész, aki ké­sőbb állatorvosi diplomát is szerzett. . Diákéveire emlékezve „Viharos út” című önéletrajzi könyvében ezt írja: „Iglón azért csaptak ki a gimnáziumból, mert megtoroltam az elszenvedett sé. reimet... Nyíregyházán azért csaptak ki, mert egy ösztöndíjas diákot vettem Védelmembe ... ” | Erős igazságérzete tükröződik verseiben, cikkeiben is. A jogi doktorátus megszerzése után új- ságíróskodott, több vidéki lap munkatársaként dolgozott. Tar­talékos tisztként az orosz fron­ton hadifogságba esett, s kom­munistává Oroszországban lett a szibériai hadifogolytáborban. A százezer magyar internacio­nalista egyik vezéregyénisége­ként harcolt az ellenforradal­márok ellen. 1918-ban hazatért, de itthon, mint a KMP egyik megalapítóját bebörtönözték. Az indok: a hadseregben végzett forradalmi tevékenység. A Ma­gyar Tanácsköztársaság vörös hadserege egyik hadosztályának parancsnokaként a győzelmes északi hadjáratban vezette csa­patát. A proletárdiktatúra megdön­tése után Bécsben, Csehszlová­kiában, Bulgáriában végzett : pártfeladatokat. Németország- ] ban letartóztatták, aztán majd másfél évtizedig élt és dolgo- j zott a Szovjetunióban. J i Gazdasági beosztásokban te­vékenykedett, gazdasági cikke­ket írt. A spanyol polgárháború­ban a 11. nemzetközi brigád pa- j rancsnoka Flatter Ottó néven, j A köztársaság bukása után ! Franciaországba internálták. Mindig ott jelent meg, ahol a j szabadságot, a forradalmat, a haladást szolgálhatta. S ahol a legnágyobb szükség volt bátor­ságra, tisztánlátásra, akaratra. Fegyverrel vagy tollal, katona­ként, gazdasági szakemberként vagy diplomátaként. Sztálingrád, nál a szovjet hadseregben ha r- I colt, majd a moszkvai rádió ! magyar adását vezette — a I magyar katonákat, s a polgári lakosságot megismertette a fa­sizmus igazi arculatával, a há­ború reális képével, buzdított az antifasiszta ellenállásra, a ha­za valódi értékeinek védelmé­re. Hetvenöt évesen nyilatkozott életéről. Egyebek között ezt mondta: „Az orosz proletariá­tus forradalma nemzetközi volt. Nemcsak Lenin tanításainak nemzetközisége folytán, hanem azért is, mert az egész világ dolgozói megértették jelentősé­gét ... A mj új életünket is az októberi forradalom és a Ma­gyar Tanácsköztársaság hagyo­mányai határozták meg.” E ha­gyományok szerint élt és küz­dött egész életén át. Amikor az interjú készült, ál­lamminiszterként dolgozott. An­nak a forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak az állammi­nisztereként. amelynek megala­kításában. 1956 november ele­jén ugyancsak részt vett. Nyolcvanéves korában halt meg. Több mint öt évtizeden át cselekedett küzdött kommunis­taként a magyar és a nemzet­közi haladás, a forradalom ügyé. ért. A fél évszázad bármely dá­tumát nézzük — az adott idő­ben Münnich Ferenc a ijemzet- közi munkásmozgalom élvonalá­ban tevékenykedett. Élete, mun­kássága arra is példa, hogy az igaz; kommunista, az igazi for­radalmár számára mindenkor eggyé ötvöződik a nemzeti és nemzetközi elkötelezettség. JM. D. Veteránok, bizalmiak baráti találkozója Békéscsabán Hunya István mondott ünnepi beszédet Hagyomány már Békéscsabán,! hogy a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójának tiszteletére a MEDOSZ városi szervezete megrendezi a veterá­nok, szakszervezeti bizalmiak baráti találkozóját. Az idei ün­nepség vasárnap, november 14- én volt az iparosok székháziban Ott voltak a földmunkásmozga­lom öregharcosai, a szakszerve­zet bizalmijai, aktivistái. Az el­nökségben helyet foglalt többek között Hunya István, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitüntetett viharsarki földmun- kásmozgalmi veterán, a ME- DQSZ országos elnöke, Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Békés me­gyei bizottságának elnöke, Gyeb- nár Jánosné, Lestyán Istvánná és más köztiszteletben álló aktíva. A vendégeket Betkő Pál, a MEDOSZ városi szervezetének titkára meleg szeretettel köszön­tötte, majd Hunya István emel­kedett szólásra. Az endiődi szár­mazású egykori kubikos — aki 59 évvel ezelőtt orosz földön élt, s személyes tanúja volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom I eseményeinek, később pedig mint emigráns hosszú éveket töl- ! tött a Szovjetunióban — méltatta a Nagy Október nemzetközi je­lentőségét, a magyar—szovjet ba­rátság sokoldalú előnyét. Beszélt j a nemzetközi helyzet 'időszerű kérdéseiről, a szakszervezeti mozgalom jelenlegi feladatairól. Meiis Erika forradalmi verse­ket szavalt, a MEDOSZ városi szervezete pedig megjutalmazta a legjobban dolgozó aktivistákat. Ebéd után még jó ideig együtt maradt a társaság. Hunya Ist­vánt a készülő regényéről fag­gatták, amelyet Visszatekintés címen ír. A felszabadulás óta el­telt időszakot öleli fel. „Történe­lem ez, nézz bele, talán magadat is meglátod benne”, ez lesz a könyv mottója — mondotta Hu­nya István. A Kubikosok című regénye el­ső alkalommal az 1930-as évek­ben a Szovjetunióban jelent meg. azóta idehaza újabb két kiadást ért meg. Az 1919-esek, i valamint az Emelt fővel című! könyvekben szintén történelmi I hűséggel állított örök emléket harcostársainak. A jelenlevők jól tudták, hogy Hunya István an­nakidején csak négy elemit vég­zett, korán pásztorságra, cseléd­ségre, kubikmunkára fogták. Ezért voltak kíváncsiak: hogyan jutott el a könyvírásig? Pista bá­csi a tőle megszokott szerény­séggel válaszolt: — Nyelvtant a börtönévekben tanultam. Szerencsém volt, sike­rült sok jó történelmi könyvhöz jutnom, ott olvastam' Marx, En- gelsz és Lenin-műveit is. Fiatal voltam, jó volt a memóriám. Ha gondosan elolvastam egy-egy könyvet, akkor a rabtársaknak elmagyaráztam a tartalmát. Ne­héz évek voltak ezek, de később sok hasznát vettem. Beszélt Leninről, akit szemé­lyesen látott, a Szovjetunióban szerzett élményeiről. Felelevení­tették a viharsarki mozgalom eseményeit, beszélgettek a szak- szervezeti mozgalom jelenlegi feladatairól is. Megyénk öreg­harcosát azzal búcsúztatták, hogy a mielőbbi viszont látásra Békéscsabán. unya István, a MEDOSZ országos elnöke ünnepi beszédét mondja /lói

Next

/
Thumbnails
Contents