Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-16 / 271. szám
Megkezdte munkáját a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) * többcsatornás értékesítés keretében szükség van az egyéb szektorok tevékenységének célszerű továbbfejlesztésére is, az. ágazati irányítás egyidejű erősítése mellett. A vázolt elhatározások megvalósulása érdekében az ÁFÉSZ- eknek helyi adottságaik hasznosításával az ország egész területén tovább kell fejleszteniük a kistermelés komplex támogatását, mégpedig a helyi tanácsok által koordinált program alapján. A kisegítő gazdaságok, kiskertek termelésének támogatása mellett tovább kell szélesíteni a már bevált szakcsoportok hálózatát. Ugyanakkor a biztonságos termékértékesítés érdekében szélesebb körben kell alapozni a szerződéses rendszerre, erösítre ennek tekintélyét. Elengedhetetlen a szövetkezett kereskedelem felkészítése minden piacképes áru megvásárlására, amihez fel kell tárni a helyi ellátás', a helyi piac szükségleteit, és előrelátóan gondoskodni a körzeten kívüli értékesítésről is. A rendelkezésre álló források hasznosításával rendbe kell tenni a felvásárlási raktárhálózatot, és javítani a technikai feltételeket. nem feledkezve meg J a szakembergárda növeléséről, j Mindez azonban csak va'ameny. nyi érdekelt országos és területi szerv összehangolt munká- I javai, a termelés, a feldolgozás | és a forgalmazás teljes vertikumának fokozottabb együttműködésével biztosítható. Az előadó helyeselve a takarékszövetkezeteknek azt a fő törekvését, hogy munkájukat a j lakosság betéteinek gyűjtésére | koncentrálják, felhívta a figyelmét árra, hogy az eddigisknél hatékonyabban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a .háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazdaságok fejlesztésével összefüggő hiteligények kielégítésében. A beszámolóban nem kevésbé fontos helyet kaptak a lakás- szövetkezetek. amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban még kedvezőbb körülmények közöli, s . már tapasztalatokkal gazdagodva fejthetik ki tevékenységüket. Ebben az egyik kulcskér- j dés a vállalatok közreműködése. Ezek ebben a tervidőszak- , ban előreláthatóan mintegy 50 j —60 ezer lakás felépítéséhez i tudnak pénzügyi és egyéb tá- I mogatást nyújtani. Az országos [ tanács szerint a lakásépítésben ; érdekelt valamennyi . szerv együttes erőfeszítésével ktf 1 biz- i tositanj a vállalati lehetőségek j jobb kiaknázását. Az elkövetkező évek nagy fel_ ] j adatai, a sokrétű társadalmi, | gazdasági és kulturális teendő sikeres megvalósítása feltétele- ] I zi a vezetés színvonalának javí- I tását a mozgalom minden szintjén. Ugyanakkor erőteljesebbé, kezdeményezőbbé kell tenni a szövetségek munkájának gyakorlatát is. Ezt célozza a SZÖ- VOSZ alapszabályának módosító tervezete is. amelyet több más fontos dokumentummal együtt terjesztettek a kongresz- szus elé. A SZÖVOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet fő törekvése: helyesen kifejezni az eddig már jól bevált gyakorlatot, s a megnövekedett felelősségét, arrelvet a szövetkezetek joggal elvárnak országos tanácsuktól. Dr. Mólnál- Frigyes beszéde hefejező részében a három szövetkezeti ágazat kapcsolatainak elrnélyí’éséről. az együttműködés szélesítésének fontosságáról beszélt. Az éoD úgy nem nélkülözhető a közös érdekű helyi, az országos gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában, mint a területi párt-, tanácsi és nénfrontszervekkel. való együttműködés. A szóbeli kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott világos politikai célok alao.ián adottak a továbbfejlődés lehetőségei: a párt. a kormány és a társadalom számít a szövetkezeti mozgalomra a feilett szocialista társadalom építésében. A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. f Németh Károly beszéde Németh Károly átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait, külön köszöntötte a mozgalom alapító tagjait, a szövetkezetek veterán harcosait, majd így folytatta : — Pártunk lenini elvekre épülő szöVetkezetpolitikájából kö- vetkexik, hogy a magyar szövet-, kezeti mozgalom a szocialista társadalmi gazdasági rendszer szerves részét alkotja. Az ipari, mezőgazdasági, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek sok- I rétű tevékenysége termelési, for- j galmi részarányukat meghaladó j jelentőségű. Szocialista államunk az állampolgárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzá-, járulásával létrehozott szövetkezeteket sokoldalúan támogatja: Szövetkezetpolitikánk arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai továbbra is fontos bázisai legyenek a szocializmus építésének hazánkban. Szövetkezetpolitikánk erősíti szocialista rendszerünk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Pártunk Központi Bizottsága a fogyasztási szövetkezetek tevékenységét úgy értékeli, hogy az alapvetően megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Elismerésre méltó az a fejlődés, amelyet a lakosság áruellátásában a kereskedelmi hálózat bővítésében, a kereskedelem kulturáltságának növelésében, a szolgáltatások bővítésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésében és fejlesztésében, a takarékszövetkezeti szolgáltatásokban, a lakásépítési program megvalósításában elértek. Figyelmünket most a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására, azoknak a céloknak j és programoknak a megvalósítására kell összpontosítanunk, amelyek előbbre viszik a fejlett j szocialista társadalom építését, j Nagy biztonságot ad. hogy a pártnak, az országnak van hosz- szabb távra és öt évre szóló programja. Olyan ötéves tervvel rendelkezünk, amely a számunkra is kedvezőtlen világgazdasági viszonyok ellenére nemzetközi összehasonlításban is dinamikus fejlődést irányoz elő. Azt azonban tudnunk kell, hogy töretlen gazdasági, fejlődésünk, népünk életszínvonalának emelése mindenkitől magas színvonalú, fegyelmezett munkát igényel. Abból kell kiindulnunk, hogy további gazdasági fejlődésünk alapkérdése a társadalmi munka hatékonyságának erőteljes javítása, a rendelkezésünkre álló anyagi cs szellemi erőforrások ésszerű, takarékos felhasználása. ötödik ötéves tervünk első évének lassan a végéhez közeledünk. Megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk munkájának eredményeként a gazdasági fejlődés folyamatos, a kitűzött irányokba haladunk. Népgazdaságunkban elindultak azok a folyamatok, amelyek tartósan biztosíthatják a kiegyensúlyozott fejlődést. Megkezdődött a hatékonyság erőteljesebb növelésének folyamata, fokozódott, a munka termelékenysége, erősödött a végrehajtás tervszerűsége. Most mindenütt, így a szövetkezetekben is az idei ten' sikeres befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell fordítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékosságot, a tartalékok mozgósítását követeli. A Magvar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és a programnyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy társadalmi. politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseink megvalósításában a szövetkezeti mozgalom a jövőben is fontos szerepet tölt be. Az önkéntesség. a szövetkezeti demokrácia elvén alapuló mozgalomnak, köztük a fogyasztási szövetkezeteknek nemcsak szép múltja, de biztató jövője is van, A fogyasztási szövetkezetek a jövőben is lényeges szerepet kapnak a társadalmi és gazdasági életben. Növekszenek a velük szemben támasztott követelmények. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának dokumentumai a beszámolók, az eredményekkel együtt feltárják a hibákat, a rhunka gyenge pontjait és helyesen határozzák meg a feladatokat. Ezekhez kapcsolódva a következőket szeretném hangsúlyozni , Változatlanul alapvető követelmény, hogy a szövetkezetek a párt. a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgának tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvényesüljenek az elosztás szocialista elvei, s tovább erősödjön a szövetkezeti demokrácia. megfelelően működjék az ellenőrzés. A fogvasztásf"szövetkezetek tevékenysége elsősorban a falu életéhez, a falusj életviszonyok átalakulásához kapcsolódik, de fontos szerepet töltenek be a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokban és a párt életszínvonal-politikájának megvalósításában. A szövetkezetek azonban nemcsak gazdasági egységek, hanem társadalmi, po. litikai közösségek is, közösségek, ahol az emberi kapcsolatok formálódnak. A szövetkezetek fon. tos feladata a tudatformálás, a társadalom érdekeit is kifejező és szolgáló közgondolkodás erősítése. E vonások megszabják a szövetkezetek továbbfejlesztésének irányát. Különösen fontos, hogy a fogyasztási szövetkezetek elsőrendű feladatuknak tartsák a la- kossán differenciált igényeihez igazodó árukínálat biztosítását a falun és a városon egyaránt. Szerepük különösen vidéken meghatározó, hiszen egyes körzetekben a lakosság ellátásának felelőssége szinte teljesen rájuk háml. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek dolgozói nagv tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi árualapok hasznosításában is. Ezekre az árukra továbbra is nagv szükség van. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének, a termékek értékesítésének és feldolgozásának fejlesztése gszdaság- pnUtjkánkhól következő fontos népgazdasági, tehát szövetkezeti program is. Az e téren kialakult helyzettel nem lehetünk teljesen elégedettek. Feltétlenül fon. tos. hogv a háztáji és kisegítő gazdaságokat, a mezőgazdasági szakcsoportokat, társulásokat szervezetten támogassák, az eddiginél hatékonyabban ösztönözzék az árutermelés fokozását, törekedjenek jobb, szervezettebb együttműködésre a mező- [ gazdasági termelőszövetkezetek. I kel. állami gazdaságokkal, vállalatokkal és az ioari szövetkezetekkel is. Mindezzel segítsék e'ő q lakosság iobb áruellátását. Különösen nanv a jelentősége a foavasztási szövetkezetek tevékenységének a zöldség-, oyü- mölc». és húsellátás további javításában. Üev látjuk, hogy mind a felvásárló mind pedig a kiskereskedelmi tevékenység.ja- , vitásában nagy lehetőségek van.1 [ nek. Az áruellátás javítására hasz- ! fialják fel nemzetközi szövetke- j zetj kapcsolataikat is. A választékcserével, a k'sbatármentt for, j ga'om ésszerű szervezésével to- j vábbra is gazdagítsák az áruvá- ! lasztékot. m A takarékszövetkezetek ezután ! is a takarékosságra való nevelési. a lat-ossáei betét "vű’Tést tekintsék fő feladatuknak. Fordítsanak gondot a kölosörnvúi- tás és egyéb szolgáltatások tervszerű fejlesztésére. Az érdekelt szervekkel “gvüttműködve kp'- csönök nyújtásával az eddiginél is h.alékonvabban segítsék a ház- táii és kisegítő gazdaságok tér-, me’ásét . Elismerés illeti azokat, akik a Inkasszó vet kezet el-hpn, sok nehézséggel is1 küszködve. oriaadás_ sál munkálkodnak a laká«ér>íté- si nroeram me*»val6sításáért. A további feilődés mee'rövete'i. hogv javuljon a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek irányítása. több segítséget kapjanak működésükhöz, a vállalati és a saját erő hasznosításához. Tervszerűbb, összehangoltabb munkára van szükség, amelvben egyaránt vannak tennivalói az I állami, a tanácsi és a szövetkezeti szerveknek. Pártnnk és kormányunk nagyon fontosnak 'tárttá, hogv a szocialista demokrácia mind 1 jobban áthassa társadalmunk élet“t. Ebből következik, hogy a a qfV ft ai ' ‘4’"' ° V. Í5 1 szövetkezeti demokráciának következetes örvényesébe a fogyasztási szövetkezetekben is ál- . Finnország: az Észak-Európában aSkandináv- félszigeten helyezkedik el a hazánknál közel négyszer nagyobb, 337 321 négyzetkilométer területű, 4.7 millió lakosú Finnország. A népesség 92°n-a finn, 7° ,i-a svéd, a többi orosz és lapp. Szuburtilandó feladat. A szövetkezetek méreteiben bekövetkezett változásokra is figyelemmel — amelyet napjainkban már megfelelőnek lehet minősíteni — a vezetőknek fokozottan ügyelniük kell. arra, hogy biztosítsák a tagság, a kis kollektívák alkotó kezdeményezésének kibontakozását, teremtsenek ehhez megfelelő fórumokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán kijelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kulturális feladataink sikeres megvalósításában a szövetkezeti mozgalomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak. A fogyasztási szövetkezetek eddigi eredményei, fejlődésük kedvező tapasztalatai, valamint a szövetkezeti összefogás, kezdeményezőkészség és helytállás alapján számítunk arra, hogy a következő évek vagi' és fe'etős- ségteljes feladatait is eredményesen megoldják. Pártunk és korm-ínvunk ezu.tán is megadja a szükséges támogatást ahhoz, hogy idehaza és határainkon túl tovább öregbítsék szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. Végül sok sikert kívánt a feladatok megoldásához. • * * Az el.sö napi tanácskozáson Jean Delattre, a 300 millió szövetkezőt képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága és a Francia Szövetkezeti Központ nevében üdvözölte a kongresszust. A S. Jasin, a Centroszojuz elnökhelyettese a Szovjet Fogyasztási Szövetkezetek 63 milliós tagságának testvéri üdvözletét tolmácsolta. Az osztrák, a bolgár. Áa csehszlovák, a finn, az izlandi, a kubai, a lengyel, az NDK-beii. a nyugatnémet, a norvég, a román valamint az észak-francia bányavidéki szövetkezőknek a kongresszuson részt vevő delegátusai írásban fejezték ki jókívánságaikat. Írásos üdvözletei küldött Angliából öt brit szövetkezeti szövetség. « A vitában felszólalt S. Hegedűs Lászlók a Hazafias‘Néofront Országos Tanácsának titkába és Szilárlui Latos poífésiigvi és, városfejlesztési miniszterhelyettes is. A kongresszus kedden reggel isrr>"t plenáris ü’ésen folytatja a vitát, maid keletét veszi az jSaa-rati szekciók tanácskozása. (MTI) ezer tó országa" kus éghajlatú ország, felszínét a mozgó jég alakította ki. Aktív semlegességi politikát folytató, tőkés gazdasági rendszerű, fejlett ipari-agrár ország. Gazdasági alapját területének közel 70°,(i-át borító fenyvesek képezik. A monopóliumok ellenőrzése alatt-álló ipar a II. világháború óta hatalmasat fejlődött, kiépült a vízerőmű-hálózat, és modern hajóépítő, gépgyártó, elektrotechnikai, vegy- és kony- nyűipari üzemek létesültek. A mezőgazdaság vezető ága a szarvasmarha- és a prémesállattenyésztés, valamint a méhészet.- A növénytermelés — zab, árpa, rozs, búza, burgonya és cukorrépa — hozamai a rossz minőségű talajon, a rövid tenyészidő miatt a nagyfokú műtrágyázás ellenére alacsonyak. Finnország 1973-ban megállapodást írt alá a Közös Piaccal való szabadkereskedelemről és a KGST-vel való együttműködésről. Az ország gazdasági fejlődése a világgazdaságot súitó recesszió következtében mérséklődött. A nemzeti jövedelem 50° „-át a külkereskedelem adja. 1975-ben a finn export 20°n-a a Szovjetunióba, 5° n-a az euróoai szocialista országokba irányult. Hazánkat és Finnországot az egyre növekvő gazdasági, és kulturális egvüttműködésen kívül, a nyelvi rokonság, az euróoai békéért és biztonságért folytatott erőfeszítések is összekapcsolják.
