Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

Divatbemutató Békéscsabán Az 1976—77-es év őszi-téli divatirányzatának bemutatóját látja a közönség november li­en, szerdán délután 5 és este 8 órától Békéscsabán, az ifjú­sági és úttöröhózban. A vidám zenés műsorban fellépnek Rutt- kay Éva, Rátonyi Róbert, Za- latnay Sarolta és a Tinik, Poór Péter, Szűcs Judit. Műsorveze­tő Molnár Margit lesz. Egy nap a/ iskoláért Sok a gyerek, kevés az általa- i nos iskolai tanterem. Ez a meg- j állapítás Szarvasra is érvényes. Az V. ötéves tervre előirányzott pénzügyi keret azonban nem teszi lehetővé, hogy új iskolát kapjon a város. Ezért a párt, a KISZ. a Hazafias Népfront vá­róéi bizottsága, a tanács meg­hirdette az Egy nap az iskola­Jó példa a szarvasi járásból Javult a tejátvevő üzemek munkája KELL A TEJ. A termelésé­nek fokozása társadalmi érdek. Az utóbbi években több olyan rendelet látott napvilágot, amely a háztáji és kisegítő gaz­daságok ezirányú fejlesztését hatékonyan segíti. A gyakorlat azonban itt-ott ellentmond a fellendülő termelési kedvnek. Az év elején a gyomai terme­lőktől bejelentés érkezett a szarvasi járási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Az Alkotmány Termelőszövetkezet gyomai tej­begyűjtő üzemében szabálytala­nul minősítették a tejet. A népi ellenőrök vizsgálata igazolta, a bejelentés alaposságát. A tej zsírtartalmát helytelenül állapí­tották meg. Természetesen nem a termelők javára. Előfordult az is, hogy másodosztályú tejet első osztályú tejként adták to­vább a tejüzemeknek. Az ellen­őrzés megállapítása szerint a termelőket több mint 72 ezer forinttal károsították meg. A háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonosait — akik többségé­ben termelőszövetkezeti tagok —, noha nem nagy összegről volt szó. mégis érzékenyen érin­tette. Többek között azért is, mert miként a nagy mezőgazda­sági üzemekben, a háztáji gaz­daságban is meg kell teremteni a folyamatos termelés feltéte­leit. Ez pedig nemcsak nagy szorgalmat, hanem jelentős anyagi befektetést is igényel. A tejtermelők a jövedelem egy ré­szét állatartásra fordítják. Itt még inkább érvényesül az a matematikai egyszerűségként ható tétel, hogy a biztonságos termelés alapkövetelménye a biztonságos jövedelem. Ha ez bármilyen oknál fogva csorbát szenved, megcsappan a terme- . lési kedv. ÉPPEN EZÉRT fordítottak nagy súlyt a népi ellenőrök a tejbegyűjtő üzemek ellenőrzésé­re. Megvizsgálták a szarvasi já­rás hat legnagyobb tejátvevő helyének munkáját. A hiányos­ságok és a s za bály ta lamsá gok megszüntetesere javaslatot tettek a gazdaságok vezetőinek. A kö­zelmúltban utóvizsgálaton győ­ződtek meg ezek végrehajtásá­ról. örvendetes ezen a téren a ja­vulás. A bejelentés után az Al­kotmány Termelőszövetkezet tejátvevő üzeme nyomban kár­talanította a termelőket. A tej minősítésére is nagyobb gon­dot fordítanak. A szabályok betartásának a feltételei is meg­teremtődtek. Az elavult eszkö­zöket korszerűkkel cserélték fel. Az endrődi tejbegyűjtő üzem­ben a kézihajtású centrifuga he­lyett ma már elektromos centri­fugát használnak. Ez lehetővé teszi, hogy a. naponta mintegy 100 termelőtől átvett tejet gyor­san és pontosan megvizsgálják. A gyomai Alkotmány Termelő- szövetkezet az új eszközök be­szerzésére és az üzem felújítá­sára több mint félmillió forin­tot fordított. Szarvason pedig egymillió forint költségből kor­szerű üzemet hoztak létre. A jobb feltételekkel azonban nem mindig élnek megfelelően. A tej átvétele és minősítése a ja­vulás ellenére itt-ott még min­dig kívánnivalót hagv maga után. Tagadhatatlan, hogy a rendszeres belső ellenőrzés és a járási hivatal átfogó vizsgálata nem maradt eredmény nélkül. A népi ellenőrök megállapítása szerint végeredményben ezzel magyarázható, hogy javult a tejátvevő üzemek munkája. Az egészségügyi követelmények be­tartására is nagy gondot fordí­tanak. A JÁRÁS PÉLDÁJA iga­zolja. hogy a tejátvevő üzemek­kel kapcsolatos panaszok orvo­solhatók, de csak akkor, ha a vizsgálatokat hatékony intézke­dések követik. Jól lehet a hibák nagy része leginkább kisebb-na- gyobb gondatlanságból, s nem egyszer pedig hanyagságból származik. Ám megszüntetésük kedvezően hat a háztáji es a kisegítő gazdaságokra. Fokozza a termelési kedvet. Ez pedig társadalmi érdek. (Serédi) ért akciót a 12 tantermes álta­lános iskola létrehozására. A város szövetkezetei, üzemei, intézményei és azok dolgozói szép számmal csatlakoztak a mozgalomhoz. Az öntözési ku­tatóintézet, az állami gazda­ság, a haitenyésztési kutató­intézet, a vas-fémipari szövet­kezet, a Szirén Ruházati Házi­ipari Szövetkezet, a Plastolus Műanyagfeldolgozó és Játékké- szitő Szövetkezet, a Dózsa, a Táncsics Termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ és a Tiszántúli Talajja- vító es Talajvédelmi Vállalat fejlesztési alapjának egv részét, társadalmi munkát, szállító­eszközöket ajánlott fel. A dol­gozók pedig — ugyanúgy, mint a városi tanács al­kalmazottai — egy napi munka­bérüknek megfelelő összeggel járulnak hozzá az akció sikeré­hez. Az eddig felajánlott összeg, mintegy 7-8 millió forint. Együtt—egymásért pályaválasztási játék Második fordulójához érkezett j a Békés megyei Pályaválasztási Intézet és a megyei úttörő- szövetség palyavalasztási játé­ka, amelyet 7. osztályos pajtá­sok részére hirdettek meg. No­vember 20-a a megoldások be- 1 küldésének határideje. A kö­zös feladatok rejtvényfejtésre, könyvolvasásra ösztönzik az út­törőket, találkozniuk kell patro- náló üzemeik szocialista brigád- I jaival, felkutatják a települé- j sükón mutatkozó szakemberhi­ányt. Egyéni munkaként nap­jaik rendjét küldik el a meg­hirdetőkhöz, keresniük kell vá­lasztott pályájuk képzési lehe­tőségeit, a továbbtanulás mód­jait. Az első forduló eredményes versenyén 40 raj közül első lett a csanádapácai Arany János- raj, a második az orosházi Jó­zsef Attila Timur raja. A har­madik helyezésen holtverseny­ben ketten osztoztak a békés­csabai Padrah iskola Toldi ra­ja és a szarvasi 2-es számú is­kola Hermann Ottó raja. Az Egyesült Izzólámpa és Vil­lamossági Rt Izzólámpa Gyárá­ban 1908-ban kezdték meg a halogénlámpák tömeggyártá­sát. Az eltelt nyolc év alatt a termelés a húszszorosára emel­kedett, így a világ legnagyobb halogénlámpa gyártó és export - táló cégei közé fejlődött a gyár. Jelenleg egy- és kétfonalú ha­logén gépjármű izzókat, a fotó­zás céljait szolgáló halogén lámpacsaládot, általános világí­tási célokra 1000, 1500, 1000. 5000 wattos halogénizzókat gyártanak. Képünkön: automata berendezés tölti halogéngázzal a lámpatesteket (MTI fotó: Bara István felvétele—KS) Nincs rá paragrafus... Meghalt Kepe Mihály. Élt 76 évet. A piacról hazajövet felült biciklijére és olyan szerencsétlenül billent le róla, hegy tarkóját a járda kövébe verte. Valaki szörnyülködve le­takarta a szétroncsolódott fejet és kérésziéit vetett Egy őre múltán fehér Wartburg állt meg a Kepe ház előtt. Testes asszonyság szállt ki a kocsiból, tízkilós melle rengett, amint porózusán, a ház előtt álló embereket nem is korionive a kapu felé tartott.1 A Kepe lány érkezett meg. A jussáért. Ház, telek, meg ötvenezer forintos betétkönyv maradt az öreg után. Es a viszály, hogy kit illett a vagyon. — Ez is jókor jött — oldódtak meg A nyelvek, mikor az asszony eltűnt a kapu mögött. — Jókor. Ahogy tíz éve ígérte. — Eddig az apja tájékára sem nézeti... — Mi lesz a fiatalokkal? — Elkergeti őket. meglátják! — Nem úgy van az! Törvény ts van n világon! — Az ám! És amit ez a némber mívelt, tan nem tiltja a törvény? Az apa tartást nem írja eló? A megboldogult Kepe tőszomszédja. Tóth András, habc- rogva nyelte le mérgét és szenvedélyesen kezdte, amit félig- meddig úgy is tudott a kornyék: , — Ismerik maguk, hogy bánt el ez a lány az apjával? £n. ha nem akartam volna is, mindent hallottam, ami a Kepe házban akkoron történt... — s ahogy szaggatottan hadarta, régi elfelejtett képek álltak össze, miket szomorúan festett alá a kerítés melletti nagy geszienyefa hulló leveleinek őszi zenéje. A körötte állók bele-bele bólintottak beszédébe: — Fúria ez a nő. A nővére, akit korán eltemettek, an­gyal volt mellette... Még ha megesett is... — Üldözte is mindig a szegény Zsuzskat! Nem állhatta! Tudják-e mért?! Azt hitte, hogy az akkor tízéves gye­rek. a nővéré lánya, az anyja utáni örökség miatt szeret, nagyapját... — Az öreget még verte is ez a Julis! — Előfordult. Kivált az elmenetele előtt... Tíz éve temette el nagyobb lányát Kepe Mihály es ra- maradt a kis árva Zsuzska. Nem volt baj addig, míg másik lánya férjhez nem ment. A szomszéd község ÁT ESZ-rvek gépkocsivezetője, a csöndes szaru, szelíd Bálint János vette el. Volt pénzük, de úgy gondolták, ott •varadnak az öreg­nél, aki rá is állt az egyezségre. — Elférünk itt mindannyian, mi majd kiköltözünk a konyhába... — örült Kepe. hogy legalább segítsége varad unokája nevelésében. Egy-két hónap sem telt bele, bomla- dozni kezdett az egyezség. Ahogy gömbóiyödott a fintalnsz- szony. vált mind ingerlél snyebbé. házsartosaöbá. s mart bele mindenkibe. Pörlekedett az öreggel, de főleg az árván maradt negyedikes Zsttzskával. aní felszeg, parancsot leső viselkedése ellenére mindig az útjaba volt. — Többet is segíthetnél, le lány! Főzhetnél. Mi-re meg­jövünk, öregapáddal együtt megetethetnéd a jószágokat! Az öregnek fájtak tanya zsörtölödései. Latfa Zsuzska igyekezetét, meg azt, ha szabad ideje van, mindig bújja a könyveket, a leckéjét tanulja. Világéletében jnmbor ember i'olt, nem akart ujiat huzni lányával. Mikor mégis néha vé­deni kísérelte Zsuzskát, Julis durván ráförmedt: — Mindig a konyhában lábatlankodik, maga meg csak védi! így a szegény árva, meg úgy a szegény árva! Nem ve­szi észre a semmittevését. Mit gondol, majd én tartom el mindkettőjüket?! Kepe nem szorult a lánya támogatására különösképpen. Csekély tsz-nyugdíja mellett hízókat, apró jószágokat nevelt. A kert is hozott valamit, ugyannyira, hogy megtakarított pénzéből már arra is gondolt, bővíteni, tatarozni kellene a házat, hogy jobban elférjenek. Am valami mindig visszatar­totta ennek kimondásától. Talán az. hogy az összezárd ülé­sek mind gyakoriabbakká, mélyebbekké torzultak. Egyszer mégis kicsúszott a száján: — Lányom. Zsuzska sem kicsi már. Jobb volna. ha tol- danank a házhoz és külön lennétek... — Jóindulatát Julis kicsavarta és jó hangosan, hogy apja hallja, este eképp zsémbelt a férjének: — Minek az mar a vén bolondnak! ügy sem éh meg, hogy élvezze! Annyit mondok, megint az unokájára gondol, ahelyett, hogy a mi hazunk építésére adna pénzt... Férje, a halk szavú Bálint János, csak hűm mögött, rótt- szallóan. az efféle szavakra, ellentmondani azért nem mert. A régi robot, a szövetkezet kapas-kora nem törte meg any- nyira Kepe Mihályt, mint az ágyékából sarjadó utód kegyet­len áskálodásai. Lassan gyülemlelt benne az elkeseredés, fölös voltának érzése, meg valami ősi ellenállás is. hogy övé a ház, nem lesz megtűrt jószág a sajátjában. Julis egy tzbett azzal állt elő: — Hallja-e?! Ügy gondoltuk Jánossal, hogy meglennénk itt magukkal békességben, ha kiköltöznének a kamrába. Be lehet azt szépen rendezni, jól megférnének benne 7.suzskó- val. Ami meg maradna a házépítés helyett, abból otot ven­nénk, maga is furikázhatna vele... Mit vél erről? Kepe szájában megkeseredett a nyál. tudta, tanya leg­szívesebben már a temetőben látná, nem a kamrában, de hát mi sorsa lenne akkor az orvának! Tudta azt is, mi mttn- kál a lányában. Isten nyugosztalja. szegény felesége volt olyan, hogy alig várta édesapja halálát a rongyos kis föld miatt. Restellte ezt kimondani, inkább húzta-halasztotta a választ. Julis meg egyre tüzelte férjét az öreg ellen. — Ez ki akar túrni minket a saját jussunkból! Hallot­tam. az a fodros szájú, lompos Ribárné sündörög körötte mindig a piacon. Meglődd, elöbb-utóbb idehozza a ven hü­lye! — Ugyan asszony! Rémeket látsz — bosszankodott hal­kan a férje. — Rémeket? Elment az a csöpp kis eszed néked is! ügy teszel mintha nem látnád, hogy az onokáiának tartogat min­dent! Es a te gyerekednek, ha megjön, mi marad?! — Akkorra meglehetne a saját házunk is, ha elkezde­nénk... Végtére is az övé itt minden.. Kepe hallotta ezeket a susmutolásokat es idegenek erezte magát saiát otthonában. Fejét vállai közé húzta, ahogy lánya ragta felé az éles szavakat, amik elöl kitérni alig tu­dott, aszottá vált, ahogyan a kis nyugdíj fejében ellátta okét. Lopva vásárolgatott magának meg unokájának a piaci fil­lérekből ezt-azt, mert Julis elzárta előlük a száraz ételt. Dug- dosta az elemózsiát, hogy esténként, amikor azok ledőltek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents