Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
Közműrelődési vetélkedőre .készülnek a szocialista Ipari formatervezés Barangolás a bútorformák körül brigádok Medgyesegyházán ' A tavályi tizennéggyel szem-1 ben eddig több mint húsz szocialista brigád nevezett be a jövő évi közművelőd esi vetélkedőre. Kocsis Sándorné pedagógus szerint, aki egyébként ennek a mozgalomnak a fő szervezője és irá- njűtója, a szocialista tudatosság egyre, erősödő tendenciát mutat. Az előző évek gazdaságcentrikus szemlélete megszűnt, a szakmai és pblitikai képzés mellett na- j gyón fontos szerepet, kap a mű- j vclqdéssel, a kulturált szórako- 1 zással * kapcsolatos feladatok j megoldása is. A gazdasági egységek vezetői a tanáccsal, a község párt- és tömegszervezeteinek képviselőivel közösen segítik a brigádok felkészülését. A formalitások elkerülése végett különös gondot fordítanak a brigádnaplók folyan^atos ellenőrzésére. A „szocialista” cím odaítélése előtt az ellenőrző szervek meggyőződnek arról, hogy a naplók kellő- ’ képpen tükrözik-e a kollektíva fejlődését. Ebben az évben sikerült először úgy megszervezni a felkészítést elősegítő foglalközás’okat, hogy azon a váltó műszakban dolgozók is részt tudnak venni. A politikai, szakmai, irodalmi előadásokat a TIT Értelmiségi Klubjának tagjai és a pedagógusok tartják — főként társadalmi ; murikéban. Központi előadók ' részvéte lé vél egy-egy film meg- I tekintése után a kollektívák tag- ! jai ankétokon vesznek résit. A j zenei foglalkozásokat a könyv- i tárban tartják. A felkészülés ér- | Az egéssfeégügyi ágazatban dolgozó szakigazgatási szervek és ' gyógyító intézmények orvosvezetői számára a megyei tanács vb egészségügyi osztálya tanácskozást tartott. Ezen tájékoztatást kaptak a részvevők az alkoholisták kötelező intézeti győgykeze- • léséről szóló rendelet végrehajtásáról. Dr. Barta Gusztáv, megyei ügyész előadásában hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szerveknek körültekintőbben kell eljárni a munkaterápiás intézeti beutalások kezdemériyezésénél. Helyes gyakorlat, ha a bejelentés az ügyészségen történik. A vitában többen felszólaltak és annak adtak hangot, hogy az 1974. évi 10-es törvényrendelet — amely az alkoholisták munkaterápiás intézeti kezelésére vonatkozik — inkább jogi megítélésében szenved csorbát a gyakorlatban. mint egészségügyi szempontból. Dr. Sarnyai ^erenc megyei főorvos beszámolt a megyei tanács vb értékeléséről az egészségügyi ágazatot illetően. A naegye orvosellátásával kapcsolatosan a főorvos kiemelte, hogy ennek javítása közös feladat. A megoldatlan letelepítési körülmények mellett a munkaerőhelyzetet befolyásolja az intézetekben kialakult munkahelyi közérzet, a szakmai színvonal. A feladatokkal kapcsolatosan elhangzott a tanácskozáson, hogy a körzeti egészségügyi szolgálat orvosait sürgősségi táskával látják el. A megbeszélésen ezután dr. Kiss Endre osztályvezető-helyeth BÉKÉS MÉmjSzr. 1978. OKTÓBER 13. dekessége, hogy a brigádok önállóan választanak egy-egy témát, amelyet a vetélkedő időpontjáig írásban dolgoznak fel. Külön pontot kap az a brigádtag, aki a meglevőnél magasabb szintű oktatáson vesz részt. Az igazolólapokra az is rákerül, hogyan tettek eleget a brigádtagok a követelményeknek, mennyi társadalmi munkaórájuk van. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági egységek megjutalmazzák azt a három szocialista brigádot, amely ót év alatt a legjobban szerepelt. Unnepszámba menő rendezvénynek számít Medgyesegyhá- zán a községi vetélkedő. A kérdéseket maguk a szervezők állítják össze. A nyertesek állandó belépőt kapnak a művelődési ház rendezvényeire, megtekintik a Gyulai Várszínház és a szegedi ünnepi játékok előadásait. A község kulturális életében az utóbbi években kedvező fordulat következett be. Az eredmények elérésében nagy szerepet játszik, hogy a gazdasági egységek fokozott támogatást nyújtanak a kollektíváknak, jelentős összegeket fordítanak kulturális célokra és igyekeznek elmélyíteni. még szorosabbra fűzni a művelődési házzal fenntartott kapcsolatukat. Az értelmiség is önzetlenül segíti ezt az egyre szélesedő mozgalmat azért, hogy a község dolgozóinak általános és szakmai műveltségi színvonala emelkedjen. —jr —n tes a táppénzfegyelemről, az etikai célprogramról, az integrációról és az ezekből adódó feladatokról beszélt. Az egészségügyi ellátás további javítását szolgálják az integrációval kapcsolatos szervezeti változtatások, új be- utalási rendek. A járó- és fekvőbeteg-ellátás egységben való működtetésétől az egészségügyi szervek jelentős változást remélnek. A változtatásra 1977. január 1-től kerül sor. Ha valahol, a Gyulai Fa-J és Fémbútoripari Szövetkezetnél biztosan jól tudják, mennyire fontos az ipari formatervezés — gondolom, azután Kelemen Lászlótól, a szövetkezet főmérnökétől és Oláh Györgytől, a műszaki osztály vezetőjétől megtudom, hogy az ipari formatervezés mindenekelőtt a rendelkezésre álló, kapható nyersanyagok, alkatrészek kérdése. — Fő termékünk a fémvázas 1 bútor, s a formatervezett bútor elsősorban megfelelő anyagot kíván — mondja a főmérnök. — A fémvázat összeszerelve, egv darabban kell krómmal bevonni.! Ez minimális szakmai követel- j mény, de megoldatlan. Ezért olyan egységekre bontjuk az alkatrészeket, hogy a munkát az adott technológiával elvégezhessük. Más példa: szép kerti bútor- ; terveink vannak. Székeink — vas ! vázon különböző színű és mintájú, áttört műanyag palástok — j kedveltek, szerte az országban megtalálhatók. A palástokat ed- [ dig Franciaországból importáltuk, most a Hungária Vegyiművek egy színben vállalta volna. | Ez nekünk nem megfelelő; több j szín kellene. Hiába van meg a terv, a forma, ha a megvalósítás- , hoz szükséges ipari-technológiai háttér egyenlőre hiányzik. Nagyon várjuk, hogy vegyipa-1 runk fejlődése ezen a gondon is segítsen. Nemcsak az anyagi lehetőségek határozzák meg, milyen bútor készül, hanem a kereskedelem igényei is. A formatervezők kezét sokszor már az megköti, hogy a megrendelők eleve kész, elhatározott igényekkel, esetleg rajzokkal is jelentkeznek: ilyent kérünk. Túlzottan behatárolják a bútortervezők lehetőségeit a la-, kások, irodák méretei is. Keres- delem és ipar között, tudjuk, nem ritka az összetűzés, az egymásra való hivatkozás. — Hogy állnak a kereskedelmi propagandával? — A propagandát, reklámot minden cég úgy csinálja, ahogy tudja. Van egy-két folyóirat, amely mellékesen foglalkozik ezzel is, de egészében a kereskedelmi propaganda megoldatlan. A nagy bútoripari vállalatok prospektusokat készíttetnek. Ezi tesszük mi is. Legutóbb 1974-ben készítettünk, egymillióért. A tárgyalóteremből Rátámadtak a rendőrökre A napokban tárgyalta a békéscsabai városi bíróság Antovszki Tibor és Farkas Zoltánné bűnügyét. A 25 éves fiatalember már többször volt büntetve. Legutóbbi szabadságvesztésének letöltése után nem vállalt állandó munkát. Idejét csavargással töltötte el. Közben megismerkedett Farkas Zoltánné gyulai lakossal. A 21 éves fiatalasszonynak is volt már dolga az igazságszolgáltatással. Életmódja miatt kitiltották Pest megyéből, majd Békéscsabáról is. Július 5-én Antovszki Tibor, Farkas Zoltánné valamint volt férje Gyuláról Békéscsabára utaztak. Antovszki a vasútállomás büféjében megivott néhány féldecit, majd Farkas Zoltán nevel az egvik pénktár ablakába telepedtek le. A szolgálatot tel-! jesítő rendőr igazoltatni akarta őket. A fiatalember azonban I úgy tett. mintha külföldi lenne, aki nem érti a magyar nyelvet. A rendőr bekísérte őket az információs irodába igazoltatás végett. Itt aztán Antovszki kikelt magából, s ütésre emelte öklét. A rendőr telefonált a kapitányságra. Ezt követően mar hárman igazoltatták a két akadékoskodó ellenszegülőt. Mivel a személyazonossági igazolványokból kitűnt, hogy egyiküknek sincs munkahelye, az asszonyt pedig kitiltották Békéscsabáról, ezért elő akarták őket állítani. A felszólításnak azonban nem engedelmeskedtek, rátámadtak a rendőrökre. A városi bíróság hivatalos személyek elleni erőszak miatt Antovszki Tibort egy év szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést legyházban kell letöltenie. Farkas Zoltánnét négy hónap börtönbüntetéssel sújtotta. An- tQvszki az ítélet ellen fellebbezett.-—d i. Ez alkoholisták kötelező . intézeti gyógykezeléséről Egészségügyi vezetők értekezlete a megyei tanácsnál —• Megérte? — Nem mérhető közvetlenül, de úgy hisszük, igen. A gyulai szövetkezetnél | sem dolgozik ipari formatervező. Évente átlag húsz új termékkel jelentkeznek, ebből 3-4 kerül tömeggyártásra, a többi egy-két széria után el is tűnik. így formatervező foglalkoztatása nálunk talán nem is lenne célszerű. Nehézséget okoz az is. hogy az Ipar- művészeti Főiskolán végeznek ugyan bútortervezők, de köztük fémbútortervező alig van, s ha akad is, az fővárosi üzemhez kerül. A szövetkezet eddig egyedi, alkalmi tervekkel is csak budapesti szakembereket tudott megbízni. — Mi a megoldás? — Nálunk azok tervezik a bú- j torokat, akik nem formatervezők j — veszi át a szót Kelemen László. — Oklevelük nincs róla, de jól elvégzik munkájukat. Két- három ilyen dolgozónk van. Technológusok, gyártmányszerkesztők. Ismerik a technológiát, az anyagi lehetőségeket. Talán nem a legjobb, de az egyetlen lehetséges megoldás. A szövetkezetét aligha érheti szó emiatt. Annál is kevésbé, mert bútoraik nemcsak célszerűek, hanem változatosak, ízlésesek is. Aki kezébe veszi prospektusaikat, vagy ellátogat bemutató- termükbe, könnyen meggyőződhet róla. Sikereiket jelzik a megrendelések, külföldön * moszkvai KGST-székház, vagy az új pozsonyi nagyszálló, itthon számos színházterem, közintézmény berendezései. Láttuk: az adott lehetőségek miatt az ipari formatervezés teljes, szakszerű megvalósítására jelenleg sok üzemnél nincs mód. Az azonban feltétlenül szükséges és megoldnató, hogy saját adottságaihoz mérten minden üzem, vállalat tegye meg a szebb, ízlésesebb — és jobban is eladható — termékért mindazt, amit megtehet. — Lehet, hogy a formatervező tervét át kell dolgozni — mondja Oláh György. — Lehet, hogy az átdolgozott terv jobb, mint az eredeti; ezt sokszor a tervezők maguk is elismerik. De az is biztos, hogy a jó formatervező mindenképp hatással van az iparra. Fontos, hogy a célszerűbb. ízlésesebb. szebb termék felé haladjunk. * A szövetkezet legközelebbi termékbemutató-kiállítását Budapesten, a Duna Tnterkontinentél- ban rendezi, november 1-től 7-ig. Varga János Megyénk idegenforgalmáért! A lehetőségekkel azonban jobban kellene élni Megyénk idegenforgalmi bázisainak kialakulásával, illetve a hazai és külföldi turizmus jelentkezésével párhuzamosan mindjobban elfoglalta helyét Gyula, Gyoma, Szarvas, az orosházi Gyopáros, Füzesgyarmat térségében a szövetkezeti vendéglátás. Hosszan lehetne sorolni azokat a vendéglátóegységeket, melyek az említett városokban és községekben néhány év alatt nyíltak, illetve korszerűsödtek. Szintén az utóbbi esztendőkben több ÁFÉSZ nyitott korszerű és némely esetben tájjellegű éttermeket, bisztrókat a megyét átszelő főútvonalak mellett. Kezdetben inkább az ösztönösség, valamint az idegenforgalmi nyomás hatása alatt próbáltak részt kérni a külföldi és hazai látogatók ellátásából. Igen rövid idő kellett azonban ahhoz, hogy felismerjék: a turizmus miközben fontos társadalompolitikai jelentőséggel bír, jó gazdasági lehetőségeket is kínál. Ilyen meggondolás alapjan került sor Mezőko- vácsházán az étterem korszerűsítésére, mivel e nagyközség a me-, zőgazdasági szakmai idegenforgalom központja. Hasonló rekonstrukciót végeztek a szeghalmi éttermen is, amely az átmenő idegenforgalom ellátásában tölt be fontos szerepet. A nagyobb vendéglők mellett ugyanakkor megannyi olcsó és gyors étkezési lehetőséget biztosító egységeket hoztak létre Békés megye fogyasztási szövetkezetei. Olyanokat, mint a szeghalmi tejbisztró, a körösladányi. a vésztői, a mezőkovácsházi, a gyomai, a gyulai bisztró, illetve melegkonyhás büfé, s a közelmúltban Békéscsabán megnyílt Kakas önkiszolgáló étterem. Igazságtalan lenne azonban, ha elhallgatnánk, hogy több főút melletti ÁFESZ-vendéglátó- egység nem a turisták, sem az idegenforgalmi szervek igényeit nem szolgálják. Ilyen többek között a szarvasi Halászcsárda, « békéscsabai Tölgyfa csárda, az endrődi Birkacsárda. A MÉSZÖV elnöksége javasolta az erre illetékes szövetkezetek vezetőinek, hogy — saját érdekükben is — mielőbb határozzák meg az idegenforgalmi igényekhez igazodó vendéglátás profilját, az üzemelés módját és teremtsék meg az adott egységek működéséhez szükséges feltételeket. Némely kivételtől eltekintve azonban a turizmust szólgaló szövetkezeti vendéglátó egységek ésszerű üzlet- és árpolitikát folytatnak, többségűk speciális szolgáltatásokkal várja a vendégeket. Ilyen többek között a kon- dorosi csárda, a szeghalmi Pá- kásztanya, a füzesgyarmati Bocs- kay, a sarkadi Pelikán, a gyomai Körösgyöngye, a mezőkovácsházi étterem, a szarvasi Árpád-étterem vagy a békési pinceborozó. De ilyen lesz a nagy költséggel átalakított és már a közeljövőben Ismét megnyíló békési ÁFÉSZ nagy étterme is. Mint ismeretes, a turizmus fejlesztéséről szóló kormányhatározat a kirándulóközpontok kialakítását is sürgeti, ilyen megyénkben a Szanazug, a békés- szentandrási duzzasztó környéke, a gyulai Városerdő, a pósteleki parkerdő. Igaz. ezek a helyek még nem nevezhetők tömegbá- zisú kirándulóközpontoknak. Minden bizonnyal ebből következik. hogy az említett körzetek ellátására jogosult szövetkezetek még nem ismerték fel a szóban- forgó üdülőhelyek ellátásában rejlő lehetőségeket. Jórészt ellátatlanságuk miatt nem lettek még mindig eléggé vonzók a felsorolt kirándulóhelyek. Mint ahogyan többet tehetnének a fogyasztási szövetkezetek a városok környékén kialakult hétvégi házak, illetve hobbikertek környékének az ellátásáért is. Balkus Imre
