Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

Október 14-re A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa/2. bekezdése alapján az országgyűlést 1976. október J4-én, csütörtökön délelőtt 1.1 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén sze­repel előreláthatóan a közműve­lődési törvény tervezete; a ta­nácstagok választásáról szóló tör­vénytervezet, valamint a nehéz­ipari miniszter beszámolója a tárca irányítása alá tartozó Köz­ponti fejlesztési programok vég­rehajtásáról és soron levő fela­datairól. (MTI) Százezrek szava Augusztus végén a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa fontos döntést hozott: ez év de­cember 14—15-re összehívta a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusát. Elfogadta az or­szágos tanács a kongresszus elő­készítésének tervét és a kong­resszus elé kerülő beszámoló tervezetét. Mindennek alapján a mező­gazdasági szövetkezetek és a halászati tsz-ek a közgyűlései­ken, a tsz közös vállalkozások és társulások pedig igazgatói tanácsi, illetve igazgatósági ülé­seiken tárgyalják, illetve tár­gyalták meg a kongresszusi be. számoló tervezetét és titkosan választanak 2—2 küldöttet a te­rületi gyűlésekre. Ezek a te­rületi gyűlések választják majd meg a kongresszusi küldötteket és a területi TOT-tagokat is. Nem mindegy, hogy milyen előkészítő munka előzi meg a III. kongresszust. Gondosság, alaposság, körültekintő szerve­ző munka szükséges. Az is ma­gától értetődő, hogy a szövet­kezeti kongresszusi közgyűlé­sektől, különféle tanácskozások­tól, megbeszélésektől csak akkor várhatunk kielégítő eredményt, ha a tsz-ek tagjai, dolgozói, jó előre megismerik a III. kongresz- szus beszámolójának a tervezetét és megértik a közös eszemeserék célját. Ezért a TOT a tsz te­rületi szövetségek útján idejé­ben 'el is juttatta a szövetkeze­tekhez és közös vállalkozások­hoz, társulásokhoz a kongresz- szusi beszámoló tervezetét. A TOT ülésén . nyílt és hasz­nos vita bontakozott ki arról az összefoglaló, értékelő anyagról, melyet a szeptember végi, ok­tóber eleji közgyűlések, tanács­kozások is megtárgyaltak, illet­ve megtárgyalnak, megyénkben október 15-ig fejeződnek be ezek a tanácskozások. Ez a be­számoló-tervezet összegezi a II. kongresszus óta eltelt négy év eredményeit, gondjait és utal a -további tennivalókra. Elemzi a mezőgazdasági szövetkezetek helyét, szerepét társadalmunk­ban. Sorra veszi azt, hogy a szövetkezetek milyen eredmé­nyeket értek el a népgazdasá­gi tervek megvalósításában. Be­mutatja a szövetkezeti paraszt­ság élet- és munkakörülményei­nek fejlődését. Szól a szövetke­zeti demokrácia, a törvényes­ség érvényesülésének tapaszta­latairól és a további előrehala­dás szükségességéről. Végül a beszámolótervezet az érdekkép­viseleti tevékenységgel és an­nak javításával foglalkozik. Ezek a témák tág lehetőséget adnak arra, hogy a tsz-tagok és az alkalmazottak is kifejtsék vélemény ükét a szövetkezeti mozgalmunk legfontosabb kér­déseiről, értékeljék a szövetke­zetek működését, gazdálkodá­sát és javaslatokat tegyenek, így százezrek szava, tapaszta­lata érvényesülhet a III. kong­resszus beszámolójában és ha­tározatában. A szövetkezeti mozgalom eredményeit Is gondjait értéke­lő munkát megkönnyíti, hogy a XI. pártkongresszus határozata közép távra, a párt program­nyilatkozata pedig hosszú távra is kijelölte a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődé­sének Irányát. Ennek lényege, hogy pártunk tovább folytatja a csaknem 20 éves bevált ag­rár. és szövetkezetpolitikáját. Egy nemzedéknyi idő alatt parasztságunk nagy történelmi utat tett meg. Kialakultak, meg­szilárdultak, korszerűsödnek a szocialista nagyüzemek, melyek a gazdálkodásban, a. termelés­ben egyre szebb eredményeket érnek el. Falvaink a korszerű­södés, a városiasodás útjára lép. tek. Megváltozott a paraszti életforma, és egyre erősödik a tsz-tagok közösségi életszemlé­lete. szocialista tudata. Bevált szövetkezeti politikánk folytatása természetesen nem je­lent változatlanságot. A tudo­mány és a technika fejlődése is igényli az új szervezést, bel­ső irányítási módszerek alkal­mazását. Fokozottabb követel­ményeket állít a mezőgazdasági szövetkezetek elé az ötödik öt­éves terv is. mely gazdálkodá­sunk legfontosabb iránytűje. A kongresszusi közgyűlések jó alkuimul szolgálnak arra is, hogy a szövetkezetek vezetői, tagjai, alkalmazottai, kritikusan áttekintsék saját tevékenységü­ket. Közösen, nyíltan megvitas­sák azt, hogy még milyen helyi tartalékok találhatók, és mi­ként lehet a gazdálkodást még hatékonyabbá, még jövedelme­zőbbé, a tagság életét még szebbé, emberibbé tenni. A kongresszusi előkészületek he­tei azt is megkívánják, hogy a közös gazdaságok a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítsa­nak az őszi feladatok tervsze­rű elvégzésére, és az aszály okozta károk mérséklésére. A szövetkezeti kongresszusi közgyűlések és a területi kül­döttgyűlések belpolitikai életünk fontos eseményei. A tanácsko­zásokon elhangzó észrevételek, javaslatok idejében eljutnak majd az országos tanácshoz és helyet kapnak a kongresszusi dokumentumokban. így a kong­resszusi beszámoló és a hatá­rozat megfelelő választ adhat a / mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom minden időszerű, fon­tos kérdésére. t, r. Jól koordinálja a répa szállítását a mezőhegyes! vasúti csomópont ffivről évre visszatérő feladat az őszi forgalom lebonyolítása. Az ipar és a kereskedelem szál­lítási igényeinek kielégítése mel­lett a mezőgazdasági termények, elsősorban a cukorrépa továbbí­tása kíván erőfeszítéseket a MÁV dolgozóitól. Mezőhegyes I vasútállomásén az őszi forgalom kezdete egybeesik a répakam­pány kezdetével. A szezonra már jó előre foko­zott felelősséggel készültek a me- zőhegyesiek. A cukorgyár folya­matos termelése, valamint a szál­lítások zökkenőmentes lebonyolí­tása érdekében a MÁV és a cu­korgyár képviselői augusztus kö­zepén egyeztettek az idei tenni­valókat. Meghatározták a konk­rét feladatokat és a végrehajtás módját. A vasút vállalta a folyamatos szállítást, a répával rakott ko­csik beállítását, a gyár pedig ígéretet tett a kocsik gyors visszaadására. Megállapodtak abban is, hogy a cukorrépa nagy részét irányvo­nalokkal továbbítják. A felké­szülésről és az első napok ta­pasztalatairól beszélgettünk Csi­kóra Sándor állomásfőnökkel. — A szeptember 15-i Indulást követően — mondta — mun­kánkban nem volt fennakadás. Az első héten 260 kocsi répa ér­kezett állomásunkra, amit idő­ben a gyár rendelkezésére bo­csátottunk. Ugyanakkor gondos­kodtunk a feldolgozás után kike­rülő répaszelet és cukor továbbí­tásáról is. Munkánkat úgy szer­veztük meg, hogy a későbbiek­ben se legyen fennakadás. A ránk váró feladat nagyságát ér­zékelteti a vasúton ideérkező répa 1 mennyisége, amely várhatóan 170 ezer tonna lesz. Ennek nagy részét négytengelyes kocsikból álló irányvonatok hoz­zák Székkutasról. A megnöveke­dett munkához szükséges létszá­mot biztosították. Tizenhét, több éves tapasztalattal rendelkező nyugdíjast állítottak munkába, főleg a gyár területén. Emellett a szükségletnek megfelelően átcsoportosították a munka­erőt. Még az olyan nehéz és veszélyes munkakörben is, mint a kocsi- rendezőké, sikerült ésszerű mun­kaszervezéssel megfelelő létszá­mot biztosítani. Az állomáson dolgozó tolatómozdony munká­ját pedig úgy szabályozták, hogy szükség esetén a gyár területén végzett tolatásokba is besegítsen Ezzel a gyár egy tartalékmoz- dopy üzemeltetését takarította meg. A cukorrépán kívül más áruk szállítása is ad munkát a mező- hegyesi állomásnak. Az év elejétől augusztus vé­géig 70 ezer tonna árut adtak itt fel. A cukor, a gabona feladása mel­lett 15 irányvonattal küldtek mésziszapot talajjavítás céljából Békés és más környező, me­gyékbe. Ezekben a napokban kezdődik a Gabonaforg'almi és Malomipari Vállalat export bú­zaszállítása, napi 8—10 kocsival. Jelentős még az állami gazdaság gyümölcsfeladása is. Ezzel egy időben 85 ezer tonna áru érke­zett. Jelenleg napi 10—15 mű­trágyával. különféle gépékkel és mészkővel megrakott kocsit ál­lítanak be a rakodóterületek­hez. Gellert József M A: KÉPZELT KÖZVETÍTÉS EGY IFJÚSÁGI PARLAMENTRŐL (3, oldal) ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYÜNK (4—5. oldal) A NEHÉZ SZEZON LEGFŐBB TANULSÁGA A KONZERVGYÁRBAN (5. oldal) • EGY DÉLELŐTT A VAM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG SZABÁLYSÉRTÉSI ELŐADÓJÁNÁL (10. oldal) Kezdődik a kukoricatörés és a rizs aratása A gyomai Győzelem Tsz-ben is kihasználják a kedvező időt és jól haladnak az őszi munkákkal. Az idén 230 hektáron termesz­tettek cukorrépát, amelynek egy- harmadát már betakarították. Eddig Sarkadra szállították a répát, október 1-től azonban már Gyomán veszi át a gyár. Az 1250 hektáron termesztett kuko­rica betakarítását a jövő héten kezdik. Folyik a napraforgó vá­gása, a terület mintegy feléről, 210 hektárról már betakarították a termést. Üzembe lépett az Ik- resített Bábolna típusú szárító első egysége. Ebben már szárít­ják a napraforgót, s az új léte­sítmény elősegíti majd a kuko­rica gyorsabb, folyamatosabb be­takarítását is. Ugyancsak a jövS héten kezdődik a 256 hektáron termesztett rizs aratása. Jól állnak a talajmunkákkal, az őszi vetések alá 1800 hektá­ron, a tavasziak alá 600 hektá­ron végezték el a szántást, s több mint 600 hektáron istállótrágyáz­tak. A jó időt és a gyors ütemű talaj-előkészítést kihasználva csaknem 500 hektáron elvetették már a jövő évi kenyérnekvalőt. WWMWWVWWWWVVMWWVWVMWWHWW Sarkadon már vagon kiváló minőségű cukrot gyártottak Egy hét óta a Sarkadi Cukorgyárban ismét teljes kapacitással dolgoznak a feldolgozó gépsorok. Az elmúlt hét elején az eső miatt a gazdaságok feldolgozásra nem tudtak répát szállítani, a készleteket feldolgozta a gyár, így négynapos kényszerszünet volt a kampányban. Péntek délig mintegy 1500 vagon répa, a gyár biztonsági tartaléka, s napi 300 vagonos feldolgozó kapacitással üzemelnek ismét a gyártó sorok. Az idén mintegy 4100 vagon répából 350 vagon kiváló minőségű cukrot készítettek Sarkadon. j-0m: Szekeres I összehívták az országgyűlést

Next

/
Thumbnails
Contents