Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

M A: Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA me. OKTOBER 8., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM AZ IFJÚSÁG ÉLEIRE, MUNKÁRA NEVELÉSÉÉRT (3. oldal) MI LESZ A TINÓDI UTCAI LAKÁSOK SORSA? (4. oldal) BÉKÉSI HARMÓNIÁK (3. oldal) Béke és fejlődés Négy napon keresztül ismét színes és mozgalmas képet nyújt majd az Építők Szak- szervezetének budapesti szék­haza, annyi nevezetes nem­zetközi konferencia színhelye: október 8-a és 11-e között ott rendezik meg azt a világérte­kezletet, amelynek hivatalos elnevezése: „Együttes harc a fejlődésért, a békeerők szere­pe”. Öt kontinensről sok száz delegátus érkezik, kormány­képviselők és tudósok, párt­ós tömegszervezeti vezetők, kiemelkedő közéleti személyi­ségek, a nemzeti felszabadná- si mozgalmak küldöttei, hogy közösen megvitassák korunk egyik leglényegesebb és leg­izgalmasabb problémáját. Hiszen amit a fejlődés cím­szava alatt értünk, elválaszt­hatatlan az emberiség jövőjé­től, „hogyan továbbijától, A második világháborút követő időszakban történelmi válto­zások mentek végbe az afri­kai, ázsiai és latin-amerikai földrészen. Összeomlott az imperializmus gyarmati rend­szere, független nemzeti or­szágok sokasága alakult ki. Csakhogy fel kell számolniuk a múlt súlyos örökségét, a po­litikai függetlenség mellett ki kell vívni a gazdasági önálló­ságot, s belső rendűkben fo­kozott érvényre kell juttatni a társadalmi haladás és igaz­ságosság követelményeit. A harc nem könnyű, hiszen az elmaradás okozta gondok mel­lett meg kell küzdeniük a neokolonialista behatolási kí­sérletekkel, a soknemzetiségű monopóliumok mesterkedé­seivel, s nemegyszer a hazai reakció erői akadályozzák a továbblépést. A világ számos pontján pedig éppen a fejlő­dő országokat érintik a sú­lyos válsággócok. Rendezetlen a közel-keleti helyzet; meg­oldásra várnak a dél-afrikai többség, Zimbabwe és Nami­bia népeinek követelései; az egységes Ciprust két részre szakítja a „zöld vonal”; Li­banon minden negyvenedik polgára életével adózott a másfél éves polgárháborúban; Latin-Amerika testét fasiszta diktatúrák torzítják el. A fejlődés kérdései ezért ezer és ezer szállal fonódnak össze Földünk sorskérdései­vel, mindenekelőtt a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemmel. Nyil­vánvaló, ha sikerül tartós*« és visszafordíthatatlanná ten­ni az enyhülést, megfékezni a fegyverkezési hajszát, ak­kor szinte egyik óráról a má­sikra óriási anyagi összegek és energiák szabadulnának fel a fejlődő országok javára. Ha érvényesíteni lehetne a társa­dalmi igazságosság alapelveit a javak elosztásában és fel- használásában, hamarosan vé­ge szakadhatna százmilliók nélkülözésének és szenvedésé­nek, az elmaradottság és ve­lejárói viszonylag rövid időn belül a múlt idő kategóriájá­ba kerülnének. A fejlődés ügye nem lehet közömbös a béke-vüágmozga- lom számára. Ez a mozgalom, amelyet olyan találóan nevez­tek el korunk le.lkiismereté- nek, a maga jelentőségéhez mérten következetesen foglal­kozik a béke és fejlődés ösz- szefüggéseivel. Így született meg a fejlődési béke-világ­konferencia gondolata, amely világszerte egyetértésre talált. Csaknem két éve tartanak az előkészületek, négy munkabi­zottság Budapesten, Moszk­vában, az indiai Indoréban és a kolumbiai Bogotában dol­gozta ki a vita alapját adó okmányokat. Ez lesz az első olyan fórum, ahol az ENSZ, az UNCTAD, s más kormány­közi nemzetközi szervezetek után társadalmi keretek kö­zött tárgyalják meg a prob­lémákat. Megtisztelő számunkra, hogy a választás Budapestre esett, s hazánk fővárosában zajlik majd a négynapos tanácsko­zás. Nem tartozunk a fejlődő országok közé, de jól tudjuk, s nem holt tananyagból, mit jelentenek a szóba kerülő kérdések. A magyar nép év­századokon át szüntelen sza­badságharcot folytatott a kül­földi elnyomók és belső kol- laboránsaik ellen, osak 1945 áprilisa hozhatta meg a fel- szabadulást és függetlenséget. Tudjuk, mit jelent a múlt öröksége, az elmaradottság. Bízunk abban, hogy a világ minden tájáról érkező ven­dégeinknek alkalma lesz meg­ismerkedni a szocializmus építésén munkálkodó Magyar Népköztársaság hétköznapjai­val, találkozhatnak népünk­kel, szemtanúi lehetnek cse­lekvő szolidaritásunknak. Prágai lakások ma és holnap A csehszovák kultúra és ba­rátság napjai keretében csü­törtökön a budapesti csehszlo­vák kulturális és tájékoztatási központ rendezésében Prágai lakások ma és holnap címmel nyílt kiállítás. Mint a megnyi­tót megelőző sajtótájékoztatón Josef Slosar. Prága főváros la­kótelep-építési igazgatója el­mondta, Csehszlovákia lakossá­gának több mint egyharmada 1956 után felépített új otthon­ban él. A VI. ötéves tervben Prágában 58 ezer új lakást ad­nak át tulajdonosaiknak. A november 15-ig nyitva tar­tó fotódokumentációs bemuta­tó színes és fekete-fehér felvé­telek, illetve makettek segítsé­gével tájékoztatja az érdeklő­dőket a csehszlovák főváros la­kásépítésének fejlődéséről. Dr. Milan Klusak Békés megyei látogatása Ülést tartott a fliniiztertanáci A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tegnap, csütörtökön, a kora délutáni órákban a csehszlovák barátság és kultúra napjai alkal­mából hazánkban tartózkodó dr. Milan Klusak, a Cseh Szocialis­ta Köztársaság kulturális mi­nisztere és Rács Oliver szlovák kulturális miniszterhelyettes Gn- ramvölgyi Józsefnek, hazánk kulturális miniszterhelyettesé­nek és Such Jánosnak, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetsége főtitkárának társaságáoan megyénkbe látoga­tott. A vendégeket a megyei tanács vb-termében Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke fogadta, jelen voltak: Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának titkára, dr. Fekete Antal, a párt békéscsabai bizott­ságának első titkára és Van tara János, a békéscsabai Városi Ta-. nács elnökhelyettese. A küldöttségnek Nagy János. a megyei tanács elnökhelyettese adott áttekintést megyénk társa­dalmi, gazdasági, egészségügyi és kulturális életerői. Ezt követően Gyulára látogattak, ahol megte­kintették a várat, ismerkedtek a fürd óvá ros nevez etessége ivei, majd Békéscsabán a megyei könyvtárat tekintették rneg. Es­te részt vettek a békéscsabai Jó­kai Színházban a Szlovák Nem­zeti Színháfe előadásában bemu­tatott Jan Solovic: Meridián cí­mű drámájának előadásán. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a szeptember 23—27 között hiva­talos baráti látogatáson ha­zánkban járt laoszi párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. A Minisztertanács elfogadta a külügyminiszternek a Kubai Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló jelen­tést. A nehézipari miniszter javas­latot tett a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési programnak az V. ötéves tervidőszakban meg­valósítandó feladataira és 1980 utáni főbb céljaira. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács a pénzügy­A Béke-világtanács nemzet­közi tekintélyének növelésében, valamint a nemzetközi béke­szervezet és a Magyar Országos Béketanács közötti szoros együttműködés megteremtésé­miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a háztáji és ki­segítő gazdaságok adóztatását, s olyan módosítást fogadott el, amely az adófizetés rendszerét egységesíti és egyszerűsíti. A nehézipari miniszter, vala­mint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett az 1976—1977. évi téli fűtési idényre való felkészülésről. A tüzelőanyag-ellátás az év eddig eltelt időszakában kiegyensúlyo. zott volt, s várhatóan nem lesz fennakadás az energiahordo­zókkal való téli ellátásban sem. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt» (MTI) ben kifejtett munkássága elis­meréséül a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Béke es Barátság Érdemrend kitüntetés­ben részesítette Romesh Chand- rát, a Béke-világtanács főtit­kárát. Az érdemrendet csütör­tökön a Parlament Munkácsy- termében Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. (MTI) Jugoszláv közlekedési küldöttség látogatott megyénkbe A Béke és Barátság Érdemrenddel tüntették ki Komcsit Chandrát A delegáció Baukó Mihálynak, a tőjének társaságában a Volánnál i A magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság köz­lekedési és hírközlési albizottsá­ga Budapesten tartotta kilence­dik ülését. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban tar­tott háromnapos tanácskozáson az albizottság két elnöke: dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, valamint Henrik Toncsics, a jugoszláv szö­vetségi közlekedési és postaügyi bizottság elnökhelyettese vezette a tárgyalásokat. Ezt követően Békés megyébe is ellátogattak, ahol a közleke­déssel és a kishatártorgalommal megyei pártbizottság osztályveze­tett látogatást Fotó: Varga József kapcsolatos kérdéseket vitattak meg a megye vezetőivel. Ezután üzemlátogatáson vettek részt Többek között megtekintették a Kner Nyomdát és a vasúti cso­mópontot, majd a Volán 8. sz. Vállalatnál tettek látogatást, ér­tékelték a vállalat eredményeit. A küldöttség különös figyelem­mel szemlélte a vállalatnál nem­rég üzembe helyezett és a gya­korlatban is jól bevált televíziós diszpécseri szolgálatot, amely nagyban lerövidítette a gépjár­művek javításának idejét. A küldöttség csütörtökön-Gyu­lára látogatott. Nutriák Kamuion Nutria vagy hód patkány. Öt­ven—hatvan centiméter test­hosszúságú víziállat a rágcsá­lók rendjéből, a csal í patkány- félék családjából. Növényevő. Bundájának színe gesztenyebar. na, hasoldalán szürkésbarna. Ujjait úszóhártya köti össze. Eredeti hazája Dél-Amerika. Értékes szőrméjéért Európában is tenyésztik — többek között a Békés megyei Kamuion. Az utóbbi kitétet természete­sen a lexikon már nem vette fel a nutriákról szóló leírásba. Nem is vehette volna, mert az idézett szócikk még 1961-ben született, nutriákat pedig ez év tavaszán hozlak csak Kamui­ra. Jelenleg ebből a gazdasági hulladékokat és mellékterméke­ket nagyon is jól hasznosító állatkákból 400-at tartanak a kamuii Béke Tsz-ben egy régi, erre a célra átalakított sertés­szálláson. A termelőszövetkezet tervei szerint 1980-ig emerre növelik a nutriaanyák számát, s Így éven. te mintegy háromezer nutria- prémet tudnak majd értékesíte­ni A prémek ára minőség sze­rint öt—nyolcszáz forint gerez­nánként, így ez az egy ágazat — figyelembe véve, hogy az ál­latok a hulladék burgonyától a kukorica- melléktermékig min­dent hasznosítanak — jól kiegé. szíti a közös gazdaság jövedel­meit.

Next

/
Thumbnails
Contents