Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
Naponta kétezer liter iskolatej A szeghalmi Sárréti Tej TÖVÁLL naponta mintegy 50 ezer liter tejet dolgoz fel. Ebből 2000 litert. 2 decis poharakban iskolatejként hoznak forgalomba megyénkben. Újdonság. hogy az idén többféle sajtot is készítenek, többek között a közkedvelt trapista sajtból az idén 20 vagonnal kapnak a hazai fogyasztók (Fotó: Szekeres) Könyvtárnézőben Az elmúlt héten tapasztalatcsere-látogatáson vettek részt a szeghalmi járás községeinek vezetői. A járási hivatal és a járási könyvtár szervezésében lebonyolított könyvtárlátogatásnak az volt a célja, hogy a tanácsi vezetők megismerkedjenek a környező települések modern kulturális intézményeivel, a jól bevált módszerekkel. Utunk első állomása Vésztő volt, ahol Komáromi Gábor tanácselnök mutatta be a több mint egymillió forintba kerülő könyvtárat. Elmondotta, hogy a 215 négyzet- méter alapterületű helyiségben 18 ezer kötet könyvet helyeztek el, és évente az 1400 olvasó 40— 45 ezer könyvet kölcsönöz. Bél- megyeren Báli Mihály tanácselnöktől megtudták, hogy az új községi könyvtár felépítéséhez a lakosság 50 ezer forint társadalmi munkával járult hozzá. A tanács pedig minden évben 22 ezer forintot biztosít új könyvek beszerzésére. Mezőberény- ben és Körösladányban is hasznos tapasztalatokat szereztek, amit mindenki a saját lakóhelyén kamatoztathat majd. A százéves Parlament nagy üléstermét övező, alapfoglalkozásokat ábrázoló szoborfigurák közül hiányzik az egészségügy képviselője. Ez a kihagyás könnyen lehet a véletlen műve, de a százéves társadalmi feledékenység jele is. Az egyik melléktársalgó sarkában végül ráakadhat az ember ama bronzöntvényekre, melyeknek egyik alakja középkori kirurgusinasra emlékeztet, aki misztikus hamleti pózban koponyát tart a bal kezében. Lehet, hogy ő lenne a keresett szimbólum? Egyébként kár ezen taríakod- ni. Fontosabb számunkra most az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának szeptember 34>-i. csütörtöki ülése, amelyen dr. Aczél György miniszterhelyettes a középfokú egészségügyi szakemberek — az ápolónők és általában az egészség- ügyiek — képzéséről, továbbképzéséről adott számot, állítva, hogy ezek jó megoldása a normális munkaerőhelyzet egyik alapvető kritériuma. Ezzel a megállapítással a bizottság tagjai egyetértettek, de a közös gondolkodásban továbblépve, a minisztériummal együtt állították: — A munkahelyeken a pályakezdő fiatalok részére biztosítani kell a lehető legjobb rrtun- kafeltételeket, a szakképzettségnek megfelelő munkakört, az anyagi és szociális juttatások lehetőség szerinti maximumát, különös tekintettel a lakásproblémák megoldására. Végül is olyan munkahelyi kedvet kell teremteni és megtartani, amely nemcsak értelmi megfontolást hordoz, vagyis azt, hogy érdemes a pályán maradni. Legalább ennyire fontos, hogy a kezdő szakemberek megszeressék a munkát és munkahelyet. Ezzel a szélesebb horizontú kitekintéssel tárgyalta a bizottság az egészségügyi szakemberek középfokú képzését és továbbképzését, elismerve az 19'73- ban bevezetett reformok máris .Együtt — egymásért' Az új úttörő mozgalmi év feladatai a mezőkovácsházi járásban Á szeptember nemcsak a tanévkezdés hónapja az általános iskolákban; ezekben a hetekben pezsdült meg az élet az úttörő- csapatokban, így a me/őkovács- házi járás csapataiban is. A párt gyermekszervezetének 1976—Ties évéről, az új „Együtt—egymásért” elnevezésű országos mozgalomról, a csanatparlamentekröl, valamint az úttörő—KISZ testvérkapcsolatról Roczkó Milánnal, a mezőkovácsházi járási út- lörőtanács elnökével beszélgettünk. Irodájában mutatós, gondosan, szerkesztett tablón a járás térképe, s körben a településekhez futó szalagok végén kis úttörőtagsági könyvek képviselik az összesen ötezer kisdobost és úttörőt számláló 23 csapatot. — A nagykamarást 2203-ar számú Ságvári Endre úttörőcsapat ajándéka — mondja az úttörőelnök a 'tablóról — Tavaly, az úttörőszövetség 30. születésnapjára készítették a pajtások. Méltóképpen ünnepeltük ezt a jubileumot. Nern túlzás, hogy a járás egész társadalma bekapcsolódott valamiképpen a rendezvénysorozatba, vállalt és tett valamit a gyermekekért. — Az ünnepi év után most, 1976—77-ben hogyan folytatódik az élet a csapatokban? — Már ismeretes, hogy ebben az úttörőévben kezdődik az „Együtt—egymásért” mozgalom, amely az úttörővezetők VI. országos konferenciája állásfoglalása szerint kétéves. E mozgalom alapvető célja az őrsi, a raj- és ezen keresztül a csapatközösség, a kollektíva iránti felelősség, a közösségi szellem erősítése. Az új mozgalom fontos akciója a „Végezzük el együtt a nyolcadik osztályt” és a ..Bukásmentes őrs” elnevezésű akció — mindkettő önmagáért beszél. Azután: túl az úttörő kulturális, tudományostechnikai és honvédelmi szemléken, szorgalmazzuk a csapatoknál az őrsöknek szóló „A művészet vándorútján”, az úttörőolimpiák mellett pedig az „Ügyesség, bátorság” akciót. Minden téren erősíteni kívánjuk a gyermekekben azt, hogy kimagasló tudományos, kulturális, sporteredmények ma már csak kollektív munkával érhetők el. — Mikor és mivel kezdődött az új mozgalmi év a mezöko- j rács házi járásban? — A szeptember az akcióoa való benevezés és a csapatparlu-1 mentek időszaka. A mozgalmi év a csapatparlamentekhez, illetve a fegyveres erők napjához kapcsolódóan kezdődött. A tanévnyitókon elhangzott felhívás alapján szeptember 29-ig nevezhettek be a pajtások a választott akciókba. A csapatparlamenteket járásunkban szeptember 20—27 között rendezték meg Több helyen kiemelkedően jól sikerültek, így például a battonyai Mező Imre, a mezőhegyesi Petőfi vagy a i nagykamarási Ságvári Endre] csapatnál. A parlamenteken elhangzottakat, a tapaszralatokat még nem összegeztük, annyit azonban már mindenképpen elmondhatok, s szeretném külön kiemelni, hogy nem panaszparlamenteket tartottak a gyerekek. Pontosan megfogalmazták, mit szeretnének, ehhez milyen segítséget kérnek, és ók maguk mit tudnak vállalni a cél érdekében. A mezőhegyesi pajtások oéldá- ul elmondták, hogy szeretnének egy csapatotthcnt, és ha a „kiszemelt” pincehelyiségben erre lesz lehetőség, úgy vállalják a társadalmi munkát. A nagyobbak közül egyébként a mezőkovácsházi és a mezőhegyesi csapatnak nincs úttörőszobája. Több községben — mivel kevés a tanterem — a kultúrházban, vagy a KISZ-klubban kaptak helyet a gyermekek, ami nem baj, sőt! — Ezzel már érintette ti beszélgetésünk következő témáját, az úttörő—KISZ, testvérkapcsolatot. Hogyan alakult ez ebben a járásban? — A KISZ KB határozatok után nálunk is előtérbe került az úttörő—KISZ testvérkapcsolat. A járási KISZ-bízottság állásfoglalásának megfelelően ifivezetőklubok alakultak a községekben. Az ifivezetői létszám lényegesen emelkedett, jelenleg 120 fiatal tevékenykedik ilyen feladatkörben. A járás minden KlSZ-szer- vezetének van úttörő-összekötője. Az együttműködést példázza, hogy a megyei KISZ-bizottság „Ifjúkommunisták az úttörőkért — úttörők az ifjú kommun istákért” vándorzászlaját elnyerte a kevermesi KISZ-szervezet és út- ' törőcsapat. A közös kirándulásoktól a kölcsönös ajándékozásig az együttműködés sokféle módját, formáját említhetem. Az a cél a jövőben, hogy a kapcsolatok még tartalmasabbak, sokoldalúbbak legyenek. A dolgozó KISZ-szervezetek sokat tehetnek azért, hogy a paly a választás előtt álló úttörőkkel megismertessék saját munkájukat, munkahelyüket. A kapcsolatok bővítését jelenti majd az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda együttműködése is; jövő tavasszal például közös járási honvédelmi szemlét tervezünk számukra. S mindezeken túl; járásunk úttörői, kisdobosai is készülnek a KISZ 20. születésnapjára. A megyei KISZ-bi- zottság és úttörőelnökség javaslatára a csapatok — méltó ajándékképpen — felkutatják a KISZ-alapszervezetek, illetve egy-egy község ifjúsági mozgalmának történetét — mondta befejezésül az úttörőelnök. T. I. Az MSZMP tudományos műhc'yei A Párttörténeti Intézet Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete akkor alakult (1948- ban), amikor a politikai fejlődés napirendre tűzte a népi demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövését. Az intézmény létrehozását mindenekelőtt két körülmény indokolta. Egyrészt a gorthy-rend- szer hamisításaival , és rosszindulatú előítéleteivel szemben valósághű történeti kép kialakítását, reális marxista történeti ismeretek felhalmozását tűzte ki célul, másrészt magát a munkásosztályt kívánta meg'smer- tetni saját történeti út,iával, hogy tudatosan, a maga összetettségében vállalva a múlt nehézségeit és haladó örökségét, a jövő bonyolultságára és harcaira is felkészítse. Ugyanakkor az új intézmény megalakítása a marxista ideológia térhódításával és a politikai vezetés igényeivel is találkozott. A mai napig megtett útról, az elért eredményekről, az intézetnek a magyar tudományos életben betöltött szerepéről kérdeztük Vass Henrik elvtársat, az MSZMP KB tagját, a Párttörténeti Intézet igazgatóját. — Az induláskor nagy nehézségekkel kellett küzdeni: hiányoztak a tárgyi és a személyi feltételek. Mindenekelőtt a kiképzett szakembergárda hiánya okozott problémákat, ezért elsősorban tapasztalatokkal és történetírói hajlammal rendelkező régi munkásmozgalmi emberekből és kutatói ambíciókat eláruló fiatalokból verbuválódott a gárda. Az archívum, a szakkönyvtár hiánya, a forrásanyagok csekély és szétszórt volta szintén nehezítette a munka megindulását. Ha ehhez hozzáteszem, hogy az intézet kezdeti lépései egybeestek a dog- matizmus hazai kibontakozásá- . nak időszakával, és azzal a történelmi periódussal, mikor , elsősorban a hatalom kérdése volt napirenden, elképzelhetők a nehézségek. Ezek a tehertételek ugyan sok esetben meghatározták az akkor folyó munkát, mégis jelentős értéket is létrehozott az intézet. Az ekkor született művek mindenekelőtt sokkal igazabb kéfSet festettek a mozgalom útjáról. Közzétette az intézet a munkásmozgalom legfontosabb dokumentumait, és komoly szerepet játszott a marxista oktatás beindításában. Közben kinevelődött a mai törtérietíró mutatkozó hatását. Ez a dátum fordulópont; késve ugyan, de az egészségügyi szakképzés mégis rangjához illő helyre került a hazai iskolarendszerben; a túlzottan elaprózott egyedi szakképzés egységesen szervezett és irányított keretet kapott. Egyetlen kirívó példa: eleddig az egészségügyi szakközépiskola nem számított középiskolának. Ezek az anomáliák taszították el még a kiképzett embereket is az egészségügy területéről. A távozottak aránya jóval meghaladta az évi 10 százalékot, a jelentkezők száma pedig egyre kisebbre zsugorodott. A reformot nem lehetett tovább halogatni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az egészségügyi szakiskolákat a középfokú oktatási intézmények sorába emelte. Az idei tanévnyitáskor 5250 első- osztályos diák ült a padjaikba az ország 71 ilyen iskolájában. Nagy dolog, hogy a továbbhaladás szintén szervezetten biztosított, 1975. szeptember 1-én megkezdte működését az egyetemi rangra emelt Orvostovábbképző Intézet keretében az egészségügyi főiskolai kar, amely védőnői, gyógytornászi, diétásnővéri, közegészségügyi, járványügyi ellenőri, szakoktatói, intézetvezetői és mentőtiszti képesítést ad. A szakoktatási rendszer tehát nyitottá vált, biztosítja a továbbtanulást, a szakmán belül és szakmán kívül. Érdekes hatása lett: mihelyt kitárultak a szakma kapui, mind kevesebben lépnek ki rajta, hogy az egészségügyet elhagyják. Korábban még takarítói állásért is hátat fordítottak a nővérek a kórházaknak, rendelőknek. M indenesetre, a parlamenti bizottság további nagy figyelemre intette a tárcavezetést, mert még mindig kevés a szakember, a társadalom kívánsága pedig jogos a lehető legjobb egészségügyi ellátásért. S. I. gárdánk is. Méghozzá olyan káderek, akik önkritikusan képesek voltak váltani 1957-ben, amikor alapvető fordulat következett be a munkásmozgalom történetének művelésében is. Tudományos és politikai érdekünk volt a korábbi korszak tévedéseinek korrekciója, olyan valóságközpontú kutatások megindítása, amelyek megőriz ve- megtartva haladták túl az addigi eredményeket, elméleti-módszertani téren és tematikában egyaránt. Meg kell mondanom, hogy ezt az áthangolást a felsőbb vezetés nemcsak ösztönözte, hanem egyenesen megkövetelte. A változásoknak meg is lett az eredménye. A munkásmozgalom története szerves részévé vált a magyar köztörténetnek, szakmai, tudományos és produktivitási szempontból egyaránt beépült az egységes történettudományos szemléletbe. Végképp bebizonyosodott, hogy a magyar történet és munkásosztály története egymásra utalt, egy történettudomány tárgyát képezi. — Milyen szervezetben, milyen fő feladatokon dolgozott és dolgozik az intézet? — Struktúránk keveset változott, több mint 100 munkatársunk három nagy egységben (a tudományos osztály négy szekciójában, a levéltárban és a szakkönyvtárban) dolgozik. Sajátos profilunkat jelzi, hogy úgy vagyunk a pártközpont egyik osztálya, hogy egyben a törtéMaradnak a nővérek
