Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

BrezsnyevMnterjúval Szovjet hét a francia tv-ben Kedden, párizsi idő szerint pontosan egy órakor a francia televízió képernyőjén megjelent a Kreml híres toronyórája és a felirat; ..Egyenes adás a Kreml­ből”. Az Eurorizio és az Inter- vizio által egyaránt átvett atlas- ban ezután Leonyid Brezsnyev nek, az SZKP KB főtitkárának dolgozószobáját kapcsolták és a francia televízió szovjet heté­nek mintegy házigazdájaként és kalauzaként Leonyid Brezsnyev válaszolt Yvés Mourousinak, a francia televízió vezető riporte­rének kérdéseire. A francia televízió szovjet he­tét, amely a „Nyitott, kapu a vi­lágra” című új műsortípus első sorozata, nyolc hónapja közösen készítette elő a .két ország tele­víziója. Leonyid Brezsnyev Kreml-beli interjúja a maga ne­mében első a világon, hiszen elő­ször interjúvolta meg ilyen mó­don, dolgozószobájában egy nvu gáti televíziós állomás az SZKP KB főtitkárát, közvetlen továb­bításra. A Brezsnyev-interjú a megszokott déli híradót nyitotta meg, annak keretében hangzott el — a helyszíni közvetítés foly­tatódott: a francia nézők a Kreml történeti nevezetességei­vel ismerkedhettek. Gromiko a belga királynál Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, aki a belga kormány meghí vására rövid látogatáson tartóz­kodik Brüsszelben, kedden reg­gel látogatást tett Baodouin ki­rálynál. A külügyminiszter ezt követően a brüsszeli szovjet nagykövetségen újságírókkal ta­lálkozott. A keddi belga lapok részlete­sen beszámolnak a szovjet kül­ügyminiszter brüsszeli megbe­széléseiről. Mint jelentettük, Andrej Gromiko találkozott Tin- dem ans belga miniszterelnökkel, majd hétfőn egész napon át tár­gyalt Van El.''lan de belga kül­ügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről Gromi­ko több kétoldalú megállapodást is aláírt a belga fővárosban: a Huszár István Japánban Huszár István miniszterelnök- helyettes a japán kormány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol megbeszéléseket tolvtat a két or­szág közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének kérdéseiről. A delegációt dr. Faluvégi ha­jós belügyminiszter búcsúztatta. Megjelent Senkuro Saiki buda­pesti japán nagykövet. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-ben Pártmuiikáskiildötlség utazóit Varsóba két ország új egyezményét a konzulátusok működésének ki­terjesztéséről. illetve a korábban megkötött turisztikai egyezmény | hatályba lépéséről. Ugyancsak ! aláírták a szovjet—belga kultu­rális egyezmény 1977—78. évi1 munkatervét. Gromiko Brüsszel-! oöi Koppenhágába utazott. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására kedden Varsóba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának pártmunkásküldöttsége Vaskó Mihálynak, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjának, az MSZMP Heves megyei bizoVsi- ga első titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Pálos Tamas, a Központi Bizottság osztályvezető-helyette­se búcsúztatta. Jelen volt dr. Ste­fan Jedrychowski. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy­követe. Giscard d’Estaing Iránban Mohammed Reza Pahlavi iráni sah hétfőn este Teheránban fo­gadást adott vendége. Oiscard d'Estaing francia köztársasági el­nök tiszteletére. A sah üdvözlő j beszédében többek között Irán 1 katonai szükségleteiről, valamint az észak—dél konferenciáról j szólt. „A sok nehézség ellenére | s hozzájárulhat a nemzetközi kap­csolatokat jellemző igazságtalan gazdasági és társadalmi rend megváltoztatásához — mondotta. Kedden, az első hivatalos tár­gyaláson mind a sah, mind pedig a francia elnök a két ország .,ki­vételesen jó kapcsolatait” hang­súlyozta. f Folytatás az 1. oldali ól) A Varsói Szerződés államainak javaslatai azon alapúinak, r.ogv a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése nem sért­heti egyik érintett ország bizton­ságát sem és kizárják annak tehe­tőségét, hogy valamelyik fél egy­oldalú katonai előnyhöz jusson. Reméljük, hogy a NATO-orszú- gok a jövőben az egyoldalú elő­nyökre irányuló törekvések he­lyett a szocialista országokhoz hasonló aktivitással keresik a I kölcsönösen elfogadható megöl- i dást. A Magyar Népköztársaság vél- | tozatianul síkra száll a leszerelő-I si világkonferencia mielőbbi ősz- I szehívasa mellett. Kormányom azonban az elől sem zárkózik el, I hogy a leszerelés problémájának j megvitatására közbeeső állomé- I sokat: — így a közgyűlés ezzel | foglalkozó rendkívüli ülésszakát I — is beiktassuk. Az európai biztonsági értekez- j let záróokmányában foglaltak I valóravoltása, a leszerelés egyes problémáinak megoldású, a né- i pék még szorosabb együttműkö­dése csak akkor bontakozhat ki igazán, ha a nemzeiközi kapc-.o latokban maradéktalanul ér­vényre jutnak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének kö­vetelményei. Kormányom épp'n ezért kiemelkedő jelentőséget tu­lajdonit annak, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban megtiltsák az erőszak alkalmazásai. Meggyőződésünk, hogv a szep­tember 28-én benyújtott szovjet szerződéstervezet elfogadása és gyakorlati alkalmazása nagyban növelné a bizalmat a népek kö­zött. A békés, alkotó munkával el­foglalt magyar népet' különösen nyugtalanítják a kontinensünk közelében kialakult akut fe­szültséggócok. Az egyoldalú kísérletek, ame­PERU Megtört a csönd lüz a világ legnagyobb edénye, amely évezredeken át magába zárta a csendet — írta egyik versében Pablo Neruda, az egy­kori perui inka városról, Ma- esupikcsuról. A több mint 300 évi spanyol elnyomás, majd gz. újkori történelemben az ameri­kai behatolást követően az iga­zi „csendtörést” a perui nép 1968-tól számolja. Velasco Alva­rado tábornok akkor október­ben vette at a hatalmat, kato­nai puccsal. Azóta a 12 mil­liós perui nép életében olyan „zajok” jelzik a gazdasági és társadalmi változásokat, ame­lyek hamisan csengenek az észak-amerikai monopóliumok fülében és bántják a perui bur­zsoázia a hatalomtól egyre in­kább megfosztott rétegének a hallását is. Azon a nyolc évvel ezelőtti októberi napon az elnöki palo­tában egy jelképes — de a lé­nyeget kifejező — képcsere is történt. A spanyol hódíjó és le- igázó képét az indiánok egyko­ri vezérének. Tupac Amarunák a képe váltotta fel. Ez a hely­csere lényeges politikai válto­zásra is utalt. Olyan tények jel­zik ezt. mint a meghirdetett földreform fokozatos megvaló­sítása, amelynek eredményeként a megművelhető több mint 9 millió hektárból csaknem hat­milliót szétosztottak a nincste­lenek között. Az Inka-terv né­ven ismert program részeként került sor — igaz, az eredeti el­képzelésektől szerényebb mér­tékben — az adó-, az iskola-, a közigazgatási reformra, a tömé. gek életszínvonalának emelését célzó intézkedésekre, az ame­rikai érdekeltségű olajtársasá­gok, bányák kártalanítás útján történő államosítására. Az eltelt időszakról mondot­ta néhány - hónappal ezelőtt Li­mában e sorok írójának Jorge del Prado, a kommunista párt főtitkára: „A perui forradalmi folyamat a maga antiimperia- lista, oligarchiaellenes szakaszá­nak új fázisába érkezett. Ez pedig új elemzést, új feladatok megha­tározását követeli.” A teendő­ket. megvalósításokat könnyű volna a Csodák Urára, annak a közelgő tavaszi (Peru az Egyen­lítő alatt van!), milliókat moz­gató vallási ünnepnek a védő­szentjére bízni, aki — a monda szerint — minden gondot és ne­hézséget meg tud oldani. A hazánknál tizenkétszer na­gyobb területű országban azon­ban a mai valóság sokkal ellent, mondásosabb annál, mint amit a védőszent képessége elbír. Az amerikai vezető körök a perui belső reakcióval szövetkezve már többször megkísérelték út­ját állni a haladó folyamatok­nak. A kelléktár igen gazdag. A vallásos tömegek megtévesz­tését szolgáló „szovjet kommu­nista” veszély propagandája mellett nyílt összecsapásokra is sor került. A tavalv februári rendőr- sztrájk idején a limai rend­őrök, valamint a hadsereg ala­kulatai összecsapásának 86 ha­lálos áldozata és 162 sebesültje volt. De ez a konfliktus — a többi között — azt is megmu­tatta, hogy a hadsereg egysé­ges. és a haladó folyamatok vé­delmezője. A későbbi politikai áramlatok békésebb összecsapá­sa (Velascót Francisco Morales Bermudez Váltotta fel az elnöki székben, s azóta is több sze­mélycserére került sor a veze­tésben). úgy tűnik, alapjaiban nem változtatta meg a nyolc eve kijelölt út irányát. Ea az Magyar Ikarus autóbusz Lima irány ellentmondásokat, követ­kezetlenségeket, olykor megtor­panást is jelez, de ami a legfon­tosabb: fő vonalaiban változat­lan. S mindehhez tegyük hozzá: a fasiszta rendszerű Chile, va­lamint Brazília és Bolívia gyű­rűjében! A latin-amerikaiakra jellem­ző, hogy szeretik az élénk szí­neket, a kiabáló divatot, a tar­ka forgatagot. Ha az ember vé­gigsétál a 2,5 milliós Lima Co- mena (méhkas) üzletnegyedé­ben, szembetűnik, hogy a ki­rakatokban a szocialista orszá­gokból érkezett áruk is kínálják magukat. Ez pedig már azt az igényt is mutatja, hogy Peru az északramerikai szorítás gyengí­tésére, a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelemre, együtt­működésre törekszik a szocialis­ta országokkal. Sót, a hagyomá­nyos árucsere-forgalmon túl egyik utcáján (A szerző felvétele — KS) 1 mindinkább előtérbe kerülnek a gazdasági kooperációk. A Ganz Műszer Művek például tíz évre szóló megállapodást kötött a perui Melsa-céggel egymillió árammérő óra közös gyártására. Előtte komplett villamos labo­ratóriumokat. oktatást segítő be­rendezéseket. orvosi műszereket szállított, illetve szállít hazánk. Bővülnek tudományos, irodalmi, kulturális kapcsolataink is. Aki ezekben a hetekben Pe­ruban járt. láthatta, hogy már készülődnek a Csodák Urának ünnepségeire. De aki mélyebben belepillant a változásokba, le­szűrheti, hogy érlelődik és szé­lesedik az a mgegyőződés: igazi csodákra csak maga a perui nép képes, amely cselekvő támoga­tója a nyolc évvel ezelőtt meg­tört évezredes csendnek. Király Ferenc lyeknek nyilvánosan meghirde­tett célja a közel-keleti helyzet stabilizálása volt, nem vezetlek eredményre. Állandósították az arab területek izraeli megszállá­sát, megosztották az igazságos rendezésért küzdő arab erőket, megerősítették Izraelnek és tá­mogatóinak pozícióit és elodáz­ták a válság megoldását. Kormányom véleménye szerint az átfogó rendezés csak úgy kép­zelhető el, ha az izraeli csapato­kat kivonják az 1967-es agresz- szió során megszállt valamenv- nyi arab területről, ha biztosít­ják a palesztinéi arab nép jogai­nak érvényesülését, beleértve a saját állam létrehozására való jogát is, és végül, ha nemzetközi garanciákkal szavatolják az ösz- szes közel-keleti államok bizton­ságát és határaik sérthetetlensé­gét. Kormányomat mélységes ag­godalommal töltik el a libanoni válság fejleményei. A helyzet rendezésének további elhúzódása felidézi a konfliktus kiszélesíté­sének veszélyét. Mi úgy véljük, hogy a libanoni válságot csak a libanoniak maguk oldhatják meg és a külső beavatkozások csak nehezítik a helyzetet, Kor­mányom síkraszáll Libanon 1e- rületi egységének megőrzése mellett. Áttérve Ázsiára, küldöttségein megelégedéssel állapíthatja mea, hogy e térségben fokozatosan kialakultak a tarlós enyhülés feltételei. Nagy szerepe van eb­ben a júliusban megalakult Viet­nami Szocialista Köztársaság­nak. amely a béke és a biztonság szilárd tényezője Délkelet-Ázsiá- ban. Sajnos, mind ez ideig meg­akadályoztak ennek az ország­nak a felvételét az ENSZ-be. A nemzetközi béke érdekei egyér­telműen azt követelik, hogy a Vietnami Szocialista Köztársa­ság már ezén az ülésszakon el­nyerje méltó helyét a világszer­vezetünk tagállamai között. A Magyar Népköztársaság kor­mánya továbbra is változatlanul támogatja a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság mindazon törekvéseit, amelyek a koreai félszigeten kialakult - feszültség csökkentésére, e térség békéjé­nek megszilárdítására, Korea békés úton történő egyesítésere irányulnák. Szükségesnek tartjuk az ENS!2 múlt évi határozatának telje,lité- sét. A közgyűlés múlt évi üléssza­ka óta további fontos változások mentek végbe Afrikában. Az af­rikai hazafiak a törvénytelen k: - sebbségi kormányok, az appart- heid politika elleni igazságos harcukban számíthatnak a ma­gyar nép szolidaritására és tá­mogatására is. Éberségre intik a világ közvé­leményét azok a külföldről ösz­tönzött akciók, amelyeknek a célja a történelem órájának a visszaigazítása Látin-Ameriká- ban. A magyar >ózvélemény to­vábbra sem lankadó figyelemmel kíséri es határozottan elítéli a chilei fasiszta junta terrorját. A többi haladó erővel együtt a ma. gyár nép is követeli Luis Corva- Ián és a többi chilei hazafi sza­badon bocsátását, A szocialista és fejlődő orszá­gok jó kapcsolatai a mai világ- helyzet fontos tényezője. Ennek szellemében a Magyar Népköz­társaság kormánya arra törek­szik, hogy kapcsolataink a fejlő­dő országokkal mind tartalma­sabbá váljanak. Országom nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett országok nemzetközi tevékenysé­gének. Melegen üdvözöljük a colomból csúcsértekezlet pozitív eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a colomból határozatok végrehajtása során tovább e"ösö- dik a szocialista országok és az el nem kötelezett országok egviittműködése. Világszervezetünk tevékenysé­ge hatékonyabbá válásának egyik fontos alapfeltétele ez alapokmány szellemének és be­tűjének következetesebb érvé­nyesítése a gyakorlatban. Az el. múlt három évtized során az alapokmány kiállta az idők pró­báját, nincs szükség a módosítá­sára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents