Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-05 / 235. szám

A zöldségellátás javítására Új kezdeményezés a mezöberenyi Petőfi Tsz-ben A mezőberényi Petőfi Tsz ebben az évben a zöldségel­látás javítására szervezett ter­mesztési akciót indított. Eh­hez az újszerű, kedvezményes megállapodáshoz gyűjtik a termelőszövetkezeti tagok és kívülállók jelentkezését. A szövetkezet jó minősé­gű földet, vetőmagot, palán­tád — kivéve a burgonyát és a dughagymát —, vegyszert, Kismamák klubja Gyulán Ez év januárjában hívták élet­re a kismamák klubját Gyulán, az Erkel Művelődési Központ­ban. Olyan céllal hozták létre, hogy a gyermekgondozási sza­badság alatt a kismamák külön böző ismeretekét szerezzenek. A rendszeres foglalkozások alatt gondoskodtak a gyerekek felü­gyeletéről. Sok segítséget nyúj­tott a klubnak a tanács egész­ségügyi osztálya. A programok összeállításánál olyan témákat választottak, amelyek legjobban érdeklik a kismamákat. Október 4-én kezdi az új évadot a gyulai kismamák klubja. Érdekes prog­ramokkal várja az édesanyákat öntözővizet a palántára és a vízigényes növényekre, folya­matosan biztosít. Szakmai ta­nácsot ad, gondoskodik a termék átvételéről, tovább­adásáról. Az aprómagvak ve­téséhez gépet adnak, tsz-tag esetén munkanapot jóváírnak, az (igényelt terület nem szá­mít bele a háztájiba. Három­szor 400 négyzetméter terüle­ten több növényfajtával fog­lalkozhat egy-egy termesz­tő. A juttatásokért a szövetke­zet* arra kötelezi a munkavál­lalót, hogy a szakmai vezető utasításait tartsa be, a kimért földterületet a jó gazda gon­dosságával hasznosítva, védje a növényi kártevőket. Min­den négyzetméter után 5 fo­rint értékű árut adjon el a tsz-nek. Felmentést csak természeti csapás esetén ad­nak. Az árat az adott időben érvényes bolti ár 30 százalé­kos csökkenésével kapja meg a termelő. A termelőszövetkezet a me­zőberényi és csárdaszállási zöldségellátási gondok megol­dására hívta életre ezt az ak­ciót. Sz. J. Kevesebb lesz a bürokrácia Közismert, hogy az eddigi fennálló rendelkezések szerint a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a bivaly, a juh, a kecske és a sertés tulajdono­sa állatára köteles volt marha­levelet váltani. A mezőgazdasá. gi és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány szeptem. bér 23-án intézkedett a járlat- levél kezelésének egyszerűsíté­séről, a marhalevél megszünte­téséről, s helyette állatkísérő egészségügyi lap bevezetéséről szóló miniszteri rendelet kiadá- I sóról. Az új rendelkezés szerint a marhalevelet ezután az egy­szerűen' kezelhető, úgynevezett állatkísérő lap helyettesíti, amely csupán az állatforgalom, állategészségügyi feltételeit biz­tosító adatokat tartalmazza. Tudjuk, hogy a marhalevél kiállítása, aláírása, irányítása, kezelése milyen bürokratikus el. járásokat kívánt az állattartók­tól és a tanácsi dolgozóktól. Ezt jelzi az is, hogy évente 8—9 millió marhalevelet kellett ki­állítani, s a marhalevél kezelé­se 500—600 dolgozó teljes mun­kaidejét töltötte ki. A marha­levél kiállítása alkalmából az állattartónak fedeztetési jegy­gyei, származási bizonyítvány­nyal, két tanúval, esetleg más módon igazolnia kellett az ál­lat tulajdonjogát és a marhale­vél-kezelő csak ilyen igazolás nyomán tölthette ki a marhale­vél-űrlapot. Mindezt figyelembe véve, a miniszteri rendelet most a mar­halevél-kötelezettség megszün­tetéséről intézkedik, s helyette csak az állatforgalom, állat­egészségügyi feltételeinek bizto­sításához nélkülözhetetlen ad a. tokát tartalmazó, egyszerűen kezelhető állatkisérő lap beve­zetését írja elő. Az állatkisérő lapot a tanácsok ingyenesen bo-, csatiak az állattartók rendelke- zésére** így a nyomtatványok nyilvántartására nincs szükség. Ezt a lapot az állat tulajdonosa maga állítja1 ki, az állat tulaj­donjogát saját aláírásával iga­zolja. A szakigazgatási szerv .dolgozója pedig az állatkísérő lapot csak sorszámozza és alá­írja, az állatkísérő' lap perfo­rált szelvényét letepi és az al­latkísérő lapot az állattartónak visszaadja. Mindez lehetővé teszi, hogy megszűnjék 'a marhalevél-ikia- tókönyv, a tulajdon átruházási könyv és az irányítások nyil­vántartásáról vezetett könyv is. Jóval kevesebb lesz a papír­munka és gyorsabb lesz az ügy­intézés. Hiszen az állatkísérő lapot csak az állat forgalomba hozatala alkalmával kell kiál­lítani. Ez alól kivétel a szarvas- marha utáni állami támogatás igénylése. Az intézkedéssel az állattartók mentesülnek az ál­lat tulajdonjogi igazolásával kapcsolatos utánjárástól, a szak- igazgatási szervek dolgozóinak munkája pedig legalább eg.v- harmadára csökken. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendelete pon­tosan intézkedik a részletkérdé­sekről is. A marhalevél helyett az állatkisérő lap bevezetését ugyanis szükségessé teszi, hogy az állatoknak az egyik tartási helyről a másikra történő el­szállítása megfelelő állategész­ségügyi ellenőrzés nélkül lehe­tetlenné tenné a fertőző, állat- megbetegedásek megelőzését. Ezért a fertőző állatbetegség észlelését az állattartók a taná­csi szakigazgatási szervhez kö­telesek bejelenteni. Az állatkísérő lap kiadása vágj,' annak megtagadása az el­ső eszköz a fertőző állatbeteg­ségek széthurcolásának a meg­akadályozásához. Az állatkísérő lap lehetőséget nyújt annak fel­derítésére is, hogy a fertőző ál­latot melyik állattartótól hoz­ták, illetve, a fertőző állomány, ból hová szállítottak el más ál­latot is. Az eddigi állami be­vétel biztosítása érdekében az állattartók az állatkísérő lap, nyilvántartásba vétele alkalmá­ból a korábbi marhalevél-ille­tékkel azonos mértékű illetéket kötelesek fizetni. Ez az intézkedés találkozik tehát az állattartók és tanácsi szervek dolgozóinak érdekeivel, ehetővé válik, hogy a társadal­mi érdekek sérelme nélkül csök­kenjen a papírmunka, kevesebb legyen a bürokrácia. Cs. F. Legjobb propaganda a jó minőség ? Kiváló áru védjegyet nyert a szentandrási torontáli — Annyit hallottuk már, hogy baj van az ízlésünkkel, hogy | — hovatovább azt is félve vesszük meg, ami valóban is szép | és jó... — Ez előtt a szőnyeg előtt egyáltalán nincs ilyen érzése az embernek! __ — Persze, mert erre ráírták, hogy „Kiváló áru”. Vajon kik és hol készítették? És mennyi lehet az ára? — Azt sajnos nem írták ki. Ahogy nézem egyetlen szőnyegre sem. A pavilon bejáratánál csak a 77 kiállító háziipari szövet­kezet neve van együttesen felsorolva. — Elég hiba. De azért ezt a torontáli szőnyeget megismerném J ezer közül is. Valóban szemet gyönyörködtető. i — Miért ilyen drágák? Es ha már ilyen drágák, miért nem adják részletfizetésre ezeket is, mint a többi lakásberendezési terméket, a bútort, az ágyne­műt stb.? — Drágák, mert hazánkban ..kihalt” a racka juh. Régeb­ben volt. A perzsához pedig az ő durva gyapja kell, hiszen a perzsa eltart ezer(!) évig i*. De drágák azért is, mert képzélje A beszélgetést ar őszi BNV utolsó napján lestük el a házi­ipari szövetkezetek pa\ Honjá­ban, ahol úgyszólván már meg­kezdték a kiállított áruk „be-! gyűjtését”. A zárás előtt két nappal utazott a fővárosba Nagy Béla, a Békésszentandrási Sző. nyegszövő Htsz elnöke az Or­szágos Piackutató Intézet kö­vetkező levelére: „örömmel ér­tesítjük, hogy az illetékes mi­nőségvizsgáló intézet és az esz­tétikai vizsgálatot végző zsűri döntése után a KAI minősítő bizottsága engedélyezte a Ki­váló Áruk Fóruma minősítő jel használatát a torontáli szőnyeg (kéziszövött gyapjú) elnevezésű termékükre. Az oklevelet és a j porcelán emblémát Dobrotka László miniszterhelyettes elv­társ adja át szeptember 28-án a BNV B pavilonjában...” * * * A békésszentandrási szőnye­geket ma már nem kell bemu-, tatni a világpiacon, hazánkban pedig úgyszólván versengenek érte az áruházak. Ezek nem sza. vak. Nemrég kaptak egy leve­let az egyik legnagyobb nyu­gatnémet cégtől, az Alwersa- tól: Mi szeretnénk Nagy úrnak igen szívélyesen köszönetét mondani az oly sok előállított áruért, ami minőségben, szín­ben és a szövőmunka tisztasá­gában megfelel vevőink vára­kozásának és a mi elképzelé­seinknek. És valóban nagy örö­met okoz nekünk Friedrich Mohren Alwersa GmbH Nürn­berg. Lehet, hogy „gyenge” a for­dítás, de Nagy Béláék áruja valóban kitűnő, amit többek kö­zött bizonyít az is, hogy már az 1977-es évre is lekötött min. den kapacitásuk. Exportra — ami teljes idei termelésüknek (40 milliónak) a fele — és a belkereskedelmi igényre, amely egyre „követelődzőbben” áll a szőnyegszövő kapui előtt. — Ilyen lakáskultúra még so­hasem volt Magyarországon, mint manapság — mondja az elnök. — Autó, motor, televí­zió, telek, hétvégi ház egyre több ember tulajdónába kerül és az utóbbi években a figye­lem a lakások szép berendezé­sére irányul. Az ízlésformálás­ban mi, szőnyegesek is beleját- j szunk... , I — Mi felé tendál a divat? — Érdekes módon korábban | „futott” modern minták már | nem olyan keresettek. Inkább a | klasszicista hagyományok ke­rülnek előtérbe. A kiváló név­jegyet nyert torontáli is régi 600 éves erdélyi motívumokkal szőtt darab. Persze a modernek is kelendőek még, főleg a kis­méretű lakásokban. Most volt egy kiállításunk Budapesten, a Váci utcában. Másfél millió fo­rint értékű árut vittünk oda, és | napok alatt elkelt. Mind a 45 ezer forintos perzsák, mind az olcsóbb, modern mintájú toron­.táli szőnyegek. Bencsik Istvánné és Csizmadia Ilonka- a perzsát készítik. Ha­vonta 7-8 ezer csomót „vetnek” be és keresetük 2-3 ezer foript (Fotó: Gál Edit) csak: egy négyzetméter kézzel csomózott szőnyegben 100 ezer csomót kötnek. Egy ügyes asz- szony (nekünk ezer ilyen ügye* asszonyunk van hét telepünkön, a bedolgozókkal együtt) havon­ta mindössze 7—8 ezer csomót köt. Egy nagy méretű szőnyeg hosszú hónapokig készül el. Egyébként perzsáink már öt éve nyertek kiváló minősítést. S a részletfizetés? Mi is kértük már, hogy tegyék lehetővé. Ám a drága szövegeket is, mint a cukrot, megveszik. A Váci ut­cai kiállításra rengeteg külföl­di turista jött be vásárolni. Va­lutát adott a munkánkért. Ezt pedig jól tudjuk, milyen szük­séges az országnak. (Az igény­telen racka juh tenyésztését azért jobban fel kellene karol­ni hazánkban, mert ezzel is te­temes importot takarítanánk meg.) A békésszentandrási szőnye­gek évszázados, patinás híre a házi székek mellől indult el. A szövetkezet épülete „csak” 57 éves. És most újul frissé, mo­dernné. Annyira, hogy sok régi épületet lebontottak már, vagy most szanálnak és épülnek az újak. Tavaly adták át az eme­letes műhelycsarnokot, amely­ben a perzsák készülnek és a fővárosból letelepített gépeken a gépi szövött termékek. A kö­zeljövőben ismét átadnak 6gy 35 méteres műhelycsarnokot. Az új épületekben szociális, egész­ségügyi létesítmények is van­nak már. És hogy mennyire keresik az itt készült terméke­ket a hazai piacon is, annak legszebb, bizonyítéka: ezeknek a beruházásoknak a zömét há­rom vállalat finanszírozta, hogy minél több szőnyeget kaphas­son Békésszentandrásról. Mert a legjobb propagandista nálunk éppen a kiváló minőség. Varga Dewsd A Kiváló Áru védjegyet nyert lurontáli szőnyeg; 1

Next

/
Thumbnails
Contents