Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-31 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1976. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 25S. SZÁM M A: ŐSZINTE LÉGKÖR, NYÍLT VÉLEMÉNYEK (3. oldal) * * * ÉDES-KESERŰ CSEMEGÉK (4. oldal) * * * ÍGY VAGYUNK MI ÖTEN (5. oldal) MŰVELTSÉG A fejlett szocialista társadalom építésének célja, hogy tagjai — munkájuk hasznosságának arányában — az anyagi javak szélesebb köréből részesedhessenek. Dp nem közör.'jös az sem, hogyan élünk az anyagi lehetőségek bővülő körével, miként hasznosítjuk azt műveltségünk gyarapítására. A korszerű gépek kezelése, a jobb termékek előállítása bővülő szakmai ismeretekkel biztosítható. A műveltségnek egy része a szakismeret, de nem maga a teljes műveltség. Ehhez több kell. Az ismeretanyag bizonyos mennyiségén kívül a műveltség magatartásmód is, életvitel, gondolkodás, társainkhoz fűződő kapcsolatrendszer, érdeklődési kör terjedelme, vélemény és vitamódszer — vagyis a teljesség igényével szinte fel sem sorolható emberi tulajdonságok ősz- szessége. amelyek együtt állítják ki az önmagunkról szóló bizonyítványt. £s ezen a minősítésen egy-két jeggyel, de néha többel is, van javítani valónk. A művelődésre megkülönböztetett figyelmet fordít pártunk, kormányunk, de maga az egész társadalom is. Az országgyűlés az elmúlt hónapban hozott törvényt a közművelődésről. Ezen a héten pedig pártunk Központi Bizottsága ehhez közelálló témakört vizsgált: a párttagság marxista—leninis.ta felkészültségét. a pártpropaganda tapasztalatait értékelte. A politikai és világnézeti ismeret is az általános műveltség szerves része. De műveltségünkbe szervesen csak akkor illeszkedik, ha nemcsak ismeret- anyagként van jelen tudatunkban, hanem gondolkodásunkat és cselekedeteinket még jobban meghatározó meggyőződéssé t á- lik. A Központi Bizottság a párttagság eszmei, politikai felkészültségét teile mérlegre, de megállapításai, döntései az egész társadalmat érintik. Két oknál fogva is. Egyrészt csak ,,az elméletileg jbü képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes ■egesz népünkét mozgósítani nemzeti programunk valóra vállasára, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére'’. Másrészt „A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mindjobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását.”. Békés megyében is ezrek és tízezrek tanulmányozzák évről évre a marxizmus—lenínizryiust, gyarapítják politikai és elméleti ismereteiket. Párttagok és párton kívüliek együttesen és külön-külön: párt-, szakszervezeti, KISZ- és népfrontpolitikai tanfolyamain, iskoláin nemcsak ismereteket szereznek, hanem ezeket a gyakorlati élettel szembesítik, alkalmazásukat tanulják. Hatása ezeknek társadalmi méretű. Kifejezésre jut élénkülő lcözéletiségünkben, szocialista demokratizmusunk erősödésében, szocialista hazaíiságunk, proletár internacionalizmusunk mindennapi gyakorlatában, életmódunk, magatartásunk szocialista jegyeinek erősödésében, a társadalmi folyamatok reálisabb megítélésében, a feladatok megoldásának nagyobb hozzáértésében. A. fejlett szocialista. társadalom építése: nagy nemzeti prog- . ramunk valóra váltása mindenkitől többet és jobbat követel, nagyobb hozzáértést vár el, és ez érvényes a politikai, társadalmi folyamatok mélyebb értésére, a világ dolgaiba való még biztonságosabb tájékozódásra is. Ezért nagy a jelentősége a politikát, elméleti ismereteink gazdagításának, marxista—leninista meggyőződésünk további szilárdításának. Ennek útja-módja továbbra is politikai, ideológiai képzésünk, továbbképzésünk. Az út, amelyen járunk jó és eredményeket termő — ezt állapította meg a Központi Bizottság is —, állandó korszerűsítése viszont folyamatos feladat. Enyedi G. Sándor Politikai és elméleti ismereteiket gyarapítják a pártiskolások a Békés megyei Oktatási Igazgatóságon (Fotó; Veress Erzsébet) Javább növekedett, megszilárdult a mozgalom tömegbázisa Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete Szombaton délután az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. A kétnapos tanácskozáson, amelyen több mint 600 küldött és meghívott vett reszt, köztük a termelőmunka, az állami, a társadalmi, a kulturális élet különféle területeinek képviselői, neves közéleti személyiségek. Az országos értekezlet ünnepélyes megnyitóján részt vett és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságánále tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, ár. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai. Gyűlő, a Hazafias Népfront Országon Tanácsénak elnöke is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet F. P. Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint V. M. Sztriganov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese, a.;: OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettese, az országos értekezlet alkalmából hazánkba érkezett SZMBT-küldöttség vezetője. Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg az értekezletet. Hangsúlyozta, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság az 1971 novemberében megtartott országos értekezlet óta eredményes munkát végzett. Az elmúlt öt évben a társaság tevékenysége minden területen gazdagodott, hatékonyabbá vált. Tagcsoportjai, aktivistái tevékenységükkel hozzájárultak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai céljainál,: megvalósításához, a dolgozók szocialista tudatának formálásához, a magyar—szovjet barátság további elmélyítéséhez. Ezt követően elfogadták a tanácskozás napirendjét. Eszerint a részvevők megvitatják az országos elnökség beszámolóját, a VI. országos értéhez’et határozati javaslatát és az MSZBT módosított működési elveinek tervezetét, majd megválasztják az új országos elnökséget. Az országos elnökség nevében Nagy Mária főtitkár fűzött szóbeli kiegészítési az írásos beszámolóhoz. Nagy Mária beszéde Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szóbeli .kiegészítésében hangsúlyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múltban gyökerező barátságának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság záloga békés jelenünknek, alkotó hétköznapjainknak, szocialista jövőnknek. Emlékeztetett arra, hogy 1971. novemberében, amikor a társaság legutóbbi országos értekezletéi tartotta — még csak kialakulóban volt a mozgalom mai formája, s új munkamódszerei. Az azóta eltelt öt év tapasztalatai egyértelműen a kitűzött célok, a tagcsoport-munkaformákra való áttérés helyességét bizonyították. Tovább növekedett, megszilárdult a mozgalom tömegbázisa, emelkedett a tagcsoportok száma, javult a munka tartalma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkalmából újonnan felvett tagcsoportokat is figyelembe véve, jelenleg 1297 kollektíva — az öt évvel ezelőttiek több mint háromszorosa — tevékenykedik. a mozgalomban. Biztos támaszai a magyar—szovjet ,barátság ápolásáén folytatott munkának a munkások, szocialista brigádtagok. A tagcsoportok 50 százaléka ipari üzem; egyötöde mezőgazdasági munkahely, s ennek jelentőségét növeli. hogy, tevékenységük hatása fokozatosan kiterjed a községek és járások egészére. Az ifjúság internacionalista szellemű nevelése szempontjából fontos tény, hogy 256 tagcsoport különböző szintű oktatási intézményt képvisel. Elmondhatjuk — hangsúlyozta a főttikár —, hogy napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fejlődött, amely — az állami és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal együtt — tevékenyen és hatékonyan részt vesz pártunk politikai céljainak megvalósításában, a közvélemény tájékoztatásában, a dolgozók szocialista tudatának formálásában. mindenekelőtt a magyar— szovjet barátság elmélyítésében.' S ha ma szólhatunk eredményekről, nem feledkezhetünk meg arról, hogy társaságunk több évtizedes fejlődésének éppen a történelmi folyamatosság volt a feltétele. Munkánkban mindig, minden időszakban ötvöződtek a múlt hagyományai és napjaink új igényei. Agitációs és propaganda műn-, kánk hatékonyságát elsősorban a szocialista tudat kedvező alakulásában mérhetjük le. de nem vitás: ilyen irányú tevékenységünket a jövőben tervszerűbben és korszerűbben kell végeznünk — mondotta. Munkánkban kerülni kell a ma még fellelhető ! formális elemeket. Helyesebb arányt kell kialakítanunk a lát- 1 ványos rendezvények és a mun. i kahelyeken folytatott minden- | napi tevékenység között. ! A jövőt tekintve, fontos Íél- | adat az agitációs és propaganda ! munka jobb differenciálása is, | hiszen a barátsági mozgalom [ résztvevőinek milliós tábora az általános iskolás diáktól a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagig társadalmunk minden réteget felöleli. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felszabadulás óta nemzedékek nőttek fel a szocializmus körülményei között. Mai életünknek már magasabbak az értékmérői, új, szocialista emberi magatartásformák, erkölcsi normák, szocialista közösségi életformák alakultak ki, amelyek magukban hordozzák az igényt és a felelősséget. hogy valósághű, sokoldalú tájékoztatást nyújtsunk a Szovjetunióról, arról az országról, amely hazánk felemelkedéséhez megteremtette a történelmi fel. tételeket. Ezért arra kell törekedni, hogy a kiadványok, a szemléltető anyagok változatosak, igényesek, és aktuálisak legyenek. — Mozgalmunk ereje és tartalma abban van, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával fejtjük ki tevékenységünket, szolgáljuk a fejlett (Folytatás a 3. oldalon) Chilei ifjúmunkás küldöttség Füzesgyarmaton Szombaton a déli órákban tizenkét tagú chilei ifjúmunkásokból és tanulókból álló küldöttség érkezett kétnapos látogatásra Füzesgyarmatra. A fiatalokat a párt helyi és állami, valamint a termelőszövetkezet vezetői fogadták. A délutáni órákban a községi KISZ-esek a vendégekkel a magyar—chilei barátság emlékére fát ültettek a községi parkban. Este 7 órakor a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben szolidaritási nagygyűlést rendeztek, amit kultúrműsor követett. Ma, vasárnap a chilei vendégek határszemlén, üzemlátogatáson vesznek részt, majd délután felkeresik Varga István füzesgyarmati fafaragó kiállítását. A chilei fiatalok a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre.
