Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

J & népek barátságáért Hatodik országos értekezletét tartja október utolsó két nap­ján a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Ót evvel ezelőtt, 1971 novemberében került sor az ötödik tanácskozásra. Akkor — nem egészen egy évvel az MSZMP KB Titkárságának ha­tározata után — az új szerve­zeti forma, a tagcsoportok rend­szerének első tapasztalatai sze­repeltek fő témaként. Azóta bi­zonyossá vált, hogy ez a forma képezi a mozgalom tömegbázisát s valóban alkalmat ad a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegek­nek a baráti társaság munkájá­ban való részvételre. Az országos értekezlet egyik feladata a számvetés. A tagcso­portok ismerik már a beszámoló tervezetét, megvitatták már az országos elnökség írásos anya­gát. Némelyik adat önmagáért beszél: 197Í novemberében 425 tagcsoportot tartottak nyilván, az idén tavasszal több mint ezerkétszázat. örvendetesen nagy az ipari és a diákcsopor­tok aránya. Az üzemekben több mint hatszáz tagcsoport műkö­dik, mégpedig oly módon, hogy rendszerint a gyár teljes man- káskoí!aktíváját bevonja a moz­galomba. Szocialista brigádok vesznek részt a különböző szel­lemi vetélkedőkön, közösen te-; kin tik meg a kiállításokat, úgy Is fogalmazhatjuk, hogy egy-egy gyári tagcsoport létszáma meg­egyezik az ott dolgozók számé­val. Az érdeklődés felkeltéséhez persze arra is szükség volt, hogy az MSZBT programja bővüljön, hogy ne szorítkozzék az ünnep­ségekre, a megemlékezésekre. Az ntóbbt években vált általá­nossá például a Szovjetunióban ösztöndíjasként diplomát szer­zettek bevonása az MSZBT munkájába. A növekvő érdeklődésnek okai között elsőként természet­szerűleg a két ország kapcso­latainak erősödését kell emlí­tenünk. A gazdasági együttmű­ködés új vonásait például. A két ország közötti áruforgalom a negyvenes évek végétől nap­jainkig húszszorosára nőtt. Rendkívül jelentősek a hosszú távú együttműködési megálla­podások, a kooperáció, a szako­sodás. A politikai célok azonos­sága, a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikája ugyan­csak táplálója a két nép barát­ságának- A barátság nem el­vont fogalom, számos személyes vonatkozása van. Hiszen a gaz­dasági együttműködés feltétele­zi a szakemberek tapasztalat- cseréjét, rendszeres találkozását. A szakmai beszélgetések aligha maradnak meg a hivatalos érintkezés szintjén. A szemé­lyes ismeretség is élteti a test­vérmegyék, testvérvárosok kap- csoltatát. Barátságok szövődnek az utazások közben. A két or­szág között növekszik a turista- forgalom. A barátság mindinkább a köznapok részévé válik. Szá­mos üzemben vállalnak védnök­séget a szovjet expórtra készülő termékek fölött, több ezren ta­nulnak oroszul az MSZBT szer­vezte tanfolyamokon, nemcsak a szakkönyvek megértésének kedvéért, hanem a beszélgetés öröméért is. Ismerjük meg egy­mást: e céllal rendezik a kiál­lításokat, vetélkedőket ország­szerte. A tagcsoportok számos eredeti ötlettel teszik teljessé a központi akciókat. Munkájuk sikeréről tanúskodik, hogy 46 tagcsoport kapta meg eddig az MSZBT aranykoszorús plakett­jét. Az országos értekezlet, az eredmények összegzésén kívül, a következő időszakra szóló feladatok meghatározására is hivatott. Nincs szükség találga­tásra, hogy leírjuk: a feladatok hasonlítanak az eddigiekhez. Hiszen a cél sem változott, több miét három évtizede változat­lan — a két nép barátságának elmélyítése. M. D. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1976. OKTOBER 30., SZOMBAT Ár»: 1,— forint XXXI- ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Világ proletaii«»*. II Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszó­lalt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Sar­lós István főtitkár beszámolóját a Hazafias Népfront VI. kong­resszusának tapasztalatairól. Majd megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának személyi kérdésekben kialakított javasla­tait. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Közoonti Bizottságával közösen az Elnöki Tanács elé terjeszti. Ja, m ellenőrző bizottság elnöke pedig Ruck János, az újkígyós: Aranykalász Tsz elnöke lett. Az alapítók az egyesülés igazgató­jává Nagy Mihályt nevezték ki. Klaukó Mátyás zárszavát meg­előzően dr. Ronjány Pál üdvö­zölte az újonnan megalakult ag- I ráripari egyesülést, amely az országban egyedülálló abból a szempontból, hogy abban állami vállalatok is meghatározó sze­repet töltenek be. Megköszönve az előkészítésben részvevők munkáját, kívánt sok sikert a miniszter az új Békés megyei vállalkozásnak. A Békéscsaba és környéke Agráripari Egyesülés alakuló ülésének elnökségében Klaukó Mátyás és Frank Ferenc társaságában he­lyet foglalt dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a világtakarékossági nap alkalmából Aláírták a Békéscsaba és környéke Agráripari Egyesülés alapító okiratát Megyei ünnepség Békésen Tegnap, október 29-én délelőtt Békéscsabán a megyei tanács nagytermében Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke nyitottá' meg‘ á Békéscsaba és környéke Agráripari Egyesülés alakuló ülését, köszöntve az ün­nepi ülés- részvevőit és vendé­geit, közöttük dr. Romany Pált, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A megnyitót követően Frank Ferenc, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első titkára beszédében méltatta a nap je­lentőségét, hangsúlyozva, hogy nagy fontosságú eseménynek va­gyunk részesei most, amikor az országban a harmadik, me­gyénkben az első agráripari egyesülés megalakul. Beszéde további részében a megyei párt- bizottság ^első titkára felvázol­ta azt a fejlődést, amit mező- gazdaságunk az eltelt 15 év alatt ért el. Az ünnepi szavak elhangzása után Nagy Mihály, az agráripari egyesülés alakulását előkészítő bizottság nevében beszámolt a bizottság alaDÍtó okiratot szer­kesztő és közgazdasági tervező munkáiéról, külön is kiemelve azt a feladatot, amely a zöld­ségtermesztés fejlesztésében az egyesülésre vár. A beszámoló­hoz Sótyi János, a gyulai Mun­kácsy Tsz elnöke és Kardos Er- nőné, a Békéscsabai Konzerv-1 gvár igazgatója szólt hozzá, to­vább részletezve az egyesülés teendőit, majd Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igaz­gatója, az előkészítő bizottság elnöke jelentette a miniszternek, hogy az alapító okirat aláírása nem ütközik semmiféle jogi, vagy egyéb akadályba. A Békéscsaba és környéke Agráripari Egyesülés alapítóinak* első számú gazdasági vezetői — a békéscsabai Lenin, Szabadság, Május 1. és Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ek, a kamuti Bé­ke, a muronyi Lenin, a kétsop- ronyi Rákóczi, a hunyai Hunya­di, a kondorosi Egyesült, a gyu­lai Köröstáj és Munkácsy, a gyulavári Lenin, a telekgeren- dási Vörös Csillag és az újki- gyósi Aranykalász Tsz-ek elnö­kei, a muronyi és a gyulai SERKÖV, a kondorosi takar­mánykeverő. a békéscsabai, a Hidaáháti Állami Gazdaság, a konzervgyár, a MÉK és a hűtő- ház igazgatói — ünnepélyesen aláírták az alapító okiratot, utá­na pedig zárt ülésen megválasz­tották az egyesülés tisztségvise­lőit. Az egyesülés tanácsának elnöke Kovács József, a Hidas - háti Állami Gazdaság igazgató­Balogh László országgyűlési képviselő ünnepi beszédet mondja Fotó: Veress Erzsi Tegnap, pénteken a békési Vá-| rosi Tanács nagytermében nyi- i tották meg a világtakarékossági nap megyei eseménysorozatát. A rendezvényen részt vett Hoff- mann József, az Országos Taka­rékpénztár vezérigazgató-helyet- j tese, Csepregi Pál, a megyei ta- ' nács elnökhelyettese, Ínokai Já­nos, a városi pártbizottság első titkára, Makoviczki János, váro­si tanácselnök, Martincsek Lász­ló, az OTP megyei igazgatója, s jelen voltak a megye és a város állami, társadalmi szerveinek, az OTP-nek, a MESZÖV-nek, a pos­tának képviselői. Berta Józsefnek, a Hazafias Népfront városi titkárának kö­szöntő szavai után Balogh László országgyűlési képviselő méltat­ta a világtakarékossági nap és a Békés megvei takarékossági na­pok jelentőségét. Megemlékezett arról, hogy a világ takarékpénz­tárai 1924-ben Milánóban meg­tartott értekezletükön határoz­ták el: minden év októberének utolsó munkanapján megrende­zik a világtakaréknsság naniát. Szólt Fáv Andrásról, aki Ma­gyarországon több mint 1 :t0 éve alakította meg az első takarék­pénztárát, s az országgyűlési képviselő ismertette, hogy ma már Békés megyében a takaré­koskodók száma meghaladja a 200 ezret. A tanuló ifjúság éven­ként összegyűjtött megtakarítá­sa mintegy hétmillió forint, s külön említésre méltóak az if­júsági takarékbetétek. E betét- formában megyénkben 12 ezer számlán megközelítőleg 67 mil­lió forintot helyeztek el, Balogh László beszélt Békés város lakóinak igen jó takaré­kossági eredményeiről. Békés és a fiókhoz tartozó környező köz­ségek jelenlegi betétállománya megközelíti a 160 millió forin­tot. Beszédében kiemelte az elő­adó azt, hogy a lakáskérdés gondjának megszüntetéséhez milyen nagy mennyiségű hosszú lejáratú építési kölcsönt folyó­sított az OTP. — Erre is a betétállomány nyújt fedezetet. Dolgozó népüntc régen eldobta azt a elvtelen fel­fogást. hogy csak a mának él­jen, s most már a jövőre is gon­dol — mondotta az országgyűlé­si képviselő, aki a takarékossá­gi napokhoz sok sikert kívánt Békés. Mezöberény. Köröstarcsa, az egész megye dolgozóinak. r'oto: Szekeres) Az alapi to okirat alair óinak egy eso pori

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents