Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről Ä Magyar Szocialista Munkapárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt.vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai. a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális. Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapjan megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdésről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti. személyi kérdések szerepeltek. I A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ezzel összhangban áttekintette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat. Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. 1. A Központi Bizottság a párttagság ideológiai felkészültségét, a pártpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus—le- ninizmus élő. fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a markizmus— leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkásmozgalom és saját, csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, s épít a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának, a Benin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása, s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt. a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletben, a munkában. és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista hemzeti céljaink elérésére. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus— leninizmus eszméinek terjesztése a nárt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ. a szakszervezetek. a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú oártonkívüli tanult. Az eeyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus*—leninizmus kérdéseivel. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett ’jgyeimet fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink te--, jesztéséhez. 3. A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző oktatási formák — előadássorozatok. vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egy- mást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az. MSZMP politikai főiskolája. budapesti és megyei oktatási igazgatósagai. amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a részvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan. a munkásmozgalom története mellett l<ellő hangsúlyt kaotak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista—leninista ismereteinek, képzettségének növeléséért. 4. A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg. a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. Ä XI. kongresszust követően, a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi, fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető. hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük. kritikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. II 1. A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista—leninista alapelveink ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus— leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin müveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megköveteli, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasz- szikuookaU A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének, megfelelően, több figyelmet kell fordítani' pártunk tapasztalatainak közkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időtálló tanulságokat ad a’ szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához. a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- es baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kédése- ket. amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében. a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás' saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista— leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. 2. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a propaganda meggyőzően fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világrendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések, ^z aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom ép'tésé- vel, az államhatalom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal, összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív es szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági .tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény. segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé.A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a- társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját. elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b) A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése: nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltetele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget. a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is. de a mo- nopóltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia minden- oldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állam- polgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos isme. i-ete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúságunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítő ^reje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista-leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont es cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást es érdekeltséget egymás sikereiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai. gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopóltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca, értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafisá- gunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommu- nizmus és a szovjetellenesseg minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet keil fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra. az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre. a prooagandisták rendszeres képzésére és továbbkéozésére. tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a részvevők érdeklődének megfe1 élőén kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szem. ben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesz- szék a marxizmus—leninizmus tánításait és sokoldalúan ismertessék a párt politikájút. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, nedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatói:, szakértők mind nagyobb számban kapcsolód ianak be a propagandamunkába; 4. A Közoonti Bizottság felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel. mérlegeljék döntéseik ideológiai, nolitikai hatásait. Fogiák össze és szervezetlen hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai kénzésben . és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó,pártpropagandát ,A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista éoítőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal. folyamatosan tá- ,v'r'u'tatás a 3. oldalon) i
