Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Ji Nn Rfffklf?Btr Tartalékosaat búcsúztatok Békéscsabn A Hazafias Népfrontirosi bi­zottsága és a Békés mtei Had­kiegészítési és Terüvédelmi Parancsnokság által endezett színvonalas ünnepség« búcsúz­tatták tegnap délbeniékéscsa- bán az ifjúsági és úlfőházban a hadkötelezettség f<* korha­tárát elért tartalékosat. A bé­késcsabai és környék# 300 ün­nepeltet a rendezvén elnök­lő Gaika Pál, a Haáas Nép­front békéscsabai vási bizott­ságának elnöke köszönte, majd felolvasták a honvéáni mi­niszter és a megye ládkiegé- szítési területvédelni parancs­nok parancsát, melyli elhang­zott többek között ,)nök, a mai nappal kiválna* magyar néphadsereg tartaléllományá- ból”. Az ünnepségetfspánot’its József ezredes, megy hadkiegé­szítési és területvélmi pa­rancsnok a honvédében vég­zett kiemelkedő tekenvségért elismerő oklevelet újtott át Gödi Andrásnak, 'lyuk Már­tonnak, és Vári Irmuk. Ezt követőjén Badics Antal, né, a Hazafias Núont békés­csabai városi titfa mondott beszédet. Idézte elmúlt fél évszázad történelnsorsforduló- it. majd arról beilt, hogy a jelen lévő ünnepek számára a honvédelmi kötellttség most megszűnik. Ám aaza szolgála­tára továbbra is letőség van, a különböző testűidbe hívják, várják a tapaszt obsitosokat s, akiknek „a la megköszöni szolgálatukat”, i ünnepeltek nevében Lődi Áfás szólt, majd a Balassi Művelési Ház együt­tese műsorral kiöntötte a rész­vevőket, akik ünnepség al­kalmából valaifinyien emlék­lapot kaptak. is ellentmondótól mentesen, de alapvetően hű maradt a másfél évtizedl korábban vál­lalt és megöletett antiimpe- rialista eszmáez. Elmondhat­juk — ha ajgységtörekvések rövid távon fn is mindig ér­vényesülnek, *t időlegesen el­lenirányú tepnciák is tapasz­talhatók —, asszefogás elemei hosszú távorfnégis tért hódí­tanak. Ez a ozgalom így tud­ja erősíteni iszefogását a tár­sadalmi hallás érdekében a világforradali folyamat más erőivel. A világfcadalnű folyamat előrehaladás>an megkülönböz­tetett szerep játsiik a mind­három fő firadalrri áramlatot átható nemttközi kommunista mozgalom. A KMMUNBTA ÉS MbíKÁSPÁtTOK egyre növevő erőt plentenek. Ma több unt »0 országban mintegy 6( millió kfnmunista tevékenykdik. A k«nm uni sta és munkapártok a zocialista országokon kívül újab két or­szágban — Laoszbanés Kam­bodzsában -— vannak atalmon, emellett tágjai 6 korlánynak, 25 országban a parlfflentnek, mintegy 30 országban jelentős befolyásuk van a helyihatalmi szervekben. A legutóbb adatok szerint a tőkésországooan a a legálisan működ« kom­munista pártokra kb. 1 millió választó szavazott. Az európai kommursta és munkáspártok 1976 júns vé­gén megtartott berlinikonfe­renciája nagy erővel ittatta kifejezésre azt a meggiződé- sét, hogy a fő forradalri erők összefogva képesek legyén a reakció ellenállását, képek el­hárítani a világháború eszé- lyét. Az értekezlet iiétel- tes demonstrálta, hogy toros kapcsolat van a békéért* a Közös ügyünk: a fejlett szocialista társadalom megteremtése ölési- tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága szeptember 30-án tar­totta ülését Békéscsabán dr. Horváth Éva elnökletével. A testület elsőként meghallgatta Kibédi Varga Lajos, a KISZ megyei bizottság titkárának szóbeli tájékoztatóját a KISZ IX. kongresszusa határozatai­ból adódó ifjúságpolitikai mun­káról. Az előadás és a vélemé- « nyék nyilvánítása során kikris- ! tálvosodott: a KISZ kongresszu. si határozatából adódóan az if­júság társadalmi kötelezettség- j vállalása kerül előtérbe. Ennek eredményességét szolgálhatja a három nemzedék közös cselek- j vési egysége. Napjaink jelsza­vaként fogalmazódhatna meg: „Együtt az ifjúsággal az öt­éves terv teljesítéséért.” Ahhoz, hogy az ifjúság egésze megért­se a célt: a fejlett szocialista társadalom felépítésének jelen­tőségét, tovább növekszik a KISZ — de a népfronton belül is — az ideológiai nevelés szere­pe. Megtanítani a fiatalokat szocialista módon élni. Ehhez példamutatásra is szükség van. Igazság az, hogy sokan, ha mást tapasztalnak a gyakorlatban, mint amit megtanítottak velük, hosszú ideig keresik helyüket a közösségben. Maguk sem tud­ják merre induljanak. A nép­frontbizottságok sokat segíthet­nek , a munkamorál megérteté­sében is. Végül is olyan közös igény jelentkezett, hogy a jö­vőben kidolgozzák a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bi- | zottsága közötti együttműködé- { si megállapodást. 1 A továbbiakban dr. Horváth Éva elnök — és mint a nép­front VI. kongresszus megyei küldötte — számolt be az ott végzett munkáról. Beszámolóiá­társadalmi haladásért folytatott harc között. Napjainkban mind világosab- ! bá válik, a világforradalmi fo- ! lyamatban dialektikus egység valósul meg a konkrét forra­dalmak között. Az egyes orszá­gokban lezajló szocialista forra­dalmak gazdagítják, kiegészítik egymást, beteljesítik a folyama­tot. így gyarapodnak, halmo­zódnak fel a mind értékesebb tapasztalatok, amelyek kézzel­fogható s egyre eredményesebb segítséget jelentenek a holnapi forradalmak számára. A nemzetközi forradalmi fo­lyamat, mint A HISTÓRIA ÜJ, ÁLTALÁNOS JELENSÉGE, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdő­dött el. Ezért is indult és indul ma is minden imperialista tá­madás nemcsak általában az antikommunizmus. hanem a megvalósult szocializmus rágal­mazása jegyében és a szovjet­ellenség fekete lobogója alatt. A nemzetközi reakció rágalma­zó támadásai elsősorban a szo­cialista országok közössége és | kapcsolatrendszere, kiváltképp a legnagyobb szocialista állam, a szovjet rendszer ellen, a for­radalmi szolidaritás kiemelkedő ereje, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja ellen irányulnak. Ma is, mint tegnap, lehetetlen te­hát az olyan „forradalmiság”, amely a Szovjetunió, a szocia­lista országok közössége ellen irányul. A nemzetközi forradalmi fo­lyamathoz elengedhetetlen a forradalmi erők kölcsönös szo­lidaritása. E mozgalmak egy­más iránti tisztelete és egymás iránti felelőssége, a kölcsönös segítség és támogatás szerves része napjaink nagy erejű nem­zetközi forradalmi folyamatá­nak. TaJiSa rátér hoz kapcsolódott több küldött véleménye. Kifejezésre jutott, hogy sok a tennivaló a népi nemzeti egység további szilár­dításáért —. ami állandó napi­renden levő feladat. A felszó­lalók is hangsúlyozták: a nép­front nagy mértékben segítheti a társadalmi légkör javítását, ha még jobban odafigyel, ho­gyan élnek a bejáró munkások, a nyugdíjasok, a falvak lakói, a pedagógus, a csaladalapuo fiatalok. Azt is tudatosítani kell. hogy a népfrontpolitika méghatározó alapja: a társadal­mi osztályok, rétegek összefo­gása, a munkásosztály, a kom­munisták vezetésével a nép leg­fontosabb feladatainak megol­dására. Egy nyelven beszélni közös cselekvés útjára segíteni a nép. tömegeket. Napjainkban a kö­zös ügy: a fejlett szocialista társadalom megteremtése. A Magyar Szocialista Munkáspárt egész tevékenységét e cél meg­valósítására irányítja. A nép- froritmozgalom mái történelmi küldetése éppen az, hogy e kö­zös politikai cél megvalósításá­ra mozgósítson. Ezt szolgálta a kongresszus és ezt szolgálják a népfrontbizottságok mindenna­pi tevékenységükkel. A két napirendhez szorosan kapcsolódott a harmadik: a népfrontbizottságok részvétele a helyi politikai feladatok végre­hajtásában címmel Szegfű Ist­ván jelentését tárgyalták meg és fogadták el. Részleteiben vizsgálták a népfrontbizottsá­gok mozgalmi munkáját. Meg­állapította a testület, hogy az alábbi sorrendiség szerint ala­kul tevékenységük: gazdaságpo. litika, nő- és ifjúságpolitika, művelődéspolitika, nemzetközi béke ■ és barátsági munka. Ezek jelentik főként a helyi tenni­valókat. Nagy jelentőséget tulajdoní­tott a testület a falugyűlések­nek, fórumoknak. A jelentés ezekről így szól: A megye köz­ségeinek mintegy 50 százalé­kában rendszeresen, másutt al­kalomszerűen, de eredményesen alkalmazzák a tanácstörvény ál­tal biztosított lehetőségeket; a falugyűlések. részfalugy ülések megszervezését. Ezeken a meg­beszéléseken kerülnek felszín­re a község gondjai és tenniva­lói. Az a helyes gyakorlat ala­kult ki, hogy elgondolásokat, javaslatokat terjesztenek a fa­lugyűlések elé és igénylik a la­kosság tenniakaró véleményét. Csak ezek után készülnek el a tervek, melyeket a tanácsi tes­tületek elé terjesztenek meg* vitatásra és elfogadásra. Ehhez hozzáadják társadalmi munka- vállalásukat is. Ezen az alapon számtalan olyan beruházás va­lósult meg. mely egyébként költségvetésből nehezen vagy egyáltalán nem készülhetett voi. na el (törpevízmű, szennyvíz­elvezetés, villanyhálózat, gyer­mekintézmények bővítése, szol­gáltatás stb.). Általános tapasz­talat, hogv ahol közérthetően politizálnak és a többség egyet­értésével határozzák meg a fel­adatokat, ott hatékonyabb a népfrontmunka. Ezeken a he­lyeken tekintéllyel dolgozik a népfrontbizottság mindenki megelégedésére. Olyan állásfoglalás született — többék között '—, hogy a körzeti bizottságok, utca. és la­kóbizottságok együttműködve a tanácsi körzetekkel adjanak se­gítséget a célkitűzések megvaló­sításához. Ajánlásként hangzott el: a testület szükségesnek tart. ja. hogy az V. ötéves terv vég­rehajtását évente a népfront- bizottságok tárgyalják meg. ha mód van rá, közösen a tanács­osai. Végül Nyári Sándor, a nép­front megyei titkára tett több bejelentést, melyeket a testület tudomásul vett. —r. Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Köz. ponti Bizottságának első titká­ra, Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének társasá­gában csütörtökön délelőtt ellá­togatott a Magyar Nemzeti Ga­lériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születés­napja alkalmából rendezett élet­mű-kiállítást. Találkozott és szí­vélyesen elbeszélgetett a mű­vésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Po­gány Ö. Gábor, a Magyar Nem- * zeti Galéria főigazgatója. (MTI) 1976. október zenei világnap Az UNESCO nemzetközi zenei tanácsa 1975-ben zenei világnap­pá avatta október 1-t. Akárcsak tavalj', e napon az 1976-os esz­tendőben is az értékes, művészi, az embert s érzelmi életét gaz­dagabbá tevő muzsikára irányul a figyelem szerte a világon. Idén is megemlékeznek iskolákban és énekkarokban, hangversenyeken és operaelőadásokon azokról a semmivel nem pótolható huma­nista értékekről, amelyeket az emberiség a zenének, csakis a zenének köszönhet. Tavaly igen gazdag volt a ze­nei világnap hazai események­ben, s reméljük, idén az esemé­nyek sora még gazdagabbá vá­lik. 1975-ben, az első zenei világ­napon országszerte több mint 100 hangversenyt rendeztek október 1-én, s a közeli napokban. Nem­zetközi versenyeken díjazott kó­rusaink két hangversenyt adtak. Iskolákban és ifjúsági klubok­ban, zenei könyvtárakban és mű­velődési otthonokban zenét hall­gattak, s a zenéről beszéltek ezen az ünnepi napon. A zenei világnap eszméje s ,á- munkra különösen kedves. Hi­szen hány világhírű muzsik ist adott hazánk a nagyvilágnak' Zenekultúránk ma is aktív ré­szese a nemzetközi zenei életnek, ám 31 esztendő leforgása alatt merőben megváltoztak a hazai fejlődés és a nemzetközi zenei életben való részvétel feltételei és körülményei. Zenetörténe­tünkben is a felszabadulás hoz­ta meg azt a fordulatot, hogj- muzsikushírességeink immár nem kényszerülnek — hazai megélhetés híján — külföldre, hanem a magyar zenekultúra fejlesztésén munkálkodnak, a vi­lághírüket éppen a hazai tevé­kenységükkel alapozzák meg. Mert minden zenekultúra ho­mokra épül, ha nincs szilárd tá­masza abban az országban, amely a művészeket felnevelte. A zenei világnapon örömmel és tisztelettel gondolunk mind­azokra, akik a muzsikában örö­müket lelik és a zenét hivatá­sukul választották; szinte min­dig zsúfolásig megtelt hangver­senytermeinkre és operáinkra, valamint azokra a zeneszerző­inkre és előadóművészeinkre, akik e produkciók aktív része­sei; az éneklő emberek sokasá­gára és azokra a karnagyokra, akik a kórusokat szép és igaz. énekre tanítják; a kották, zenei könyvek és hanglemezek mind növekvő számú vásárlóira és e zenei javak megteremtőire; is­kolai zenetanításunkra és a ze­netanárok hadára. Örömmel és tisztelettel tekintünk zenekultú­ránk azon eredményeire, ame­lyeket nagyrabecsül az egész vi­lág. De a zenei világnap nem az. önteltség kínálkozó ünnepe. Gondoljunk a tennivalókra is, a zenekultúra még szélesebb de­mokratizmusának megteremtésé­re, a zenét aktívan befogadó kö­zönség új, meg új rétegeinek meghódítására. E téren, épp a közelmúltban sok minden tör­tént, közönségünk valósággal megfiatalodott. Mind több vál­lalkozás szolgálja a dolgozó em­ber és a muzsika egymúsratalá- lását, a kodályi jelszó megvaló­sítását: a zene mindenkié! Napirenden az idős emberek társadalmi gondozása Tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége Valamennyiünket érintő szóéi- í ális és egészségügyi témákat tár- ■ gyalt szeptember 30-i, csütörtö- i ki ülésén dr. Sarnyai Ferenc el- j nökletével a Vöröskereszt Békés megyei vezetősége. Elsőként a Vöröskereszt gyulai városi veze­tőségének az idős korúak társa­dalmi gondozásáról szóló beszá­molóiét ismertette Szigeti Zol­tánná. Ebben a városban régi hagyo­mánya, jól bevált formai vannak az idős emberek társadalmi gon­dozásának. Követésre méltóak például az öregek napközi ott­honaiban, a magányosság felol­dására irányuló törekvések. Gyu­la lakosságának 21 százaléka a 60 éven felüli. Többségük jó körül­mények között él. A városban működő öt öregek napközi ott­honába 170-en járnak. Igen so­kan, mintegy 2000-en élnek egye­dül, s megközelítően 1500 a nem dolgozó nyugdíjas. Ezek az adatok is jelzik, hogy az egye­düllét, a magányosság, az öreg­ség nagy teher sok idős ember számára. Ez(; oldják a napközi . * —■.......... ■ Q békés meríti »76. OKTOBER l. otthonokban, a nyugdíjasklu­bokban. A Vöröskereszt az egész­séges nyugdíjasokat igyekszik bevonni a gondozói munkába. Nem kis feladat az egyedül élő idős, beteg emberek ápolá­sa, rendszeres látogatása, ame­lyekből részt vállalnak az ifjú vöröskeresztes aktívák is. Elis­merés és társadalmi megbecsü lés illeti azokat, akik társadalmi munkában vállalják és végzik ezt a nemes feladatot. A térítésmentes véradásról dr. Rucz László, a megyei véradóé!- lomás igazgatója számolt be. El­mondta, hogy megyénkben az idén, augusztus 31-ig 3904 liter vért adott a lakosság. Ez az elő­ző év hasonló időszakához ké­pest kevesebb, és igen arányta­lan a havonta1 összegyűlő meny- nyiség is. Júliusban például 387 liter, míg márciusban 753 liter volt. Ugyanakkor, az orvostudo­mány gyors fejlődésével az élet­mentő-gyógyító munkához egyre több vérre van szükség. A vér­adómozgalom erősítése, a véra­dók megbecsülése tehát egész társadalmunk ügye. Az eredmé­nyes gyógyító munkához szüksé­ges vér összegyűjtéséhez széles körű társadalmi összefogásra van szukáé* \

Next

/
Thumbnails
Contents