Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

ÓS2 az építőiparban Ezer épülő lakás téliesítésére készültek fel Még csak októberi írunk, ám ilyenkor már gyorsan változik az idő, s színre észrevétlenül beköszönt a tél. Az építőipari vállalatok az idén is sorra ve­szik azokat a tennivalókat, ame­lyek a megváltozott, téli mun­kafeltételeket segítik. Hogyan készülnek a közelgő télre megyénk és a megyénk­ben dolgozó építők? Három vállalatot kerestünk fel, ahol háromféleképpen fo­lyik a felkészülés a télre. A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat téliesitéséről Benke László műszaki igazgató- helyettes adott átfogó képet. Mint mondotta, a vállalat aiz V. ötéves terv lakásépítési prog­ramjában kiemelt feladatot ka­pott. Az elkövetkező hónapokban február végéig folyamatosan mintegy 600 lakás átadása sze­repel a programban. Ezenkívül a Gyulai Húskombinát építésé­nél több üzemrész részátadását tervezték. Ez a két terület bi­zonyos fokig már meghatározza a téliesítést. Békéscsabán, Orosházán, Gyu­lán, Szarvason és Gyomán már most arra törekednek, hogy el­érjék a téliesítéshez szükséges készültségi fokot. Ez azt jelen­ti: a belső munkálatokat zöm­mel akkor kezdik, amikor a szabadtérieket a hideg miatt nem lehet folytatni. Mo6t ősz­szel az előalapozást és az elő­készítés ütemét fokozzák, hogy tavasszal megfelelően előkészí­tett területen lássanak hozzá a középblokkok, a panelek szere­léséhez. Orosházán a vállalat felkészült 196 lakás alapozására, de a szanálási eljárást nem fe­jezték be, s ez a jövő évi prog­ramot veszélyezteti. A téliesített lakásoknál a vég­leges fűtés szolgáltatja majd a hőt, ahol az épületek készültségi foka még nem olyan magas, ott ideiglenes fűtéssel melegítenek majd. A Gyulai Húskombinát­nál a végleges kazánház szol­gáltatja már a hőenergiát. Az év végéig a megyeszék­helyen 120, Orosházán 70, Gyo­mán 22, Szarvason 28. Gyulán 30, Békésen pedig 26 lakást ad­nak át. A téliesítésre az idén mintegy 5 millió forintot fordítanak, s így a vállalat 1500 építőmunká­sa a télen is folyamatosan, az időjárástól függetlenül dolgoz­hat majd. A szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ-t alapvetpen a mezőgazdasági lé­tesítmények építésére hozták létre a járás termelőszövetkeze­tei. Az elmúlt évben 20 millió forint termelési értéket produ­kált a vállalat, az idén ennek a kétszerese szerepel a célkitű­zésük között, amit elsősorban a termelékenység fokozásával kí­vánnak elérni. A SZÖVÉPlTÖ kapacitásának 70 százalékát me­zőgazdasági létesítmények — be­kötő utak, terményszárítók, si­lók. tárolók — építése teszi ki. Az idén 26 lakás átadása szere­pelt a tervekben. — A mi munkáink nehezen téliesíthetők — mondja Szívós Péter igazgató. — A szabadtéri munkáknál csak a nádpallós ta­karást, a fóliázást alkalmazzuk. Ha a'z idő végleg fedett helyre parancsol bennünket, munkása­inknak akkor is lesz bőven ten­nivalójuk. A közelmúltban elkészült a téliesítési terv. Ebben elsősor­ban az időjárástól függetlenít­hető munkák előkészítései kap­tak föhangsúlyt. Ilyen többek között a Sárréti TEJTÖVÁLL- nál a 35 millió forintos beru­házás. Október 17-én már meg­kezdték Körösladányban a Ma­gyar’—Vietnami Barátság Tsz- ben két, egyenként 150 férőhe­lyes istálló átalakítását. Decem­ber első napjaiban a Csepel Autógyár körösladányi gyáregy­ségében egymillió forintos át­alakításhoz látnak hozzá, s mindezt úgy végzik, hogy a termelést nem zavarják. Amed­dig az időjárás engedi, folytat­ják a dévaványai rizshántoló építését, és a bekötő utak beto­nozását. A téli időszakban is mindenkire szükség lesz, mert az ácstelep, a betonvas-előre- gyártó telep és a mozaiktelep bőven ad munkát. A műszaki irányítás, a mun­kafegyelem megszilárdulása, a munkák szervezése és előkészí­tése reális alapot ad a kitűzött célok eléréséhez. A D©LÉP idei célkitűzései között 2 milliárd forintos ter­melési érték szerepel. A mun­káknak mintegy 14—15 százalé­ka Békés megyében valósul meg, melyeknek fele ipari beru­házás, fele lakásépítés. A DÉLÉP vezetői elmondták, hogy megyénkben a lakásépí­tésben, illetve a közmű- és mélyépítésben érdekelt a válla­lat. a munkaerőt a kedvezőbb időben az utóbbi helyekre össz­pontosítják. A lakások téliesí- tése már megoldott. A vállalat a lakásépítést programozza, ez azt is jelenti: kedvezőtlen idő­járásban olyan készültségi fo­kot ért el az épület, hogy a hő­szolgáltatás a végleges fűtésről történik. Ahol mégsem érik el a kívánt készültségi fokot, ott sem gond a téliesítés. A mező­hegyes! víztorony belső munká­latainak befejezéséhez olajtüze­lésű kazán szolgáltatja a mele­get. A megyeszékhelyen a négy, egyenként 60 lakásos, tízszintes lakóház téliesítésére is felké­szültek. A fogadószinten nagy teljesítményű, gyors gőzfejlesz­tővel és takarással biztosítják a beton kötéséhez és „érleléséhez” szükséges meleget. A panelsze­relésnél gázkályhákat, a csomó ponti beton és a kapcsolatokat elektromos hősugárzókkal fűtik majd. A befejező munkáknál — ahol a végleges fűtés nem ké­szült el — nagy teljesítményű, olajtüzeléses hőlégfúvók a föld­szintről meleg levegővel áraszt­ják el az épületet, így a —15 C fokos l^ülső hőmérsékletén is fo­lyamatos munkára van lehető­ség. A nyomvonalas létesítmé­nyeket takarással óvják a fagy­tól. A DÉLÉP az’ idén 8 millió fo­rintot fordít a munkahelyek té­liesítésére. Hogy ez szükséges lesz-e? Er­re majd az időjárás ad vá­laszt. Szekeres András A minőség a legfontosabb a brigádmozgalomban is Égy napon 33 óvodás jelent meg a Csepel Autógyár 4. sz. gyárának szeghalmi egységében. A négy-ötéves apróságok — az óvónők kíséretében — bemen­tek az üzemcsarnokokba s egy- egy kis papírszeletkét adtak át a gép mellett dolgozóknak. A nyomtatvány egyszerű volt, nem éppen díszes. Tartalma azonban annál többet mondott. A gyere­kek az óvodájuk bővítésére, csi­nosítására felajánlott társadal­mi munkát köszönték meg így, néhány kedves szóval, a gyár­egység dolgozóinak. Régen hogy vili? — Kampányszerűen — feleli Oravszki Ferenc, az üzem ver­senyfelelőse. — A mozgalom­nak, szemben a dévaványai, kö­rösladányi gyáregységekkel, Szeghalmon alig voltak hagyo­mányai. Azért csináltuk, mert mások is ezt tették, azért, mert „kellett” csinálni. Év elején megalakítottunk 20—30 brigá­dot. de később nemigen törő­dött velük senki. Rájöttünk, hogy ez így nem mehet tovább, ennek nincs értelme. Minőségi javulást szeretnénk elérni. Az idén 22 brigád nevezett be a Vasutas fiatalok ifjúsági pa rlamentje (Tudósítónktól) Békéscsabán, a MÁV-kultúr- otthon klubtermében hatvan vasutas fiatal vett részt az if­júsági parlamenten. Tassi Gábor pályafenntartási főnök beszámolójában szólt az 1974-es első ízben megrendezett ifjúsági parlament eredményei­ről. Ismertette a tanácskozás célját, amelyben számot adnak arról: mit tett a MÁV az elmúlt ■■«•••■■•■••••■a* Bővítik a balatonfüredi szívkórházat Négy új épülettel bővítik a balatonlüredi szivkórházat. Három, egyenként 100 ágyas pavilont és egy központi kiszolgálótömböt építenek. A pavilonok minden emeletén 24 kétágyas, fürdőszobás kórterem lesz. A kórtermek ablakai a Balatonra néznek. A be­ruházás 190 millió forintba kerül, s 1978-ra készül el (xnXl-Iotö; Vida András felvétele — KB) két évben az ifjúsági törvény­ben foglaltak megvalósításáért, hogyan hajtották végre az ifjú­ságpolitikai feladatokról szóló intézkedési terv célkitűzéseit. Beszédében részletesen foglalko­zott az ifjúság gondjaival, fel­adataival, valamint a szocialista brigádmozgalomban való rész­vételükkel. A pályafenntartási főnökség kiemelt feladatának te­kinti az ifjúság nevelését és ok­tatását, szociális helyzetének ja­vítását, egészségének védelmét, művelődésének, sportolásának elősegítését. A fizikai dolgozók lakásépítési hozzájárulásáról is áttekintést kaptak a fiatalok. Évről évre fokozottabb megbecsülés érző­dik úgy a kollektív szerződés, mint a törzsgárdaszabályzatban. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak. Elsőként Hajdú Ilona KISZ-titkár ismertette a IX. kongresszus határozatait, a fia­talokra váró feladatokat: A hozzászólók a fiatal mérnökök munkahelyi beilleszkedésével, a szocialista brigádok helyzetével, munkahelyi gondjaikkal foglal­koztak. A felszólalásokra Tassi Gábor kimerítő választ adott. Ezután a négv küldött megvá­lasztására került sor. B. Gy. A gyomai művelődési ház október végi eseményei Bertha Bulcsúval találkoznak a szocialista brigádvezetők klub­jának tagjai október" 27-én, szer­dán. Ez az író-olVasó találkozó kapcsolódik a közművelődési brigádvetélkedő anyagához. 29- én, pénteken az olasz—spanyol irodalomból összeállított műso­rát mutatja be Bicskey Károly, a Jókai Színház Jászai-díjas művésze. A nőklubban október 25-én. Békés megyei hímzések alkalmazásáról a modern ruház­kodásban és lakáskultúrában címmel hallgatnak előadást az asszonyok. 30 án, szombaton az ifjúsági klubban beszélgetnek a tolkbeat és a mai fiatalok kap­csolatáról. cím megszerzéséért folyó ver­senybe. Igaz, hogy ebből 12 az­óta visszalépett, de a megma­radt tízből nyolc valószínűleg el is fogja érni a szocialista cí­met. Most mindössze két szo­cialista brigádunk van, de nem fáj a fejünk emiatt. Mert nem az a fontos, hány brigád vesz részt a mozgalomban, hanem az. hogy a résztvevők valóban jól működjenek. — Brigádom, az Ady Endre brigád már tavaly is közel állt ahhoz, hogy a címet megszerez­ze, de a versenyszabályok sze­rint a címet csak kétéves folya­matos munka után kaphatjuk meg — mondja Boros József gépbeállító szakmunkás, — Min­den remény megvan rá. hogy az idén 100 százalékra teljesítjük tervünket, vagy még ennél is jobban. Kihasználtuk a műve­lődéssel kapcsolatos lehetősége­ket is és jó közösségi szellem alakult ki. — A termelési feladatok tel­jesítését a mozgalomtól függet­lenül is megkívánják a brigád­tól. Mi a többlet? — Az anyagellátás nehézségei, a részben elavult gépállomány, az alkatrészeket gyártó készü­lékeink nem minden szempont­ból megfelelő állapota miatt már az is nagy eredmény, ha maradéktalanul teljesítjük a tervet. De, mint említettem, a nehézségek ellenére még túl is teljesítjük néhány százalékkal — mondja. — Reméljük, így lesz — teszi hozzá mosolyogva. Kérjék számén a vezetők Arra kérem Oravszki Feren­cet, összegezze: mi kell ahhoz, hogy egv üzem brigád mozgalma kialakuljon és fejlődjön, — Ahhoz, hogy a brigádok jól működjenek, elsősorban a körül­ményeket kell biztosítani — szö­gezi le. — A lényeg: a jó, ola­jozott munkaszervezés. Ezzel mindenütt vannak nehézségek; nálunk is. A jó munkaszervezés egyik legfőbb feltétele az, amit így szoktunk megfogalmazni: megfelelő embert a megfelelő helyre. Megfelelő helyre kell tenni az embereket, és időt ad­ni nekik ahhoz, hogy bizonyít­sanak. — Nem titok — folytatja —, hogy nálunk néhány bérezési probléma is kialakult. Néhá- nyan, főleg a gépbeóllítók, aránytalanul többet kerestek a többieknél. Nyáron új bérezési rendszert vezettünk be, amellyel a többség elégedett. Ez megvál­toztatta a légkört, a dolgozók. hangulatát. Ha ez a változtatás előbb történik, talán' megelőz­hettük volna néhány brigád visszalépését a versenytől. Ha jó a munkaszervezés, a dolgo­zóknak megvan a lehetőségük ahhoz, hogy jól keressenek. S ha ez adott, szívesen vállalják a brigádmozgalommal járó több­letmunkát is. ami —: magától ér­tetődően — ismét emeli a mun­ka minőségét, a termelés szín­vonalát. Mit tehetnek még a mozgalomért? — Tőlem a gyár igazgatója és a gyáregység vezetője is számon kéri, hogyan állnak a brigá­dok, Bármikor nyugodtan for­dulhatok hozzájuk segítségért. Igénylem is, hogy kérdezzék. Dolgoznak-e? Ellátom-e őket ta­nácsokkal .. . ? Azt hiszem, a legtöbbet úgy tehetik, ha nem­csak meghatározzák a mozga­lom, a versenyfelelős feladatát.' hanem rendszeresen számon is kérik, mit csinálunk, s megad­ják a munkánkhoz szükséges se­gítséget is, 5 BÉKÉS MEGYEI: urcn t$ßp, 1976. OKTOBER «áL

Next

/
Thumbnails
Contents