Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

PiátmÉásltiMséj] utazol! Berlinbe 'A Wmrt Szocialista Egység-' gának pártmunkásküldöttsége párt Kör ponti Bizottságának Korcsog Andrásnak, a KB tudo- meghivására hétfőn Berlinbe mányos-közoktalási és kulturális utazott a Magyar Szocialista osztálya helyettes vezetőjének Munkáspárt Központi Bizottsá- í vezetésével. Keserű Jánosné hazaérkezett Lengyelországból Hazaérkezett az a könnyűipari t delegáció, amely Keserű János- j né miniszter vezetésével T. Ku- \ nicki, lengyel könnyűipari mi­niszter meghívására hat napot J töltött a Lengyel Népköztársa­ságban. Keserű Jánosné partne- j révei a kölcsönös információ- és véleménycsere jegyében tárgyalt többek között a két ország köny-. nyűiparának fejlesztési előirány­zatairól, az alkalmazott techni-J karói és technológiákról, az lm-' portgépek és berendezések haté­konyabb -üzemeltetésében való együttműködésről. Megbeszélé­seket folytattak a Lengyel Nép­köztársaságban gyártott poliész­terszálak felhasználásának ta­pasztalatairól, illetve a magyar- országi felhasználásukkal össze­függő feladatokról, továbbá a textilipari kutatóintézetek együttműködési lehelöségeiről e téren. Szovjet-mongol kapcsolatok A Mongol Népköztársaságban f 1080-ig 250 fontos népgazdasági létesítmény épül szovjet támo-; gatással. Közöttük az egyik leg­jelentősebb a réz- és molibdén- feldolgozó kombinát, amely mű­ködését 1078-ban kezdi meg. A Szovjetunió erőművek, szénbá­nyák, valamint könnyű-, élelmi­szer- es építőipari üzemek lé­tesítéséhez is támogatást nyújt. Az elmúlt öt évben a Mon­gol Népköztársaságban több miríf 150 létesítmény épült szov­jet segítséggel. Tőkés gazdaság A fellendülés akadályai m/ A kapitalista világot az inflá­ció és a munkanélküliség ket­tese nyomasztja. Ez- a két té­nyező illuzórikussá teszi a ki- útban való reménykedést. Hol a mélypont? Amikor mintegy másfél éve­vei ezelőtt egyes nyugati or­szágokban halvány jele mutat­kozott a gazdasági élet javu­lásának, ezt egyes . politikusok saját céljaikra igyekeztek ki­használni. A mélyponton túl­jutottunk — mondogatták — még néhány hónap és minden rendbe jön: folytatódnak az ipari beruházások, megélénkül a külkereskedelem, a termelés pedig, a válság szorításából ki­kerülve, felszívja a felesleges munkaerőt. Hónapok teltek el és az ígé­retekből semmi sem vált való­ra. „A beruházási kedv minden eddigi fellendülésben tapasz­taltnál alacsonyabb —- írta au­gusztusi számában a Fortune amerikai gazdasági lap, a nyu­gat-európai helyzetét értékelve. — Az Egyesült Államok keres­kedelmi minisztériumának köz­lése szerint a termelés korszei rűsítésére és bővítésére irányuló reális költségnövekedése csupán a fele annak, amivel á kor­mány számolt. A tökésországok importja 8, exportja pedig 4 százalékkal csökkent ebben az évben.” Foglalkoztatottság, infláció Még borúsabb a helyzet a foglalkoztatottság területén. A legutóbbi adatok szerint a mun­kanélküliek száma szakadatla­nul növekszik, főként a nyugati országokban. A Közös Piac or­szágaiban júniustól júliusra to­vábbi 1(>0 ezerrel növekedett a munkát keresők száma. Az Egyesült Államokban ebben az időszakban 288 ezerrel, augusz­tusban pedig még 80 ezerrel lett többxa munkanélküli. Az történt, ami várható volt. A háború utáni nv'ugaü ..felvi­rágzás” egész rendszere lénye­gében az inflációra épült. Mes­terségesen növelték a fogyasz­tást, mesterségesen — az álla­mi megrendelésekkel, támogatá­sokkal és az adórendszerrel fnánipulálva — ösztönözték az ipari beruházásokat. Ezekkel az eszközökkel szinte napjainkig meg tudták őrizni a viszonylag magas foglalkoztatottsági szin­tet. Ugyanakkor mindennapossá vált az árak növekedése, a tő­kés gazdaság pénzügyi-valutáris rendszerének akadozása. Mind­ehhez csatlakozott az energ'a- és nyersanyagválság fenyegető réme. Fegyverkezés és a „multijc" Az infláció növekedését — az Egyesült Államokban ez év­ben több mint 6, a nyugati or­szágokban 11—12 százalékos emelkedést — az óriási katonai kiadások is elősegítik. Az inflációs folyamatot fokoz­za a multinacionális monopó­liumok önző gazdaságpolitikája. A Közös Piac hat neves gazda­sági szakértője által készített jelentésben kimondják, hogy mesterségesen magas árszintet tartanak lenn a műszaki hala­dás es a munka termelekenysé- gének növekedése ellenére. Ez az egyik magyarázata an­nak a látszólag csodalatos jelen­ségnek;- hogy a legnagyobb vál­ság idején is kitűnő eredményt mutattak a monopóliumok pénz­ügyi beszámolói. Az Egyesült Államokban a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy a második negyedévben 451 mo­nopólium bevétele egyharmadá- val növekedett az előző év ha­sonló időszakához viszonyítva. De miben reménykedhetnek azok a munkanélküliek, akik közül hetente 50 ezren a se­gélyüket is elveszítik? A milli- árdoknak egy részét minden­képpen a termelés bővítésére kell fordítani. A monopóliumok készek is c" lozni a korszerűsí­tésre. de nem a munkahelyek számának növelésére. Valeri.j Begiscv lAPN—KSJ Megkezdődött az SZKP KB plénuma Hétfőn Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése. A plenum meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyette­sének, az Állami Terv'oizottság elnökének beszámolóját a Szövi etunio 1976—1980-ra szóló nép­gazdaságfejlesztési állami ötéves tervéről és az 1977-es évre vonat kozó népgazdaságfejlesztési álla­mi tervéről, valamint Vaszilii Garbuzov pénzügyminiszter beszámolóját a Szovjetunió 1977-es álla­mi költségvetés-tervezetéről és az 1975-ös allami költségvetés végrehajtásáról. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a plénumon nagy beszédei mon­dott. A beszédet a sajtóban nyilvánosságra hozzák. A beszámolókról folytatott vitában felszólalt: Vlagyimir Scserbickij. az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára. Dinmunnmed Kunajev, a Kazah Kommunista Párt KB első titkára, Mihail SZolomencev, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke. Tyihon Kiszeljov, a Belorusz SZSZK mi­niszterelnöke, Gejdar Alijev; az Azerbajdzsánt Kommunista Párt KB első titkára, Viktor Grisin az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára és Szergej Medunov, az SZKP krasznodari határ- terület bizottságá.iak első titkára. Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKPI Központi Bizottságának fötitká- j ra a Központi Bizottság ülésén a többi között kijelentette, hogy a pártnak a *XXV. kongresszu- ' son felvázolt pártirányvonala biztosítja az ország gazdasági potenciáljának szakadatlan nö­vekedését, a szocialista termelé­si viszonyok tökéletesedését, a további előrehaladást a kommu­nizmus felé. Rámutatott: a kong- ressszus óta mintegy nyolc hó­nap telt el. Ez az idő tökélete- tesen elegendő ahhoz, hogy mil­lióív és milliók tapasztalata, az életből Vett gyakorlata alapján meggyőződhessünk a kongres­szuson elfogadott határozatok alapos indokoltságáról. Ezután az 1977. évi tervről és a tizedik ötéves terv fontosabb előirány­zatairól beszélt. Ezután Leonyid Brezsnyev ká­tén a part nemzetközi tevé­kenységének egyes kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság Politikai Bizott­sága rendkívüli nagy figyelmet fordít a szocialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok fej­lődésére. Megelégedéssel mond­hatjuk, hogy az elmúlt hónapo­kat a világszocializmus pozíciói további megszilárdulásának je­lentős sikerei, -jellemezték, n. Erősödik és sikeresen fejlő­dik a szocialista államok nagy l közössége. Tovább haladunk előre a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének útján. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az elmúlt nyáron tartott 30. ülésszakán fontos döntések születtek többek kö­zött hosszú lejáratú célprogra­mok kidolgozásáról a nyers­anyag, az energetika és a köz- ellátás területén. Egyszóval a szocialista gazdasági integráció egyre izmosodik — mondotta Leonyid Brezsnyev. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy megvalósult Viet­nam újraegyesítése, s Vietnamot szocialista köztársasággá kiál­tották ki — hangsúlyozta Leo­nyid Brezsnyev. Fontos esemény volt a laoszi hazafias erők győzelme is. En­Üdvözlö táviratok Lcsonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te dr. Rudolt Kirchschlagert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét Ausztria nemzeti ünne­pe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bru­no Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellárjá­nak, Apró Antal, az országgyű­lés elnöke Anton Benyának, az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének küldött üd­vözlő táviratot. * * * Losonczi Pál az iráni nemzeti ünnep alkalmából táviratban üd­vözölte Mohammad Reza Pah- lavit, Irán sahját. 2 BÉKÉS MISÜL •UirüJSUt 1976. OKTOBER 26. nek az országnak a vezetését ' marxista—leninista népi-forra­dalmi párt vette át. Az ország | dolgozói kezükbe véve a hatal­mat, új élet építéséhez fogtak. Minden alapunk megvan ah­hoz, hogy kijelentsük; Laosszal a szocialista államok családja újabb taggal gyarapodott. A független fejlődés útja nyílt meg a demokratikus Kam­bodzsa előtt is. A korábbihoz hasonlóan, külön kérdés a Kínával való kapcso­lataink kérdése. Ebben az ország­ban bonyolult belpolitiKai fo­lyamatok mennek végbe. Ma még nehéz megmondani, hogy milyen lesz a Kínai Népköztár­saság jövendő politikai irányvo­nala- De már most világos, hogy a Peking által a legutóbbi más­fél évtized alatt folytatott kül­politikai irányvonal alapvetően hitelét vesztette szerte a vilá­gon — jelentette ki Leonyid Bresznyev. Következetes irányvonalunk az a törekvés, hogy ,a Kínához fűződő kapcsolatainkat javít­suk. Mint az SZKF XXV. kong­resszusán hangsúlyt kapott, akár csak. más országok. Kína vonat­kozásában is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a j szuverenitás és a területi sért- j hetetlenség tiszteletbentartásó- I ■nak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, az erő­szak alkalmazásáról való lemon­dásnak az elveihez. Egyszóval, mi készek vagyunk rendezni vi­szonyunkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alap­ján. Sőt, még többre is. Kong­resszusunkon világosan kifeje­zésre' jutott, hogy mi hívei va­gyunk a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti jó kap­csolatok helyreállításának a szo­cialista internacionalizmus elvei­nek megfelelően. Szeretném hangsúlyozni, hogy véleményünk szerint a Szovjetunió, és a Kínai Népköztársaság közötti kapcso­latokban nincsenek olyan kér­dések. amelyeket ne lehelne a jószomszédság szellemében meg oldani. Ebbe az irányba fogunk tevékenykedni a jövőben is. Minden azon múlik, hogy milyen álláspontra helyezkedik a má­sik fél. Ami Albániával való kapcso­latainkat illeti, mint ismeretes, készek vagyunk, azokat helyre­állítani,lés nem gondoljuk; hogy { ettől az országtól minket bármi- | féle objektív tényező választa- i na el — jelentette ki Brezsnyev. I Brezsnyev a továbbiakban rá­mutatott: áz angolai nép hősi harca rokonszenvre és támoga­tásra talált számos haladó af­rikai ország részéről- éppúgy, mint a szocialista államok, egye­bek között a Szovjetunió részé­ről és mint ismeretes, Kuba ré­széről is. Gyümölcsözőén fejlődnek kap­csolataink a fiatal afrikai köz­társasággal — Mozambikkal, | aminek újabb tanújele volt Sa- mora Machet elvtársnak, a Fre- limo elnökének ez év nyári lá­togatása a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev aláhúzta:' az igazságos és tartós közel-ke-! leti rendezés téladata az utóbbi ! időben különösen. niondnatni | égetően időszérűvé vált. A hely­zet e téi-ségben ugyanis ismét ki­éleződött, s ez a libanoni véres ; eseményekkel függ össze. A vi-! lágimoerifiizmus, vagyis az I Egyesült Áiiamok és más NATO- í hatalmak olyan újabb próbálko­zásával állunk szemben, hogy a Közel-Keleten csapást mérjenek az antiimperialista forradalom erőire, megőrizzék és megszilár­dítsák ottani pozícióikat. Az imperializmus jelenleg testvér- gyilkos konfliktusokat provokál az arabok között. Libanonban a nyugati hatal­mak által felfegyverzett és búj- togatott belső reakciós erők, Iz- rael és Szaúd-Arábia támogatá­sával, megtámadták a helyi nemzeti hazafias erőket. Csapá­suk ugyanakkor mindenekelőtt a palesztin ellenállási mozgalom, vagyis az arab világ egyik an­tiimperialista osztaga ellen irá­nyul. A hadműveletekbe sajnos Szíria is belesodródott — mon­dotta Brezsnyev. A Szovjetunió kezdettől fog­va sürgette a testvérgyilkos há­ború beszüntetését Libanonban, szorgalmazta, hogy ennek az országnak a haladó erőit és a palesztin hazafiakat megóvják a szétzúzástól, hogy fennmarad­jon Libanon állami egysége és meghiúsuljon az ország felosz­tásának reakciós terve — mon­dotta a szónok. A szovjet—amerikai kapcsola­tokról Leonyid Brezsnyev a többi között kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal * való viszony fejlődése egészében veve, egyelőre megőrzi a pozi­tív irányzatot. Nemrég szerző­dést írtunk alá a békés célú föld alatti atomrobbantásokról. Kölcsönösen előnyös együttmű­ködés folyik a tudomány és a technika számos területén. Meg­lehetősen széles méreteket öltöt­tek a kulturális cserék. Vala­melyest bővültek a gazdasági kapcsolatok is. Leonyid Brezsnyev az NSEK- val való kapcsolatokról a követ­kezőket mondotta: nemrég par­lamenti választások voltak eb­ben az országban. A választási kampányban észrevehetően meg­élénkültek azok az erők. ame­lyek szovjetellenes, alig leple­zett revansista alapról támad­ták a kormány keleti politiká­ját. Ebben a helyzetben szüksé­gesnek tartottuk nyilatkozatot tenni az NSZK-val kapcsolatos politikánkról, hogy mindenki számára világos legyen, mi a Szovjetunió álláspontja. Leonyid Brezsnyev megállapí­totta, hogy változatlanul ered­ményesen fejlődnek « sokoldalú kapcsolatok Franciaországgal, többek között külpolitikai téren, bár, természetesen egyáltalán nem minden nemzetközi kérdés­ben azonos a két kormány ál­lásfoglalása. Leonyid Brezsnyev megállapí­totta. hogy a Helsinkiben elért megállapodások valóra váltása érdekében végzett munka szer­teágazó gyakorlati tevékenysé­get jelent. Lehet, hogy ez a te­vékenység nem mindig szembe­tűnő, de kivételes jelentőségű párt- és állami feladat. Mi, szovjet emberek, értékeljük mindazoknak az erőfeszítéseit, akik ebbe az irányba tevékeny­kednek, mivel ez közös ügyünk, a béke ügye. amelyet annyira szívén visel minden szovjet em­ber. Nemzetközi kérdésekben változatlanul a XXV. kongresz- szus határozata érvényesül — mondotta az S&KP főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents