Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
A* Owrigos Idegenforgalmi Tanács támogatásával Autós kemping, bungalow-telep, vendéglátóipari kombinát épül Szarvason Kinek ír a Kincskereső? Egy pedagógusnő vallomása Mesőherényből i A termálkincsekben és természeti szépségekben gazdag Szarvason épül fel a közeljövőben hazánk legkorszerűbb autós kempingtábora és bunga- lowtelepe. A termálprogram első lépcsőseként a Budapest felé vezető műút mentén, az Er- zsébet-liget tőszomszédságában alakítják ki hetvenmillió forintos beruházással az üdülő-pihenő főközpontot. Többek között ezer személyt befogadó, korszerű autós kempingtábor épül, ahol megfelelő körülményeket biztosítanak a világ minden tájáról lakókocsival, autóval érkező vendégeknek. A bungalowtelepen 75 első- osztályú és ugyanannyi másod- osztályú faházat adnak át rendeltetésének. A faházakat termálvízzel fűtik, az összkomfortos faházakban fürdőszoba, főzési lehetőség és egyéb kényelem várja a vendégeket. Ugyanitt épül fel a vendéglátóipari kombinát. Többek között önki- szolgáló és hagyományos éttermet. presszót, büfét adnak át rendeltetésének. A helykijelölés megtörtént, az építkezés 1977 tavaszán indul, s előreláthatólag 1979 első negyedévében adják át rendeltetésének, Az üdülő-pihenő főközpont közművesítésére a Dél-alföldi Idegen- forgalmi Intéző Bizottság 1976- ban 200 ezer forint támogatást adott. A hetvenmillió forintos beruházásból a kempingtábor és a bungalowtelep építési költségeinek hatvan, a vendéglátó- ipari kombinát költségeinek pedig ötven százalékát az Országos Idegenforgalmi Tanács visz- sza nem térítendő hitelből biztosítja. A szarvasi Városi Tanács és a Békés megyei Ven- 'déglátóipari Vállalat az összköltség 10 százalékát saját erőből adja, A megyei tanács a lehetőségekhez képest segíti a szarvasi üdülő-pihenő főközpont építését. Az Erzsébet-ligetben tovább fejlesztik az úttörő- és ifjúsági tábort. Megkezdték egy százszemélyes horgászszálloda építését, ugyanakkor száz kajakkenu befogadására alkalmas ví- zisport-telep épül a Holt-Körös mentén. Egyébként az üdülő-pihenő főközponton kívül a festői szépségű Holt-Körös mentén alakítják majd ki a mangol-zugi, a nyúl-zugi, a halászlaki és az Al- sórész-nyomás alközpontot. A mangol-zugi alközpont rendezése befejeződött. Az V. ötéves tervben hatszóz közművesített telket értékesít itt az OTP hétvégi pihenőházak, üdülők építésére. A halászlaki alközpont rendezési tervét a Békés megyei Tanács Tervező Vállalata készíti, a többi alközpont rendezésére később kerül sor. így válik közkinccsé a csendet, friss levegőt, vízi sportolási és fürdési lehetőséget biztosító Tessedik városa, a Holt-Körös mellett fekvő Szarvas. A világhírű arborétumáról, évszázados ligeteiről híres alföldi város egyébként nemzetközi idegen- forgalmi alagútban fekszik, így várható, hogy az elkövetkező években a szélrózsa minden irányából özönlenek a vendégek az autós kempingtáborba. I Ary Róza Könnyebb, mint a fáknak... Friss, reggeli léptekkel siettem az őszi utcán a nagy budapesti tér felé, zaj gás. mctoríüst közepette, mígnem egy döbbenet lassított le: alig múlt el a szeptember, és az utca, a tér fái már lehullatták leveleiket, szomorú, csupaszon feketéinek a gesztenyék. Innen alig öt percnyi járásra, a városmajori parkban, a hegyoldal kertjeiben viszont még vígan, derűsen zöldellnek a maguk csendességében, távolabb a zajtól, a fullasztó közlekedési szennytől. A város utcáin gyorsabban öregszenek hát a fák. És az emberek? Nincs szándékom szentimentálisán keseregni, sóhajtozni, de szándékosan illesztettem szomorú, szubjektív élményemet e cikk elejére, bár az írásnak erősen objektív témája van: az iskolai testnevelés, a diáksport. Meggyőződésemet szeretném plasztikusadban kifejezni, azt ugyanis, hogy az emberek sokkal jobb helyzetben vannak, mint a fák. Nincsenek elszakíthatatlan gyökerekkel az utca kínjaihoz kötve, szabad ideiükben a városlakók kifuthatnak a tiszta természetbe, sportolhatnak, mozoghatnak, óvhatják szívüket, tüdejüket. Ez persze mind világos, de mégis úgy tűnik, tudatában vagyunk ugyan.helyzeti előnyünknek, de messze nem használhatjuk ki. Nem véletlen tehát, hogy a kormányzat néhány évvel ezelőtt újra állami irányítás alá rendelte a testnevelés, a sport ügyét, maid külön határozatot hozott az ifjúsági, iskolai testnevelés fejlesztése érdekében. Legutóbb pedig a parlament kulturális bizottsága előtt adott számot az iskolai 1 estnevelés és diáksport helyzetéről az oktatási miniszter helyettese. ' A doloft lényege: messze nemcsak arról van szó, hogy a korábbi években kevesebb állami figyelmet kanott a testkultúra fejlesztése, hanem az is igaz. majdhogynem me«fa’ékezett róla az iskola és a csalód is. Túlságosan egyoldalú eszményért“- ket pártoltak: legven okos és szorgalmas a gverek, a diák hozzon haza csupa ötöst, tanuljon nyelveket. mnzcíkát — s valósággal a lustaság, a csínvtevés bűnének számított a iáték, a futkározás, a snortolás. Jó időbért riasztott a társadalmi lelkiismeret! A kulturális bizottság szóban forgó ülésének felszólalói nem győzték hangsúlyozni, hogy a fiatalok rendszeres testgyakorlásai kiemelt társadalompolitikai kérdés, amelynek megoldásánál természetesen fontos, sőt elsődleges szerepük van az állami oktatási igazgatási szerveknek, de semmivel sem kisebb az iskoláknak (tehát nemcsak a testnevelő tanároknak) — és a szülőknek, a társadalmi szervezeteknek. Öröm számunkra, hogy a riasztás óta emelkedett az iskolákban, gimnáziumokban, egyetemeken a kötelező testnevelési órák száma, két év alatt 259 új tornaterem, 190 sportudvar, 14 tanuszoda épült, kialakult a versengésre késztető diáksport szervezete, a művelődési otthonok programjában az emberek fizikai kultúrája is állandósuló téma — de mindez kevés. Akkor is kevés lenne, ha a létesílmé- ityek özönnel szaporodnának, de nem változna a szemlélet, az emberek továbbra is olyan magatehetetlenül tűrnék a civilizációs, urbanizációs ártalmakat, mint a valóban magatehetetlen nagyvárosi utcai fák és bokrok, amelyek számára egyre rövidebbé válik a virulens életet jelentő tavasz és nyár. <1 Amikor iskolai testnevelésről, a diáksportról beszélünk, másfél millió magyar iskoláskorúra gondolunk. De valójában még ennél is sokkal nagyobb embersokaságról van szó, mert az iskolai testnevelésnek is tágabb a célkitűzése: arra nevelni a fiatalokat, hogy az iskolai évek eltelte után is szeressék a természetjárást, a mozgást, a tornát, a sportot; legyen ez minden korosztály szabadidőprogramjának természetes és nélkülözhetetlen része, oly közönségesen; mint ma az újságolvasás vagy a tévénézés például. Soltész István A miskolci Papp József HSE tintái sízői a közelmúltban kezdték meg edzéseiket az ún. ..fevdcasztalon , amely egy vcg!ctcn«tei^ gumiszáláéból áll és különböző sebességgel futtatható. A sizök így a tornateremben is gjakorolhatjik a műlesiklást (MTI Fotó — Kcrcnji László — Kis) Néhány adattal kezdeném eszmefuttatásomat. A Kincskereső, a Magyar Üttörők Szövetségének irodalmi, művészeti, kulturális folyóirata, 10—14 évesek számára íródik. Az egész országban sokan forgatják, olvassák. Bács megyében például 1126-an fizetik elő, és összesen 2950-en vásárolják, Veszprém megyében 1173 előfizetője, a hírlapárusoknál eladott példányokkal együtt 3400 vásárlója van. A Körösök völgye nem büsz- : kélkedhet magas számokkal: 554 előfizető mellett 1596 lapot adnak el az árusok. Ért- [ hetetlen a korlátozott érdek- j lődés. Tény, hogy gyermek- irodalmunk nem kényezteti el j túlságosan a 10—14 éveseket, I ez a folyóirat nagy szükség-1 letet elégíthetne ki, igényesen szerkesztett, rangos gyermekirodalmi alkotásokat nyújt hónapról hónapra serdülő olvasóinak. Hogyan forgatják ott a Kincskeresőt, ahol az'előfizetők száma emelkedik? Mezőberényben, a 2-es számú iskolában Sztán Pálné magyar szakos tanárnővel beszélgetünk arról, érdekli-e a gyerekeket a folyóirat, tudják-e a pedagógusok az irodalom megszerettetésében hasznosítani? — A gyermekek életében ez a négy év döntő időszak. A jövő függ' ettől, szeretnek-e majd újságot, könyvet olvasni, vagy szegényebb lesz az életük az írott szó élményével. A tízéves gyerkőc megriad, ha vastag köteteket nyomnak a kezébe, hogy rágja át magát rajta? Harminckét oldal színes, változatos képekkel díszített, hosszabb- rövidebb elbeszéléseket, történeteket viszont szórakozva, megerőltetés nélkül élvezettel | elolvas. Persze a pedagógu- ^ sok munkáját dicséri, ha tanulói olvasóvá válnak. Amikor magyarórán elmeséltem gyerekeimnek, hogy Vidor j Miklós, vagy Tőke Péter milyen mókás, fantasztikusan izgalmas elbeszélést írt szeptemberben, egymás kezéből szedték el a Kincskeresőt. Együtt olvastuk Kormos István, Tamkó Sirató Károly verseit, láthatóan szívesen hallgatták a játékos rímeket. Pedig nehéz feladat a versek megszerettetése a gyerekekkel. Röv^d mesét, hosszú történetet könnyen elemeznek, elmondanak, mert a cselekmény leköti a figyelmüket. A költők érzelmeit, hangulatát kifejező versedet viszont gyakran nem értik. A legjobban Weöres Sándor csengő-bongó rímeit kedvelik, de a Kincskereső sokat segíthet vidám, jó versek köz- j lésével. Remekül hasznosít- i hatjuk az órákon ezt az if- ( júsági lapot. Az én ötödikeseim szorgalmi feladatként i vállalkoztak a felolvasásra (mert a tankönyvek olvasmányai negyedik-ötödik ismétlésre bizony unalmassá válnak), vagy megpróbáltuk a bevezetést, tárgyalást, befejezést megkeresni egy-egy j novellában. Izgalmas munka j a prózai müvek gyermekhő-1 seinek jellemzése. Nem akarom mindenáron tanítani a csemetéimet, átengedem őket a tiszta irodalmi élmény hatásának. Szerintem nem ismerik alaposan a Kincskeresőt maguk a pedagógusok sem. Ha tudnák, milyen lehetőségeket tartogat ez a lap, kapva-kapná- nak rajta. Gyakran a szülők húznak kemény falat az olvasás és a gyerekeik közé: „Már megint regény van a kezedben, ahelyett, hogy tanulnál!” Sokan sajnálják a 40 forintot a Kincskereső egész évi előfizetésére, de ha sétálni, kirándulni megy a gyermekük, ötvenest is belegyűrnek a zsebébe. Az iskolai úttörőparlamenten elhatároztuk a pajtásokkal, hogy Kincskereső-versenyt indítunk. Havonta 3-4 kérdést írunk a faliújságra, s a legjobb megfejtőknek könyvjutalmat adunk. Nyelvtanórákon játszunk a betűkkel, törjük a fejünket és a nyelvünket, gyakran használjuk a folyóirat rejtvényeit, egyéb anyagait. Sok gyerek azt sem tudja, mit csinál valójában e,gy költő, író? A lapból megismerik az alkotók műhelymunkáját. Minden pedagógus kolléga örülne, ha gyermekszíndarabok, irodalmi összeállítások is helyet kapnának az újságban. Gyakori a gyermekműsorokon, hógy oda nem illő felnőtt vicceket mesélnek a szereplők. A Kincskereső szerkesztői bizonyosan rangos, vidám és komoly művekkel segíthetnének bennünket. A tananyag hiányosságait kiegyenlítené, ha például Molnár Ferencről olvashatnánk valamit. Kötelező olvasmány A Pál utcai fiúk című regény, de, a szerzőről szinte semmit nem tudunk. * » * A pedagógusnőt hallgatva, lelkesedését látva még tolakodóbb, érthetetlenebb a kérdés: kinek ír a Kincskereső? A 10—14 évesek nem biztos, hogy maguktól ébrednek a lehetőségre. Szülőknek, tanároknak kell az olvasás gyönyörűségével megismertetniük gyermekeiket, tanítványaikat. És a Kincskeresővel is ... Bedé Zsóka g smmcmsr.r 19)6. OKTOBER 51.
