Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

kényből készült divattáskát, sza- I kajtót, vázát stb. Termékeinket n hét megyében j működő bedolgozó tagjaink tar- melik meg. Vannak 20-25 éve működő gyékény takaró-szövők, szatyorkészítők. 10-15 éve bedol­gozó műanyaghorgolók és 3-4 éve j tevékenykedő széküléslap-készí­tők, textilvarrók, fiatalok és idő­sebbek egyaránt. A nagy több­ség természetesen nő. Női bedol­gozóink száma több mint kétezer. Bedolgozóinknak korábban csak időszakonként tudtunk munkát adni, az utóbbi években viszont annyi munkát vállalhat­nak, amennyit akarnak, illetve amennyit bírnak. A termelésbe bevonják a családtagokat: gyer­mekeket, férjeket, idősebbeket egyaránt. A nagy felfutás termé­szetesen nagy kockázattal .iár, De az a véleményünk, hogy koc­kázatvállalás nélkül nem lehet eredményesen és dinamikusan fejlődni, újabb és újabb piacokat meghódítani. Ugyanakkor a koc­kázatvállalással együtt a na­gyobb felelősséget is vállaljuk Eredményeink egyik titka, hogy bízunk tagjainkban, támaszko­dunk rájuk, meghallgatjuk véle­ményeiket, beavatjuk őket a szövetkezet életébe. Rendszere­sen tanácskozunk velük, elmond- juk eredményeinket és problé­máinkat, ha sürget a munka, hozzájuk fordulunk, tőlük ké­rünk segítséget, egyetlen egy ér­tékesítési lehetőséget sem aka­runk elszalasztani. A mi dolgo­zóink a nagy szétszórtság ellené- , re — hiszen a kétezren kétezer ! helyen termelnek — megszokták I a rendet, a fegyelmet és a jó munkát. A szövetkezet vezetői ésj tagsága közötti szoros kapcsolat alapja annak a nagyon szigorúan tartott termelési, határidőtartási fegyelemnek, amely nélkül a 110 községben működő bedolgozó tagsággal nem volpa lehetséges kiváló minőségű, sőt olykor kü­Csaknem 25 esztendős a mi szövetkezetünk és Tápén van a központja. Annak idején gyé­kényfonók és szatyorkészítők alakították. Tápé Szegeddel ha­táros község, azaz 1973. óta Sze­ged része. Tagságunk egyötöde Tápén él, a többi 11100 Csongrád, Békés, Hajdú-Bjhar, Borsod, Bács-Kiskun és Szaboles-Szat- már megyében, több mint 110 községben. Ez a szorgalmas 2300 szövetkezeti tag szerzett jó hír­nevet szövetkezetünknek bel- és külföldön egyaránt. A tagság többsége bedolgozó, vagyis mint­egy 2200 ember a saját otthoná­ban termeli meg a szövetkezet által meghatározott termékeket. A fennmaradó rész csomagolás­sal, szállítással, forgalmazással és irányítással van elfoglalva. A szövetkezet termelési értéke és taglétszáma a IV, ötéves terv időszaka alatt megtöbbszöröző­dött. Évente mintegy 10—20 millió forinttal növelte termelési érté­két. Ez az esztendő is előrelát­hatólag kimagasló eredményeket hoz. A szövetkezet termékei iránt j nagyon nagy az érdeklődés kül- és belföldön egyaránt. Többek között ezért is döntöttünk úgy, hogy a szövetkezet termelési ér- j tekét és taglétszámát is tovább I növeljük. A taglétszám növelé- j séhez megkaptuk az illetékes j megyei tanácsok engedélyét. Az export fejlődése A széküléslap befejező munkája 51—60 darab után darabonként 3 forint, Hl darab után darabon­ként 6 forint célprémiumot kap, természetesen a béren felül. Egy széküléslap bére 1976. április 1- től 3Í forint. Aki azonban a sa­ját anyagából — sás, gyékény — készíti a széküléslapokat, az több mint 40 forintot keres da­rabonként. Miután ezen a terüle­ten elég sok a gyékény — úgy is lehet mondani, hogy a gyékény hazája —, a nyári időszakban minden bedolgozó beszerezheti éves szükségletét. A szövetkezet érdeke is azt kívánja, hogy a nyersanyag minél rövidebb utón kerüljön bedolgozóinkhoz. A jövőben a varróknál és a gyékénytáska-készítőknél is be­vezetjük a premizálást. Az a cé­lunk, hogy a kereskedelem igé­nyeit minél jobban kielégítsük Új részlegek szervezése Miután termékeink iránt az igények állandóan emelkednek, az év elején a hatodik, majd a hetedik megyében kezdtük meg a szervezést. Január óta 6 Szol­nok megyei községben tartottunk tanfolyamot a jelentkezők részé­re. Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Ti- szaszentimre, Űjszentgyörgy, To- majmonostora, Tiszaigar, Tisii- örs, Tiszaroff községekben több mint kétszáz fő tanulta meg a széküléslap-kárpitozás tudomá­nyát. A nyári hónapokban a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács­tól kaptunk engedélyt, hogy n megye egyes részein új részlege­ket szervezhetünk. Már befeje­ződött a tanfolyam Nagyecseden, Tanulnak Csengersimár, M'i- rokpapin és Méhteleken. A téli hónapokban más községekben is beindul a tanítás. Üj bedolgozókkal emelkedett a létszám, Borsod megyében. Go- lopon 12 fő, Gesztelyen 21, Meg- raszón 15, Monokon 15 fő dolgo­zik és a részlegek száma 15-rc emelkedett. Szinte naponta nő a bedolgo­zóink száma Hajdú-Bihar me­gyében és lassan eléri az 600 dolgozót. Itt új részlegek is van­nak. és a régi részlegek létszá­ma is nő. Békés megyére ugyan­ez vonatkozik. Csongrád megyé­ben különösen a Szegedi járás területén van fejlődés. Itt alakul­tak ki a legerősebb részlegek, s érdeklődés továbbra is van a bedolgozás iránt. A kezdet természetesen nem könnyű, hiszen ez a szakma ic olyan, mint a többi: először meg kell tanulni. Aki mindjárt az el­ső hetekben nagy keresettel szá­mol. az nagyon csalódik. A ta­nuláshoz nemcsak nagy ügyes­ség, hanem akarat és türelem kell. Az elején bizony előfordul, hogy egyeseknek rögtön elmegy a kedve a bedolgozástól. Aki azonban, kitart elhatározása mel­lett, s a kezdeti sikertelenség nem veszi él a kedvét, az meg is tanulja a széküléslap kárpito- j zásanak mesterségét. Az első ke­retek bekárpitozása, befonása | napokig is eltart. Mert arra na- , gyón ügyelni kell, hogy mindjárt ! az elsők jók legyenek. Minőségi­leg kifogásolhatót nem érdemes gyártani egyet sem, azt az átve­vő úgysem veszi át, s akkor fö­lösleges volt a munka, és az anyag is veszendőbe megy. Ké­sőbb naponta meg lehet csinálni egy keretet, a begyakorlás után pedig 4, majd 3 órára csökken egy széküléslap elkészítésének ideje. Sőt, vannak olyan asszo­nyok, lányok, akik állítják, hogy két, két és fél óra alatt bekúr- piloznak egy kerétet. Minden községben, minden részlegnél vannak asszonyok, lányok, akik hetente 15-20 darabot adnak le a részlegvezetőknek, havi terme­lésük eléri a 70-80 darabot. Ezek persze már 2-3 éve termelnek. Az első hónapokban meg kell elégedni a napi egy darabbal, majd néhány hónapi termelés után a 2-3 darabot is el lehet ér­ni, s akkor a havi kereset eléri, vagy meghaladja a 2 ezer forin­tot. Sok bedolgozónk van, aki még ennél is többet keres. A hírnév kötelez A Szolnok megyei, a Szabol cs- Szatmár és a Borsod megyei új községekben is az volt a helyzet, hogy jó néhányan belekezdíek a tanulásba, aztán az első, esetle­ges sikertelen nekifutás után el­ment a kedvük. De ma már a Szövetkezetünkben az előállí­tott termékmennyiségnek több mint 70%-a exportra kerül, s az export fejlődése az általános fej­lődésnél jóval gyorsabb. 1970- ben 8 millió forint értékű ter­méket exportáltunk, ebben az évben az export megközelíti a 100 milliót. Nálunk tehát az ex­porttermelés fejlesztését állan­dó feladatnak tekintjük, ugyan­akkor a belföldi termelésre is nagy gondot fordítunk. Export­termelésünk érdekessége, hogy többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi munkát értékesí­tünk a nyugati piacokon. Teljesítjük a párt- és kor­mányhatározat ránk eső részét. Kihasználjuk a tőkés piacokon rejlő lehetőségeket, jó minőségű termékeket gyártunk. Székülés­lapból például ebben az évben több mint 500 ezer darabot szál-j lítunk Franciaországba, Belgi-1 Kcrcteloszlás közvetlen a gépkocsiról umba, Hollandiába, Svédország-1 ba ... stb. De az igény jóval na- I gyobb, a kivitelt akár meg isj duplázhatnánk. I Ezenkívül kárpitozott bárszé-1 keket és egyéb típusú, szalmá­val, gyékénnyel, sással befont székeket, széküléslapokat készí­tünk külföldi megrendelők ré­szére, tízezerszámra. Ugyanak­kor a belföldi kereskedelemnek és megrendelőknek is szállítunk többféle termékeket gyékényből, sásból, textilből, műanyagokból. Például sisal lábtörlőt, bőrgyé­kényt, subaszőnyeget, papírkosa­rat, portörlőt, gyermekkocsihálót, ruhaszárító kötelet, gyékénv- és ’műraffia Jóskát. Textíliából munkaruhát, munkaköpenyt, j otthonkákat, ágyneműt. Az I utóbbi hónapokban pedig gyé-1 lönleges kívánság szerint elké­szített termékeket határidőre szállítani. A termelés emelkedésével együtt emelkedett szövetkeze­tünkben az átlagbér, valamint a bedolgozók agy főre eső átlag- keresete. Az a célunk, hogy ez az összeg a jövőben tovább emel- ' kedjen. Erre ösztönözzük dolgo­zóinkat, a különféle feladatok teljesítésére heti ütemezéssel szerződést kötünk tagjainkkal. A szerződés betartása érdekében tekintélyes összegű célprémiu­mot tűztünk ki. Ha a bedolgozó a negyedév minden hónapjában pontosan teljesíti a szerződésben előírtakat, a negyedév végén ko­moly összegű prémiumban ré­szesül. Havi 40—50 darab után szék üléslaponként 1,50 forint. p x />« a lapéi Háziipari Szövetkezei­ben UJ RÉSZLEGEK, ŰJ BEDOLGOZÓK példák is mutatják, hogy akik maradtak, jól jártak. Kis idő el­teltével bizonyára megtalálják számításaikat szövetkezetünk­ben. A bedolgozásnak ugyanis olyan előnye van, hogy össze le­het egyeztetni a családneveléssel és a háztartási munkával. Sem reggel, sem este nincs időhöz kötve, a bedolgozó akkor termel, amikor akar. Természetesen a napi 7-8 órát itt is le kell dolgoz­ni, egyrészt azért, mert csak így kereshet, másrészt, mert a szö­vetkezetnek minden hónapban, minden héten szüksége van a leszerződött terrfiékekre. Ha va­laki tehát a bedolgozást vállalja, az nyáron sem hagyhatja cser­ben a szövetkezetét. A megren­delő ragaszkodik a szállítási ha­táridőhöz, azt pontosan be ked tartani. Ez az a terület, ahol koc­káztatni nem szabad. Egy kül­földi piacot nagyon nehéz meg­szerezni, elveszíteni viszont pil­lanatok alatt lenet Márpedig mi egyetlen piacot sem akarunk el­veszíteni, sem küllöldit, sem bel­földit;. Ezért ragaszkodik a szövetke­zet vezetősége a pontossághoz, és ahhoz, hogy egy-egy községben legalább 20 bedolgozó legyen. A szétszórtság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefogása elég komplikált, arról nem is be­szélve, hogy a termékek szállí­tása is rengeteg pénzbe kerül. A nagy részlegek termelése a leg­gazdaságosabb, s ma már szövet­kezetünkben ;jó néhány olyan részleg van, ahol a létszám meg­haladja az 50-70 főt, sőt a 100 főt is, Csongrád megyében 900 bedolgozónk van, Békésben 300, Hajdú-Biharban 460, Borsodban 160, Bács-Kiskunban 100 fő. Szolnok megyében és Szabol es - Szatmár megyében nagyobb kör­zet kialakítását tervezzük. Itt is legalább 300—300 főt szeretnénk foglalkoztatni. Körülbelül ilyen létszám kell ahhoz, hogy egv- egy körzet eredményesen termel­jen. Az említett községekben már többen termelnek. Igaz, hogy most az őszi betakarítási időszak következik, s ilyenkor a határban elég sok a munka. Az otthon dolgozó háziasszonyoknak is van tennivalójuk. De ez nem akadályoz minket a szervezési munkában. Szolnok, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye több községéből jelentkeztek asszo­nyok és lányok bedolgozóknak. Mi azonban a megyei tanácsok engedélye alapján, a járások ve­zetőinek egyetértésével csak olyan községekbe« alakítunk részlegeket, ahol a környéken nincs és a közeljövőben sem vár­ható inartelepítés. Az iparból nem akarunk embereket elcsábí­tani. Viszont mindenhová elme­gyünk, ahol van bedolgozásra al­kalmas munkaerő. A községek Jónásné Gádorosról, aki 29-25 darabot készít hetenként vezetőivel is koordinálunk és kérjük a segítségüket. Általában az ő véleményük, egyetértésük alapján alakítunk ki ui részlege­ket. Ebben az évben mintegy 5.15 fővel akarjuk növelni a létszá­mot, annak érdekében, hogy a ránk váró nagy feladatokat ered­ményesen tudjuk megoldani. 100 milliót terveztünk tőkés export­ra, 1980-ra pedig 150 milliót, összesen 200 milliót. Erre készülünk fél, az. említett területekről várjuk az új jelent* kezőket. 8 mSKBBJSz­1976. OKTÓUKK

Next

/
Thumbnails
Contents