Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
fl pemetefű-cukorkától a kókuszcsemegéig Fejlesztik a békési mézeskalács- és cukorkaüzemet Húsz évvel ezelőtt hozták létre Békésen a mézeskalács- és cukorkaüzemet, ahol pemetefű-cukorkát gyártottak. A számottevő fejlődés 1963-ban kezdődött, amikor a 25 embert foglalkoztató, évente 20 vagon cukorkát négymillió forint értékben előállító üzemet az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ vette át. Még ebben az évben megkezdték a mézeskalács készítését. Az előrelépés ütemét mutatja, hogy míg 1963-ban 20 vagon, addig egy évvel később már 35 vagon terméket állítottak elő. Közben jelentős építési és gépi beruházást valósítottak meg. mintegy kilencmillió forint értékben. A létszám kilencszeresére, a termelési érték pedig tizenkétszeresére emelkedett az elmúlt két évtized alatt. A mennyiségi növekedés mellett nagy gondot fordítottak a termékek választékának a bővítésére is. Jelenleg a hét termék tizennyolcféle ízesítésben kerül a forgalomba, amelyek már külföldi piacokon is ismertek. A mézeskalács mellett különösen a kókuszcsemege, a nyalóka, a különféle cukorkák keresett cikkek az üzletekben. A IV. ötéves tervben a termelés és a létszám, valamint a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a szociális ellátottság javítása volt a cél. A tervidőszak alatt 400 négyzetméter alapterületű raktárát építettek. A termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére új gyártástechnológiát vezettek be és korszerűsítették az üzemen belüli anyagmozgatást. A hárommillió forintba kerülő szociális létesítmény nagyon sokat javított a dolgozók munka- körülményein. Az üzem ebben az évben 175 vason mézeskalácsot, cukorkát állít elő, ami 50 millió forint fl Fáklya legújabb száma A Fáklya október 24-én megjelenő 20. száma hangulatos riportban kalauzol el a Moldáviai SZSZK népi hagyományokban gazdag szüreti eseményei közé, s megmutatja azt is, hogy három, a bortermeléssel kapcsolatos családi napló miként őrzi lapjain a közösségek életét jobbra fordító történelmi események részleteit. A X. ötéves terv gépgyártásának gyorsított fejlesztéséről szóló publicisztikai írás bemutatja, hogy az új gépek és berendezések tömeges bevezetést milyen jelentős további fejlődés alapjait veti meg a szovjet népgazdaságban. A. Szorokin, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépí- tési miniszterhelyettese nyilatkozik az orenburgi gázvezeték gazdasági jelentőségéről s az itt dolgozó.* kollektívák munkájáról. A testvérmegyék—testvérvárosok sorozat keretében ezúttal a Péccsel testvér Lvov orvos- tudományi egyetemének rektoráról, Mihail Danyilenkóról kapunk portrét. Tájképfestmények színes reprodukciói illusztrálják az A. Zmuidzinavicius litván festő munkásságát felvillantó írást. A tudomány és technika újdonságairól 6zóló képes összeállítás, a hagyományos orosz nyelvlecke, a Fáklya-fotó, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programja, rejtvény és az aktuális szovjet film ismertetője zárja a számot. (MTI) termelési értéknek felel meg. De nincs megállás, hiszen az V. ötéves tervben a termelési érték 213, a létszám 187 százalékkal nő. Ugyanakkor újabb beruházásokra is sor kerül. A SZŐ VOSZ kölcsönös támogatási alapjából folyósított csaknem 10 millió forintból könnyűszerkezetes üzemépületet hoznak létre, korszerű tüzelésre térnek át. A MONIM- PEX Külkereskedelmi Vállalattól 4-5 millió forint értékű gépeket vásárolnak, s megkezdik a cukorka exportra való termelését. Még ebben az esztendőben üzembe állítják az új gőzfejlesztőt, ami félmillió forintba került. Elkészült a kazánház terve is, amelynek elkészítésére kivitelezőt keresnek. Október 24. Megyei meghívásos KRESZ-verseny Békéscsabán Október 24-én, Békéscsabán, a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács megyei meghívásos KRESZ- versenyt rendez. A járások és a városok tíz-tíz tagú versenyzővel indulnak, személygépkocsi, illetve szólómotor kategóriában. Egy-egy gépjármű-kategóriában a járások és városok öt-öt versenyzőt indítanak, s csapat-, illetve egyéni versenyben mérik össze tudásukat. A verseny szellemi, ügyességi és szabályossági részekből áll. A szellemi verseny az Autóközlekedési Tanintézet székházában, az ügyességi az MHSZ salakpályáján, a szabá- iyossági a város belterületén kerül lebonyolításra. A verseny győzteseit a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács díjakkal, oklevelekkel jutalmazza. Népművelők tapasztalatcseréje Ma indultak Békés megye főhivatású népművelői és művelődési ház igazgatói háromnapos tanulmányújukra. Megismerkednek Pest és Bács-Kiskun megye közművelődésének különböző területeivel, a Népművelési Intézet munkájával. Kecskeméten meglátogatják a művelődési központot. beszélgetnek majd a külterületi lakosság kulturális életének irányításáról. A szentendrei program témája a nemzetiségi közművelődés segítésének tanulmányozása, a közös fenntartású művelődési házak működtetésének megbeszélése lesz. . Üvegház egy hektárnyi területen Az elmúlt vasárnap Méhkeréken a helyi Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet tagjait küldöttválasztó közgyűlésre hívták össze. A termelőszövetkezet elnöke, Rúzsa György elmondotta beszámolójában, hogy a TOT december 14—15. tartja a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz* szusát, amelynek ajánlását a termelőszövetkezet tagjai korábban már megvitatták. Taglalta a mezőgazdasági szövetkezeteknek a társadalomban elfoglalt helyzetét, szerepét és a kollektíva gazdálkodását. Közismert, hogy a méhkeréki termelőszövetkezetnek a megyében a leggyengébb minőségűek a földjei, s ezért ez évtől kezdve az egyedüli „kedvezőtlen adottságú” szövetkezet Békésben. Ez a magyarázata annak, hogy gazdasági eredményeik is ennek függvényeként alakulnak. Mindezek ellenére, a szövetkezet összárbevétele az elmúlt évben 30 százalékkal nőtt a bázishoz viszonyítva. Több éven keresztül veszteséggel zárták a gazdálkodást, mert a kedvezőtlen adottság mellett, nem megfelelő az eszközellátottság, alacsony fokú a gépesítés, s mind- ezek tetejében kevés a szakember is. Bár az állam éveken keresztül több millió forinttal támogatta a szövetkezetét, ezek a körülmények, valamint az elemi csapások — két nagy belvízkár, 1 Volt egyszer egy malomkő — Felújítják a malmot? -> — Kívülről igen. — Belül? — Maradnak a jól bevált gépek. — Közlekedő utak? — Nincs még kivitelező. A párbeszédet a békéscsabai Islván-malom üzemvezetőjével, Gyurkovics Jánossal folytatjuk. A beszélgetés alapját pedig az szolgáltatja, bogy áliványerdő veszi körül a hatalmas épület falait. Új külsőt kap tehát a több mint 100 éves malom. Ezek a munkálatok azonban mitsern változtatnak az üzem termelésén. Legfeljebb az iti dolgozók közérzete változik meg. Tgaz, ez sem elhanyagolható. Szemtanúi lehetünk egy változásnak a sok közül, melyeket figyelemmel kísérhetünk Gyurkovics János szavaiból. — A malomtelep 1853-ban létesült, 1915-ben leégett. Újjáépítését követően nyerte el mai külsőjét. Sok minden 'megváltozott az idők viharait megélt malomban. Valami azonban még ma is a régi: rendeltetése. Liszt készül itt ma is és készült a század- fordulót megelőzően. Hogy mennyi? Arról nincs statisztika. Beszél helyette múltja, mely már történelem, jelene. mely gazdag, s amíg áll, bizonyára az is marad. Öreg malom fiatal molnárral Felmentünk az ötödik emeletre. Az ablakokon át megpillantottuk a várost. Messzire ellátni. De nézzük csak, mit csinál a mesék, a történetek lisztes molnárja. Valóban olyan földöntúli lenne? Aligha, Az még ugyan igaz, hogy ruhájuk fehér a portól, de aztán a többi... A szinten a gépek között először nem találunk senkit. Majd az egyik mögül előbukkan egy alacsony fiatalember, Hajdú István. — Egyedül? — kérdem. — Amikor elmennek a zsákolok, csak a szitamester marad itt. Kezdetben bizony szokatlan volt. Székesfehérváron szereztem meg a szakmunkáslevelet, alig egy éve. Szeretem ezt a munkát. — Hány műszak van? — Három. Látja, mégis itt vagyok. — A vállalat műszakpótlékot fizet — magyarázza Gyurkovics János. A délutánira 10 százalékot, az éjjelire 40-et. A gépek közt nézelődve Szarvas György főmolnárt hallgatjuk. — A gyularemetei nevelőott- hpnt segíti vállalatunk. Az ott nevelkedettek közül sokan jönnek ide szakmát tanulni. Padlózatba épített kis ajtóhoz érünk, melyen éppen átfér egy zsák. Most ennek történetét magyarázza. — Sz.arvas János újítása. E2zel négy ember munkáját takarítottuk meg. A közelmúltban 21 újítást vezettünk be — mondja, | közben az utat mutatja, melyen j lerövidül a szállítás. Majd rám- j néz. — Tudja mekkora segítség | ez egy olyan üzemben, ahol több évtizedes gépek vannak? Bólintok. Nincs okom kételkedni abban, amit mond. Lejjebb egy szinttel fiatal lánnyal találkozunk. — Segédmunkás volt, aztán szakmát tanult — mutat Vozár Dorottyára az üzemvezető. Molnárlány, csodálkozom, de- hát végül is miért ne? Egy darab malomtörténelem Első emelet. Örlőgépek, újabbak és régiek. Lisztet látunk, lágy, puha tapintásút, vakítóan fehéret. Egy asztalon pékár- minták sorakoznak. Itt ellenőrzik a minőséget. A gépek egyhangú mormogással törik, zúzmeg gép A Sarkadi Építőipari vetkezet SzöfelvéteSre keres KPM-vizsgával rendelkező szakembert szállításvezetói beosztásba Jelentkezés: a szövetkezet központi telepén. Sarkad, Malom utca 24—26 sz. alatt. zák, finomítják a nemreg egész búzaszemeket. — Nézze a felírást, ez a 1915-ből való — mutat az egyikre kísérőm. Kiss András főkönyvelő. Végigtapogatja, mintha csak elismerést, tiszteletét akarná kifejezni. — Hát ez? — kérdem egy henger alakú mozdulatlan szerkezetre mutatva. — Ez ám az igazi csodabogár — újságolja a főmolnár. — Ebben malomkő őrli a szemeket. A legfinomabb lisztet innen kapjuk. Egészén belemelegszik, amint a szívéhez nőtt gépeket dicséri. Azután még szomorúan hozzáteszi — Sajnos nem. készítenek ma már ilyen köveket. Vajon valóban kár, hogy nem készítenek már? Ki tudja. De malom, malomkő nélkül? Hát idáig jutottunk? Igen vannak már helyettük termelékenyebb gépek. S talán nem is olyan soká így kezdjük a malomról szóló történetet: „Volt egyszer egy malomkő”. Naponta 30 ezer lisztes tasak Lemegyünk a lépcsőkön az e],- ső szintről. A gépházon át —- ahol most villanymotorok pörögnek a hajdani pöfékelő gőzgépek helyén. — Levonulunk az udvarra. Megkerüljük az épületet, útközben tudjuk meg' a liszt egy részét zsákokban szállítják el. a többit kilós papírzacskókba csomagolják. — Tudja mennyi őrlemény készül naponta? — mutat a főmolnár az épület belseie felé. A három műszak alatt 26 vagon. Elérjük a tasakolót, ahol az automata gépekről asszonyok szedik el azokat és rakják nagyobb zsákokba. Kétműszakosak, régebben háromban dolgoztak. Az üzem vezetői mondják, munkaszervezés kérdése, de nem tagadják, van ebben nőpolitika is. Visszaindulunk. Felnézünk a hatalmas épületre, a zsákokat rakó munkásokra, akik a korábbi 80 kilós zsákok helyett most 50 kilósokat, emelgetnek. így emberségesebb... Az ablakokat fürkésszük. de azokból nem tekint ránk senki. Odabenn dolgoznak. Kepcnyes János I száj- és körömfájás — nem tették lehetővé a gazdálkodás tervezett megszilárdítását. Az utóbbi időben Méhkeréken is megkezdődött az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása. Ugyanígy a szakosítás is a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A termelési rendszerek közül tagjai a KITE-nek és a szegedi Szövőipari Rendszernek, de eddigi eredményeik elmaradtak a tervezettől. A gabona a szövetkezet fő növénye és hatékonyabb, szervezettebb munkával kívánják elérni a tervidőszak végére a hektáronkénti 35—36 mázsás termést. Ez azonban az agrotechnikai fegyelem szigorúbb betartását követeli. Sajnos az utóbbi években komolyabb építési beruházást nem tudtak megvalósítani, részben anyagiak hiányában. Megkezdték viszont a belvízrendezést, amit 1978-ban szeretnének befejezni. Ha valamiben, úgy a háztáji árutermelésben van dicsekedni valójuk. A háztáji árutermelés értéke ugyanis öt év alatt megközelítette az 50 és fél millió forintot. Köztudott, hogy a fóliás uborka 70—80 százalékát — országos viszonylatban — a méhkeréki háztáji gazdaságokban termesztik. A zöldségtermelés jobb biztonsága, a palántanevelés és primőr előállítása szükségessé tenné egy hektárnyi területen növényház építését. Ehhez kérték a felsőbb szervek segítségét. Ügy tűnik, a szövetkezet gyengébb eredménye ellenére is vonzó a kívülállók számára, hiszen az elmúlt tervciklusban 220 új taggal gyarapodtak. Egyre több most már a felsőfokú végzettségű szakemberek és szakmunkások száma. Letelepedésüket, kötődésüket igyekeznek elősegíteni és lakáshoz juttatni őket. A közgyűlésen szó volt a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek alakulá- • sáról, a szövetkezeti demokrácia és a törvényességről, a társadalmi érdekképviseleti eredményekről. Szó esett arról is, hogy elkészítették az ötéves üzemfejlesztési tervet, s azt is részletesen elemezték, hogyan állnak az. őszi betakarítási munkálatokkal. A határozatok elfogadása után. küldöttnek választották meg Rúzsa György mellett a fiatal, növény- termesztésben dolgozó Netye Lászlónét. Béla Ottó Gyulai és orosházi ÁB-mérleg Összesítették az Állami Biztosító gyulai városi és járási fiókjánál a háromnegyed év alatt kifizetett károkat. Az összes kifizetett kártérítés 19 millió 629 ezer 485 forint. Ebből a lakosság részére 5 millió 201 ezer 147 forint került kifizetésre, amely 18,2 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában kifizetett kártérítés. A szocialista szervezetek részére több mint 14 millió forintot térítettek meg. Az Állami Biztosító orosházi járási fiókja fizetett viszont a legtöbb kártérítést. Összesen 20 millió 711 ezer forintot. Ebből a lakossági károk enyhítésére 3 millió 872 ezer forint került kifize- ' tésre. A szocialista szervezetek több mint 16 millió forinttal részesültek. 5 BÉKÉS Wite-r 1976. OKTOBER 19.
