Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

Világ proletárjai. 1916. OKTOBER 10., KEDD Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 317. SZÁM M A: MINISZTERI RENDELET -AZ IDEGENVEZETÉSRŐL (3. oldal) A CSABAI ÜGYVÉDEK (4. oldal) VOLT EGYSZER EGY MALOMKŐ (5. oldal) HAJRÁ NÉLKÜL Hogyan lehetne hajrá nélkül zárni az esztendőt? Hogjan le­hetne folyamatos a termelés. tö_ rétién a munka ritmusa január első'napjaiban? E kérdésekre régtől keressük a választ, ám az év végi roham­munka mégis az ipari üzemek viszonylag széles körében egyre csak ismétlődik. Most azonban több nyomós ok van rá, hogy az eddigieknél határozottabban és hatásosabban keressük a meg­oldást: az V. ötéves terv első évének szokatlanul nehéz fel­adatait, illetve annak eddigi időarányos részét nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. A kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság termelése leg­feljebb az 197Ő. évi szintet éri éli és nem növekszik a tervezett mértékben. Az iparnak tehát, a kiesések részbeni pótlására fo­kozott mértékben kell hozzájá­rulnia a nemzeti jövedelem nö­veléséhez. így most az év vé­gén nagyfokú erőbevetés szüksé­ges. De tegyük mindjárt hozzá, csakis az ésszerű, a mennyiség hajszolásától mentes erőbevetés lehet eredményes. A szokatla­nul szigorú hatékonysági köve­telmények teljesítése elképzel­hetetlen rohammunka közepet­te. De egyáltalán leküzdhető-e az év végi hajrá? Ez a ragálvsze- rűen terjedő termelési váltóláz? A feladat nem egyszerű. Hiszen a vállalatok sokoldalú terme­lési-kooperációs kapcsolatban állnak és hatnak egymásra. Egyetlen üzem szervezetlen, kapkodó munkája lavinaszerűen a gyárak tucatját ránthatja ma. fiával. A vállalatok együttműkö­dése az utóbbi években inkább romlott, mint javult. A króni­kussá vált munkaerőhiány sok­felé okozott, szervezetlenséget és kapkodást, fokozta a meglevő kooperációs zavarokat. Ezek az objektív, külső ha­tások vitathatatlanok, hibát kö­vet el az, aki nem számol ve­lük. De nem kisebb hiba eltú­lozni, fetisizálni azokat. Bár a vállalatok közötti koo­perációs kapcsolatokat is irá­nyítani, tervezni, szervezni szükséges, azért az ütemes ter­melés mégsem elsősorban külső és felső intézkedéseken múlik. Egyre több példa félreérthetet­lenül bizonyítja, hogy a kezde­ményező, tenniakaró és hozzáér­tő vezetés képes az objektívnek tűnő kooperációs nehézségeken felülemelkedni. Méghozzá úgy, hogy ügyrendek, szervezési ta­nulmányok helyett megteremti a zavartalan munka elemi tel­tételeit, gondoskodik a folyama­tos munka-, gép-, szerszám- és anyagellátásról. Lehet-e akármilyen szervezés­ről beszélni ott, ahol az eszten­dő, a negyedév, a hónap végén zaklatottan kapkodó a munka, amit azután visszaesés és pan­gás követ? Lehet-e érdemi veze. tésről beszélni ott, ahol nem a helyi akarat, hanem a kiszámít­hatatlanul szeszélyes küLső hatás érvényesül? A kérdések maguk, ban hordjak a válaszokat. Csak a szervezetlen üzem sodródik az eseményekkel ás csak a gyenge vezetők magyarázzák a bizo­nyítványt „objektív nehézségek­kel”: a szállítók lemaradásával vagy munkaerőhiánnyal. Az ész­szerű szervezés, az előrelátó ve­zetés eleve kényszerpályára te­reli az anyag-, az alkatrész-, a szerszámellátást és már terve­zéskor számol a tényleges mun­kaerőhelyzettel. Kedvező jel, hogy mind szé­lesebb körben megerősödött a távlati szemlélet. A vállalatok nemcsak december 31-ig látnak, hanem főbb vonalakban 1980- ig. A jövő évi tennivalók részle. 1:es kidolgozását szinte minde­nütt megkezdték, a távlati cé­lok, az idei tapasztalatok, s a már kipróbált szabályozó rend­szer ismeretében. (1977 január­jában kevesebb lesz a szabályo­zó módosítás, mint 1969 óta bar­mikor.) Az V. ötéves tervből eddig eltelt több mint 9 hónap során nyilvánvalóvá vált, hogy különösen nehéz a fokozott ha­tékonyság követelményeihez fel. zárkózni. Aligha lehet éppen itt visszalépni, engedményeket tenni az idei finisben és ezt kö­vetően 1977 indításánál. Annál kevésbé, mivel a negyedik ne­gyedévben várjuk az ipartól a kieső sok millió dollár értékű élelmiszer és mezőgazdasági ter­mékexport részbeni ellensúlyo­zását, illetve a lakásépítkezé­sekben mutatkozó lemaradások pótlását. Olyan erőbevetésre van tehát most szükség, amely kiállja az idő próbáját, s az idei terv si­keres teljesítésével együtt a jö­vő év jó megalapozását is szol­gálja. Előrelátó, ésszerű erőbe­vetéssel tovább növekedhet a minden piacon versenyképes termékek aránya, javulhat a minőség, fokozódhat a haté­konyság. Így 1976 utolsó hó­napjainak és heteinek munká­jával közelebb kerülhetünk a magyar népgazdaság egyensú­lyi állapotának helyreállításá­hoz és ezzel párhuzamosan a vállalatok megnyugtató fejlesz­tését szolgáló érdekeltségi ala­pok növeléséhez. Kovács József Lengyel professzor előadása Békéscsabán Dr. Z. Kubiak profeszor, a krakkói egyetem tanára Gyógy, szerészképzés és szakosítás Len­gyelországban címmel tartott j hétfőn délután előadást a Ma- gyár Gyógyszerészeti Társaság,! valamint a Békés megyei Ta-1 nács gyógyszertári központjának szervezésében, Békéscsabán, a avógy szertárközpont előadóter­mében. Az előadót a megye gyógyszerészei és gyógyszertári asszisztensek hallgatták meg. Üj tárolók, szárítók az őszi termények fog-adására Javában tart a kukorica. a rizs, a napraforgó betakarítása, s rövidesen véget ér a szója cséplése. Ezekkel. egyidőben je­lentkeznek a raktározás, tárolás gondjai is. Hogyan készült fel az őszi tá­rolási feladatokra a Békés me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat? Kérdésünkre Kiss András főkönyvelő vála­szol. — Evek óta folyamatosan bő­vül raktárterünk. így sem tu­dunk azonban minden terményt fogadni, önállóan tárolni. A közelmúltban adták át ren­deltetésének Mezőkovácshá- zán a kétezer vagonos, Gyo­mén a 330 és Szeghalmon a 230 vagonos tárolót. Raktárterünk megközelítőleg 24 ezer vagon. Ezenkívül szükség­raktárakban még hétezer vagon termény tárolására van lehető­ségünk.. A gabonaforgalmi vállalat szo­ros kapcsolatot tart fenn a me­zőgazdasági nagyüzemekkel, amelyekkel tárolási szerződést köt. — Jó partnerek — mond­ják a vállalatnál. A gabona és a takarmány megóvása közös ügy. A segítségnyújtásna'k azonban vannak kötelezően eió nem írt pontjai is. A vállalat alkalman­ként az üzemek rendelkezésére bocsátja szárítóit. A termélőszö- vetkezetek, állami gazdaságok szükség tárolókat építenek, ezzel egyben saját szállítási gondjai­kon is enyhítenek a csúcsidő­szakban. A szállítások és a táro­lás egyeztetése évek óta tervsze­rűen folyik. Ebben az időszak­ban nem is volt példa nagyobb fennakadásra. Most a tsz-ekkel együtt 15-16 ezer vagon kukorica tárolására készülnek fel. Egy részét keve­réktakarmánynak dolgozzák fel, a többit értékesítik. A szükség­leten felüli pedig társvállalatok­hoz, illetve exportra kerül. Ezen­kívül még 1300 vagon rizst, ki­sebb mennyiségben napraforgót és szóját raktároznak. A felvásárlás folyamatosságát segíti a Dévaványán épült új rizs- szárító. A próbaüzemet októ­ber 12-én tartották Régi gondja oldódott meg ezzel a megyének. A szárító teljesítőképességére jellemző, hogy egyetlen óra. alatt ponti Bizottságának munkatársa tartott előadást A szocialista I életmód fejlődése címmel hét- I főn délelőtt az MSZMP Békés 55 tonna rizst szárít négyszáza­lékos nedvességelvonás mellett. Békéscsabán az északi iparte­lepen a felvásárló és raktározó üzemben is az őszi feladatokra való felkészülés határozza meg a tennivalókat. Rövidesen meg­érkezik az első kukorieaszöllít- mány, mintegy 450 vagon foga­dására, készülnek fel. Jelenleg a búza rakodása folyik, mely­nek egy része exportra kerül. A vállalat az őszi betakarítás időszakában célprémiumot tűzött ki. s ezt a legjobban dolgozó egységek és munkások között osztják ki. A pénz azonban csak egy az ösztönzők közül, a vállalatnál legalább ilyen fontosnak tartják s szocialista brigádmozgalom­ban és munkaszervezésben rejlő lehetőségek kihasználását. (Kepcnycs) megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán. A közel 200 fős hallgatóság soraiban az intéz­mény bentlakásos pártiskolái­nak hallgatói, tanárai és meghí­vott vendégek foglaltak helyet. Az előadás bevezetőjében , a téma fontosságáról, időszerűsé­géről esett szó; arról, hogy bár, a „miből élünk?” sokáig a leg­fontosabb kérdés lesz még, tát- ■ sadalmunk fejlődésével egyre inkább, természetszerűleg kerül előtérbe a „hogyan élünk?’ is. A továbbiakban az előadó a szo­cialista életmód és a munka, az életmód és a szellemi kultúra, a szocialista világnézet kapcso­latáról és a közösségi élet nap­jainkban mindinkább erőre ka­pó kollektív formáiról — bri­gádmozgalom, munkahelyi de­mokrácia — fejtett ki értékes gondolatokat. Tanácskozás a rizsbetakarítás A Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együtt­működés október 20-án, szerdán rizsbetakarítási tanácskozást és bemutatót tart Karcagon, vala­mint a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben. A prog. ramban tájékoztató hangzik el — dr. Magyar Gábor igazgató előterjesztésében — a KITE rizsrendszerének 1977-re törté­nő előkészüléséről. A részvevők értékelik a karcagi rizshántoló tevékenységét. foglalkoznak a mostani rizsátvétel, illetve mi­nősítés időszerű kérdéseivel. Az előadások után a termelési rendszerben részt vevő gazdasá­gok képviselői megtekintik a be­mutatót, amelyet a rizs betaka­rításának gépesítési problémái­ról szóló előadás egészít ki. mwvvwmvvwvwwmwwwmwwwwwiWMWvi Újabb forgalomirányító jelzőlámpák A megyei közúti rekonstrukció keretében Békéscsabán új út épül, mely a Szarvasi utat a Gyulai úttal köti majd össze. így a megye- székhely központjában kisebb lesz a járműforgalom. A biztonságos közlekedésért az új útszakaszon, a Jókai utca és Tanácsköztársaság útjának kereszteződésében, valamint a Petőfi utca és Bartók Béla út kereszteződésében már felszerelték a forgalomirányító lámpákat Fotó: Veress Erzsébeti Napirenden fi szocialista életmód, a közösségi élet Földi Pál. az MSZMP Koz-

Next

/
Thumbnails
Contents