Békés Megyei Népújság, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

Zalka Máté első levele Spanyolfildrfil A 12. internacionalista brigád egy csoportja (joDb oiualt Zalka Máté) Spanyolországban, 1937-ben Tanuljunk eszperantót! Csekély áldozattal nagy eredmény Zalka Máté, a legendás hírű Lukács Pál tábornok 1936. ok­tóber 15-én utazott el Moszk­vából Spanyolországba. hogy a fiatal Spanyol Köztársaság honvédő háborújában, a fasiz­mus ellen harcoljon, a 12. inter, nacionalista brigád élén. Hazá­jába, családjához már nem tér­hetett vissza. Ez volt az ö „nagy utazása”, mely Huesca- nál ért véget 1937. június 11-én bekövetkezett hősi halálával. Az itt közreadott levél Zal­ka Máté első levele családjá­nak. Spanyolországból. A Kru- gozorban történt megjelenése Natalja Matvejevna Zalkának köszönhető. íme, a levél: * Drágám, a világon a legdrá­gább Vjerocskám! Meg vagyok győződve arról, hogy levelem közbülső ellen­őrzés nélkül jut el hozzád, ezért igyekszem úgy írni, hogy fogalmat akothass a hely­ről, ahol vagyok és a körülmé­nyekről, melyek közt most a harcunkat vívjuk. Bizonyára olvastál már a „Külföld”-ben Lukács tábornok­ról. a 12. internacionalista bri­gád parancsnokáról — ez, én vagyok. Amikor a tudósító itt járt, éppen Placet-ért. Ciudad Uni versi tário-ért harcoltunk — egyszóval, a Madridba vezető utakért. Ádáz küzdelem folyt. A győzelemhez szokott ellen­ség képtelen volt elhinni, hogy megállásra kényszerítették. Be. vetette főbb erőit Palacet-nél, de itt ellenfélre talált — felőröltük ezen erőket. Igaz, csapataink szintén rét- . tenetes veszteséget szenvedtek. Ttt esett el Beimler, Louys, Wil­ly. Romanich és nagyon sok névtelen, hősi halált halt elv­társ. De megtörtént, amire senki sem számított. Megtörtént a ..madridi csoda” — ahogy a burzsoá sajtó nevezte. A „mad­ridi csoda” abban állt, hogy az ellenség, amely szó szerint a vá­ros pereménél volt (a főváros pereménél, az ördög vinné el!), nem tudott behatolni. »No pa Saran!!! — Nem törnek át!-1 — időnként fel-felhangzott ez a naiv-romantikus jelszavunk, amikor már Madrid elővárosai­ban harcoltunk. Már közel két hónapja, hogy véget ért ez az összecsapás — az ellenség pe­dig egyetlen lépést sem tett elő­re. Most olyan elképzelés kör­vonalai bontakoznak ki fokoza­tosan, hogy mielőbb elűzzük az ellenséget a várostól és vég­ső csapást mérünk rá a déli síkságokon. Már több mint egy hónapja vezetem a brigádot, amelyben 11 nemzet képviselteti magát. Hivatalos nyelvünk a francia. Kezdetben ördögien nehéz volt, mert a harcosok sehogy -sem tudták rendezni soraikat — megfelelően, harcképesen. S bár nem volt könnyű, mégis min­den úgy ment, mint a karika- csapás. A brigád a világ vala­mennyi tájáról összesereglett önkéntesekből áll. Fejlett vi­lágnézetű, határozott emberek­ből, akik egyaránt kíméletlenek önmagukhoz és az ellenséghez. Ilyen közkatonákkal és parancs­nokokkal harcolni, és meghalni is dicsőség. Ami a Spanyol Köztársaság hadseregét illeti, egyre tekintélyesebbé válik a szemünkben. A népi milicia szörnyű veszteségeket szenve­dett a tapasztalt és jól felszerelt ellenségtől, és napról napra 10 —15 kilométerenként adta fel | állásait. Kevésbé tehetségesek, mégis hősiesek voltak. Termé­szetesen meghalt nagyon sok csupa erős, csupa bátor ember, miközben a tömeg özönlött egy­békés mm:aa 1976. OKTOBER 16. re hátra-hátra. Már látszottak a szépséges Madrid magas épü­letei és nem állt be fordulat a népi milicia erőinél. De a vá­ros valamennyi kapujánál, a mi két nemzetközi brigádunk segítségével az ellenség erői megállittattak, és itt született meg a védelem szilárd hadsere. ge. Persze, ez csoda volt, sőt, szenzáció. Itt a spanyol egysé­gek felgyógyulnak az ellenség első szörnyű sebeiből, megszer­vezik egységeiket és egységüket, zászlóaljaik, századaik, dandár­jaik helyébe ütegek, lovasszá­zadok és harckocsis zászlóaljak lépnek. S maholnap ez a had­sereg nemcsak védeni képes ma­gát, de lerohanja az ádáz és jól megtépázott ellenséget. A nép elől futó tiszteket most már eredményesen helyettesí­tik a nép soraiból kikerült pa­rancsnokok, és bár messze van­nak a tapasztalt hadvezetéstől, elméleti tudásuk hiányát bősé­gesen kárpótolja a felelősség- tudat. az elszántság és a bátor­ság. Egyszóval, megint átéljük az 1918-as évet, minden nehéz­ségével, örömével, szomorúsá­gával. A spanyol nép — nagyszerű nép. Nagy múltú, érdekes és néha kevéssé érthető. A hábo­rús dolgokban megrendítő na- ivságától. amely még egy hó­nappal ezelőtt meg volt, isten óvjon — egy hónappal ezelőtt a spanyol nép a világ minden kincséért nem hagyta volna el a földeket, a mezei őrséget, az árkokat. Most már az árkok nem térdig érnek, és ahogy kell, nemcsak a földbe képes lőni, hanem az ellenségbe is. És ez rendkívül fontos. Egyszóval. & háború megy a maga módján, a nép felfegyverzett tömeggé alakul, a háború átváltozik a | katonák személyes ügyévé. A mi hazánk itt nagyon népszerű és nem alaptalanul. Kérdezed: no, jól van. jól van, de mikor lesz vége? Én szin­tén ezt kérdezem magamtól és másoktól, de a vége még nem látható, még nem értek be azok a tényezők. amelyek alapvető változást képesek hoz. ni az ügyben. De érnek, öregei­nek csendesen, a mi javunkra — a köztársaság javára. Vje- rocska, vedd elő Madrid térké­pét és indulj el a „Koruna” úton a 16 kilométerre fekvő El- Plantioig. Tőle délre húzódik az az erdő, amely mögött mi. ke­ményen megütköztünk az el­múlt időkben az ellenséggel. Ebben az erdőben van egy cso­dálatos kastély (egyébként itt töméntelen mennyiségben • ta­lálható), amelynek (mellesleg igen megviselt) egyik részében írom neked ezt a levelet. A kastély tulajdonosa De Orio márki nagy hívő és kifinomult ízlésű ember. A lábunk előtt olyan értékek hevernek, hogy elfog a rémület, amikor átlé­pünk rajtuk. Mert mit ér a kristályváza az embertelenül ki. zsákmányolt astorgai bányász és az estremadurai napszámos megnyomorított szívéért, amely az ellenség golyóitól szűnik meg dobogni. Látom, sokat olvastatok az ellenség bombázásairól, a „kap- ronok”-ról, a fekete „junkerek”- ről, a „heinkelek”-ről, melyek szárnyain ott éktelenkedik a horogkereszt. Ezek valóban ke­gyetlenül és vakmerőén visel­kednek a védtelen lakossággal szemben, de a levegőben, a mi repülőgépeink ellen még soha sem tudtak győzni. A fekete-fe­hér repülőgépek 200 kilogram­mos bombákat dobálnak a hét­emeletes épületekre, kifordítva azokat alapjaikból, minden élő­vel, közfallal, bútorral együtt 200—300 méter távolságra a robbanás helyétől. Ilyen robba­nástól meghalni egyáltalán nem rettenetes. Annál rettene­tesebb viszont ez a tanúk szá­mára. De az ellenség, ahelyett, hogy megrémítené Madrid né­pét ezekkel a cselekedetekkel, mást ér el. A nép felbőszül, sőt azok is, akik korábban rokon­szenveztek a fasisztákkal — várva tőlük a háború mielőbbi végét —, most kis csoportokban jönnek a hadseregbe és küzdeni akarnak ellenük. A mi frontunkon vakmerő, fanatikus, gonosz zsoldosok har­colnak ellenünk. De Franc'o úgy érzi, mindéz kevés. Mozgó­sítja a lakosságot a hadseregbe és ez jó. Mi már tudjuk, mi­hez vezetett ez Gyenyikinnél és Kolcsaknál. Szóval, hamarosan elérkezik 1919—20 és mi ismét látjuk egymást, boldogok leszünk, mint ezelőtt, kiérdemelve ezt a boldogságot a szabadság ba­rikádjainál. itt, a távoli Spa­nyolországban... Az ország hatalmas, de ri­deg. akár az emberek. Bika­viadal — ez inkább könyörte­len, esztelen, undorító látvá­nyosság. mintsem szórakoztató dolog. Az ország gazdag,'de a nép nyomorog. , Fizikailag jól érzem maga­mat. Éberen alszom, miként 1918—20-ban aludtam. Ezért, amikor csak felszállók az autó­ra, szundikálok. A munka meg­feszített és sokoldalú. Magam­mal nem foglalkozom, de nem is akarok. Én nem létezem, csak az ügy létezik és ez a fontos. Ez a nyugodt, kiegyen­súlyozott idegállapot nyitja, mely nélkül háborúban kárba- vész minden fáradság. Most pedig engedd meg, hogy mindannyiótokat megö­leljelek, megcsókoljalak és a legjobbakat kívánjam — Bol­dog új évet (régi szerencsével)! Csókold meg az én drága Tász- ja kislányomat, és add át üd­vözletemet barátaimnak. Drá­gám, teljes szívemből csókol­lak téged, és lélekben mirídig veled vagyok. Lukács Pál. Egy kérés: az én adjutánsom, nak, Alékszej Vlagvimirovics E.isznernek az édesapja Moszk­vában él, a (B. Dmitrovi) Ma­gasépítészeti Társulatban dol­gozik és valahol a Szpirido- novkán lakik. Neve: Vlagyimir Vlagyimirovics Ejszner Épí­tészprofesszor. A fiát 1919 óta nem látta. Adjátok át: él, egészséges velem együtt; és de­rék legény. Fordította: ÍLuna Zoltán Az iskolai nyelvoktatásban vi­lágszerte probléma: nemcsak több, de még egy- idegen nyelv tánu- lása is túl sok anyagi, szellemi és időbefektetést igényel, s csekély a hatásfoka. A fél kezünkön meg lehet számolni azokat, akik nyolc-tízéves tanulás után úgy kerülnek ki az iskolából, hogy tudnak oroszul vagy angolul, vagy németül beszélni. Azaz, leg­alább egy nyelvet megtanultak. Csak az eszperantó alkalmas ar­ra, hogy bárki egy-két évi tanu­lásával elsajátítson egy idegen nyelvet,* méghozzá olyat, amivel az egész világon elboldogulhat. Az iskolaév és a nyelvtanfo­lyamok indulása idején ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Békés megyei Területi Eszperan­tó Bizottság titkárával, Gyar- mathy Zsolt szakfelügyelővel, a gyulai 1. sz. iskolában. — Szeretnénk, ha tájékoz­tatná olvasóinkat, hol és mi­lyen keretek között tanulhat­nak eszperantót? — A kérdést két részre kell bontani. A felnőtt és az iskolai oktatásra. A felnőttek nyelvtan- folyamait helyi csoportjaink szervezték Gyulán, Békéscsabán, Békésen, Sarkadon, Orosházán és Muronyban például. Náluk le­hetett jelentkezni, ők gondoskod­tak helyiségről és oktatóról. És mindezt költségmentesen. Az iskolai oktatás ismertetését azzal kezdem, hogy még egy 1963-as rendelet vette fel az esz­perantót fakultatív tanításra. Az igazi lendületet azonban egy most befejeződött hároméves kí­sérleti eszperantó-tanítás adta, melyre előzőleg a megyei tanács­tól kaptunk engedélyt. — Hazai vagy 1 nemzetközi volt ez a kísérlet? — Nemzetközi. Magyarország vett részt benne Bulgáriával, Ju­goszláviával, Olaszországgal és Ausztriával együtt. Az UNES- CO-n belül működő Egyetemes Eszperantó Szövetség kezdemé­nyezte, s az országos szervező és adatfeldolgozó az El,TE Általá­nos és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke volt. Hazánkban tíz ál­talános iskolában, ötödiktől hete­dik osztályig folyt a kísérleti esz­perantóoktatás : a megyében Gyulán, Endrődön és Füzesgyar- maton. — A gyulai kísérleti tanítást iskolában, az 1. számúban tar­tották, de mint szakfelügyelő a többit is figyelemmel kísérte. Melyek a közvetlen tapasztala­tai? — Az. hogy három éven ke­resztül heti kétórás oktatással megtanultak a gyerekek egy ide­gen nyelven beszélni. Nincsenek számlál a klubkönyvtár, szíve­sen kölcsönzik, forgatják ezeket a köteteket a beiratkozott olva­sók. A kétszázharmincnyolc könyvtári tag közül leglelkesebb, leggyakoribb látogatók a gyere­kek. A község művelődési házában nyugdíjasklubban találkoznak az idősebb emberek. Egy-egy foglalkozáson közel 50 részvevő hallgatja a hasznos tudnivaló­kat. Október 18-án, hétfőn az őszi házikert gondozásáról be­Békés megyei Vjz- és Csatornamű Váll. gépészeti és szállítási önálló csoportja (Békés, Berényi u. 33.) AUTÖ-MOTORSZERELÖT és OTM—50 Thermogcnerá- tor vizsgával rendelkező FŰTŐT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: a fenti címen. gátlásaik, nem jönnek zavarba, mert eredményesen tudják hasz­nálni. Szinte hihetetlenül nagy dolog ez, amit- iskolában nyolc- tíz év alatt sem lehet elérni. De van egy másfajta eredménye is, ami nagyon lényeges: azóta a megyék kísérleti jelleg nélkül is engedélyezték az eszperantó to-, vábbi oktatását. — A nyelvtanulásra — ha­sonlóan a matematikához — a legfiatalabb korban a legfogé­konyabb az ember. Sokkal könnyebben sajátítja el, mint kcsóbb. Ez is közrejátszott a kísérlet mcgirulitásában? — Igen. S ezt igazolja az Is, hogy már tavaly újabb kísérlet indult, a harmadik osztályosok eszperantóoktatásával. Ez egyben azt a célt is szolgálja, hogy köny- nyebbé tegye majd a tanulóknak a felső tagozatban az orosz nyelv tanulását. Az eszperantónak, bár könnyű és egyszerű a szerkezete, azonban mégis más, idegen a nyelvtana nekünk, magyar anya- nyelvűeknek. E kettősség viszont lépcsőt és átmenetet jelent — te­hát nagy segítséget — a gyere­keknek. Nemcsak korán tanulnak egy idegen nyelvet, hanem álta­la könnyebben és eredménye­sebben fogják elsajátítani a má­sikat. Ez ugyan ma még csak feltevés, amit bebizonyítani majd a következő évek fognak, mikor a tanulók felső osztályosok lesz­nek. * — A hátrányos helyzetű ta­nulók szempontjából mit jelent az eszperantó általános iskolai oktatása? — Nekik még többet nyújt, mint másoknak. Csökkenti a kü­lönböző kulturális háttér okozta nehézségeket, épp az előbb vá­zolt előnyök következtében, Ren­geteget jelent az az önbizalom, amit általa kannak. A többi tárgy tanulásában is hasznát ve­szik, nemcsak a nyelvekében. — A kommunistáknak az il­legalitás éveiben sokszor az eszperantó tanfolyamok adtak lehetőséget a találkozásokra és a propagandaanyag továbbítá­sára. A Párt mindig is a mun­kásosztály egyik kulturális fegyverének tartotta az eszne- rantó nyelvet. Mi erről a véle­ménye ? — Ma is az! Az anyanvelv mellett még legalább egv idegen nyelvet beszélni — műveltségi mérce. Épp ezért szövetségünk feladatának tartia az üzemi nvelvtanfolyamok szervezését is. Sőt, szívesen állunk akár egyet­len s/oeialista brigádnak is a rendelkezésére. Hívjanak, szól­janak, és mi szívesen meavünk. Vasa Mária szélgetnek, a következő héten pedig Rákóczival és történelmi korával ismerkednek. A fiatalok is megtalálhatják a számukra érdekes, szórakoztató kulturális lehetőségeket. Október 24-én, vasárnap 16 órától gyűl­nek első foglalkozásukra az ifjú­sági klub tagjai. A következő vasárnapon discó-lemezműsoron hallgatják majd kedvenc köny- nyűzenei számaikat. Az aprósá­gok bábszakkörön tanulják 22- én, pénteken délután fél négytől a bábmozgatás alapjait. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ VÁROSI FIÓKJA Békéscsaba, István kir. tér 12. nyugdíjasokat vesz fel állományon kívüli pénzbeszedöknek azonnali belépéssel. Szórakoztató, hasznos kulturális lehetőségek Gerlán Gerlén négyezer-hétszáz kötetet i

Next

/
Thumbnails
Contents