Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
Holnapunk hordozói Korai lenne még bármilyen általános megállapítást tennünk »1 ifjúsági parlamentekről. Árért sem, mert ezeket még csak a következő hetekben rendezik meg vállalatainknál, üzemeinkben, gyárainkban és intézményeinkben. Az viszont már mindenképpen bizonyos, hogy az előkészületek ismét az ifjúságra irányították a figyelmet. „Nem visszük már egy kicsit túlzásba a fiatalok ajnározását?” — hangzott el egy vállalati folyosón a „gondolatébresztő” kérdés a minap, midőn az illetékesek az ebédszünetben a küszöbön álló esemény, az ifjúsági parlament feladatairól beszélgettek. Nos, erre a kérdésre jó néhány helytálló, megalapozott érveken nyugvó felelet kínálkozna. Számba lehetne venni és a mérleg két oldalára tenni, egyfelől azt, hogy mekkora hányada a társadalomnak. a dolgozó kollektíváknak a 30 éven aluliak serege, s ezzel szemben a szociális gondoskodásra szánt összegekből mekkora súllyal részesedik. Hivatkozhatnánk a fiatalok példamutató tömegeinek érdemeire, a KISZ-védnökségeken, KISZ-építkezéseken dolgozók, a 30 éven aluli újítók, mérnökök, orvosok, szocialista brigádveze- tők. sorkatonák, gyermekgondozási segélyen levő édesanyák mindennapos, egyszerűnek tűnő és mégis országépítő tetteire. És mégsem válaszolnánk helyesen a kétkedést hordozó kérdésre. Mert ezt a kérdést nem is lehet az „adok-veszek”, csak az „adok, hogy adhass” harmóniája felől megközelíteni. Az ifjúság ugyanis a társadalom egészének elkülönítheletlen, elválaszthatatlan része. A társadalom tehát saját magát gyaranít- ja, ha a felnövekvő nemzedéket istápolja. A jelen felnőtt nemzedéke saját békés, nyugdíjt megelőző és nyugdíj utáni éveit alapozza, amikor a pályakezdők életalapozását segíti. Nem különös kegy a társadalomtól, nem vállalatvezetői érdem az, ha a felépülő lakások meghatározott százalékát 30 éven aluliak kapják, ha tudatosan törődnek a fiatalok pályaválasztásával, anyagilag támogatják a gyermeknevelést, vigyázzák a munkába álló ifjú emberek kezdő lépteit. Mert azok a léptek már a legközelebbi holnapot hordozzák. Mert ezek a fiatalok már a holnaputáni feladatokhoz gyűjtenek tudást, tapasztalatot, energiát és ezek a fiatalok egyben már a távolabbi holnap hordozóit, a csecsemőket, a kisgyermekeket nevelik. A vállalatok vezetőinek és fiataljainak é találkozói tehát nem a számonkérés és a számadás fórumai, hanem a ma és a holnap felelős hordozóinak felelős munkaértekezlete. Kőváry E. Péter. Srtutember 14-én munkaértekezlet Mezőkovácsházán fl tsz-ek V. öléves tervével összefüggő feladatok vitája Orosházán A Dél-Békés megyei Tsz-ek TOT kongresszusi Irányelveit, Területi Szövetsége is hozzálátott ajánlásait, állásfoglalását velük a termelőszövetkezetek közelgő III. kongresszusának előkészítéséhez. A szept. 10-i elnökségi ülésen tanácskoztak erről, összegezték a megye déli részén bekövetkezett szövetkezeti változásokat, a termelésfejlesztést és az emberek felkészítését a növekvő feladatok ellátására. Figyelemreméltó, hogy a megye déli részében a termesztett növények vetésterületének 80 százalékát a különböző ipari rendszerekben állítják elő. Szépen fejlődött az állattenyésztés is. Különösen a sertés- és a barom- fitartásban jeleskedtek a szövetkezetek. A munka hatékonysága. színvonala jóval az országos átlag felett áll, ami azt tanúsítja. hogy a tsz-ekben a II. kongresszustól a III.-ig következetes. gazdaságfejlesztő, munka folyt. A tsz-szí)vétség elnöksége elhatározta, hogy a III. kongresz- szu« előkészítése jegyében szeptember 14-én Mezőkovácsházá- ra hívja a termelőszövetkezetek elnökeit, párttiikárait, hogy a Felajánlották segítségüket | Szép!ember 8-án jelent meg írásunk a békéscsabai napközis B táborról. Ennek hatására a Kö- rósvidéki Cipész Szövetkezet jelentkezett elsőnek segílségn.vúj. tási szándékkal. A Május 1. Szocialista Brigád nyolc tagja vál. lalta, hogy a napközis tábor rendbehozásahoz anyagiakkal járul hozzá. A brigád tagjainak példamutatása bizonyára követésre talál más szövetkezetek, brigádok körében is. A Május 1. Szocialista Brigád ezúton is íei- úívja a kisipari szövetkezetek hasonló kollektíváit, csatlakoz- > zanak éhhez — hiszen a gyermekek érdekéről van szó, s a cél, minél hymBrabb kényélms., j sebbé, szebbé tenni a nyári I ossközis tábort ismertesse, s megbeszéljék a közgyűlésekkel kapcsolatos további tennivalókat. Az elnökség ezután a tsz-ek V. ötéves tervével összefüggő Dél-Békés megyei feladatokat vitatta meg. A szövetség apparátusa összegezte a termelőszövetkezetek középtávú gazdaság- fejlesztési elképzeléseit, melyek egybeesnek a megyei célkitűzésekkel. Minden ágazat erőteljesen fejlődik a következő öt esztendőben. Hosszasan vitatta az elnökség a szakképzettség és a szakemberigény várható alakulását. A mo'gye déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetek ebben a tervidőszakban 310 egyetemet, felsőfokú végzettségű szakembert szeretnének munkába állítani. Középfokú végz-ett- ségűekből 216-nak, szakmunkásokból pedig 951-nek teremtenek új munkalehetőséget. Az elnökségi ülésen jelen volt Murányi Miklós, ,a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Krattinger Márton, az MNB Békés megyei igazgatója. Villanyszerelés társadalmi munkában A békési Szegedi Kiss István Gimnázium és Gépgyártás-technológiai Szakközép- iskolában a MEGYEVILL szocialista brigádja, Lőrincz Imre vezetésével “a nyári szünetben 18 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. A brigád tagjai felújították az igazgatói iroda, a tanári szoba és a tantermek villamos berendezéseit. 3 BŰÉI 1916. SZEPTEMBER 12. Takarékossági terv a vegyesipari vállalatnál A Békés megyei Vegyesipari Vállalat elkészítette azt az intézkedési tervet, amely az ötödik ötéves tervben 13 millió forint megtakarítást irányoz elő. A fajlagos anyagköltséget évenként egy százalékkal csökkentik. Hasznosítják a hulladékot, gazdaságosabbá teszik az energiafelhasználást, kiszélesítik az újítómozgalmat. Továbbfejlesztik az üzem- és munkaszervezést, valamint korszerűsítik az ügyvitelt. Járdák, utak építése — összefogással A mezökovácsházi emberek évről évre több társadalmi munkával járulnak hozzá a nagyközség fejlődéséhez, szépítéséhez. Az éves vállalást az esztendő első felében 48,1 százalékra teljesítették. A parkosításnál, a járdák, utak építésénél, karbantartásánál, vízvezeték-árkok betemetésénél összesen egymillió 443 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektívái. Drágább az aranynál — a kígyóméreg Egy gramm szárított kígyóméreg tízszer olyan drága, mint egy gramm arany. Kirgizia fővárosában, Frunzében működik a Szovjetunió legnagyobb kísér, leli kígyóméreg-laboratóriuma. Több ezres tenyészetében a legveszedelmesebb mérgeskígyó- fajták találhatók. A laboratóriumban évente 920 gramm szárított mérget állítanak elő; ezer gyógyszeradaghoz egyetlen gramm elegendő A kígyókat tizenkét havi „laboratóriumi szolgálat” utón *mét szabadon engedik a természet szükséges egyensúlyának fenntartása érdekében. T. V. Életünk gazdagabbá válásának záloga az erős nemzeti egység Két népfrontkongresszusi küldött a szövetségi politikáról A festő vázlatához hasonlóan a legjellemzőbbet, a lényegest próbáljuk megragadni Gyányi Károly és Hoffmann József portréjában. Néhány tollvonás idézi arcukat, jellemüket. Szavaik mögött a közéleti, cselekvő ember véleményét, odaadását keressük. Azt kutatjuk: miért fontos nekik, mindannyiunknak a szocialista nemzeti összefogás kiszélesítése? Egymás nélkül nem boldogulunk A tágas műhelycsarnokban a legelső esztergagépen dolgozik Gyányi Károly. Magas, fekete hajú, 31 éves fiatalember. Füzesgyarmaton, az Aranykalász Termelőszövetkezetben tanulta ki a géplakatos mesterséget. Lassan két éve lesz, hogy egyesültek a helyi Vörös Csillag Tszszel. — Változás? Látszólag nem történt semmi. A régi gépemen dolgozom, a munkatársak is ugyanazok, s továbbra is megtalálom a számításomat. De ez így túl egyszerű. Az anyagi és a szellemi javak egyesítése ma már nemhogy kívánatos, hanem sürgető is. Azon kell lennünk, hogy ez az elv minél hamarabb megvalósuljon. — Közösen még a gondokat ig könnyebb megoldani. — tgy igaz. Ebben a társadalomban nem lehet elveszni, mert az embernek nemcsak a munkapad mellett van meg a helye, hanem a szövetkezét, az ország nagy gépezetében is. Négy évvel ezelőtt kissé megijedtem, amikor megválasztottak küldöttnek a népfront megyei értekezletére. Most meg kongresszusi küldött lettem. — Mit mondana el a kongresszuson, ha szót kapna? — A munkások véleményét, gondjait. Többek között azt, hogy bíznak a pártban, mert érzik a megbecsülést, amiért hajlandók *z eddiginél is többet tenni. —1 S a többiek? A parasztság, az értelmiség? — Természetesen egymás nélkül nem boldogulunk. Mindenkinek a saját posztján kell letennie a garast. Ma már csak a jól végzett munka adhat becsületet, tisztességet és egyre jobb megélhetést. Szerintem a népfront nagyon jó keret arra, hogy a különféle beállítottságú, foglalkozású emberek együtt munkálkodjanak azért, hogy minél előbb megvalósítsuk nagy célunkat: a szocializmus felépítését. Nem nagy szavak ezek. Mire gondolok? Arra, hogy amikor az óvodánál társadalmi munkában vesz részt a hegesztő, a gépírónő. a csirkenevelő, az orvos, ugyanazért teszi: a gyerekekért. Valahogy így van ez a nagyobb dolgokban is. Támogatjuk ezt a politikát Munkahelyén, a Békés megyei MEZŐGÉP Vállalat mező herényi gyáregységének portáján találkozunk Hoffmann Józseffel, i Először szabadkozik. Azt mondja, még nem kapta kézhez a kongresszusi anyagot, mit is mondhatna? Bent az irodában kiderül: mégsem volt hiábavaló felkeresni ezt a vékony, szerény, de rendkívül energikus embert. Huszonhét éves, s 196? óta dolgozik a vállalatnál, — Mezőtúron a gépipari technikumban végeztem — mondja, miközben a papírok között matat. — Szerelőként kezdtem, voltam esztergályos, művezető, most pedig fődiszpécser a beosztásom. Hol éreztem magam a legjobban? Mindig ott kell helytállni, ahova állítják az embert. — öt éve társadalmi munkás, s tagja a megyei népfrontbizottságnak. Miért csinálja? — Ebben az országban mindannyiunknak közösek a gondjaink, természetes tehát, hogy a megoldásokat is együtt keressük. A párt politikája ma már nem ismér szélsőségeket, ingadozásokat. A politikai élet klímája egyenletes hőmérsékletű, s egy jó alkalmat, lehetőséget teremt az alkotó munkához. Azért Hoffmann József is támogatjuk ezt a politikát, mert a munkasikereken, amelyeknek tanúi lehetünk nap mint nap, egyaránt osztozik az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális, a tudományos élet területén dolgozó ember. A párt XI. kongresszusán ezt valahogy így fogalmazták meg: életünk gazdagabbá válásának záloga az erős nemzeti egység. E szálak erősítésén kelt továbbra is munkálkodnunk mindany- nyiunk javára. Hiszem, hogy ezt szolgálja majd a népfront VI. kongrész- szusa is, melyre én is küldött vagyok. Seres Sándor Kép; Szekeres András Az embernek nemcsak a munkapad mellett van meg a helye... /
