Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

Holnapunk hordozói Korai lenne még bármilyen általános megállapítást tennünk »1 ifjúsági parlamentekről. Árért sem, mert ezeket még csak a következő hetekben rendezik meg vállalatainknál, üzemeink­ben, gyárainkban és intézmé­nyeinkben. Az viszont már min­denképpen bizonyos, hogy az előkészületek ismét az ifjúság­ra irányították a figyelmet. „Nem visszük már egy kicsit túlzásba a fiatalok ajnározását?” — hangzott el egy vállalati fo­lyosón a „gondolatébresztő” kér­dés a minap, midőn az illetéke­sek az ebédszünetben a küszö­bön álló esemény, az ifjúsági parlament feladatairól beszélget­tek. Nos, erre a kérdésre jó néhány helytálló, megalapozott érveken nyugvó felelet kínálkozna. Szám­ba lehetne venni és a mérleg két oldalára tenni, egyfelől azt, hogy mekkora hányada a társadalom­nak. a dolgozó kollektíváknak a 30 éven aluliak serege, s ezzel szemben a szociális gondosko­dásra szánt összegekből mekko­ra súllyal részesedik. Hivatkozhatnánk a fiatalok példamutató tömegeinek érde­meire, a KISZ-védnökségeken, KISZ-építkezéseken dolgozók, a 30 éven aluli újítók, mérnökök, orvosok, szocialista brigádveze- tők. sorkatonák, gyermekgondo­zási segélyen levő édesanyák mindennapos, egyszerűnek tűnő és mégis országépítő tetteire. És mégsem válaszolnánk he­lyesen a kétkedést hordozó kér­désre. Mert ezt a kérdést nem is lehet az „adok-veszek”, csak az „adok, hogy adhass” harmóniája felől megközelíteni. Az ifjú­ság ugyanis a társadalom egé­szének elkülönítheletlen, elvá­laszthatatlan része. A társada­lom tehát saját magát gyaranít- ja, ha a felnövekvő nemzedéket istápolja. A jelen felnőtt nem­zedéke saját békés, nyugdíjt megelőző és nyugdíj utáni éveit alapozza, amikor a pályakezdők életalapozását segíti. Nem különös kegy a társada­lomtól, nem vállalatvezetői ér­dem az, ha a felépülő lakások meghatározott százalékát 30 éven aluliak kapják, ha tudato­san törődnek a fiatalok pálya­választásával, anyagilag támo­gatják a gyermeknevelést, vi­gyázzák a munkába álló ifjú emberek kezdő lépteit. Mert azok a léptek már a legközeleb­bi holnapot hordozzák. Mert ezek a fiatalok már a holnap­utáni feladatokhoz gyűjtenek tudást, tapasztalatot, energiát és ezek a fiatalok egyben már a távolabbi holnap hordozóit, a csecsemőket, a kisgyermekeket nevelik. A vállalatok vezetőinek és fia­taljainak é találkozói tehát nem a számonkérés és a számadás fórumai, hanem a ma és a hol­nap felelős hordozóinak felelős munkaértekezlete. Kőváry E. Péter. Srtutember 14-én munkaértekezlet Mezőkovácsházán fl tsz-ek V. öléves tervével összefüggő feladatok vitája Orosházán A Dél-Békés megyei Tsz-ek TOT kongresszusi Irányelveit, Területi Szövetsége is hozzálátott ajánlásait, állásfoglalását velük a termelőszövetkezetek közelgő III. kongresszusának előkészíté­séhez. A szept. 10-i elnökségi ülésen tanácskoztak erről, össze­gezték a megye déli részén be­következett szövetkezeti válto­zásokat, a termelésfejlesztést és az emberek felkészítését a nö­vekvő feladatok ellátására. Fi­gyelemreméltó, hogy a megye déli részében a termesztett nö­vények vetésterületének 80 szá­zalékát a különböző ipari rend­szerekben állítják elő. Szépen fejlődött az állattenyésztés is. Különösen a sertés- és a barom- fitartásban jeleskedtek a szövet­kezetek. A munka hatékonysá­ga. színvonala jóval az országos átlag felett áll, ami azt tanúsít­ja. hogy a tsz-ekben a II. kong­resszustól a III.-ig következe­tes. gazdaságfejlesztő, munka folyt. A tsz-szí)vétség elnöksége el­határozta, hogy a III. kongresz- szu« előkészítése jegyében szep­tember 14-én Mezőkovácsházá- ra hívja a termelőszövetkezetek elnökeit, párttiikárait, hogy a Felajánlották segítségüket | Szép!ember 8-án jelent meg írásunk a békéscsabai napközis B táborról. Ennek hatására a Kö- rósvidéki Cipész Szövetkezet je­lentkezett elsőnek segílségn.vúj. tási szándékkal. A Május 1. Szo­cialista Brigád nyolc tagja vál. lalta, hogy a napközis tábor rendbehozásahoz anyagiakkal já­rul hozzá. A brigád tagjainak példamutatása bizonyára köve­tésre talál más szövetkezetek, brigádok körében is. A Május 1. Szocialista Brigád ezúton is íei- úívja a kisipari szövetkezetek hasonló kollektíváit, csatlakoz- > zanak éhhez — hiszen a gyer­mekek érdekéről van szó, s a cél, minél hymBrabb kényélms., j sebbé, szebbé tenni a nyári I ossközis tábort ismertesse, s megbeszéljék a közgyűlésekkel kapcsolatos to­vábbi tennivalókat. Az elnökség ezután a tsz-ek V. ötéves tervével összefüggő Dél-Békés megyei feladatokat vitatta meg. A szövetség appa­rátusa összegezte a termelőszö­vetkezetek középtávú gazdaság- fejlesztési elképzeléseit, melyek egybeesnek a megyei célkitűzé­sekkel. Minden ágazat erőtelje­sen fejlődik a következő öt esz­tendőben. Hosszasan vitatta az elnökség a szakképzettség és a szakemberigény várható alaku­lását. A mo'gye déli részén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek ebben a tervidőszakban 310 egye­temet, felsőfokú végzettségű szakembert szeretnének munká­ba állítani. Középfokú végz-ett- ségűekből 216-nak, szakmunká­sokból pedig 951-nek teremte­nek új munkalehetőséget. Az elnökségi ülésen jelen volt Murányi Miklós, ,a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője, dr. Krattinger Márton, az MNB Bé­kés megyei igazgatója. Villanyszerelés társadalmi munkában A békési Szegedi Kiss Ist­ván Gimnázium és Gépgyár­tás-technológiai Szakközép- iskolában a MEGYEVILL szo­cialista brigádja, Lőrincz Im­re vezetésével “a nyári szünet­ben 18 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. A brigád tagjai felújították az igazgatói iroda, a tanári szo­ba és a tantermek villamos berendezéseit. 3 BŰÉI 1916. SZEPTEMBER 12. Takarékossági terv a vegyesipari vállalatnál A Békés megyei Vegyesipari Vállalat elkészítette azt az in­tézkedési tervet, amely az ötö­dik ötéves tervben 13 millió fo­rint megtakarítást irányoz elő. A fajlagos anyagköltséget éven­ként egy százalékkal csökken­tik. Hasznosítják a hulladékot, gazdaságosabbá teszik az ener­giafelhasználást, kiszélesítik az újítómozgalmat. Továbbfejlesz­tik az üzem- és munkaszerve­zést, valamint korszerűsítik az ügyvitelt. Járdák, utak építése — összefogással A mezökovácsházi emberek évről évre több társadalmi munkával járulnak hozzá a nagyközség fejlődéséhez, szépí­téséhez. Az éves vállalást az esztendő első felében 48,1 szá­zalékra teljesítették. A parko­sításnál, a járdák, utak építésé­nél, karbantartásánál, vízveze­ték-árkok betemetésénél össze­sen egymillió 443 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a lakosság, a vállalatok, szövet­kezetek, intézmények kollektí­vái. Drágább az aranynál — a kígyóméreg Egy gramm szárított kígyómé­reg tízszer olyan drága, mint egy gramm arany. Kirgizia fő­városában, Frunzében működik a Szovjetunió legnagyobb kísér, leli kígyóméreg-laboratóriuma. Több ezres tenyészetében a leg­veszedelmesebb mérgeskígyó- fajták találhatók. A laboratóriumban évente 920 gramm szárított mérget állíta­nak elő; ezer gyógyszeradaghoz egyetlen gramm elegendő A kí­gyókat tizenkét havi „labora­tóriumi szolgálat” utón *mét szabadon engedik a természet szükséges egyensúlyának fenn­tartása érdekében. T. V. Életünk gazdagabbá válásának záloga az erős nemzeti egység Két népfrontkongresszusi küldött a szövetségi politikáról A festő vázlatához hasonlóan a legjellemzőbbet, a lényegest próbáljuk megragadni Gyányi Károly és Hoffmann József portréjában. Néhány tollvonás idézi arcukat, jellemüket. Sza­vaik mögött a közéleti, cselek­vő ember véleményét, odaadását keressük. Azt kutatjuk: miért fontos nekik, mindannyiunknak a szocialista nemzeti összefo­gás kiszélesítése? Egymás nélkül nem boldogulunk A tágas műhelycsarnokban a legelső esztergagépen dolgozik Gyányi Károly. Magas, fekete hajú, 31 éves fiatalember. Fü­zesgyarmaton, az Aranykalász Termelőszövetkezetben tanulta ki a géplakatos mesterséget. Lassan két éve lesz, hogy egye­sültek a helyi Vörös Csillag Tsz­szel. — Változás? Látszólag nem történt semmi. A régi gépemen dolgozom, a munkatársak is ugyanazok, s továbbra is megta­lálom a számításomat. De ez így túl egyszerű. Az anyagi és a szellemi javak egyesítése ma már nemhogy kívánatos, hanem sürgető is. Azon kell lennünk, hogy ez az elv minél hamarabb megvalósuljon. — Közösen még a gondokat ig könnyebb megoldani. — tgy igaz. Ebben a társada­lomban nem lehet elveszni, mert az embernek nemcsak a munkapad mellett van meg a helye, hanem a szövetkezét, az ország nagy gépezetében is. Négy évvel ezelőtt kissé meg­ijedtem, amikor megválasztot­tak küldöttnek a népfront me­gyei értekezletére. Most meg kongresszusi küldött lettem. — Mit mondana el a kong­resszuson, ha szót kapna? — A munkások véleményét, gondjait. Többek között azt, hogy bíznak a pártban, mert ér­zik a megbecsülést, amiért haj­landók *z eddiginél is többet tenni. —1 S a többiek? A parasztság, az értelmiség? — Természetesen egymás nél­kül nem boldogulunk. Minden­kinek a saját posztján kell le­tennie a garast. Ma már csak a jól végzett munka adhat becsü­letet, tisztességet és egyre jobb megélhetést. Szerintem a nép­front nagyon jó keret arra, hogy a különféle beállítottságú, foglalkozású emberek együtt munkálkodjanak azért, hogy mi­nél előbb megvalósítsuk nagy célunkat: a szocializmus felépí­tését. Nem nagy szavak ezek. Mire gondolok? Arra, hogy ami­kor az óvodánál társadalmi munkában vesz részt a hegesz­tő, a gépírónő. a csirkenevelő, az orvos, ugyanazért teszi: a gyerekekért. Valahogy így van ez a nagyobb dolgokban is. Támogatjuk ezt a politikát Munkahelyén, a Békés megyei MEZŐGÉP Vállalat mező heré­nyi gyáregységének portáján ta­lálkozunk Hoffmann Józseffel, i Először szabadkozik. Azt mond­ja, még nem kapta kézhez a kongresszusi anyagot, mit is mondhatna? Bent az irodában kiderül: mégsem volt hiábavaló felkeresni ezt a vékony, szerény, de rendkívül energikus embert. Huszonhét éves, s 196? óta dol­gozik a vállalatnál, — Mezőtúron a gépipari tech­nikumban végeztem — mondja, miközben a papírok között ma­tat. — Szerelőként kezdtem, vol­tam esztergályos, művezető, most pedig fődiszpécser a beosz­tásom. Hol éreztem magam a legjobban? Mindig ott kell helytállni, ahova állítják az em­bert. — öt éve társadalmi munkás, s tagja a megyei népfrontbi­zottságnak. Miért csinálja? — Ebben az országban mind­annyiunknak közösek a gondja­ink, természetes tehát, hogy a megoldásokat is együtt keres­sük. A párt politikája ma már nem ismér szélsőségeket, inga­dozásokat. A politikai élet klí­mája egyenletes hőmérsékletű, s egy jó alkalmat, lehetőséget te­remt az alkotó munkához. Azért Hoffmann József is támogatjuk ezt a politikát, mert a munkasikereken, ame­lyeknek tanúi lehetünk nap mint nap, egyaránt osztozik az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális, a tudományos élet területén dolgozó ember. A párt XI. kongresszusán ezt va­lahogy így fogalmazták meg: életünk gazdagabbá válásának záloga az erős nemzeti egység. E szálak erősítésén kelt tovább­ra is munkálkodnunk mindany- nyiunk javára. Hiszem, hogy ezt szolgálja majd a népfront VI. kongrész- szusa is, melyre én is küldött vagyok. Seres Sándor Kép; Szekeres András Az embernek nemcsak a munkapad mellett van meg a helye... /

Next

/
Thumbnails
Contents