Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
Megyénk mezőgazdasága — német újságíró szemével Beszélgetés Joachim Murivitzeel, a Neuer Weg mezőgazdasági rovatvezetőjével A hét elején háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett Joachim Marwitz, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága pártélettel foglalkozó lapja, a Neuer Weg mezőgazda- sági rovatvezetője. Ht-tartózko- dása során fogadta őt Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, aki tájékoztatta megyénk gazdasági helyzetéről. Vendégünk ellátogatott Szarvasra, Orosházára, Gyulára, járt többek között a nagyszénási Lenin, a kamuti Béke Tsz-ben. a Szarvasi Állami Gazdaságban, az Öntözési Kutató Intézetben, a Gyulai Húsipari Vállalatnál. Elutazása előtt arra kértük, összegezze tapasztalatait. Kollégánk — aki egyébként csaknem negyedszázada újságíró — szívesen vállalkozott erre. — Először is hadd köszönjem meg a vendéglátást, hallani már hallottam a magyarok vendégszeretetéről, tapasztalni viszont csak most volt lehetőségem. hiszen először járok Ma- j gyarbrszágon. Azt már az első napon megállapítottam, hogy barátok, elvtársak közé érkeztem. Gazdag, sokrétű programot állítottak össze számomra, s így volt módom a megyei tapasztalatokon keresztül az ország agrárpolitikájának egészéről is képet kapni. — Ön a Német Szocialista | Egységpárt pártélettel foglalkozó lapjának munkatársa. Ez azt jelenti, hogy látogatása j során is a mezögazadsági üzemekben dolgozó pártszervezetek munkája iránt érdeklődött? — Igen, a pártélet kérdései, a párt alapszervezetek gazdaság,, szervező tevékenysége érdekelt főként. Megragadott, hogy a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunisták milyen széles körben ismertették a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatait, s mennyire hatékonyan mozgósí- I tanak azok megvalósítására. Jó , láncszemek ebben, es ez az egyik kedvező tapasztalatom, a | szocialista brigádok, melyek kitűnő eredményeivel találkoztam. A mozgalom sikereiben benne van a pártszervezetek segítsége. a kommunisták odafigyelése is. Érdekes volt még számomra, hogy a nagyobb tér. melőszövetkezetekben, mint például Nagyszénáson, az ágazati gazdálkodás szervezetének megfelelően jöttek létre a párt. alapszervezetek is. Így valamennyi területen ott vannak a kommunisták, hallatják szavukat. — A tsz-ekben folyó politikai munkával egyidejűleg bizonyára megismerkedett a gazdasági tevékenységgel is. Ezen a téren milyen tapasztalatokat szerzett? — Hallottam egészen kiváló ! eredményekről, megismerked- j tem iól bevált módszerekkel. Meglepett, hogy nem ritkaság az 50 mázsás hektáronkénti bú- j za. és a 80 mázsás kukoricater- ! més. Ez bizonyára annak is tulajdonítható. hogy mind jobban elterjedt az iparszerű termelés, j amelynek itt új formájával, a ■ rendszergazdaság fogalommal J találkoztam. Ez egy kitűnő mód. j szer, hiszen így egy helyen összpontosul a rendszerrel kapcsolatos valamennyi feladat, és lehetőség van a legújabb műszaki, tudományos eredmények helybeni felhasználására. — Mindezek alapján milyennek látja mezőgazdaságunk .színvonalát? — Az eredmények önmagukért beszélnek. Gazdaságilag jól szervezett, politikailag jól orientált üzemeket ismertem meg. Azt tapasztaltam, hogy mind eredményesebben valósít, iák meg a XI. kongresszusnak a termelés hatékonysága növelésére vonatkozó határozatát. Ez az életszínvonal emelésére voemlékben nyugszik a királynő, aki még ékszereit, királyi jelvényeit is a krakkói egyetem építésére áldozta föl. A síremlék melletti üvegszekrényben csupán a fából faragott jogart és országalmát látjuk. És a fehér márványon mindig ott láthatjuk a friss, piros-fehér-zöld szalaggal átkötött virágcsokrokat. A krakkói, helyesebben a Pi- ast-gótika jellegzetes alkotása a valamikori Mária-, ma Bá- thori-kápolna kilenc mezős, hálós boltozata. Báthori István halála után az özvegy, Anna Ja- giellonka egy olasz művészt bízott meg férje vörösmárvány és alabástrom síremlékének megalkotásával. Egy-egy szál friss virág, kis csokor — magyarok, lengyelek tisztelete jeléül fekszik a kápolna padozatán... Osztrák laktanya, fasiszta fökormányzóság „ A nemzeti érzést száz esztendő alatt kétszer is meggyalázták Lengyelországban. Mindkétszer — az 1346-i krakkói felkelés után és 1939 szeptemberében, a náci csapatok bevonulása után — a Wawelt szemelték ki az idegen zsarnokok Lengyelország nemzeti büszkesége letörésére. A XIX. században kaszárnyát, a következőben pedig fasiszta íőkormányzósá- got csináltak a királyi várból. Mennyi durvaságot, őrült parancsot. leírhatatlan gonoszlettet kellett végighallgatniuk a díszudvar pompás-játék06 reneszánsz árkádsorainak, a palota papjainkra bő kezű igényességgel, művészi hozzáértéssel eredeti szépségében helyreállított termeinek, lépcsőinek. A fasiszta helytartó, a Királyi palotában rendezte be lakosztályát s a követfogadó, más néven fejesteremben tartotta' kihallgatásait, döntött a Jagelló Egyetem 183 professzorának, oktatójának koncentrációs táborba hurcolá- sáról, életről, halálról, pusztításról. Az egykori trónterem, ország- gyűlési tanácsterem, követfogadó mennyezetét díszítő fából faragott 194 fejből csupán harminc maradt napjainkra. A két boroszlói — wroclawi — mester. Teuerbach és Janda munkája a világon egyedülálló. Koruk egész társadalmát — herceget, apródo.t, katonát, költőt, polgárasszonyt stb. — örökítették meg a fejesterem mennyezeti kazettáiban. Még egy villanás a Wawel UNESCO-védelem alatt álló szépséges kincseire: a második emeleti faliszőnyegekre. A pompa- és művészetkedvelő Zsigmond Ágost 365 gobelint rendelt meg flamand szövőműhelyekből. A négyszáz évesnél régebbi faliszőnyegek — gyapjú-, selyem-, arany-, ezüstszá- i lakból készültek — eredeti színükkel kápráztatják el a ma emberét. A hitleri hordák elől kalándos úton Kanadába menekítették a gyűjteményt, ahonnan 15 évvel ezelőtt került visz- sza Lengyelországba — 136 darab. Kulcsár László (Következik; Autósok és tengerszem). natkozó határozat megvalósítását is segíti, hiszen a mezőgazdaság az az .ágazat, amely az •élelmiszer-termeléssel közvetlenül hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Egyébként nálunk is hasonlóak a feladatok, amelyeket a Német Szocialista Egy_ ségpárt közelmúltban tartott IX. kongresszusa jelölt meg. — Ha már az összevetésnél tartunk, mik az azonosságok és mik a különbségek a két ország mezőgazdaságában? — Az azonosságokat a közös célok és feladatok jelentik, a különbségek az eltérő adottságokból adódnak. Nálunk is fő feladat, mint említettem, a tér. melés hatékonyságának növelése, az ip'arszerű termelési módok eltérjesztése, de mi a szakosodást másként értelmezzük.' nálunk külön növénytermesztő és külön állattenyésztő gazdaságok vannak. A politikai munkában itt is és nálunk is a kongresszusi határozatok megvalósítása a legfontosabb. A két ország között egyébként szoros a kapcsolat, s mind eredményesebb a kooperáció. Mi például magyar gyomirtó gépeket vásárolunk, itt pedig az NDK-ban gyártott kombájnokat láttam. Korunk egyik alapvető követelménye a kooperáció, az integráció, amelyben nem lebecsülendő a szellemi kooperáció sem. Jól szolgálják ezt a különböző tapasztalatcserék is. Sok hasznos dologgal a jegyzetfüze, temben érkezem haza. s mint ez már gyakorlat, cikksorozatban számolok majd be Békés megyei tapasztalataimról — mondotta ' befejezésül Joachim Marwitz. S. F. Füzesgyarmaton szedik az almát — Megyénk ellátására adják a termés kétharmadát Az idén fordult termőre a 6 hektár csemegeszőlő A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 250 hektáros gyümölcskertészetében megkezdődött a legnagyobb őszi munka, a 184 hektáros almáskertben hozzáláttak a termés betakarításához. Az idén termőre fordult hat hektár csemegeszőlőt már je- szüretelték. A szövetkezet gyümölcsöst alig 15 éve telepítették. Az almáskert kialakításánál a gazdaságosság mellett az adottságoknak legjobban megfelelő, a fogyasztók körében legkeresettebb fajtákat — starking, golden, delicsesz, jonatán — választották. A korábbi években átlag 7—800 vagon almát szüreteltek, az idén viszont csak 300 vagonra számítanak. A májusi hideg elvitte a gyümölcsfák virágait, a menyJó termést várnak az ősziektől Szeghalmon A Szeghalmi Állami Gazdaságban az időjárás okozta kiesések nem nagyobbak a környező mezőgazdasági üzemeké - nél. A 3400 hektárról betakarított, búza termése több mint 35 mázsa volt. A napraforgó a tér. vezett 16 mázsa hektáronkénti termésnél többet ad, bar a balkáni gerle okozta kár jelentős. P.epcét 318 hektáron, 14 mázsás átlaggal terveztek, ez a becslések szerint reális érték. Az állami gazdaság a lucernatermesztés gesztora, 650 hektáros lucernáját az utóbbi napok 43—65 milliméteres csapadéka lábon vagy mar levágva, renden érte. Így két mázsás hektáronkénti magtermésre szá. mítanak. Az intenzíven kezelt herefüves termés és jövedelmezősége a lucernáéval egyenértékű. Ezt az idén vásárolt modern gépsorral takarítják be. A 200 hektár másodvetésű napraforgó-kukorica csalamádé szépen fejlődik. A talajelőkészítéssel a terület 80 százalékán végeztek, az istállótrágyazás 70 százalékra áll. A szikes talajú részeken szeptember 25-én elkezdik a búza A békési költségvetési üzem felvételre keres: kubikos, kőműves és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Békés. Csabai 59. Munkaügynél. vetését, ami előreláthatóan ok. lóber 15-ig tart majd. Az őszi munkálatokat az álla. mi gazdaságban november /-ig befejezik. A felszabaduló szállító- és szántógépeket a Hidasháti Állami Gazdaságba irányítják. A gazdaság vezetői remélik, hogy az időjárási viszontagságok ellenére az 1976. év tervét teljesítik. Fotó: Béla Ottó nyiségi veszteség mellett minőségi károkat is okoztak a fa- gyök. Az idei termésből mindössze 120 vagonnal exportálnak, a többit Békés megye lakosságának ellátására fordítják. A MÉK-nek ősszel 50 vagon, tavasszal pedig 100 vagon válogatott almát szállítanak. A többit a szövetkezet boltjaiban értékesítik. Mintegy százan láttak munkához az almáskertben, de a jövő héten már 300-an szedik konténerbe a termést, amit 25 szállító jármű fuvaroz az osztályo- zóba és a csomagolóba. A hét végén munkába állítják a közelmúltban 2,4 millió forintért vásárolt hazai gyártmányú al- maváfiogató és osztályozó gépet, amely 50 százalékkal termelékenyebb a hasonló külföldi konstrukciónál. A szubjektív tényezőket kizárja, szervezetté és egyenletessé teszi a munkát, kíméletes válogatás mellett tisztítja is a gyümölcsöt, ugyanakkor az almaválogatásban és csomagolásban egyharmaddal csökkenti az élőmunkát. Október közepére tervezik az almaszedés befejezését, majd hozzálátnak a gyümölcsfák általános fertőtlenítéséhez, a talaj tápanyagpótlásához és. a talajmunkákhoz. A 150 vagonos hűtőtárolóba pedig késő őszig folyamatosan készítik elő szállításra az almát. VWWVVWWVMVWVVWtWmWVWWWWWWMWVWI nem veheti hátéira a hazat... ...DE VIGYÁZHAT RÁ ÚGYIS, HOGY MEGKÖTI AZ MLAKÄSBIZTOSITÄST! I UWHWWWWWWWWWVVWVWWWWUWVWWWt
