Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
197«. SZEPTEMBER S„ SZERDA Ära 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM M A: MIÉRT FIZETTEK 1,2 MILLIÓ FORINT BÜNTETÉST? (3. oldal) TARTALMAS ÉLET (4. oldal) MITŐL SZOCIALISTA A BRIGÁD? (3. oldal) AZ EXPORT FOKOZÁSÁÉRT Az ipari termelés ágazati szerkezeiének, s egy-egy iparágon, vállalaton belül gyártmányösszetételének folyamatos változása az ipar fejlődésének szükségszerű, mondhatjuk, elkerülhetetlen következménye. Egyebek között azért, mert a különböző iparágak növekedési üteme nem azonos — emiatt módosul, újul meg a termelés ágazati szerkezete — az iparágak és a vállalatok termékszerkezetét pedig részben az igények, az értékesítés lehetősége, részben a gyártmányfejlesztés ugyancsak folyamatosan alakítja, módosítja. A termelési és a gyártmányszerkezet változása az ipar fejlődésének lényege. A magyar ipar elmúlt évtizedek- beli fejlődésének — a szocialista iparosítás kezdetétől napjainkig — koránt sem a termelés megtöbbszörözése a legfőbb jellemzője, sokkal inkább termelési és gyártmánystruktúrájának — tervidőszakról tervidőszakra történő — átformálódása. Ha viszont a termelési szerkezet változása az ipari fejlődés alapvető tartalmi sajátossága és konzekvenciája, mi az oka annak, hogy már az előző középtávú tervidőszakban, s a mostaniban még inkább az ipar fő feladatai közé soroltuk a korszerű termelési és gyártmányszerkezet kialakítását, s hogy az ipar ezzel kapcsolatos eddigi teljesítményeit legfeljebb ígéretesnek — és nem elegendőnek — tekintjük? Az okot abban jelölhetnénk meg, hogy új követelmény kapcsolódott ehhez a teendőhöz, nevezetesen az ipari termelés hatékonyságának erőteljes javítása. Félreértések elkerülésére: a termelési és a gyártmányszerkezet változásai a múltban is az ipar műszaki- technikai színvonalát növelték összhatásukban, s javították nép- gazdasági és vállalati szinten a termelés gazdaságosságát. Egyes gyártmányok esetében azonban a termék műszaki korszerűsége — a nagyobb használati érték és teljesítmény — nem mindig eredményezett kedvezőbb gazdasági eredményt. Az új követelmény tükrében a korszerű termelési és gyártmánystruktúrának egyidejűleg kell javítania az ipari termelés műszaki-technikai színvonalát és gazdasági hatékonyságát. Éppen ezért napjainkban a termelési és termékszerkezet korszerűsítése — újólag hangsúlyozzuk: hatékonyságának javítása — bonyolultabb és nehezebb feladat, mint korábban volt, mert a korszerűségnek és a hatékonyságnak a külkereskedelem, az export a mércéje. Az export gazdaságosságát — népgazdasági szinten — az . is jelzi, hogy 1 kg, vagy 1 tonna exportált terméknek mennyi a devizahozama. Az elmúlt tervidőszakban az 1 tonna export- forgalomra jutó devizabevétel mintegy 20 százalékkal nőtt, lényegében annyival, mint a kivitel árindexe. Ez utóbbiban viszont az exportált anyagjellegű javak világpiaci árváltozásai játszották a fő szerepet, amiből M következik, hogy a feldolgozó iparok export célú termelése, annak áruszerkezete és exportgazdaságossága alig járult hozzá az 1 tonna kivitelre jutó devizabevétel növeléséhez. Pedig az exportszerkezet módosításának lehet és van ilyen hatása, a mi kivitelünkben is kimutatható: az ázsiai országok részesedése a magyar exportban mintegy 6 százalék, s a kivitel zömét ipari késztermékek alkotják. Nos, ázsiai exportunk 1 tonnára jutó devizahozama 1930 és 1975 között csaknem megkétszereződött, mert a kivitel áruszerkezete előnyösen módosult. Kivitelünk egészét érintő, jelentősebb struktúraváltoztatásnak nyilvánvalóan az a feltétele, hogy a termelés összetétele is megváltozzék, hogy az ipar termékstruktúrája a külső piacokon is versenyképes és gazdaságosan exportálható gyártmányok javára módosuljon. Az ilyen termelés és gyártmányok korszerűségének közös ismérve, kritériuma, hogy az export révén szerzett deviza hivatalos árfolyamon számított forint- összeg fedezi a termelési ráfordításokat, sőt nyereséget is biztosít. Az export tükrében is hatékony termelési és termékstruktúrához sok út és módszer vezet. Igen gyakran csak a termék minőségét, tartósságát kell javítani, mert épp a többletráfordítás révén javul az exporthozam és — gazdaságosság. Más esetekben a sorozatnagyság megkurtítása, a szokványostól eltérő igények rugalmas és készséges kielégítése a célhoz vezető módszer, ami ugyancsak többletráfordítást igényel. Olymódon is közelíthetünk a korszerű termelési és gyártmánystruktúrához, hogy a vitathatatlanul avultat és gazdaságtalant megszüntetjük, a jót, az exportban versenyképest pedig gyorsabban fejlesztjük. A lehetséges utakban, módszerekben is van közös vonás, az eredmény nem a jó szándékból születik, hanem a munka- és eszközbefektetésből. Ügy tűnik, hogy a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésének feltételei ma „kedvezőbbek”, reálisabbak, mint az előző tervidőszakban voltak, amikor a világpiaci és a belső árak és árarányok alaposan eltávolodtak egymástól, s vállalati szinten — legalább is az utóbbi esztendőkben —- az export gazdaságosságát nem is lehetett elbírálni. Az is a termékszerkezet korszerűsítésének realitását erősíti, hogy megteremtettük az exportra orientált termésfejlesztés eszközeit, a 45 milliárd forint összegű hitelkeretet, s a gazdaságosan exportáló vállalatoknak nyújtható bér- és egyéb preferenciák lehetőségét. S ha mindeddig — ezek hiánya miatt is — az exporttermelés szerkezete az iparban alig-alig módosult, lett gazdaságosabb, a fejlesztési lehetőségek, az ösztönzés és a gazdasági kényszer együttes hatása ebben a tervidőszakban nagyobb méretű és gyorsabb ütemű előrehaladást ígér. Garamvölgyi István Az MSZST-tascsoporlok képviselőinek negyei tanácskozása Békéscsabán A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága a megyénkben működő MSZBT- tagcsoportok ügyvezető elnökeit és párttitkárait tanácskozásra hívta össze Békéscsabára. A tanácskozást a megyei pártbizott. ság székházában tartják szeptember 9-én 10 órai kezdettel. Az értekezlet napirendjén szerepel az MSZBT Országos Elnökségének a közelgő országos értekezletére készített beszámoló feletti vita, majd a tanácskozás résztvevői megválasztják a küldötteket, akik az MSZBT országos értekezleten képviselik megyénket. Megkezdődött a munkástovábbképzés Sajtótájékoztató az ifjúsági parlamentekről zásokon — ez új az idén — nem A Minisztertanács határozata értelmében 1976-ban ismét megrendezésre kerülnek az ifjúsági parlamentek, a szocialista demokrácia új és sajátos ifjúsági fórumai. A parlamentek megrendezéséről és programjáról tartott sajtótájékoztatót kedden délelőtt a MÜOSZ székházában Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Mint elmondotta, az első ízben 1974- ben megrendezett ifjúsági parlamentek a gyakorlatban jól beváltak, és eredményesen tettek eleget feladatuknak; az Ifjúsági Törvény helyi és ágazati végrehajtása ellenőrzésének. Azóta a parlamenteken egymillió fiatal vett részt, és aktivitásukat dicséri, hogy közülük minden negyedik kifejtette véleményét, elmondta javaslatait. A parlamenteket az idén általában három szinten rendezik meg. Néhány munkahelyen már megtartották, a munkahelyek és az oktatási intézmények zömében pedig szeptemberben és októberben tartják meg a parlamenteket. Az iskolai tanácsko- ] új tanévben a sarkadi Ady Endre Gimnázium. Itt rendezték be a megyei első, országosan pedig a tizedik postaforgalmi szakközépiskolát. Az első osztályt Békés, Csongrád és Bács megyéből érkezett, 38 fiú és leány kezdi. Az oktatás maximális csupán egy-egy osztály küldöttei, hanem minden diák részt vehet. A középszintű: tröszti, nagyvállalati, illetve megyei parlamenteket novemberben— decemberben, az országos, ágazati szintűeket 1977 januárjában és februárjában tartják. Ugyancsak új az idén, hogy a munkahelyi intézményi parlamentet a fiatalok létszámára tekintet /nélkül minden vállalatnál, szövetkezetben, illetve oktatási intézményben megtartják. Szeptembertől már folyamatosan gyártja a tetőfedő színes cserepeket a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai III. sz. telepe. A gyűrött volt többek között Povorai György, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese, dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőhelyettese, Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. A hét elején nemcsak a fiatalok százezrei kezdték" meg a tanulást az iskolákban, hanem a felnőttek is. Kétegyházán a Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkásto. vábbképző Intézetben a felnőttek részére is hétfőn tartották meg a tanévnyitót — képünkön. Többféle szakmában sajátíthatják el a jelentkezők a tudnivalókat. Két és fél hónaptól öt hónapig terjedő tanfolyamokon összesen 7—800 munkást képeznek át ebben az évben az intézetben. A tanulókat tizenkét jól felszerelt tanműhely várja és velük 34 olyan oktató és pedagógus foglalkozik, akik közül 11-en mérnöki diplomával rendelkeznek. Fotó; Béla Ottó tási eljárás kidolgozását januárban kezdték meg 3 millió forintos költséggel, melyből az országos műszaki fejlesztési bixr.tt- .ság 1,5 millió forintot vállalt magára. A vállalat csak a piaci igények mennyisége alapján gyártja pi-- ros, barna, fekete, zöld színben a kislakások és vikendházak esztétikáját is javító tetőfedőket. Ebben az évben mintegy 2,5 millió darabot gyártanak, melyet az Alföldi TÜZÉP Vállalat már „lefoglalt”. A jövő évi kapacitásuk 12 millió darab, ebből 8 millió a hazai piacra kerül, 1 millióra pedig piackutatás folyik. Postaforgalmi szakközépiskola nyílt Sarkadon Űj tagozattal gyarapodott az Megkezdődött a színes tetőfedő cserép gyártása Békéscsabán Kertészeti gépesítési kongresszus feltételét biztosították Sarkadon, átadták a gyakorló postahivatalt. Egy meglevő épület átalakításával öt munkahelyes gyakorló postahivatalt sikerült kompletten berendezni. Ezenkívül húsz telexgép áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gyerekek megtanuljak a távgéo- író kezelését. Berendezkedtek arra is, hogy a különböző vállalatok telexkezelői a szakképesítést megszerezzék, A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola ünnepótyes évnyitóján A Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület szervezésében háromnapos nemzetközi kertészeti gépesítési kongresszus kezdődött kedden a kertészeti egyetem dísztermében. A tanácskozáson a hazai kertészeti termelés komplex gépesítésének eredményeit és feladatait I vitatják meg a szakemberek. Dr. Diménv Imrének, az egyetem rektorának megnyitója után dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott előadást arról, hogy milyen eredményeket ért el a gépipar a nagyüzemi kertészeti terme- I lés gépesítésében.
