Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-07 / 211. szám
ffgrcsfigprémek bérmunkában •• Ötvenezer női kabát az NSZK-na k Jó a hangulat a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezetében. Nagyszerűen sikerűit az ötödik ötéves tervidőszak rajtja. Termelési értéküket fél év alatt 4 százalékkal teljesítették túl, ami csaknem 1 millió forint többletbevételt jelent. A szolgáltatásban a 3,6 milliós. tervvel szemben 4 és fél millió forintot sikerült elérni. Ez egyrészt a termelékenység növelésének és annak köszönhető, hogy Tótkomlóson a közelmúltban kezdte meg működését egy újonnan kialakított női szabó részleg. Dinamikusan növelték a szövetkezetben a kész- ruhagyórtást. Az év első hat hónapjában a békési és bélmegyeri üzemben ai tervezett 6,2 millió forint helyett 7 és fél millió forint értékű készruhát gyártottak. Tovább folytatták NSZK megrendelésre a bérmunkát s ennek keretében 50 ezer női kabát „utazik” Nyugat-Né- metországba. Majdnem 1 millió forinttal teljesítette túl a szűcs konfekciórészleg is a tervét. A prémek, bőrök iránti kereslet növekedését jelzi, hogy míg tavaly mindössze 310 ezer forint értékű áru készült szűcs konfekcióban, addig ez az összeg az idén fél év alatt meghaladta a 2 millió forintot. Üj termékként megkezdték az irhakabátok gyártását a belkereskedelem részére, valamint felnőtt és kamasz méretű bőrkabátokat is varrnak. Ebben az évben irhából és bőrkabátból 3500-at adnak át a kereskedelemnek. A szegedi és budapesti szűcsökkel együttműködve hörcsögprémet készítenek ki a bel- és külkereskedelem megrendelésére. Több mint 10 millió forint árbevételt ért el — tehát a szövetkezet életében jelentős — a kereskedelmi hálózat. A használtruha- és vegyesruházati boltok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, különösen a kispénzűek körében. A szövetkezetben tizenöt szocialista brigád tevékenykedik példamutatóan, s közülük többen érdemelték ki az arany fokozatot. Eredményesen működnek a társadalmi szerveik. A nőbizottság nemrégiben Békésen, a művelődési házban meghívta Balogh László országgyűlési képviselőt, aki értékes tájékoztatást adott a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről. Béla Ottó Összehívták a két tsz-szövetség elnökségét A Termelőszövetkezetek Or- : szágos Tanácsa legutóbbi ülé- I sén megtárgyalta a III. kong- j resszus előkészítésével kapcsolatos anyagot. Megyénkben I mindkét tsz-szövetség megkapta a TOT-tól a kongresszusi irány- ; elveket, melyeket, szeptember 8- ‘ án a Körösök Vidéke Tsz-Szö- ! vétség elnöksége Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben. a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség pedig szeptember 10-én Orosházán, a szövetség székházában tekint át. Mindkét tsz-szövetség munkaprogramot állít össze a küldöttválasztó tsz-közgyűlések szervezésére, a területi küldött- gyűlésre. Ekkor újítják fel a két tsz-szövetség társadalmi vezető testületéit, megválasztják a III. kongresszus küldötteit és a TOT területi tagjait. Sokan kifogásolják a tégla nrnüségét A kislakás-építkezés helyzetét vizsgálja a AEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálatot indított a közelmúltban. Az ellenőrzésnek az a célja, hogy feltárja, miként elégíti ki az ipar és a kereskedelem az építőipari és épületgépészeti termékekből az igényeket. Kiterjed a vizsgálat a kislakás-építkezéshez szükséges fontosabb anyagokat, szerkezeteket, berendezéseket előállító vállalatokra, szövetkezetekre. Az ágazati irányító szerveknél és egyes minőségvizsgáló intézeteknél tájékoztató ellenőrzést végeznek. A hibák és a rendellenességek feltárásával, valamint a megszüntetésükre tett intézkedéssel a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a magánépítkezés gondját akarja enyhíteni. A nagyarányú vizsgálatba a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is bekapcsolódott. Békéscsabán és Gyulán, valamint a mezőkovácsházi, a szeghalmi, a gyulai járás 17 községében 402 kislakásépítőt kerestek fel a népi ellenőrök. Mégpedig azo- i kát, akik 1974—75—76-ban láttak hozzá az építkezéshez. Elsősorban arra kerestek választ. hogy a 26 fontos építőipari terméket időben tudták-e beszerezni A tapasztalatokat összegző statisztika szerint a legtöbb problémát a tégla, a parketta, a bojler, valamint a vízvezetékségnövelés megannyi , tényezőjének kutatását, elemzését, hanem arra is képes, hogy e feladatot sokoldalúan közelítse meg és gyakorlatilag közvetlenül is hasznosítható eredményekhez jusson? A vállalatok előtt ott áll egy löbbé-l-cevésbé pontosan körülhatárolt követelményrendszer; de vajon elvárható-e, hogy egymaguk birkózzanak meg e követelményrendszer közgazda- sági, műszaki, szakképzési, szervezési, bérezési, élettani és lélektani, szociológiai és megannyi egyéb problémáival? A minisztériumok és a főhatóságok — természetszerűleg — inkább csak ajánlásokkal, irányelvekkel terelgetik az efféle munkát. A konkrétabb segítségre elvileg alkalmas szervezési intézetek munkájáról nemrégiben egy KNEB-vizsgálat állított ki nem éppen kitűnő bizonyítványt. A vállalati szervezési apparátus erejét, képességeit pedig általában meghaladják ezek a feladatok. A vállalat kutathatja, hogy mi az összefüggés például a termelékenység és a dolgozók élet- és munkakörülményei között, a munkateljesítmények és a differenciált bérezés, a jobb anyag- ellátás, a megfelelő minőségű alkatrészek és szerszámok biztosítása között. Felfedezheti, hogy nem mindegy, milyen körülmények között érkeznek a dolgozók a munkahelyükre, hogy javítani kellene a szolgáltató intézmények munkáján, vagy hogy mi a szerepe a kis és nagyobb csoportok hangulatának a termelékenység rövidebb és hosszabb távú alakulásában. Mindezt általában vizsgálják is a vállalatoknál, de minek? Megfelelően felkészült szakemberek hiányában nem juthatnak tovább az ismert közhelyeknél, vagy legfeljebb csak a jelenségek regisztrálására van módjuk. Márpedig itt segítségce lenne szükség. Erre hivatott intézmények átgondolt vizsgálódásaira, s ezek eredményei nyomán nemcsak kormányrendeletekre vagy határozatokra. Ha kell, tanácsadásra — de használható tanácsokra ! —, ha kell, a főhatóságok gyors és határozott közbeavatkozására — amitől a vállalati önállóság még csorbítatlan maradna —, s. ha kell, akkor nagyszabású akciókra, intézkedéssorozatokra, de olyanokra, amelyek végrehajthatók és vég- rehajtandók. Vértes Csaba Vége csövek vásárlása okozta. Téglát 189 kislakásépítő azonnal megkapta, 100-an viszont csak 2, illetve 4 hónapos utánjárás után jutottak téglához, 85-en pedig ennél is hosszabb idő elteltével szerezték be. Tizenegy családi ház építése azért szünetelt hónapokon keresztül, mert nem tudtak téglát vásárolni. Vízvezetékcsövet 40, fürdőszobai bojlert pedig 94 kislakásépítő nem kapott a boltokban. A parketta beszerzése sem könnyű. A népi ellenőrök felmérése szerint 166- an azonnal hozzájutottak a parkettához, mintegy 40-en azonban késedelmesen, 62-en viszont csak hosszas utánjárással szerezték be. Több mint 30-an a mai napig sem tudták megvásárolni. A riyílászárószerkezete- ket is sokan csak késedelmesen vagy hosszas utánjárással tudják beszerezni. Sajnos igen gyakori a minőségi kifogás is A legtöbb családihá^-építő a kisméretű és a blokktégla minőségével elégedetlen. A téglák ugyanis könnyen törnek, rossz a szilárdságuk. Az osztályba sorolásukkal is baj van. Az első osztályba sorolt téglák minősége gyakran' másod-, vagy harmadosztályúnak felel meg. Az építkezők egy része élt is a kifogás lehetőségével. A szakértői vizsgálatok után a vállalat a téglát kicserélte, illetve bizonyos összeget visszatérített. A reklamációval azok éltek, akiknél a vásárolt mennyiség 50 százaléka, nem felelt meg a követelményeknek, vagy helytelen volt a téglák osztályba sorolása. Hasonló a helyzet a nyílászárószerkezetek minőségével is. Az ajtók, az ablakok nagy hányada nyers fából készült. Rövid idő után eldeformálódnak, emiatt rosszul zárnak. Előfordult olyan eset, amikor az ajtókon nem volt kilincs, s hibás volt a vasalás is. A faredőnyök többsége sem megfelelő. Rövid idő után, különösen erős napfény hatására a lécek meggörbülnek. A cserép minőségével a legtöbb kislakásépítő meg volt elégedve. Akadtak azonban itt is kifogások. Bizony előfordult, bogy repedt cserepet kapott a vásárló, örvendetesen javult a parketták minősége. Mindösz- sze egy építő emelt ilyen okból panaszt. Sokan tették viszont szóvá a TÜZÉP-telepek gyakorlatát. Többen, csak akkor jutottak téglához, ha ugyanolyan értékben más építőanyagot is vásároltak, A népi ellenőrök tovább folytatják a vizsgálatot. Most arra keresnek magyarázatot, mi az Oka annak, hogy bizonyos építőanyagokat nehéz beszerezni. Vajon megfelelően teríti-e ezeket a cikkeket a kereskedelem? A kérdés felvetése azért is helyénvaló, mert az építőipari termékek gyártása az utóbbi években meggyorsult, és többségében meg is lehet azokat szerezni, csak nem mindenhol. A gyártó vállalatoknál a minőségi kifogásokra keresnek magyarázatot. A vizsgálat tapasztalatait a jövő hónapban összegzi a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. S. .1. Föld alá süllyesztett milliók! Takarmány: háziállatok etetésére, táplálására szolgáló növényi termék. Ne tévesszen meg senkit a bevezető mondat. Nem tanulmány készül az olvasó oktatására, türelmükkel sem kívánok visszaélni, csak úgy gondolom, nem árt néha felfrissíteni gyorsan felejtő emlékezetünket. Arról van szó, hogy nem is olyan régen, még szűkös esztendőket éltünk. Kevés volt a takarmány. Sokszor igen nagy anyagi áldozatokat követelt a beszerzése. Félreértés ne essék. Nem vészharang kongatására vállalkozom, hiszen erre még akkor sincs szükség, ha az idei termés kisebb lesz a vártnál. De józan mérlegelésre, a tartalékok hasznosítására már igen. A lázas keresgélésben sokszor a legszembetűnőbbeket sem vesz- szük észre. így azután furcsaságokkal is találkozunk. Ilyenek azok a számok is, melyeket a hűtőház igazgatójától hallottunk. A mezőgazdasági termékek hűtőházi feldolgozásakor évente ezer vagon hulladék keletkezik, ebből 850 vagon kerül a szemétbe. Ennek nagy része takarmányozásra alkalmas lenne. De csak lenne... * A valóságban 150 vagont a békéscsabai Május 1. Tsz szállit el, a többi a „Palicsi-tóba” kerül. Legalábbis igy hívják Békéscsabán népszerű nevén azt a szeméttelepet, mely évente elnyeli a hűtőházi hulladék-milliókat. Nehezen érthető, miért nem hasznosítják a gazdaságok a hűtőházi mellékterméket. Ezer vagon hatalmas mennyiség. Van az ügynek még egy érdekessége. A hűtőház a hulladék minden köbmétere után 30 forintot fizet a kertészeti és köztisztasági vállalatnak, amiért a szemétteleprp viheti azt. Ezek után már az sem lenne furcsa, ha mondjuk, a hűtőház fizetne a gazdaságoknak 15 forintot a hulladék köbméteréért csak azért, hogy elszállítsák és feltakarmány ózzák. De maradjunk a lényegénél. Itt az ideje, hogy mások is nagyobb figyelmet szenteljenek az eddig föld alá süllyesztett millióknak. Kcpcnyes János Hűtőházi újdonság a mélyhűtött apró burgonya Mint ismeretes, július elején döntés született, hogy minden felhasználható, étkezésre alkalmas zöldséget be kell takarítani, illetve fel kell dolgozni. Az NDK a gyermekekért A háború után az iskolaépületeknek mindössze 30 százaléka maradt használható állapotban az NDK területén. Még 1948-ban 's hiányzott több mint 20 000 tanterem. Jelenleg az NDK iskoláiban 110 000 tapte- r.em áll a tanulóifjúság rendelkezésére; csaknem felük 1945 után éfiült. Az új demokratikus iskolareform bevezetésekor az iskolák 40 százaléka úgynevezett egy- osztályos iskola volt. Ezek közül az utolsót 1960-ban szüntették meg. Azóta lépésről lépésre kialakult a modern iskolahálózat, amely vidéken és a fővárosban egyaránt biztosítja mindenkinek a tízosztályos oktatást. S túl ezen, ma a tanulók 70 százaléka vesz részt az iskolai étkeztetésben, amelyhez az állam évenként több mint 600 millió márka hozzájárulást biztosít. Harminc évvel ezelőtt még szinte megoldhatatlan problémának tűnt. hogy minden gyermek számára biztosítsák a szakoktatáshoz szükséges tudományos alapképzést, s az idegen nyelv oktatását az 5. osztálytól kezdve, s hogy matematikából és a természettudományokból a tudomány állásának megfelelő ismereteket oktassák mindenütt. Az NDK mai iskolarendszere azonban már méltán büszkél- kedhetik azzal, hogy mindezeket a célkitűzéseket országszerte megvalósította a gyermekek, a felnövekvő ifjú nemzedék tudása és jóléte érdekében. ffiUDAPRESS—PANORAMA) 1 A tanácskozást követően , két hónappal érdekes bejelentést tettek a Békéscsabai Hűtőházban. Megoldották az eddig csupán takarmánycélokra felhasznált apróburgonya kereskedelmi hasznosítását — méghozzá úgy, hogy az eredetileg importpótlásra szánt eljárás export- lehetőségeket is teremt. Ha a mezőgazdasági üzemek gondoskodnak az őszi időszakban a tárolási lehetőségekről, akkor a Békéscsabai Hűtőház, mely a szeszipar 50 filléres, illetve egyforintos felvásárlási ára helyett két forintot fizet kilónként az apróburgonyáért, 1977 első felében 4—500 vagon, az újburgonyával azonos minőségű, tisztított, mélyhűtött árut szállíthat egyelőre csak tömegétkeztetési célokra. Reméljük, hogy az új készítmény, mely a jelenleg forgalomban levő félkész hasábburgonyánál lényegesen olcsóbb, rövidesen az üzletekben is megjelenhet. 5 1916. SZEPTEMBER 7. #
