Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
Zsákvászon és kékfestő a sláger.« Repülő viszi a mintát, telex hozza a megrendelőt Tőkés exportra készül a gyermekjáték Szarvason Budai otthonában rendezte bei tágas műhelyét Mengesz Bélá-! né gyermekjáték-tervező. A polcokon kelmék, élénk színű szalagok, csipkék, műszőrmék gazdag választéka. Hosszúlábú groteszk figurák, vörös-, lila- és zöldcopfos babák, piros elefántok, kutyusok, pepita teknősbékák, századeleji viseletbe öltöztetett „kisásszonyok” vallanak a tervező gazdag fantáziájúiéi. Varrónőnek készültem. Később bedolgozó voltam egy játékkészítő szövekezetben. Megismertem a játék okozta őszinte gyermekörömöt, s szerettem volna újabb termékekkel meglepetéseket szerezni. így lettem já- téktervező. LEGSZIGORÚBB KRITIKUSAIM a saját gyermekeim voltak. Annyi ötletet adtak, hogyan lehetne még érdekesebb 1 játékokat készíteni, hogy magam is meglepődtem. Eleinte három szövetkezetnek tervezte a játékokat, s egy- egy fajtából pár száz darabos megrendelést kaptak. Ma már _ kizárólag a szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetnek tervez. Tőkés exportra — Svédországba. Nyugat-Németor- szágba, Franciaországba és más* államba húsz ezres tételekben szállítjak.-a textiljátékokat. Nagyon szeretek a szarvasiakkal dolgozni. Rendkívül szorgalmasak, munkájuk precíz, a szállításban soha nincs lemaradás. Ez pedig az exportnál fontos követelmény. Dolgozunk svéd exportra bérmunkában; 27 fajta népviseleti ^babát gyártunk amihez az alapanyagot a megrendelő adja. De a szövetkezet maga is sző babaruhákhoz kelmét, ugyanakkor sok textilhul- ladékot felhasználunk. Állandóan résen kell lennünk, ismerni a div'atot, a külföldi vevő gy orsan változó igényét. Kiválóan dolgozik a festőrészleg is. Mi nem filcből ragasztjuk a baba orrát, száját, szemét, hanem rögzíthető festékkel ráfestjük, így szebb, gyorsabb, olcsóbb. A játékkészítésre - is vonatkozik a közgazdasági törvény: gazdaságos legyen a termelés. Ezért arra törekszünk, hogy minél egyszerűbb játékokat készítsünk. Így a 60—70 éves csökkent munkaképességű idős asz- szonyok is megtalálják számításukat. A nürnbergi nemzetközi játék- kiállításon minden esztendőben részt vesz a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet. Az idén 44 ORSZÁG VETÉLKEDŐJÉRE 150 FÉLE JÁTÉKOT VITTEK, s ebből 70-re megren- . delést kaptak. Természetesen vannak olyan játékok, amelyekből hat-nyolc éve rendszeres a megrendelés, de az állandó-frissítés, az új formák keresése fő követelmény. Alapanyagban a zsákvászon és a kékfestő a sláger. Nagyon kedvelik a két kelme kombinációját, de varrunk olyan bokáig érő ruhákat kalappal kiegészítve, amelyek a századforduló divatjára emlékeztetnek. Szeretik a vidám arcú bohócokat, a franciáknak külön megrendelésre olyan babákat gyártunk, amelyeknek egyik arcuk sír. a má0 BiHCSMCCm^ 19*6. SZEPTEMBER 5. sik nevet. Az állatfigurákat és az állatformájú párnákat műszőrméből kérik, de igen jól tudjuk hasznosítani a jersey hulladékot, a fonalmaradékot is. Foglalkozásomnál fogva rengeteget járok külföldön. Szeretném elmondani a kedves szülők megnyugtatására, hogy mindenütt az olcsó, praktikus játékot keresik. A gyermek szereti a hosszúlábú, hosszúkezű textilbabát, amelyet maga után vonszolhat. Gazdag szülők megvásárolják a drága gyermekjátékokat Párizsban, Berlinben és másutt. Az apróságok mégis szívesebben játszanak a rongybabákkal. A franciák például leginkább az élénk színű kartonokból készült játékokat kérik. A tervezőnő rendszeres jár Szarvasra. Helyszínen segít, ellenőrzi. a munkát, hogy a legkényesebb külföldi igényeket is maximálisan kielégítsék. Ez pedig nem kis feladat, hisz ÉVENTE TÖBB MINT 12 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ JÁTÉK I készül Szarvason. Gyakran elő-1 fordul, hogy az újabb játékmintát repülőgép viszi svéd, francia, holland vagy más állambeli céghez, s a megrendelő telexen érkezik. Mengeszné legnagyobb bánata, hogy hazai forgalomba rendkívül kevés olyan textiljáték kerül, amely- Szarvason készül. Pedig a magyar gyerekek is szeretik a praktikus, élénkszínű játékokat. Amikor a Füles gyermek-pályázatára elkészítették a jutalomjátékokat, a kispajtások százai írtak levelet és érdeklődtek: hol lehet megvásárolni. ha már nem sikerült megnyerni. A gyermekek öröme minden fáradtságot elfeledtet. A legapróbbak érdeklődése késztet arra, hogy havonta újabb és újabb játékokat tervezzek. A lányaimat is „megfertőztem”, ők is ezt az aprólékos gondosságot igénylő foglalkozást választották. Ary Róza Egy antenna — tízezer készülék Megszűnik az árbócerdő Békéscsabán? A televízió térhódítását kéz- I Budapest 1, Budapest 2, Román detben a tetőkön sűrűsödő an- \ tennaerdő is jelezte. Ahány ké- | szülék, annyi antenna Kellett és hovatovább már nem lehetett helyet találni az újaknak. Ráadásul, ha az antennák túl közel kerültek egymáshoz, zavariák a vételt is. A sok árboc rongálta a tetőszerkezetet és a beázások napirenden voltak. Az első lépés a helyzet megváltoztatására a központi antennák felszerelése volt. Ez csökkentette, az antennák számát, de még ebből is lépcsőházanként egy-egy kellett. Csak ) egy program vételére alkalma- ! sak és a hozzájuk szükséges antennaerősítő nyugati gyártmányú. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat, hogy átveszi a székesfehérvári testvér- vállalatnál kifejlesztett nagyközösségi antennarendszert. Ez a I szokatlan név egy remek mű- | szaki megoldást takar! Legfőbb 1 előnye, hogy egy antenna akár j tízezer készüléket is elláthat. És I mert csak egy antennáról van szó, meg lehet keresni azt a helyet, ahol a legjobbak a vételi viszonyok. Ide szerelik fel a speciálisan méretezett vevőrendszert, és a készülékek kábelen kapják a jelet. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy ezekkel az antennákkal megoldható a távolsági vétel is. Mindehhez még azt kell hozzátenni. hogy saját gyártmányú tranzisztoros és integrált áramkörös erősítővel működik. Ezek tehát dióhéjban a műszaki részletek, de a lakosságot nyilván az érdekli, mennyivel lesz ez jobb, mint a régi? Nos, erre egyszerűen azt lehet válaszolni, hogy sokkal. A leglénye- geseb.b talán az, hogy a rendszerbe bekapcsolt tv-tulajdono- sok 5—6 programot tudnak fog- i ni. Az első rendszert a Penza | lakótelepen építették ki, és itt I a következő adások veheti ■ 1, Jugoszláv 1 és Novisad. A most szerelés alatt álló Kulich- lakótelepi központ még ennél is többet „tud”: ezen a Jugoszláv 2. adó programja is vehető. Természetesen ezeknél a távolsági vételeknél nem mindig kifogástalan a képminőség, de az erősítőrendszer olyan, hogy a kisebb ingadozásokat automati. kusan kiegyenlíti. Mindkét rendszer alkalmas arra, hogy képmagnóra felvett adások közvetlenül bejátszhatók legyenek. így lehetőség van helyi programok adására is. A régebbi készülékeket sem kell átalakítani ahhoz, hogy a második program vehető legyen — ezt is megoldja az erősitőrend- szer. Ennyi nyilvánvaló előny után önkéntelenül Is felmerül a kérdés: miért nem terjed gyorsabban az új rendszer? Jobb, olcsóbb a réginél és az új lakások nagy része mégis hagyományos központi antennát kap A békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat saját hatáskörében csak az állami lakásokat kapcsolhatja be a nagyközósségi vevőrendszerbe. Az OTP- és szövetkezeti lakásokat jelenleg még kikerüli a kábel. Itt a lakóknak maguknak kell dönteniük, hogy akarják-e élvezni a rendszer nyújtotta előnyöket. Ez természetesen pénzbe is kerül, de minél többen csatlakoznak, an- ^ál kevesebbe. Az új házak építésénél pedig már eleve ezt kellene bevezetni a lakásokba és ez meg többletköltséggel sem járna. Már írtuk, hogy egy antenna tízezer készüléket láthat el. Ha a kihasználtságnak ezt a fokát nem is lehet elérni, akkor is néhány antenna az összes békéscsabai tv-tulajdonosnak kitűnő minőségű vételt biztosíthatna. Miért nem élünk ezzel a lehetőséggel? Lónval László RENEGÁT Kétszer lépte át a magyar határt. 20 éve útlevél nélkül, hazát- hagyottan, és most Josef Faul hab érként. Akkor gyalog és egyedül. Most kocsival, elegánsan, agresszív típusú, ötvenes né met feleségével. Az ő unszolására vállalkozott erre az útra Szorongása csak a vámkezelés után múlt el és helyébe — látva az udvariasságot — , .kivagy is kodás" lépett. A szülőfaluján jóformán csak átfutott. Szülei már nem éltek. Egykét rokonfélével váltott néhány szót. ezekkel is csak azért, hogy lássák, kivé lett ő. A magyar nyelvet szándékosan törte, hogy érezzék, öt már semmi sem köti ide. Idejük nagy részét országjárással töltötték. Egyik nap a tokaji kempingben szálltak meg. Az idő, a vacsora, a hangulat kitűnő volt. Darabos felesége egészen felengedett: kibújt belőle a romantikus lélek. Ö igyekezett hűteni nagy lelkesedését. Hilda többször is csodálkozva nézett rá. Nem. éltette: az embere mién keres a simán is szálkát, amikor éppen neki kellene a göcsörtóset is simítani. A tiszai alkony a parton marasztutta őket. Ekkor történhetett, hogy valami pókféleség az asszony kényes bőrét osz- szemarla. Másnap, a megye határán már jóval túl, kórházba kellett vinni. A rászakadt két nap szabadságol szalmaözvegy módjára igen kellemesen töltötte, mégis ekkor robbant szél a kedve. A feszültség most is majd felveti. Ráadásul örökké fecsegő felesége is némán ül mellette. A gépkocsi csendes duruzsolással gyűri maga alá az országút kilométereit. A reflektor fényében piros és fehér lapocskák tükrözik az út szélét, a holdfényben is jól látszik a táj haragos zöldje. Még dühösebb lett. hogy a szinek sorját önkéntelenül így rögzítette magában. Keze majd széllapult, úgy feszült a kormányra. Hangosan elkáromkodta magát. Az a kórházi beszélgetés az oka mindennek. Nem tud szabadulni tőle. — Ezzel bizony legalább két napra be kell feküdni — mondta a főorvos németül, mert ö nem volt hajlandó másként érteni. De azért az ápolónővel magyarul beszélt, mégpedig nem is törte a nyelvet.-—■ És gyógykezelést is kap? — tudakolta cinikusan, mert bosszantotta az orvos kiváló ntmet tudása. — Nálunk már így szokás — kapta vissza a nem éppen udvarias választ. • — Ilyen tömegszálláson nem hagyhatom a feleségem — adta a műfelháborodást, amikor a hatágyas kórtermet meglátta. — Itt még cigányok is vanpak, talán még bogarak i* — lovalta magát bele a nagyképű sértegetésbe. — Feleségével ilyen állapotban nem vághat neki a hazáig tartó hosszú útnak — nyelte le megforrósodott indulatát az orvos. — Kár, hogy nincs nálam a fotóaparátom. hogy lefényképezzem ezt az állapotot, hogy láthassák otthon is — szemte- lened>ett el végképp az orvos önuralmán. Még két nap múlva is fortyogott az orvosra, amikor feleségéért ment. Az volt az érzése, hogy lekezelték, nem respektálták kellően őt, a külföldit. — Majd otthon, a kezelőorvosom... kezdte volna fennhéjázva, de hidegen közbevágtak: — Otthon feltétlenül folytatni kell a kezelést. Itt a záró- jelentés, ebben minden szükséges megvan. — Tudják ezt Hamburgban is használni valamire? — szúrt újra egyet az orvoson. — Német nyelven írtam, a többit qz orvosától ott kérdezze. Az útra itt ez a gyógyszer, önre pedig nincs több időm — fordultak el tőle hidegen, fagyos indulattal. És ekkor ütötte meg a fülét az a halk szó. nrvjylöl nem tud azóta sem nyugodni. A főorvos száján csúszott ki, ahogy az mereven elfordult tőle: „renegát”. Enyedi G. Sándor X. országos klubtábor Bakonyoszlopon A KISZ KB megbízáséból Bakonyoszlopon a KISZ Veszprém megyei bizottsága szeptember 6. és 15-e között rendezi meg a X. országos klubtábort. Ebben a táborban ,a megyei klubtaná- csok társadalmi funkcióban dolgozó tagjai vesznek részt. A tábor célja, hogy megismertessék a résztvevőkkel a KISZ politikai célkitűzéseit, a klubmozgalom időszerű kérdéseit; információkat adjanak és szerezzenek a közművelődési IB- határozat végrehajtásáról, a klubmozgalom helyzetéről; tapasztalatcsere-lehetőséget teremtsenek a klubok irányítási, ösztönzési kérdéseiről, módszertani munkájáról, a klubvezetőképzésről. A megyei klubtanács javaslata alapján megyénket Árgyelán György, a kétegyházi művelődé, si ház igazgatója, a járási munkabizottság vezetője, Gonda Géza, az orosházi ifjúsági ház igazgatója, a városi munkabizottság vezetője és Gábor Károly, a békési kosárüzem dolgozója, a városi munkabizottság vezetője képviseli. Konzultáció alkalmával a három megyei küldött mond vitaindítót a klubmozgalom ösztönzésének kérdéséiről és a klubok ösztönzésének lehetőségeiről \ jegyzet így is lehet Még jóformán meg sem jelent lapunk 1976. szeptember 4-i Szerkesszen velünk rovatában a panasz, a Békéscsaba. Vécsey tt, 28. A. lépcsőház lakóinak, konkrétan P L-nének a tollából és máris segítő kezekre talált 14 család problémájának a megoldása. A ház lakói arról írtak, hogy noha a tévédíjat rendszeresen fizetik, hónapok óta rossz a központi antennájuk és nem tudják lógni az adásokat. A kisgyermekes családok egyetlen művelődési, szórakozási lehetősége pedig a televízió, hiszen a csöppségek miatt nincs lehetőségük még moziba sem járni. P. L-né a többiek nevében is megírta: sokszor kértek már a GELKA-t az antenna megjavítására. de azt üzenték, nem „illetékesek” erre. mint ahogy „illetéktelennek” nevezte magát a többi szolgáltatószcrv is, amelyekhez fordultak. Nem így vélekedett két fiatal műszerész, aki olvasta P. L-né panaszát és átérezte a 14 család helyzetét. Azonnyornban elmentek a Vécsey utcába, megállaní- tották a bajt, és néhány óra leforgása alatt kijavították a hibát. A lépesöház lakói ezúton mondanak köszönetét Örkényi Tamásnak és Dömény Gyulának az önzetlen segítségért. v. b.
