Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
Egészséges öltözködés, helyes táplálkozás Fejfájás és frontbetöres MINIJÉN fiatal szereti a tiszta, csinos öltözetet. Ruházkodásunk legfőbb egészségügyi szabálya az legyen, hogy alkalmazkodjunk a mindenkori idő. járáshoz, annak megfelelően válasszuk meg ruházatunk színét, anyagát, szabását is. Hideg időben vagy kirándulásnál például mindenképpen ajánlatos a réteges öltözködés; ilyenkor ugyanis, ha kimelegszünk, kdlny- nyen le tudjuk vetni a felesleges réteget, míg, ha fázunk, vagy esetleg elered az eső, újra felvehetjük. Ezzel pedig megakadályozzuk, hogy testünk felhevüljön, majd az utána következő gyors lehűlés következtében megfázzék. NYÁRI melegben viszont minél kevesebb rétegű, világos, könnyű, szellős ruházat ajánlatos. A sötét ing, a sötét nadrág, lehet „divatos”, nyári melegben mégis egészségtelen. Hiszen ismert fizikai szabály, hogy a sötét ruha elnyeli a hősugarakat és felmelegíti a testet. Mindenképpen kívánatos, hogy — ilyenkor elkerülhetetlen iz- zadás miatt — alsónemünk nedvszívó anyagú, hatású legyen. A műanyag ing, alsónadrág ugyanis megakadályozhatja a párologtatást, ezért izzadunk benne; viszont hűvös helyen éppen ennek következtében meghűlésnek lehetünk kitéve. Ezért ajánlatos például, hogy műanyag ing alá pamut trikót vegyünk. Nyáron munkában vagy kiránduláson a tűző napsugarak ellen nem árt könnyű kalapot viselni. A felsőruhát tartsuk rendszeresen ruhaakasztón, s minden levetel után alaposan poroljuk le, keféljük ki. Gyakran Szellőztessük is ruhánkat, hogy a használat közben beleívódott dohányszag, egyéb kellemetlen illatok eltávozzanak belőle. A harisnyát, a zoknit naponta kell váltani, illetve mosni. Az a ruha egészséges, amely nem szoros, nem zavarja a vérkeringést, nem akadályoz a mozgásban. biztosítja a szervezet egyenletes hóleadását, s emellett tisztán is tartható. A szűk, kényelmetlen cipó bőrkeményedéseket, boka- süllyedést stb. okozhat, érdemes tehát kényelmes, egészséges lábbeliben járni. Az egészséges életmód egyik alapvető követelménye az észszerű, helyes táplálkozás, amely biztosítja a szervezet fejlődését, zavartalan életműködését. Hiányos vagy ésszerűtlen táplálkozás esetén gyengül szervezetünk ellenálló képessége a környezet káros hatásaival és a fertőző betegségekkel szemben. A szervezetnek három létfontosságú tápanyagra — fehérjére, zsírra, szénhidrátra — van szüksége. Ezeket a változatos főtt ételek biztosítják. Helytelenül jár el tehát az a fiatal, aki a gyomrán akarja megtakarítani a zsebpénzt vagy aki rendszeresen hideg ételt fogyaszt a főétkezések idején. A FEHÉRJE? nélkülözhetetlen a szervezet felépítésében, ellenálló képességének kialakításában. Az ifjú szervezete fehérjeszükségletének több mint felét teljes értékű (állati eredetű) fehérjével kell, hogy fedezze. Ilyen fehérjét közvetlenül tartalmaz a hús, a szalámi, á felvágott, a tojás, a tej, a túró, a sajt. Növényi eredetű fehérje van a babban, a lencsében, a dióban, a mandulában, a mogyoróban. Az a helyes, ha mind- kétféle fehérjét vegyesen tartalmazza napi étrendünk, a tej egy napon se hiányozzék a fiatalok étrendjéből. A zsír energiát adó tápanyag, a szervezet egyik fontos fűtőanyaga. Reggelire és tízóraira helyes vajaskenyeret fogyasztani, de közvetlenül zsiradékból vagy étolajból is biztosíthatjuk szervezetünk számára ezt a fűtőanyagot. Mivel a fiatal szervezetének kalóriaszükséglete magas, kívánatos magasabb szénhidrát tartalmú ételeket is fogyasztani. Mint ismeretes, szénhidrátot tartalmaznak a cukorfélék, a kenyér, a lisztes ételek, a rizs, a burgonya, a hüvelyesek, A szénhidrátok egy részét célszerű burgonyaként elfogyasztani, mert abban —a szénhidrát mellett — jó minőségű fehérje és egyéb értékes tápanyagok is vannak. A HÁROM említett életfontosságú tápanyag mellett a csontrendszer felépítéséhez, a vérképzéshez a szervezetnek különféle ásványi anyagokra is szüksége van. A szervezet sejtjeink zavartalan felépítését, működőképességét, a szervezet munkaképességét a vitaminok biztosítják. Különösen télen és tavasszal fontos, hogy a szervezet ne szenvedjen C-vitamin hiányában. Ennek elkerülésére télen fogyasszunk minél több uborkát, savanyú káposztát, paprikát, céklát; tavasszal almát, citromot, nyers karalábét, káposztasalátát, csipkebogyóteát, illetve újhagymát, retket, salátát, paradicsomot. Az A- vitamin hiányában zavart szenved a szervezet fejlődése, gennyes bőrgyulladások, kelések, szemgyulladások léphetnek fel. Az ilyen kellemetlen ártalmak megelőzéséi-e fogyasszunk minél több nyers sárgarépát, továbbá tejet, vajat, spenótot, salátát, paradicsomot, tojássárgáját. Sok egyéb értékes vitamint ismerünk még, s ezek zöldfőzelékekben, a különböző gyümölcsökben, a változatos étrend ételeiben mind fellelhetők. VÉGÜL egy mindenkinek szóló jó tanács: lehetőség sze- x-int mindennap azonos időben étkezzünk. Az étkezésre biztosítsunk kellő időt, ne kapkodjunk (különösen a reggelinél ne), s az ételt, amelyet se túl forrón, se túl hidegen ne fogyasszuk, rágjuk meg jól. ÜJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt szerepel Friedrich Engels: Útirajzok című ízléses kötete, amely érdekes bepillantást nyújt a múlt századi utazók életébe. Kelen Jolán visszaemlékezéseit tartalmazza az Eliramlik az élet... Újabb, javított kiadásban látott napvilágot Hollós Ervin első alkalommal is nagy feltűnést keltett dokumentumkötete, a Kik voltak, mit akartak? A Magyar Nők Országos Tanácsával közös, új kiadásban jelent meg a sok háziasszonynak segítséget adó Szabás-varrás, Cser Ferenc- né munkája. A Gondolat Kiadó megjelentette Kiss György könyvét; a Jegyzetek az első évekről, 1944—1948 sok érdekes meditációt tartalmaz a felszabadulás utáni időszak legfontosabb problémáiról. A változó falu című összeállítás (szerkesztette Kulcsár Viktor) a magyar falu fejlődését, új arculatát mutatja be. Fontos fizikai problémákkal ismertet meg játékosan, szórakoztatóan George Gamov könyve, a Tompkins úr kalandjai a fizikában. A Világjárók sorozatban látott napvilágot Csapó György: Utak, terek, emberek című útikönyve. Ai Etikai gondolkodók sorozat legfrissebb kötete Az erkölcstan rendszere, szerzője Johann Gottlieb Fichte. A kötet anyagát Vajda Mihály válogatta. Veszélyes A természetben számos olvam gomba, gyümölcs és növény él, amelyek erős mérgeket tartalmaznak. A halálos kimenetelű gombamérgezésekről sajnos napjainkban elég gyakran olvashatunk az újságban. Az is előfordul, hogy szemre tetszetős mérges gyümölcstől betegszik meg az ember. A különböző növények gyógvhatását az ember már az ókorban is felismerte. Napjainkban a gyógynövónyi eredetű gyógyszerek jelentős fegyvert képeznek az orvosok kezében. Azt azonban, hogy számos növény mennyire mérgező, milyen toxi- nokat. alkaloidákat tartalmaz, egy-egy ország lakosságának a zöme nem ismeri. I Számos növény tartalmaz alkaloidokat, így az anyarozs, a beléndek, a maszlag, stb. Az alkaloidok a központi idegrendCSAKNEM MINDENKINEK vannak időnként kisebb-na- gyobb panaszai, melyeket az időváltozásnak, a frontbetörésnek tulajdonítunk. Ezek közül talán leggyakoribb a fejfájás. A fejfájáshoz többnyire levertség, nyomott hangulat, koncentrálási nehézség is is társul. A meteorológiai változások biológiai hatása ma már általánosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik benne a légköri elektromosság — a levegőben levő elektromos töltésű részecskék, ionok száma, eloszlása, mozgékonysága —, de emellett még egyéb okok is lehetnek. AZ IDŐJÁRÁS HATÁSA elsősorban az akaratunktól független, a belső szervi működéseket szabályozó vegetatív ideg- rendszeren keresztül érvényesül. Vannak különben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrendszer egyensúlya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatásokra általában élénkebben reagál, pulzusszáma, vérnyomása ingadozó, könnyen pirul, könnyen sápad, iz- zadékony stb. Az időjárással összefüggő panaszok is — tapasztalat szerint — az ilyen egyéneknél gyakoriak, amíg mások a meteorológiai változásokra alig érzékenyek. Ha egy területre, ahol meleg légtömegek uralkodnak, hideg levegő érkezik, az betör a meleg alá és felszállásra kényszeríti. Ez a betörési- vagy hidegfront, amely értelemszerűen főleg nyáron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hidegre fordul, az arra hajlamos egyéneknél érbeidegnövények szerre ható, mérgező hatású ve- gvületek. A glikozidokat tartalmazó növények közül a gyapjas gyűszűvirág levele és a tavaszi héricsfű a legismertebb. Ameny- nyiben a glikozidok nem pontos mennyiségben jutnak be szervezetünkbe, ártalmasak lehetnek. A fő veszélyt azonban nem a gyógynövények indokolatlan, vagy téves fogyasztása jelenti az emberre. Az ember egyes országokban olyan gyümölcsöket, növényeket fogyaszt, amelyek esetleges káros hatására az orvosok most kezdenek felfigyelni. Az utóbbi években az orvosok egyes betegségeket a táplálkozási szokásokra vezetik vissza.' 1974. októberében Firenzében rákkutatók gyűltek össze egy kongresszusra. Az egyik előadó bizonyos rákbetegségek és a táplálkozási szokások közötti összefüggéseket boncolgatta. Fekete-Afrika területén a májrák gyakori betegség. A lakosság körében ugyanakkor nagyon el van terjedve a földimogyoró fogyasztása. Kikutatták, hogy a földimogyoró tárolása közben egy ,,Aspergillus flavus” nevű gombával érintkezik. Ez a gomba aflatoxint választ ki magából, ami viszont pusztítja a májsejteket. Japánban statisztikákat vezetnek az ételmérgezésekről. A legtöbb halálos eset mérgező halak fogyasztása miatt következik be ebben az országban. Vannak azonban olyan betegségek, amelyek lassúbb lefolyású- ak és igen nagy százalékban érintik a lakosságot. Ilyenv Japánban a gyomorfekély és a gyomorrák. Az említett konferencián elhangzott egy előadás, amelynek szerzője ezt a két betegséget a nálunk is honos sas- haraszt fogyasztására vezeti vissza. Ennek fiatal hajtásait Japánban salátaként fogyasztják. zési zavaron alapuló panaszolt jelentkezhetnek. Halmozottan lép fel ezért éreredetü fejfájás is. Ennek egyik tipikus lefolyású alakja a migrén, amely szigorúan féloldali, lüktető jellegű és általában látási zavar, hányinger kíséri. Hidegfront idején emellett gyakori a jellegtelen, tompa főfájás is, enyhe kábult- sággal, émelygéssel társulva. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egyes, fejfájással járó szervi megbetegedések is rosszabbodhatnak ilyenkor. Magas vérnyomásos betegeknél például vémyomá6kiugrás léphet fel, a zöldhályogban szenvedőknél heveny glaukomás roham keletkezhet, nyakcsigo- lya-meszesedésnél pedig fokozódhat a tarkótáji fájdalom. HA AZ URALKODÓ HIDEG légtömegek fölé meleg áramlatok érkeznek, azt felsiklási- vagy melegfrontnak nevezzük. Ez a meteorológiai változás télen gyakoribb és ugyancsak okozhat fejfájást, mégpedig elsősorban olyanoknál, akik szÁ'ongós, ideges, depresszióra hajlamos termeszetüek. Érdekes tünetcsoport az úgynevezett „föhn-betegség”, »mely az Alpok északra nyíló völgyeiben észlelhető. Oka az Al- pesek déli lejtőin felkapaszkodó szél, mely a magasban lehűl, nedvességtartalma kicsapódik, majd az északi lejtőn alászáll- va, ismét felmelegszik. E száraz, meleg bukószelek alaposan próbára teszik a szervezetet. Érzékenyebb embereknél ingerlékenységet, nyugtalanságot, szívdobogást és fejfájást okozhatnak. Hasonló panaszok néha nálunk is tömegesen jelentkeznek dél felől fújó, száraz, meleg szél idején. Az időváltozás, a különböző „frontok” tehát magyarázhatnak bizonyos panaszokat, fejfájást, kisebb-nagyobb közérzet- zavart Ha azonban valakinek gyakran fáj a feje, az feltétlenül forduljon orvoshoz. A fejfájás mögött ufié^nis olyan belgyógyászati, ideggyógyászati, szemészeti vagy mozg^szervi betegség is állhat, amelynek lefolyása összefügg a meteorológiai változásokkal. Előfordulhat továbbá az is, hogy a fejfájás kapcsolata a frontbetörésekkel csak látszólagos és a valódi ok egy ezektől független betegség. HA AZ ORVOSI VIZSGÁLAT alapján a fejfájás szervi oka kizárható, vagy csak vegetatív idegrendszeri egyensúly- zavart állapítottak meg, akkor okolhatjuk panaszainkért, jogosan — és különösebb kockázat nélkül — a változékony időt. Gyógyszeres kezeléssel azonban többnyire ilyen esetben is elérhető. hogy a frontot az ember kevésbé érezze meg és hogy ritkábbak, illetve enyhébbek legyenek az ezzel kapcsolatos panaszok. I>r Péteri Mikló« A külföld humora LONDON Smithné felkeresi az ügyvedjei és tanácsot kér tőle valoperes Ügyben: — Mondja, doktor nr, valook-e az, ha egy férj bejelenti a feleségének, hogy üzleti ügyben a déli gyorssal utazik, de ehelyett egy éjjeli személlyel megy el... ¥ * * MILANO — Kerem, föilr, e® a ggéJSÚB nem stimmel — szól dühösen a nemet vendég. — Ezer bocsánat uram — mentegetőzik a föpincér —- tévedésből a mai dátumot i$ hozzáadtam^. Ha a horgász festő is /
