Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
Fokozódik a tejfelvásárlás A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányha_ tározat, valamint az ide vonatkozó MÉM-intézkedések nyomán az idén az első nyolc hónap tejfelvásárlási adatai pozitív tendencia kialakulását jelzik: a tejipari tröszt összesítése szerint augusztus 31-ig 4,5 száza- t lékkai több tejet vettek át az állami, a szövetkezeti gazdaságoktól és a kistermelőktől, mint egy évvel korábban. Különösen figyelemre méltó, hogy a tej- kínálat a második negyedévtől kezdve állandóan egyenletesen növekszik. Mégpedig olyan mértékben, ami egymaga is említést érdemel, hiszen júliusban és augusztusban — a két hónap át_ lagát véve alapul — 10,1 százalékos volt a felvásárlási felfutás. s ez az évnek ebben az időszakában ritkaságnak számít. Tíz/év óta nem volt példa arra sem, hogy augusztusban ínind a négy héten át szintén folyamatosan növekedjen a termelői kínálat; ebben a hónapban általában az első tíz nap hozza min, dig a legnagyobb felvásárlási eredményt, s a kínálat később fokozatosan csökken. Ez idén nem következett be, ami a termelés megalapozottságára újai, jóllehet a korábbi aszály miatti takarmánygondok mérsékeltebb termelői érdekeltség esetén minden bizonnyal visszaesést hoztak volna a tejtermelésben. Fiatalok életükről — munkájukról Éretiségi, diploma, szép lakás és a qucrckck... — Szabó Pál lakatost keresem. — A hidegüzemben dolgozik így a portás. — Az a'másik ut. cában van, itt mindjárt balra, azután jobbra. A bejárat fölé ki is van írva: Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár, Orosháza. — Majd én átkísérem, éppen oda indultam — lép közelebb egy idősebb munkás. — Ismeri, akit keresek? A gazból alig látszanak ki 25 ezer forint helyett másfél millió I gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság Június végén, július elején vizsgálatot indított a sarkadi és eleiki Lenin, valamint a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetnél annak megállapítására, hogy javult-e a közös vagyon védelme, érvényesülnek-e a belső ellenőrzési munka javítására hozott minisz, tertanácsi határozatok és a TOT irányelvei, milyen a bizonylati fegyelem, követi-e a megfelelő felelősségre vonás a közös vagyon sérelmére elkövetett cselekményeket? A széle* körű és átfogó vizsgálat során a határozatok végrehajtásában eltérések mutatkoztak. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben megfelelően és hatékonyan végezte munkáját — a mintegy másfél év vizsgálati időszak alatt — az ellenőrző bizottság. Nem ilyen kedvező megállapítást tettek a belső ellenőr tevékenységgel kapcsolatban. Bár a szövetkezet függetlenített belső ellenőrt alkalmaz, valójában mégsincs, mivel az gyermekgondozási segélyen van. Nem sokkal jobb a helyzet a két másik szövetkezetnél sem, amit a vizsgálat így summázott: a belső ellenőrök tevékenysége mind a három szövetkezetben minimális és így annak hatékonyságáról sem lehet beszélni. e A mór említett időszak alatt f a szövetkezeteknél belső és külső ellenőrzésre is sor került, amelyek alapján egyebek között megállapították, hogy az ellenőrző bizottságok által feltárt hiányosságra a szövetkezetek vezetősége megfelelően reagált és intézkedett azok megszüntetéséről. Ezek során a vétkes dolgozókat több esetben kártérítésre kötelezték. A gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt év októberében közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálatot a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ennek alapján a gyulai járási hivatal fegyelmit kezdeményezett d szövetkezet főkönyvelője, gépkocsielőadója és a gépkocsi vezetője ellen, jogtalan gépkocsihasználat, a bizonylati fegyelem megsértése miatt. Az elnök ellen határozatot hoztak, amelynek értelmében az okozott kárt a szövetkezetnek visszatérítette. Az ebben az ügyben összehívott közgyűlés a szövetkezet főkönyvelőjét, a gépkocsielőadót és a gépkocsi- vezetőt leváltotta. Felülvizsgálták azt Is, hogy az erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkaköröket megfelelő dolgozók töltik-e be. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben 14 erkölcsi bizonyítványt nem tudtak bemutatni. Az ele- ki Leninben ezekről a munkakörökről nyilvántartást nem ve. vállalatok már elviselhetetlennek minősítették és egymással szövetkezve radikális intézkedéseket hoztak a fluktuáció csökkentésére, akkor megint csak bizonyos körök, bizonyosfajta értetlenségével és tiltakozásával találhatták magukat szemben. Mondván: nem lehet korlátozni a szabad munkavállalás jogát. (Megjegyzendő: ezek a próbálkozások, kicsiben és a helyi viszonyok figyelembevételével, kísértetiesen hasonlítottak a mai — és országosan érvényes — kötelező munkaerő-közvetítéshez.) Az egyre nagyobb méretű fluktuációnak volt azonban egy másfajta — s a közvetlen anyagi kárnál talán sokkal súlyosabb — következménye is. Az emberek tekintélyes része ugyanis állandó — és többnyire csak személyes indokokkal okolható — mozgásban volt. (Mert kedvezőbb körülmények között akartak dolgozni, mert többet akartak keresni, vagy egyszerűen csak azért, mert unták a munkahelyüket...) E mozgás ínértékét, nagyságát könnyű volt — különböző ígérgetésekkel — fokozni. S miközben sokan jöttek és mentek, kiléptek és beléptek, rövidebb távon és vállalati szinten, valahogy elmosódtak az általános munkaerő-hiányra utaló tények és jelek. Jutott is. maradt is.. Ha valaki kilépett, helyére rendszerint más valaki jelentkezett, a vállalati létszám — bár a fluk- taáeió miatt sokat kínlódtak — valahogy azért: mindig meg volt. S mert a vállalati munkaerőgazdálkodás többnyire csak az aktuális • tennivalókra, a rövidebb távra szóló feladatokra figyelt (ez is jórészt a „szoktatáson” múlott, mert sokáig, még a legnagyobb, a népgazdasági szempontból különösen fontos beruházásoknál sem vizsgálták komolyan, hogy honnan és hogyan lesz majd kellő számú ember az új gyár működtetéséhez), szóval, mert munkaerő-szempontból inkább csak máról holnapra gondolkodtunk, a munkaerő társadalmilag szükséges mozgatása gyakorlatilag ismeretlen volt. A kívánatos — és tervszerűen alakított — munkaerő-mobilitás helyett kizárólag a spontán fluktuáció jellemezte a „munkaerőpiacot”. A feltételeket a munkavállalók diktálták, a munkáltatók. — irányító- hatóságaikkal együtt — kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak ezekhez a feltételekhez. S mert ez éveken át így volt, nyilvánvaló, hogy — az ugyancsak éveken át jelzett — belső munkaerő-tartalékok mobilizálása, hasznosítása, nem automatizálható, nem könnyen megoldható feladat. Annak ellenére sem. hogy az elmúlt öt évben. az ipar, a tervezett létszámnövekedés egyharmadával teljesítette az erédetileg, tervezett termelési tervét. Vértes Csaba Következik: Elrejtett milliárd fizetnek és még a pénztárosnak sincs erkölcsi bizonyítványa. Nem kértek anyagi felelősségvállalási nyilatkozatot a pénzkezelőktől és a raktári dolgozóktól sem. Hogyan védik és hogyan kezelik a közös vagyont? Dobozon a műhelyben, a gépudvaron, de más helyen is többfajta anyagot rendezetlenül tárolnak. Egyes gépek a gazból alig látszanak ki, egy részüket elhanyagolt állapotban, hiányosan karbantartva találták. A gépalkatrészraktárban nemcsak hogy ömlesztve találták az anyagokat, de a helyiség tűzrendészeti- leg is kifogásolható állapotban volt. A sarkadi Leninben igyekeznek a raktárakat és a magtárakat biztonságosan őrizni és azokban a tárolás feltételeit biztosítani. Eleken is hasonló volt a helyzet, azt azonban joggal kifogásolták, hogy a pénztár ajtaján nem volt biztonsági zár. A népi ellenőrök mindhárom szövetkezetnél megvizsgálták a pénztár legutóbbi két hónapi forgalmát. Itt is több szabálytalanságot fedeztek fel. Ilyen volt például Dobozon az, hogy a tsz pénztára OTP-részletet fizetett ki a tagok helyett. Sarkadon, bár a pénztári záróegyenleg na_ pi 50 ezer forintban van megállapítva, előfordult olyan is, amikor ez az összeg meghaladta a másfél millió forintot. Eleken egyebek mellett az is megtörtént, hogy a pénztárellen- cr az elmúlt évben egyszer sem írta alá a pénztárkönyvet. Az is szabalytalan, hogy 25 ezer forint helyett másfél milliót tartottak a házipénztárban. Milyen a bizonylati fegyelem? Ez sem mindenütt kriti- kátlan. Dobozon az anyagkezelési bizonylatok feldolgozása két hetet „csúszott”. Sarkadon a jelenlegi raktárhelyzet nem megfelelő. Eleken ebben a tekintetben aránylag kedvezőbb volt a helyzet. A vizsgálatok alapján a járási-városi Népi Ellenőrzési Bi. zottság több határozati javaslatot hozott és fogadott el, il- , lelve azokat megküldte felhívás jelleggel mind a három tér. melöszövetkezetnek. A vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy javult ugyan a szövetkezetben a vagyonvédelem, azonban még mindig elég sok a tennivaló a közös vagyon jobb védelmére. Törekvés tapasztalható a szövetkezetekben a bizonylati és okmányfegyelem megszilárdítására. A közös vagyon sérelmére elkövetett cselekmények felderítésében különösen a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetnél lehet tapasztalni eredményeket, de a kárt okozókkal itt is szigorúbban, következetesebben kell eljárni. Béla Ottó 5 um nemink 1376. SZEPTEMBER 4. — Szabó Palit? Persze! Csendes, jóravaló fiatalember. 0 A tágas csarnokban, a bejárattal szemközti munkapadnál éppen az elkészült éktolózárakat meózza két munkatársával Szabó Pál. Kisebb-nagyobb vasöntvények sorakoznak a pádon, ezek szerelését, a vezetékekhez csatlakozó zárófelületeket csiszolja a fiatal lakatos. — Nem bonyolult munka, de nagyon pontosnak kell lenni, hogy biztonságos legyen. Az olaj. és gázvezetékekhez, berendezésekhez gyártjuk. — Azt hiszem, ehhez nem kell több magyarázat. Mellettünk, a Radiál fúróval két fiatal éppen egy hosszú vascsövet lyuggat és odébb, a sivító forgácsológéppel dolgozó is inkább tizen-, mint huszonéves. — Igen, nálunk sok a fiatal, a létszámnak a fele, körülbelül I 200 dolgozó nincs még 30 éves I sem. — Azt hallottam, innen kevesen mennek más munkahely- j re, kétszer is meggondolja a dolgot, aki a munkakönyvéért kopogtat. Elégedett bólintással nyugtázza a hallottakat, és újabb kérdést sem várva mondja: — Jó itt az emberek közérze. te, a fiatalnak éppúgy van mindenbe beleszólása, mint az idősebbeknek. Az ipari tanulok ■ szinte kivétel nélkül itt maradnak a szakmunkásvizsga után. Ügy van ez, hogy a mag, a törzsgárda — és ez alatt most nemcsak a tíz-húsz éve itt dolgozókat értem — kialakította azt a közösséget, és meghatározza azt a jó légkört, amihez akarva-akaratlan igazodni kell a többieknek is. Mindebben pedig lévén 200 fiatalról szó, nagy szerepe volt és van a KISZ- nek is. A gépek, szerszámok zaja elől a csarnok végében elkerített apró műhelyirodába húzódunk. — Arra kérem, most önmagáról beszéljen! — Nem hiszem, hogy érdekeset tudnék mondani. Kicsit tanácstalanul néz rám, hintázik a széken, följebb tűri a trevira pulóver ujját. Huszonhat éves, vékony testalkatú, a haját a mai divat szerint vágatta. A munkájáról izmosra dolgozott keze árulkodik, és mindig egyenesen a szemébe néz annak, akivel beszél. — Még nem beszélt a legutóbbi KISZ-kongresszusróI, amelyen küldött volt. — Már vártam ezt a kérdést. Ügy gondolom, kevés ilyen rendkívüli esemény, megtisztelő megbízatás adatik egy embernek. Azóta rengeteg beszámolót tartottam, sokszor elmeséltem, mit láttam, hallottam. Persze, lehet, sőt biztos is, hogy néhány hozzászólást elfelejtek, de azt a hangulatot soha. Különösen emlékezetes számomra, hogy közvetlenül hallhattam Kádár elvtársat, Maróthy elvtársat. o — Mondták a KISZ-esek, hogy jól focizik. — Az az igazság, hogy nagyon szerettem focizni, játszottam is, de ahogy családos ember lettem önként mondtam le róla. Sok időt elvett a heti 3 napi edzés, a meccsek, rierft tudtam volna a KISZ-munkám rendesen elvégezni. Mert hogy beválasztottak a gyári KISZ- bizottságba, és ifjúmunkás titkárnak és párttag is vagyok. Nekem pedig az az elvem, hogy inkább kevesebbet vállaljon az ember, de azt lássa el tisztességesen. Ezért is jó például az egyéni feladatvallalási rendszer a KISZ-ben. De nehogy az% higgye, csak taggyűlésekből, po. litikai oktatásból, társadalmi munkából áll a KISZ-élet. Szoktunk szórakozni, kirándulni, táncolni is, van eg'y ifjúsági klubunk, ahol ma este például discó lesz. — Szokott oda járni? — Gyakran. Szeretek táncolni, szeretem a jó beatet. ^Olvasni leginkább a szakmával kapcsolatos könyveket, cikkeket ol. vasom el, no és a sportot. — Az előbb hivatkozott rá, hogy családos ember. — Öt éve nősültem, van két fiunk, a nagyobb három és fel éves, a kicsi meg másfél. Most Nagyszénáson lakunk a szülőknél, de már nem sokáig. Itt építünk egy háromszobás házat, innen két utcányira, és ha min. den jól rnegy, októberben beköltözhetünk. A vállalattól 80 ezer forint kamatmentes kölcsönt. kaptam és sokat segítenek a srácok is. o A jövő terveiről faggatom. Hogyan tovább, mi az otthonié, remtés után következő nagy cél? Kiderül, hogy már kész a családi terv: az ősszel nekivág a tanulásnak, jelentkezett a szakmunkások szakközépiskolájába, aztán a felesége megy főiskolára. Érettségi, diploma, szép lakás, felnevelni a gyerekeket, és közben — ahogy fogalmazta — a napi munkán túl is adni valami többet a közösségnek. Ennyi lenne? Igen. Feladatnak nem kevés — és életcélnak sem ... Tóth Ibolya 'A békéscsabai ÁFÉSZ SZŐ VKER-részlege ruházati szakmában jártas piackutatót keres felvételre Érdeklődni lehet: Békéscsaba. Petőfi u. 3. Luther u. 14. szám alatti raktárunkba felveszünk férfi segédmunkások at, (Békéscsabai lakost.) \ Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Luther u, 14
