Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-29 / 230. szám

12 ezer Iádtól 600 ezer forint lúdtoll A nagycsaládosok helyzete a népfront gyulai városi nőbizottságának napirendjén hetven nagycsaládossal. Tizen­nyolc olyan családnál végeztek felmérést, ahol a gyermekek száma elérte a kilenc-tízet. Kö­zülük 33 család volt 7-8 gyer­mekkel, 219 5-6 gyermekkel és 21(1 olyan család, ahol 4-5 gyer­mek eltartásáról kell gondos­kodni. Figyelemre méltó az is, hogy a gyermekek eltartásáról egy kereső gondoskodik 367 csa­ládban s mindössze ketten ke­resnek a további 113 családnál. A nagycsaládok egy havi jöve­delme 2500 és 10 000 forint kö­zött alakul. Általában jellemző az 5-6 ezer forintos havi jöve­delem és az egy családra jutó 5—bOO forintos átlag. Sokat mond a szociális helyzetről az is, hogy lakásukra általában az jellemző, hogy komfort nélkü­liek, egyszobásak. A társadalmi segítség fontosságára, a sürgős tennivalókra utal, hogy elenyé­sző a háztartási gépek száma ezeknél a családoknál, arról nem is beszélve, hogy sok he­lyen még villany sincs. Figye­lemfelkeltő megállapítása a vizsgálatnak többek között, hogy a nőbizottságok által vizs­gált nehéz sorsú nagycsalódok döntő többsége még nem érez­te a közvetlen vagy távolabbi környezet anyagi támogatását, megbecsülését, holott a kor­mány- és párthatározatok külön is kitérnek erre. Általános az a tapasztalat is, hogy sok helyi tanács, illetve munkahely nem is tud a területén lévő nagycsa­ládokról. Dicséretére válik a nőbizott­ságnak, hogy nem elégedett meg a tények regisztrálásával, feltárásával. A nagy családok életének társadalmi segítés út­ján történő könnyítése érdeké­ben javaslatot terjesztett állás- foglalás céljából a HNF megyei bizottsága elé. A téma érdekességét jelzi, hogy nagyon sokan mondták el véle­ményüket, elképzelésüket és javaslataikat, a megvitatott anyaggal kapcsolatban. A nőbi­zottság jelenlevő tagjainak Sze- redi Eta tartott élménybeszá­molót a nemrég lezajlott nép­frontkongresszusról. —tó— Az elmúlt napokban tartotta ülését a HNF Gyula városi nő­bizottsága. Az ülésen részt vett és tájé­koztatást adott a megyében élő nagycsaládosok társadalmi segí­tésének helyzetéről Gál József- né, a HNF megyei nőbizottsá- gának titkára. Elmondotta egye, bek mellett, hogy a vizsgálatra 8 tagú munkacsoport alakult, amely az aktívák széles körét igénybe véve juttatta el a kér­dőíveket az érintett családok­hoz. A munka egy hónapig tar­tott és összesen 480 nagycsa­lád helyzetét vizsgálták meg a megyében. Ennek alapján megállapítha­tó, hogy közigazgatási tájegy­ségek között a legtöbb nagy­családot Békéscsaba, Gyula, Mezőkovács háza és Szeghalom járás területén találtak, szám- szerint hatvan-hatvanat. A vá­rosok között Orosháza vezet I A sarkad! Lenin Tm kisnyéki kerületében ideális környezet­ben 12 ezer ladat gondosnak. A kitűnő gondozás, a jó legelő eredménye, hogy a legutóbbi té­péskor csupa exportminőségű tollat téptek, amiért több mint no ezer forint bevételbe« jutott a szövetkezet Állattenyésztés — korszerűbben A Mezőhegyesi Állami Gazda. Ságban jelenleg 21 egymástól tá­voleső telepen tartanak szarvas - marhát s ebből a huszonegyből kilenc a tehenészeti telep. Az ötödik ötéves terv ideje alatt az állomány koncentrációjával hat­ra csökkentik a szarvasmarha­tenyésztő központok, s négyre a tehenészeti telepek számát. Az első 1200 férőhelyes új sza­kosított telep építését jövőre kezdik meg. Három fiatalember, akik miatt elmaradt a pótvakáció — A srácok egy héttel meg­toldják a nyári szünidőt! — Ez a hír járta augusztus végén Fü­zesgyarmaton az általános isko­lások körében. — Olyan rumli van a suliban, hogy talán tél előtt rendbe sem hozzák — mondták a jól érte­sült kisdiákok. A „szép remények" a pótvaká­cióról csak az évnyitón foszlot­tak szerte. Igaz, még akkor is kíváncsi szemek kutatták: va­lóban minden elkészült? — Nyugi srácok, holnaptól már tényleg minden a helyén lesz — mondta egy „teenager fel­nőtt”, aki néhány évvel ezelőtt még az iskola padjait koptat­ta. Az iskolát 520 ezer forintos költséggel felújították, s ehhez jött még ennek af. összegnek csaknem a fele — társadalmi munkaként. Három fiatalember ugyanis 245 ezer forint értékű villanyszerelést valósított meg társadalmi munkában. Az iskola 1928-ban épült, s azóta a villamos vezetékek ugyancsak elavultak, s a mai ter­helést nem bírták. — Balesetveszélyesek ezek S. foglalatok — mondta alig egy évvel ezelőtt Vizi Béla, amikor bent járt az iskolában, s szem­ügyre vett egy-két apróságot. — Nincs, aki megjavítsa — vá­laszolta az igazgató. Néhány hét múlva a legszük­ségesebbeket rendbe hozták. Dc- ezzel nem zárult le, sőt fokozó­dik meglepetés akkor ért, ami­kor megláttam őket dolgozni — sorolja. — Le a kalappal előt­tük! Az egész nyarukat itt töl­tötték. Valóban csaknem minden szombaton és vasárnap „iskolába mentek”, Sőt, Gulya József 13, Vizi Béla pedig 7 nap szabadsá­got vett ki azért, hogy időben befejezzék, amit vállaltak. Aztán a legjobbkor segítség is érkezett. A község szocialista brigádjai egy-egy délután besegítettek. Mindezt miért? — kérdezték tőlük jó néhányan. Vizi Béla: — Nem tudok ultiz­ni és billiárdozni — mondja tré­fásan, majd komolyra fordítja a szót. — A szakmámat • iszont szeretem, amit itt láttam, bűn lett volna úgy hagyni. ban be kell kapcsolni a szocializ­mus építésének szolgálatába. Ugyanakkor a társulat elnök­sége megállapította, hogy a tár­sadalomtudományi ismeretter­jesztésben még mindig túlzott arányban szerepelnek a mai problémáinktól és korunktól tá­vol eső témák. Fontosságához képest nem elég széles körű a közgazdasági, jogi és történelmi ismeretterjesztes, s nem kielégí­tő a természettudományi témák aránya sem. Nem igazodik eléggé a kor kö­vetelményeihez a műszaki és agrárismeretek terjesztése sem. Nem foglalkozik súlyának ée jelentőségének megfelelő arány­ban és színvonalon az ipar táv­lati terveiben kiemelt termelési területekkel, például a vegyipar, a híradástechnikai, illetve olyan átfogó műszaki fejlesztési cél­kitűzésekkel, mint a gépesítés, az automatizálás, kemizálás. E tartalmi fogyatékosságokhoz kapcsolódnak a formai hiányos­ságok. Bár a társulat tevékeny­ségén belül az utóbbi két évben egyre több az élet kívánta és alakította tanfolyamszerű foglal­kozás. s bár egyéb új formák is kialakultak — nem sikerült még a párthatározat célkitűzéseinek megfelelő előrehaladást elérni a klub- és szakköri keretekben folvó. a részvevők aktivitására éoítő művelődési formák fejlesz­tésében. Szélesíteni a szervezeti kereteket E hiányosságok felismerése már önmagában is biztató: ma­gában hordja a kiküszöbölésük tehetőséget. Ám nemcsak tar tal­mi és formai javítanivaló van. a TIT munkájában; tovább kell fejleszteni a szervezeti feltétele­ket is. A szervezésnek az a for­mája, amelyben a szervezet leg­alsó szerve a járás és város, rnár nem felel meg a mai igények­nek. Bár 1975 végéig létrejött 130 helyi — üzemi, hivatali, egyete­mi, területi — TIT-szervezet és 350 TIT-csoport, a városokon és járási székhelyeken kívül lakó tagság aránya azonban még min­dig kedvezőtlen. Ez a helyzet akadályozza, hogy a társulat a közművelődési szempontból leg­elhanyagoltabb kis községekben, falvakban és egyéb lakóhelyeken szélesíthesse tevékenységét. Ezért jelölte meg feladatként a TIT elnöksége, hogy 1976—77- ben, az ország egész területén, a TIT-szervezetek számát 500-ra, a csoportokét pedig 1000-re kell emelni. Csak így oldható meg az ismeretterjesztés konkrét terve­zése, szervezése és a helyi értel­miség mozgósítása. Természetesen a társulatnak tovább kell erősítenie munka- kapcsolatát, együttműködését a többi közművelődési intézmény­nyel és a művelődési feladatokat is ellátó társadalmi szervezetek­kel. Pontosabban: ez kétoldalú erőfeszítéseket igényel. A sike­res előrelépés biztosítéka, hogy a különböző pártszervek ma már nemcsak határozó!tabban ösztön­zik, hanem sokoldalúan segítik is a társulatot munhakancsola- tainak. együttműködésének erő­sítésében. Az ismeretterjesztésben sincs megállás, nincsenek végleges forrnák. módszerek. szervezeti kerete1- — mínrlegviket állandó­an az élet követelményeihez kell igazítani. dott a munka. — Az egész hálózat felújításra szorult — mondta Vizi Béla, a helyi Vörös Csillag Tsz elektro­technikusa. — Nincs aki megcsinálja, meg aztán pénzünk sincs — ismét így az igazgató. A fiatalember gondolkodott, majd eltűnt. Aztán napok-hetek múltán mind többször megfor­dult az iskolában, míg végül az igazgató elé tette a felújítási ter­veket. Aztán pénz is lett: megyei ta­nácstagi alapból 250 ezer forint segítséget adtak az elektromos vezetékek felújításához. Az évzárót követő napokban aztán vésők, kalapácsok csatto­gásától visszhangoztak az ódon éoület folyosói, Vizi Béla veze­tésével háromtagú önkéntes bri­gád dolgozott. Tulajdonképpen kik is ők hár­man? Vizi Béla 35 éves, a helyi tsz motortekercselő üzemének veze­tője. Gulya József 19 éves, az idén levelezőn érettségizett, vil­lanyszerelő. Kiss István 18 éves, a nyáron kapta meg szakmun­kás-bizonyítványát. Ök is a Vö­rös Csillag Tsz-ben dolgoznak. — Kétszer lepődtem meg — mondja az iskola igazgatója —, j először amikor megláttam őket. j Külsőre tipikus mai fiatalok: hosszú haj, meg a többi... Máso­1976. SZEPTEMBER 29. Gulya József: — Hobbim az elektromosság, a rádiózás. Béla bátyámmal azonosak a szenvedé­lyeink, munka mellett jutott idő a beszélgetésre és természetesen a véleménycserére. Kiss István: — Az idén sza­badultam, jó gyakorlás volt — summázza. A helyi szocialista brigádokon kívül segített a berettyóújfalui ÁFÉSZ is: a h iánvzó és a nehe­zen beszerezhető anyagokat .so­ron kívül a helyszínre szállítot­ták. Szeptember első hetére aztán csaknem minden elkészült. Üj színben tündökölt az iskola, fénvárban úsztak a tantermek, a folyosók. Időközben szünetre csenget­nek. A folyosót ellepi a gyerek­had. Egy-egy pillanatra megáll­nak, tekintetükből az elismerés sugárzik. Talán már a pótvaká­ció elmaradását sem sajnálják. Szekeres András A Békési Építőipari Szö­vetkezet azonnali belépés­sel felvesz kubikosokat, segéd munkásokat, valamint kőműves, szobafestő-mázoló szakmunkásokat állandó munkára békési munka-5 helyre. Jelentkezés a szövetkezet személyzeti előadójánál, Békés, Szarvasi u. 42. sz. Új ABC-áruház épül Kondoroson Az V. ötéves tervben tovább javul Kondoros ellátása. Leg­alábbis ez olvasható ki a he­lyi ÁFÉSZ kongresszusi akció- programjából és az öt évre szó­ló intézkedési tervből. Az ÁFÉSZ 1976-ban eddig 130 millió forintot forgalmazott és 13 millió forint árut vásá­rolt fel a lakosságtól. Ez 27 szá­zalékkal több mint 1975 azonos időszakában volt. A felvásárolt áruk közt 1 millió 569 ezer to­jás és 4 ezer 500 nyúl szere­pel. A zöldségellátás javítására zöldségtermelő szakcsoportot alakítanak öt hektáron. Ebben az évben 200 mázsa uborka szállítására kötöttek szerződést a konzervgyárral. Megkezdődött a gyógynövénytermelő szakcso­port szervezése is. A közeljövőben új létesít­ményekkel gazdagodik a nagy­község. November 7-re átad­ják a takarmányellátást javító silótornyokat. Az AGROKER- rel közös üzemeltetésű szakbol­tot nyitnak, ahol a kisgazdasá­gok részére vetőmagvakat, mű­trágyát és kisgépeket árusíta­nak. Kondoros fogyasztási cikkel való ellátását 95 százalékig a helyi ÁFÉSZ végzi. Mintasze­rű az együttműködése az Egye­sült Tsz-szel. A hétezer lakosú község ellátási gondjain sokat enyhít majd az a 630 négyzet- méter alapterületű ABC-áruház, melynek átadását 1977. novem­ber 7-re tervezik. —nyes Havas Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents