Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

Tanyai fiatalok kozott r a Szarvasi AG Rózsási kerületében A major, a Rózsáéi kerület központja közvetlenül a szarvas—endrödi kövesút mel­lett, Szarvastól úgy 13-14 kilo­méterre van. Épületei megbúj­nak a sok fa között. Az öreg irodaépülethez vezető hosszú gyalogút felett ívelő vaspélcá- kon sűrűn kapaszkodik a futó­rózsa. Ebédidő van. A röplab­dapályán éppen nagy küzdelem folyik. Országos első helyezés — Péter! — szólítja meg az egyik magas fiatalembert kísé­rőm, Ruzicska Andor, a gazda­ság üzemi K.ISZ-bizottságának titkára. Nagy Péter, a Rózsási kerület igazgatója üzemmérnök. — Itt kétszázan dolgoznak, és 35—40 százalékuk fiatal. A földterület 2067 hektár, ebből több mint 400 hektár a rizs­vetés. A szarvasmarha-telepünk tbc- és brucellamentes — mu­tatja be a kerületet, míg a gép­műhelybe igyekszünk. Éppen ide tart Filyó János géplaka­tos, a KISZ-alapszervezeti tit­kár is. Tartózkodó modorú, ko­moly tekintetű, nem a szavak embere. Így Nagy Pétertől tu­dom meg, hogy nem akárkit választott titkárul a tanyai alapszervezet: A huszonegyné- hány éves Filyó János jó szak­ember, és tagja volt a gazdaság háromfős csapatának, amely jú­Mii mond a jogszabály a munkáslakások adás-vételéről? A tulajdonos a munkásköl­csönből vásárolt lakást válasz­tása szerint az OTP útján az állam javára vagy a szabad forgalomban bármikor eladhat­ja, Az állam javára való el­adásakor az új vevő kiválasztá­sának joga azt a vállalatot il­leti meg, amely a tulajdonos­nak kölcsöntámogatást nyújtott. Ha a vállalat az OTP-felhívás- tól számított 30 napon belül nem él a jogával, az új vevőt további 30 napon belül az el­sőfokú lakásügyi hatóság vá­lasztja ki. Visszavásárláskor az OTP vé­telárként az eredeti eladási ár alapulvételével számított évi 1 százalék értékcsökkenés levo­násával azt az összeget fizeti ki, amit az eladó már kész­pénzben részben az OTP-nek, részint a saját vállalatának ki­fizetett. A tulajdonos arra is jogosult, hogy a munkáslakást a szabad- forgalomban. értékesítse. Ilyen esetben azonban a kapott álla­mi támogatás teljes összegét köteles megfizetni a tanács la­kásügyi hivatalának. Ha viszont a tulajdonos a munkáslakást szociális vagy egyéb más in­dokok alapján vállalati, illető­leg tanácsi bérlakás juttatása ellenében ajánlja fel, s ezt a lakást meg is kapja,- ekkor az eladott munkáslakásért járó összeget a használatba vételi díjjal csökkentve kell megálla­pítani, illetve kifizetni. Ha pe­dig tanácsi értékesítésű lakást juttatnak a részére, a visszajá­ró összeget a tanácsi értékesí- tésű lakás eladási árának tör­lesztésére kell fordítani. —dl. 4 ftife. ISm SZEPTEMBER 22, liueban az öntözési szakembe­rek országos versenyén első helyen végzett. Sót! De erről majd később. — Holnap indulunk Varga Miskával és Molnár Gyurival — ők öntözőgép-szerelők — a Szovjetunióba. Az első díj ugyanis egy külföldi kirándu­lás volt; Kijev—Szocsi az út­vonal! — újságolja Filyó Já­nos. — öntözéssel is foglalkozik? — Közvetlenül nem — bár egy évig dolgoztam azon a munkaterületen. R tanyai KISZ-alapszervezet Harmincnyolc tagú a Rózsási kerület KISZ-szervezete. Tag­jai zömmel tanyán, tanyasoron, j tanyabokorban vagy a major­ban laknak. — Milyen sajátosságai van­nak egy ilyen alapszervezetnek, s hogyan befolyásolja a közös- j ség életét az a tény, hogy tag- 1 jai tanyai fiatalok ? — A taggyűlések, összejöve­telek szervezését befolyásolja — mondja Filyó. Ha nagyon rossz az idő, esik-fúj, kétszer is meggondolja az ember, út­nak induljon-e otthonról. Az­után; természetesen meghatáro­zó a munkánk, az, hogy a me­zőgazdaságban dolgozunk. A munkaidő nálunk, akik tanyán lakunk, mindig jóval több, mint nyolc óra. — Tanyai alapszervezeteink — veszi át a szót Ruzicska An­dor — szakmai, politikai és kulturális téren is felveszik a versenyt a városiakkal. Jórészt az ő érdemük, hogy elnyertük a KISZ KB Vörös Vándorzász­lóját. A tanyai fiatalok, élet- és munkakörülményeiből adódó nagyobb kötöttségeik ellenére ott vannak a legtöbb rendezvé­nyén; legyen az szakmai, sport­vagy szavalóverseny. Minden majorközpontban van klubjuk, ami szinte a környező tanyavi­lág kulturális központja i«. A fiatalok igénylik a változatos, jó klubprogramokat, a szórako­zást és maguk teremtik meg] ennek feltételeit] Tanulni akarnak — Tanyán nőttem fel, szere­tem a jószágot, elégedett va­gyok a munkahelyemmel. Falyó Mihály állatgondozó a szarvas­marhatelepen. ö is KISZ-tag, alig húszéves. —■ Két éve ugyan .Szarvasra költöztünk a tanyáról, de itt a majorban, a munkásszálláson lakunk apám­mal és az öcsémmel, ők is a jószág körül dolgoznak. Hajnal­ban kell kelni, este meg későn végzünk, hát jobb így. — Mikor volt moziban? — Hétfőnv Itt a klubban a Kengurut láttam, egészen jó volt. Az olvasás is szórakozá­som, gyűjtöm a könyveket. Most fejeztem be a „Sellő a pecsétgyűrűn”-! Versek? Az is van. József Attila, Kosztolányi. — Szakmunkás? — Még nem, de hallottam, hogy Sinatelepen lesz 12 hetes tanfolyam, arra jelentkeztem. Ha sikerül, tehenész szakmun­kás leszek. — No, és a te felvételiddel mi van ? — fordul a kerület­igazgató Filyó Jánoshoz. — Á, nem sikerült, mert nap­pali tagozaton érettségiztem a szakközépiskolában. Az egyete­mi előkészítőre pedig — mert­hogy oda jelentkeztem — nem vehetnek fel nappalin végzet­teket. Egyébként a gödöllői ag­ráregyetemre szeretnék bejutni, a mezőgazdasági gépészmérnöki karra — egészíti ki a választ számomra egy kis magyarázat­tal. Új gép születik — Majd én elmondom, mert Jancsi, úgy látom hallgat róla, hogy pár hete komoly vállalko­zásba kezdtek. —■ Nagy Péter röviden magyarázza a csarnok­ban lánctalpaira várakozó fur­csa gépmonstrum születését, lé­nyegét : — A rizsföldről gumikerekű járművekkel szállítjuk be a termést. A víz a kerekeket egy­kettőre tönkreteszi. Jancsiék most, egy kiselejtezett kombájn járószerkezetét felhasználva, ön­járó, billenőplatós szállítógépet konstruálnak, ami lánctalpakon megy. — A legutóbbi taggyűlésen vetődött fel — folytatja Filyó János —, hogy valami alkal­masabb szállítójármű kellene a rizsföldekre. Aztán heten, KlSZ-vállalásként, elkezdtük a munkát. Együtt alakítottuk, fi­nomítottuk az alapötlet után a tervet. Bízunk benne, hogy be­válik! Azt már megint nem tőle tu­dom meg, hogy hetek óta csak a késő esti órákban ül el a munkazaj a műhelyben. Aki benéz, hét fiatalembert láthat olajos overállban, egv szokat­lan külsejű nagy gép körül, ami hátul kombájnra, elöl pót­kocsira. alul lánctalpas trak­torra hasonlít. • Tóth Ibolya 300 ezer mikrofelvétel Jelentős kutatások a levéltárban Tudományos kiadványok az endrödi csendürsortüzröl A Gyulán székelő megyei le­véltárban élénk tudományos ku­tatómunka folyik. Több napon át a levéltár vendége volt a Párttörténeti Intézet tudomá­nyos íömunkatúrsa, dr. Gábor Sándorné, aki adatokat, doku­mentumokat gyűjtött az első vi_ lágháború előtti gazdasági és szociális helyzetről, az elége­detlenség nyomait keresve és a szociális megmozdulások törté­netét kutatva. Tudományos kö­rökben jól ismert dr. Gábor Sándorné neve, hiszen több ki­tűnő kiadvány szerzője, ő írta és egyik legismertebb munkája közé tartozik „Ausztria és a ! Magyar Tanácsköztársaság” cí­mű műve. Évekkel ezelőtt már beszá­moltunk arról, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia munka­társai módszeres kutatásokat vé_ geznek a levéltárban egy ké­szülő kiadványhoz, amely az Alföldön letelepedett szlovákok 1348 előtti helyzetét, történetét dolgozza fel. A szlovák kutatók véleménye szerint a terjedel­mes kiadványhoz legtöbb és leggazdagabb anyagot a Békés megyei Levéltár szolgáltatta. Munkájuk nagyságára jellemző, hogy 4 és fél ezer oldalról ké­szítettek mikrofilmet, főleg a 18—19. századi szlovák nyelvű végrendeletekről, bírói feljegy­zésekről, a földesúri viszonyt tükröző iratokról, a szlovák gyermekeket tanító iskolák do­kumentumairól. Érdekes kezdeményezések tör­téntek más megyékkel történő tudományos • együttműködésről, így kerül sor a „Viharsarok munkás- és parasztmozgalmá­nak története” című történeté­nek megírására, amelyet a Csongrád megyeiekkel közösen készítenek. Sárrét agrártörténe­tének feldolgozására a Békés megyeieken kívül a debreceni egyetem és az Akadémia Ag­rártörténeti Bizottsága közösen vállalkozott. Nemrégiben befe­jeződött a levéltárban található megyei, városi jegyzőkönyvek mikrofilmezése. A több éven át tartó munka során több mint 300 ezer mikrofilmfelvétel ké­szült az értékes, dokumentumok­ról. A közelmúltban jelent meg „Az endrödi csendőrsortűz 1935” című kiadvány, a MEDOSZ Tör. ténelmi Emlékbizottsága kiadá­sában. Ennek nagy része a le­véltár dokumentumaiból író­dott. Ez emléket állít a hírhedt csendőrsortűz áldozatainak. A levéltárban dolgozók nem­csak a kutatásokhoz nyújtanak nagy segítséget, hanem önálló tudományos dolgozatokat is publikálnak. Nemrégen jelent meg a Levéltári Közlemények jubileumi száma Ember Győző Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Országos Levéltár fő­igazgatója jubileuma alkalmá­ból. Ebben a kiadványban há­rom gyulai dolgozat is találha­tó Bálint Ferenc főlevéltáros, tudományos főmunkatárs: „Bé­kés vármegye védbizottmányá- nak szervezete és működése 1849” címmel, Jároli József le­véltáros: „A 18. századi anya­könyvek forrásértékéről”, vala­mint Szabó Ferenc igazgató „A Békés megyei levéltár 1848 előt­ti története” című munkája. Itt mondjuk el, hogy a napokban megjelent a Levéltári Köziemé,, nyék különlenyomata, amely rendkívül érdekesen, olvasmá­nyosan tükrözi a levéltár 1848 előtti helyzetét. Ebben olvastuk egyebek mellett, hogy 1797 óta van főállású levéltáros Gyulán. B. O. . ...................... H é tfőn kezdődött as „Idős emberek he­te a közlekedés­ben.” Pajtás! Bizoryára emlékezel még azokra a kedves-kellemes sétákra, amikor a nagymama és a nagypapa fogta a keze­det. Hányszor elmondta ilyenkor: Vigyázz! Nézz alaposan körül, ha le­lépsz a járdáról! Ha jön az autó, állj meg. Csak akkor haladj át az úttes­ten, ha már szabad az út és csak ott. ahol fehér csíkokat festettek fel. És nevettél, amikor a nagy­papa a csíkokat zebrának nevezte. Azt is hányszor elma­gyarázták neked, hogy csak akkor szabad elin­dulnod, ha a villany­rendőr már zöldet mu­tat. A piros — mindig tilos! Ezt jól megjegyez­ted és bizonyára ma is gondosan betartod, paj­tás. Milyen jó volt érezned a biztosan szorító kezet.. Tudtad, hogy van vala­ki melletted, aki mindig Vigyázott rád, na netalán megfeledkeztél az utca leselkedő veszélyéről. So­hasem voltál egyedül, amíg rászorultál az idő­sebbek tapasztalatára, figyelmességére. Most már úttörő vagy és figyelmesen közleke­dő, aki helyesen tudja, mikor és hol szabad át­mennie az úton. Aki gyorsan és határozottan közlekedik, de sohasem siet feleslegesen és nem szalad át az autók előtt. Nem kényszeríti azokat hirtelen fékezésre. És ha már ilyen jól ismered a szabályokat, a legfonto­sabb kötelességeidet, ka­matoztasd most altokat Nyújtsd a kezed, pajtás! az „Idős emberek hete” — alkalmából és azután is mindig és mindenütt. Légy most te a segítsé­gére a tegnap még téged oly gondosan gyámolító idősebbeknek. Fogd most te a kezü­ket, ha bátortalanul vár­ják a járda mellett, hogy áthaladhassanak. Még a zebrán is vezesd át őket és figyelmeztesd, ha el­feledkeztek volna a gyorsan közelítő gépko­csiról. Ne csak a nagy­mamát, a nagypapát, ha­nem. minden idős em­beri, akinek már meg­gyengült a tatása, a hal­lása. Aki már csak las­san tud közlekedni. Ilyenkor emeld fel a kezed. Így figyelmeztesd a gépjárművezetőket: Álljanak meg és várja­nak, amíg te és az idős néni, bácsi áthalad az úttesten. És segítsd az idősebbeket akkor is, amikor autóbuszra száll­nak fel, vagy le. Szólj a jegykezelőnek, a gén ko­csivezetőnek: Várjon, mert az idős emberek csak lassan tudnak fel­menni az autóbuszra. Nyújtsd a kezed, paj­tás az időseknek, akik tegnap meg a te kezedet fogtákI A butaságról A butaság messziről kiabál. Néha. Van úgy is, hogy nehe­zen fedezhető fel, mert megta­nulta álcázni önmagát. Így is, úgy is veszélyes és leleplezen­dő, megszégyenítendő. Ha ugyan képes a szégyenkezésre. Mert a butaság agresszív is, nagyhangú; a butaság úgy tesz, mintha vitatkozna, jobbító, okos szándékkal, pedig nincse­nek, mert nem lehetnek okos szándékai. A butaság azért mégis ügyes és meglepően talá­lékony. Képes arra, hogy a leg lehetetlenebb helyzetekben bosszantsa az embereket; fer­tőzve egy falu, egy iskola, egy gyár, vagy éppen egy színház légkörét. Az is előfordul, hogy a mindent tudás látszatában tet­szeleg és elvárja, hogy kinyi­latkoztatásait az „egyszerű em­berek” minimum égi szózatnak tekintsék. A társadalmilag leg­nagyobb kár, amit okozhat: zaklat, idegesít szünet nélkül és hallatlan energiával, a ki- irthatatlanság érzését keltve azokban, akik elszenvedni kénytelenek. Valóban kimeríthetetlenek az ötletei! És mindig, szinte té- vedbetetlenül rátalál arra a pontra, ahol sokkban tarthatja környezetét, a legkézenfekvőbb dolgokra sandítva úgy. mintha azok nem is léteznének. Nincs hullámhossza őszinte érzelmek­re, racionális gondolkodásra, nincs a hagyományok megőrzé­sére és értékelésére, a világból csak a frázisokat tanulja meg és ismétli unos-untalan. Kitü­nően ért önmaga alakváltozta- tásához. könnyűszerrel változik gyűlöletté és a bosszúvágyat Is magára ölti. Hogy ki ellen, mi­kor és miért, természetéből ere­dően nem állapítható meg haj­szálpontosan. Akadnak persze kivételek, s hogy sorainkat konkrét példával fejezhessük be. íme a hír: a Heves megyei Kápolna községben takarékszö vetkezetet építenek. Eddig rendben is volna, ha a hír nem - folytatódna még egy közléssel, miszerint az építés miatt há­rom. történelmi emléket őrző őshársfát is kivágásra ítéltek. A község népe íelzúdult, ég a jogos harag ezúttal legyőzte a butaságot. Az őshársfák, me­lyek alól az 1849-es kápolnai csatában Dembinszky tábornok vezényelte seregét, kegyelmet kaptak. Ki sem vitatja a taka­rékszövetkezetek gazdasági fon- tosságát, de hogy egy újat ép­pen és kizárlőag egy történel­mi emlékhely elpusztításával lehet csak felépíteni, az nem igaz. Még szerencse, hogy nálunk, Békésben, ilyen soha nem for­dul elő Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents