Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
Jól kezdődik Mindenki iskolája" Vasárnap délelőtt ismételte meg a televízió a „Mindenki iskolája” első, szerdai adását biológiából és földrajzból. A nagy vállalkozás, hogy a televízió sajátos lehetőségeit is csatasorba állítva újabb ezreket és tízezreket nyerünk meg a rendszeres tanulásnak, sikeresnek mutatko. zik. Bár — emlékezhetünk — valamikor tavasz táján még igencsak kezdeti stádiumban volt az egész elgondolás, egy televíziós interjúban bizony sok illetékes nem tűnt a legilie- 1 ékesebbnek, mert általánosságban" fogalmaztak, hogy mit is iehetne majd és kellene csinálni. Ügy látszik azonban, a „Mindenki iskolája” kitűnő ötletnek bizonyult, és gyorsan mesgyőz- 1c azokat is, akik nem tartották többre az eddigi televíziós iskolaadásoknál, pedig azok jelentőségét és hasznát szintén kár lenne csorbítani. Nos, a „Mindönki iskolája” átélte megszervezésének frázis- korszakát, elénk lépett teljes fegyverzetben és kétségtelenül letette a voksol. A szerdán, illetve vasárnap sugárzott 1 óra, azon belül a biológia és a földrajzsorozat első része jó benyomást keltett a nézőben. Lát. szik, hogy értő pedagógusok működtek közre a sorozat forgatókönyveinek megírásában, és az is. hogy értő szerkesztők, televíziós szakemberek komolyan vették a missziót, amit a „Mindenki iskolája” jelent. Az első két óra — ha szabad így mondani —, igazán jó volt, élvezetes, figyelemlekötő. A biológia-sorozat első részével kezdődött, címe: „Elő és élettelen”. A műsorvezető Csurgay Juditról gyorsan kiderült, hogy jó csevegő, figyelmes ismeretközlő és egyáltalán nem e'fo- gódott. Elkalauzolt bennünket a halak és vízicsigák világába, bemutatta az élő és élettelen természet sajátosságait, többször is hangsúlyozva, hogy; az élet kialakulása hosszú, bonyolult folyamat. Megismerkedtünk újra —• vagy sokan először — az alapvető elemekkel, vegyü- letekkel, az életfeltételekkel, és azzal a különös ténnyel, hogy 3-4 milliárd évvel ezelőtt még egyáltalán nem voltak adottak az életfeltételek ezen a bolygón, melyet Földnek nevezünk. Közben jó ••fiéhány filmrészlettel, rövid snittel szemléltették az elmondottakat, kitűnő mikroszkopikus felvételek sorát láthattuk, ki-ki eddigi ismeretei szerinti rácsodálkozással vagy az újra találkozás ismereteket erősítő élményével. A földrajz-sorozat első része a „Föld és a világegyetem” volt. Műsorvezetője. Sugár András inkább rutinjára és a szöveget tartalmazó papírlapokra támaszkodott, ezért nehezebben is teremtette meg a nézőkkel a megfelelő, közvetlen kap. csolatot. Kár, mert a földrajzi első rész talán még a biológiánál is jobban sikerült, nem egy hatásos szemléltető filmmel rendelkeztek, hogy csak az űrutazások, a Holdra szállások filmjeit, rögzített televíziós közf vetítéseit említsük. Mielőtt azonban eljutottunk volna az ember űrrepüléséig, világos és azonnal érthető magyarázatokat kaptunk számos kérdésre. Mibor és hogyan derült ki, hogy a Föld gömb alakú? iVIit tartott a világról, bolygórendszerünkről Kopernikus, Kepler és Galilei? Mi az. hogy időzóna? Miért latjuk mindig a Hold ugyanazon oldalát? Miért nincs abban semmi furcsa, hogy a Szovjetunió keleti partvidékén délelőtt 11 óra van, ugyanakkor a nyugati határréezen éjfél? Félórás áttekintést kaptunk a Földről és a világegyetemről, lényegesen vázlatos, nagyvonalú áttekintést, mégis olyat, melyre nyugodtan tovább lehet építeni a sorozat következő részeit. Hasznos, hogy az adás végén arról is beszélnek, hogy milyen folyóiratokban, könyvekben lehet hozzáolvasni ahhoz, amit eddig láttunk? Most már csak az a feladat, hogy bekapcsolódjanak népművelőink is a „Mindenki iskolájáéba. Az adások propagálásával, a televíziós klubok felélesztésével, és mi több: konzultációs központok, lehetőségek szervezésével. Közügy a „Mindenki iskolája”. Olyan közügy, melyre áldozni pénzt, energiát, lelkesedést — nem felesleges. ' Sass Ervin Szőnyegtisztítás a „Hattyúban" A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezetnek mintegy 200 . helyen van valamilyen szolgáltatórészlege a megyében. Az ezer aktívan dolgozó szakember mellett 150 ipari tanulót és 100 nyugdíjast is foglalkoztatnak. Az a törekvésük, hogy a szolgáltatások körét állandóan bővítsék, A megyeszékhelyen működő Hattyú vegytisztító szalonban évente 60—S0 ezer ember fordul meg, ahol még ebben az esztendőben megkezdik a szőnyegtísztítást. Az épület átalakítására, gépek vásárlására egymillió forintot költ a szövetkezet. Tótkomlssi kezdeményezés Tapasztalatcsere — 'több hízott liba Évek óta szép eredményeket ér el a felvásárlásban a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ. A fejlődésre jellemző, hogy míg 1970- ben 1067 mázsa baromfit vásároltak fel, addig ez a szám tavaly elérte a 2468 mázsát, amely 17 millió forintnak felelt meg. Az elkövetkezendő öt évoen a kormányprogram szellemében még nagyobb segítséget adnak a háztáji gazdaságoknak. Több galamb, házinyúl, méz megvételét tervezik. Különösen a szerződéses máj libahizlalást szeretnék fellendíteni Tótkomlóson és környékén. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a hízott liba nagy részét a szomszédos Csongrád megyéből vásárolták fel. Most az orosházi ÁFÉSZ-szel együttműködve tapasztalatcsere-akció keretében a szövetkezet emberei elsajátítják a gépi töméshez szükséges ismereteket, amelyet aztán továbbadnak a kistermelőknek. Így 1980-ra a felvásárlási ágazat árbevétele eléri a 22 millió forintot. A szocialista gazdasági integráció eredményei © A magyar—csehszlovák meg- j állapodás számos olyan eló- I irányzatot tartalmaz az 1976— J 1980-as évekre, amelyek a két j ország közti gazdasági együttmú- I ködés eddigi eredményeit is tűk. I rözik. Ebben a viszonylatban is nagy részt képvisel a mezőgazdasági gépek kölcsönös szakosításából és kooperációjából eredő export és import'. Hasonlóképpen kiterjedt az autóipari együttműködés, melynek kereté- ] ben a csehszlovák fél tehergépkocsikat, Skoda személyautót, szemétgyűjtő autókat, az ezekhez szükséges pótalkatrészeket, továbbá sebességváltókat és gyújtógyertyát szálút, míg a magyar exportban autóbuszokhoz szüséges mellső és hátsó tengelyek, csuklós autóbuszok és garázsberendezések szerepelnek. Kiterjedt együttműködés: gyártásszakosítás alakult ki a két ország gumi- és műanyagipara között, ennek keretében a kölcsönös szállítások értéke öt év alatt mintegy 66 millió, rubelt ért el. A szocialista országok közti j gazdasági kapcsolatokban nö_ r vekvő jelentőségű a határmenti j árucseré. Magvar—csehszlovák , viszonylatban ennek — éppen a I közös határ hosszúsága miatt — különleges szerepe van. Keretében nemcsak arra nyílik mód, hogy a határmenti területek fogyasztási cikkek cseréje révén javítsák az ellátást, hanem s r kerülhet nagy fuvarigényű építőanyagok szállítására, de bizonyos szolgáltatások (gépkölcsönzés aratási munkákhoz stb) megvalósítására is. A Lengyelországgal megkötött hosszú lejáratú megállapodásban kb. 36 százalékra tehetők az olyan szállítások, amelyeket a megvalósulóban levő integráció eredményeinek lehet tekinteni. A már évek óta fennálló timföld-alumínium egyezmény mellett — melynek keretében hna- gyar timföld szállítása ellenében a lengyel fél kész alumíniumot ad vissza — sor került újabb együttműködési, gyártásmegosztási megállapodások létrehozására is. Így többek között a műanyagok és műszálak termelésében megvalósuló együttműködés öt év alatt több mint 160 millió rubel kölcsönös áruszállítást tartalmaz. Ennek keretében Magyarország PVC-t, poüamid selymet és PAN-szá- lat exportál, és cserébe poliészter szálat és selymet kap. Hasonlóan kiterjedt a gumiipari egvüttműködés is. A gépiparban a mezőgazdasági gepek, a számítástechnika, az erősáramú ipar, a szerelvények és a műszergyártás területén megvalósuló együttműködés mellett kiemelendő a járműipari kooperáció és szakosítás. A meglehetősen széles körben ismert Fiat 126 p kooperáción túl — melynek keretében a magyar részről szállítandó alkatrészek fejében öt év alatt 22 ezer darab kisautót kapunk — az együttműködés, kiterjed autóbuszokhoz és tehergépkocsikhoz szükséges részegységek és alkatrészek kölcsönös szállítására is. A közúti járműipari termékek exportja és importja öt év alatt több mint 300 millió rubelt fog kitenni, ami a teljes magyar—lengyel árucserének mintegy 12 százalékát alkotja. A gazdasági integráció már eddig is számos eredményt hozott. de az integráció természetesen nem állapot, hanem folyamat, amelynek kezdete van ugyan, de befejezettnek sosem tekinthető. A KGST-ors>ágok erőfeszítései arra irányulnak, hogy ez az integrációs folyamat ne álljon meg. ne lassuljon le, sőt, az egyes országok és a közösség gazdasági fejlődése érdekében gyorsuló ütemben halad, jón toúább. Németh Gyula, a Külkereskedelmi Minisztérium osztály vezetője Gaburek Károly kiállítása Békésen Űttörők köszöntik Gaburek Károlyt, mellette dr. Bereczki Lóránt Nem panaszkodhat a képzőművészetet kedvelők népes tábora, hogy az id et őszön a múzeumok és a kiállító termek nem kínálnak elég látnivalót. A Viharsarokban alkotó művészek is sorra bekapcsolódnak a képzőművészeti világhét rendezvényeinek áramkörébe, így vasárnap délelőtt Békésen, a Jan- tyik Mátyás Múzeumban Gaburek Károly festőművész bemutatkozását láthatta a nagyszámú közönség. A kiállítást dr. Be- reczky Lóránt, az MSZMP KB munkatársa nyitotta meg, aki beszédében méltatta Békés pezsgő kulturális életét, amelynek egyik rangos eseménye Gaburek Károly tárlata. Egy önmaga kifejezési eszközeire rátalált művész vásznai láthatók a békési múzeumban. Az alföldi táj hangulata, a Körösök mentén élő emberek mindennapjai rajzolódnak ki Gaburek Károly erőteljes színekkel festett képein. Különösen tetszett a Békési madonna, az Edit, és a Napvirág című olajfestmény. Sokan megcsodálták a bő termékenységet jelképező Kenyérszelő és zártságában kotlám erőket sejtető Pihenő símű képeket is. A kiállítás után a városi tanács vb-termében felavatták Gaburek Károly ajándékát, egy sgraffito-el járással készült hatalmas faliképet. A város nevében Makoviczki János tanácselnök vette át a művész alkotását, köszönő szavaiban arról a kultúrát termékenyítő szeretettől beszélt, amellyel a békési emberek a művészeket elhalmozzák. — Városunk anyagi fellendítését a kiművelt emberfők sokaságával szeretnénk elérni,, ezért nálunk különös tisztelet övezi a kultúra munkásait — mondta a tanácselnök. — Gaburek Károly alkotása azt a termet díszíti, ahol fa békésiek választott vezetői a mindennapok feladatairól hóznak döntéseket, ezért a művészet ezúttal is szorosan összefonódik a várost formáló törekvésekkel. A. T. Makoviczki János tanácselnök átveszi a művész ajándékát (Fotó; Juhos Jáno*) Emlékbizottság alakult Ady Endre születése 100. évfordulójának megünneplésére 1977. november 22-én ünneoel-, jük Ady Endrének, a modern magyar költészet kiemelkedő alakjának, a következetes forradalmár költő születésének századik évfordulóját. A centenárium méltó megünneplésének előkészítésére Ady-emlékbizottság1 alakult. A bizottság elnöke Apró' Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá-' gának tagja, az országgyűlés el-1 nőké, titkára dr. Molnár Tétenc kulturális államtitkár. Az Ady-emlékbizottság hétfőn a Parlament gobelintermében Api'ó Antal elnökletével nóégtar- totta alakuló ülését Az előterjesztéseket követő vita után a bizottság úgy határozott, hogy részletes programot dólgóz ki. A bizottság a centenárium széles körű megünneplésére mozgósító felhívását a közeljövőben közzéteszi.
