Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
I'tol«« simítások egy új alkotáson Látogatóban Pátzay Pálnál Akik kévésbe ismerik, úgy ve- [ lekednek, hogy sokoldalú műveltségével, filozófiai és történelmi tájékozottságával nem lehet megmérkőzni. Holott nem elméleti tudása, tárgyismerete, az idézetek bősége az, mely annyi vitatkozásban győztessé tette: sokkal inkább észjárásának természetessége, gondolalfűzésének célratörő sodrása (mely képes volt akár a saját elméletét is feláldozni, ha az a tapasztalat tényei előtt nem állta meg a helyét). Műveltsége, tájékozottsága szinte csak kulissza, hogy elleplezze valódi lényegét: gondolkodásmódjának meghökkentő, naiv, természetességét, lényegre törő hevületét, mely szárnyakat ad beszédjének. A félelmetes hírű vitatkozó és 1 a művészet „örök” szabályait hirdető szobrász felrajzolásával még nem merítettük ki személyiségét. Mert számos olyan tu! lajdonsága is vart amelyet csak a barát, a meghitt közelségbe került tanítvány láthat meg az emberben — s ezen túl (ami még sokkal nehezebb a számos Pát- zay-közhely miatt) —, a művészben is. önki fej tésének, az érzelmek ellentétéből való szabadulásának a legfontosabb eszköze a művészet. Érti a módját annak, hogy indulatait teremtő indulattá nemesítse. Szobrainak látszólag hideg formarendszere elsősorban nem spekuláció eredménye, ha- •nem az önfegyelmezés, önelemzés szabatos gyümölcse. Pedig ajig van olyan szobor, melynek eszménye ne lenne valamely élményének, élet« fordulatának, fontos eseményének következménye. Hitem szerint minden műben saját magáról i vall. Ha nem tiltaná a meeter szándéka, s nem tekinthetnők alkotásait önmagába zárt, az alkotójától függetlenült kifejezéseknek, csábító feladat volna végigbúvárkodni életének és java alkotásainak összefüggését. De ezen a téren nem mehetünk tovább, mint az alkotó: a művészettörténet-írás is kötelezett a szemérmességre, ha hősének ez egyik jellemző tulajdonsága. Meg kell elégednünk tehát azzal, ihogy müvei egy-egy pillanatnak, hangulatnak, indulatnak alakká sűrűsödött, befejezett é6 szét nem elemezhető kifejezései, így tekinti őket alkotójuk is: személyiségeknek, akik bonyolult úton-módon 1 rokonságban vannak vele. S ezt a körülményt általában nem is titkolja: úgy beszél egy-egy kedves figurájáról, simogatja, vagy vizsgal- gátja, őket a nekik kijáró tisztelet szerint, mint ahogy élő emberekkel, megértést parancsoló egyéniségekkel szokott foglalkozni. Minden rflűvét egy-egy győzelemnek tartja, az értelem, a világosság, a fegyelem és a szépség győzelmének a káosz felett, melyet talán csak azért engedett szabadjára a lelkében, vizsgálgatta végtelen szenvedések árán, hogy megismerje a gyengéit, sajátosságait, okait és törvényszerűségét, s az így szerzett tudás segítségével szellemének szolgálatába állíthassa az ■ alaktalan homályt. A tapasztalás szenvedése — a szépség boldogságába csap át: ez jellemzi egész életművét. Nevét, személyiségét, ▼élemé-1 nyeit ismerik azok is, akik so- j hasem látták, sohasem találkoz- j tak vele; számon tartják írók,! zenészek és a szellemi élet más ! szereplői. Ha róla beszélnek, I nemcsak szobrait emlegetik; nemegyszer véleményeit, megnyilatkozásait fontosabbnak tartják, ínint művészi alkotásait. Vitatkozóképeesége — s az a tulajdonsága, hogy nézeteit logikusan egymásba ölti, és sehol sem kínál rést az ellenfélnek — félelmetes és lehengerlő hírt szerzett neki. Emberismereté, pszichológiai tájékozottsága, észjárásának könyörtelen józansága arra képesítette, hogy átlássa a vele szemben álló embert, biztosan rátapintson sebezhető pontjaira, s felfedezze annak elgondolásaiban azt a kis hézagot, amelyen keresztül kíméletet nem ismerve behatolhat ellenfelének hadállásaiba, és lerombolhassa azokat. í#. A. í g»..V V A I mm Merre van a Csele-patak? Nem volt országos jelentőségű előléptetésre előjegyzett, szá- montartott kádertarlulék, de a maga területén, vagyis a GÉGI ■ nél (Geodéziai Értékeket Gépe. sítő Intézetnél) ö volt a vezérszellem, a nagy főnök. Zsuzsi, a legfiatalabb gépíró- nő szerelmes volt belé; ezt nem is titkolta munkatársnői előtt. „Gyerekek — mondta nekik —, ahogy ez megáll az ajtóban! Túl van a negyvenöt éven, de az ajtótok szinte fölemelkedik, ahogy ott megáll! Ha valami nem tetszik neki, csak a fél szájával biggyeszt... Csele Lajos, a kissé piros-búbos arcú, galucsnis kalkulátor, aki éppen a leíróban'járt, není mondott semmit Zsuzsinak, inkább kisietet.t a szobából leiraton aktáival. Neki is borostyánkő mandzsettagombjai voltak, meg osztrák, aranykorona jelzésű gyürhetetlen ingei, mint a főnöknek, csak éppen gyengébb minőségűek, kisebbek, szolidabbák, amilyenekre neki tellett. Igen, szolidabbak. de hát muszáj haladni, amerre kell. Dán dogja nem volt, mint a főnöknek, papagájt viszont már kettőt is vett. Főképpen azóta igyekezett, hogy lépést tartson a haladással, amióta a nagyfönök azt mondta neki: „Ide figyeljen Csele! Maga kalkulál, kalkulál, de az elejei mindig olyan fontoskodva, körülményesen kezdi. Ide figyeljen Csele! Tudja maga, hol van a Csele-patak? Amit Lajos király nem tudott a lovával átugratni? Ha így kalkulál, akkor maga is a saját Csele patakjába fullad.” Pedig Csele szorgalmas, pontos ember volt. Egyik reggel a felesége erősen csepülte Csele Lajost. Miért vagy te ilyen pipogya ember? Mondják, hogy fél áráig lengeted a begörbített mutató ujjadat a főnök ajtaja előtt, mire kopogtatni mersz vele. Már hét esztendeje nem voltunk rendes nyári időben szabadságon. Csak mindig a szezon éltjén vagy a szezon végén. Hát nem lenne nekünk is jó egyszer az augusztusi szabadság? Amikor a legjobban lehet napozni, fürödni? „Nem érted te azt, Matild! Figyelj ide, veled őszintén beszélek. Az a jó. a tiszta munka, amikor az ember nem akkor megy szabadságra, amikor a főnöke.” Matild megcsóválta fejét és kerek bájait: igenis akkor kell menni, amikor a főnök megy. Ö bizonyosan a legjobb időt választja! Csele Iái jós homlokon csókolta a feleségét, aztán mindkét papagáját, miután az ujjaira ültette őket és nekik magyarázta, de úgy. hogy Matild is hallja: „Igen, a főnök rendszerint a fö- idényben megy szabadságra. Node, édeseim: én meg csak őutána! De ez így nekem dupla szabadság! Amíg ö nincs itt, az három hét. amíg én nem vagyok itt, az újabb három hét, ez így összesen hat hét! És mindaddig nem hallom tőle, hogy Csele, Csele, vigyázzon, mert a saját Csele patakját maga sem ugorhatja át a vállalatnál! Nekem, kedveseim a Csele pataktól már víziszonyom van!” És akkor becsengetett hozzájuk a vállalati kézbesítő. Egy díszes levelet nyújtott át Csele Lajosnak: azt mondta a nagyfönök. hogy sürgős. Gondoltam, beadom a lakásukra, úgy is errefelé megyek haza. És mondta is a főnök, hogy Csele Lajos nagyon megérdemli ezt a jutalmat! Igen, valami jutalom ez, Csele szaktárs. Akármi jó, igazán gratulálok hozzá! Tiszta szívemből. Csele Lajos keze reszketett, apró szeme fürgén röpködni kezdett az elöcibált levélen: Tisztelt Csele Lajos szaktárs! Átvizsgáltam az elmúlt ötévi, intézeti szabadságolásokat s megállapítottam, hogy ön ezen idő alatt a nyári föidényben egyszer sem vette igénybe évi rendes szabadságát. Az idei szabadságolási tervek szerint most sem kívánja, hogy a főidényben mehessen szabadságra. Ennek nyilvánvalóan az ön szorgalma, öntudata, becsületessége, az intézet iránti hűsége a magyarázata. Az, hogy rendszeresen másiknak engedi át a legjobb üdülési, pihenési időszakot. Amíg mások a főidényben önfeledten pihentek, szórakoztak, ön nagyszerűen helyettük is dolgozott. Éppen ezért, az intézeti szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben úgy döntöttem, hogy az ön idei évi rendes szabadságát a föidényben cdom ki. Egyben vállalati üdülőnkbe ingyenes, kétszemélyes beutalót utaltam ki önnek. Azzal, hogy az enyémmel szomszédos, reprezentatív szobában kapnak elhelyezést. És aláírás. Csele szemei furcsán szétfutottak a medrükben. Egy ideig csak állt, nem szólt, mukkanni sem tudott. Matild hidegvizes :ruhát .hozott, fejére tette, s gyengéden leültette öt az egyik rekaméra. ‘ —pozsgai— WWWWWWWMWWWWWWtWWWWWmWWWVM A tudatlanság vására Egy francia újságíró évek óta gyűjti a tanulók dolgozataiban található aranyköpéseket, s nem_ régiben ..A tudatlanság vására” címmel kötetbe is foglalta őket. Ebből közlünk néhány részletet. Matematika — Határozott számnak azt a számot nevezzük, amelyét szabad szemmel is láthatunk. * * * — A kör sarkok nélküli zárt görbe vonal, azért zárt, hogy ne | tudjuk, hol kezdődik. * * * — A négyzet olyan mértani kép, amelynek minden végében egy egyenes sarok van. * # * — A nyolcszög olyan négyszög, amelynek nyolc oldala van. * * * — A paralelepipedon olyan állat, amelynek lábai párhuza- | mosak. ♦ * * Ürtudomány — A Holdnak vannak lakói, ezt bizonyítja az, hogy ejjel ki j van világítva. — Az Északi-csillag a Nagy Medve farkán van. * * * — A déli féltekén a hajóvok a Vöröskereszt csillagkép szerint tájékozódnak. « * * Különböző fogalmak — Az egyiptológus az. az ember, aki átkormá nyúzza a hajókat a Szuezi-csatornán. * * * — Sivatagnak azt a síkságot nevezzük, ahol petróleum terem. * * * — Az örökléstan tudománya magyarázza meg, hogy ha nagy. apánknak és apánknak nem születtek volna gyerekei, mi utódok nélkül maradnánk. * * * ^Fizika — Arkhimédész törvénye: Első változat: Minden vízbe mártott tárgyat elveszettnek te. kinlhetünk, ha félórán belül nem bukkan fel. Második változat: Minden folyadékba mártott test nedves lesz. Munkácsy es a Mester 1376. SZEPTEMBER 19. L. Zs.
