Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
/ ŐSZI NVITÁNV Bevezetés előtt a munkaerő-közvetítés tt van hát az ősz, amitől annyira féltünk. Az elmúlt hetekben néhány kérdőjel már megoldódott, de most újabbak tornyosulnak előttünk. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező két—két és fél hónapban senkinek nem lesz módja „lazítani”, kényelmesked- ni a mezőgazdaságban. Mert minden húr feszül, legfeljebb különböző mértékben. Az aszály idején elhangzott jó tanácsok — néha vészkiáltások — halló fülekre találtak. Talán soha nem volt még oly szervezett aratásunk, mint éza mostani. Az előzetes „házi számvetések” szerint minden megye* ben jobb volt az átlagtermés búzából, mint tavaly. Nem volt pusztába kiáltó szó az sem, amely a nyáron a szalma megmentését és a másodvetéseket sürgette. A gondos munka eredményeként jelentős készletünk van a szükségtakarmányként is számba vehető szalmákból, a másodvetések területe pedig többszöröse az előző évek átlagának. Különösen értékes második termés várható azokon a helyeken, ahol mertek aszályban vetni. Jó lenne ezt az értékmentő, kockázatvállaló szokást a következő évekre is megtartanunk, mert soha nem tudhatjuk, hogy mit hoz a holnap. A megmentett, illetve a földből kicsikart többlettakarmány és zöldség pedig most aranyat ér. Mert zöldség- és gyümölcs- kultúránk egéről sajnos nem sikerült elűzni a mostoha időjárás felhőit, takarmányhelyzetünk pedig a legenyhébb kifejezéssel élve is szoros. Legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica, becslések- szerint közepes termést ad majd. Ám aszerint, hogy hová, mikor érkezett és honnan, mikor távozott az aszály, rendkívül nagy a szóródás. Egyes helyeken nem volt, aminek használjon az eső, mert a szárazságban nem kötött szemet a kukorica. Be kellett silózni. Másutt viszont az utolsó órákban érkezett csapadék segítségével még a közepesnek is fölébe emelkedtek a várható hozamok. Szeme6takarmány-gondjaink tehát előreláthatóan megoldhatók lesznek — puha búza, árpa, kukorica — korántsem mondható azonban el ez a tömegtakarmányokról. Ősszel még a nyárinál is fontosabb lenne, hogy megmentsük a takarmányozha- to melléktermékeket. Ennek azonban megnehezíti útját — bármily furcsa — technikai fejlettségünk. A kukoricát és a cukorrépát ugyanis túlnyomó- részt gépekkel takarítjuk be és ezek a masinák a kukoricaszá- i'at és a leveles répafejet általában elpocsékolják. Szabadjon itt emlékeztetnünk arra, hogy volt nekünk egy őszünk, amikor ugyancsak gondban voltunk a technikával. A két év előttire gondolunk, amikor a gépek belefulladtak a sárba. Akkor a szükség tucatnyi kitűnő megoldást szült, a gazdaságok kínjukban kidolgozták, hogyan lehet feneketlen sárban is betakarítani. Nos, most azt kellene kitalálni-kidolgozni, hogyan lehet magas technikai szint mellett is megmenteni a melléktermékeket. Hallottunk már olyat, hogy a kukoricaadapteres szovjet kombájnokra felszerelik azért a szalmagyűjtőt is, mert így a kukoricaszárnak legalább egy részét össze lehet gyűjteni. Azután hallottunk olyat, hogy a cukorrépakombájnok előtt különgépekkel begyűjtik a levelet, esetleg más gépekkel a répafejet is. így életrevalónak tűnik az a gondolat, hogy akinek a háztáji gazdaságában kukoricaszárra, vagy répafejre van szüksége, annak lehetővé teszik, hogy a közös táblákból egy részt kézzel letörjön vagy felásson, mert így a melléktennék teljes egészében hasznosítható. Nagyon fontos, hogy amikor a tömeges betakarítás sorra kerül, sok helyen alkalmazzák ezeket a módszereket és még újabbakat is dolgozzanak ki. A tömeges betakarítás ideje pedig nincsen messze. Helyenként napokon, másutt heteken belül elérkezik a nyárit messze felülmúló munkacsúcs zaklatott időszaka. Távol álljon tőlünk, hogy agrotechnikai tanácsokat akarjunk adni, de annyit mégis el kell mondani, hogy a legfontosabb értékmérő a gépek minél magasabb teljesítménye, a naponta betakarított termény minél magasabb tonnaszáma legyen. Bűn lenne például egy műszakban üzemeltetni a gépeket csupán azért, mert a traktoros „neheztel”, ha éjszaka más Ül a gépére. Sok traktorunk van, de még több a munka, hiszen itt kopogtat már a vető- szántások, majd a jövő évre szóló talajmunkák időszaka is. A jövő. Két dolgot kell ebből a gondolatkörből kiemelni, ami végeredményben egy célt szolgál. Egyik a szerves trágya ügye. Helyenként már hegyekben tornyosul ez az értékes anyag, noha az idén is megmutatkozott, hogy a szerves trágyával is megdolgozott földek még jobb termést adnak és jobban bírják a szárazságot. Persze kevés a trágyaszóró gépünk, de megjelent egy új módszer: a robbantásos trágyaterítés. Igazán kívánatos lenne, hogy ez a módszer — bocsánat a szójátékért — robbanásszerűen elterjedjen. Lassanként már senki nem vitatja, hogy a magas műtrágya- adagok szükségesek. Nemigen akad már gazdaság, amely zsugoriságból vagy rosszul értelmezett önköltségbűvöletből mondaná vissza műtrágyarendelését. Sajnos azonban a mezőgazdaság — elsősorban a tsz-ek — ilyen hónapok után,nem bővelkedik anyagi eszközökben. Hitelt persze lehet kérni, de a bank a szokásos módon vizsgálja a hitelképességet, ami — ismételjük — sokfelé nem kielégítő. Ha viszont egy gazdaság bejelenti, hogy nem hitelképes, akkor a nyakába veszi a szanálást megelőző gyanakvások és megszigorítások egész kellemetlen és megalázó procedúráját. A főkönyvelő tehát inkább titkolózik, az elnök inkább kijelenti, hogy minek az a sok műtrágya. Az értékmentés — például a kéfmenetes cukorrépa-betakarítás vagy a kézi kukoricaszedés — úgyis többletkiadást okoz, ami ug3ran később megtérül, de előbb le kell nyelni. incsen költekező helyzetben a népgazdaság sem. Azért talán mégsem ar-. tana gondolkodni egv olyan megoldás lehetőségén, amelynek szó, lid keretei között hitelhez juthatnának a legfontosabb és a jövőt alapozó célokra azok a gazdaságok is, amelyeknek a hitelképessége pillanatnyilag nem egészen kifogástalan ... (Földeáki Béla) Megyénk egyik vállalatának nyolc hónap leforgása alatt több százan mondtak búcsút és ezzel alaposan megnehezítették a vállalat vezetőinek, dolgozóinak munkáját. Feltételezhető; egyeseknek még úgy is megérte, hogy munkakönyvükbe a „kilépett” bejegyzés került. Csak egy alapos vizsgálat deríthetné fel, történt-e munkaerő-csábítás más gazdasági egységek részéről vagy sem. Az áprilisban kiadott miniszteri rendelet ugyanis nemcsak a nagyobb bér megadását, hanem annak kilátásba helyezését is munkaerő-csábításnak minősíti. A békéscsabai Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályának illetékesei elmondják, hogy munkaközvetítés ügyben tavaly 800, az idén eddig 650 munka- vállaló fordult meg náluk. — Hogyan történik jelenleg a kiközvetítés? — kérdezem. — A megyei tanács — válaszolja Ilyés Lászlóné előadó — 21 vállalatot jelölt ki, ahová munkaközvetítés útján mehetnek a dolgozók. Miután a munkavállaló az adott helyen megbeszélte a felvétel körülményeit, felkeres bennünket és mi a vállalati kikérő alapján kiközvetítjük. — Kik azok, akik csak közvetítéssel vállalhatnak munkát? — Kiközvetítés útján állhatnak munkába a vállalatuktól önkényesen kilépők és azok, akik egy évben háromszor változtattak munkahelyet — mondja az előadó. — Az emberek nagy része — folytatja Arató György csoport- vezető — nincs tisztában azzal, miiyen hátránnyal jár. ha kilép a vállalatától. Akadnak olyanok is, akik egyetlen munka- i helyen sem taláüják föl magukat. A kilépők nagy része fiatal. Sokan talán még azt sem tudják, hogy a vállalatok kol- | lektív szerződései szabják meg, milyen korlátozások vonatkoznak rájuk. Még az iskolában kellene ismertetni velük a kilépés hátrányait és figyelmeztetni a munkaviszony megszüntetésének körülményeire. Szóba kerül a munkaerő-közvetítés új rendszere is, amely a közeljövőben lép hatalyba. Erről dr. Molnár Margittal, a megyei tanács munkaügyi osz„A kelták művészete”; „Jó reggelt Nigéria!”; „Súrlódás”'; „Égi máglya’; „Az élet bölcsője”; „Munkásábrázolás”; ^Főnix”; „Fabarkácsolás”; „Jatsz- szunk istent”. Íme csupán néhány kisfilmcím a legutóbbi három év terméséből. Mihelyt bárkinek végigfut rajta a pillantása, bizonyára fölösleges bizonygatni néki: a kisfilmek készítőinek érdeklődési köre rendkívül szerteágazó. Történelmi, művészeti és tudományos kérdésekre éppúgy kiterjed, mint a hétköznapok gyakorlati tudnivalóira. A kisfilm témavilágában jól megfér egymással az ezermesterség az atomfizikával, a barkácsolás az élet eredetéről vallott tudományos elméletekkel. Húszhuszonöt percnyi kisfilm erejéig bármelyik képes lekötni a mégoly kevéssé érdeklődő mozilátogató figyelmét. Egy-egy kisfilmes alkotás iránt persze nemigen szokás élévé érdeklődni. Amit a mozikban a főműsor előtt, vetítenék, az afféle ráadásnak, vagyis inkább előlegnek tálvának vezetőjével beszélgetünk. — Hogyan kezdődött a tervezet előkészítése? — Természetesen figyelembe vettük a munkaerő-gazdálkodás, ra vonatkozó párt. és kormány- határozatokat — mondja. — Először is kikértük a városi és járási tanácsok elnökeinek javaslatait a készülő tervezettel kapcsolatban. A helyi pártalap- szervezetekkel egyeztetve megjelölték azokat a vállalatokat és | intézményeket, amelyek növel- j ni, megtartani vagy csökkenteni kívánják a dolgozói létszá- ! mot. — Milyen intézmények segítették a munkát? — Megyénk munkaerő-gazdálkodósával kapcsolatos elképzeléseinket ismertettük a megyei tanács valamennyi osztályával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályával és a Pályaválasztási Intézettel. A Munkaügyi Minisztérium az általunk készített tervezetet elfogadta és véleményezve már visszaküldte. — Milyen újat tartalmaz a munkaerő-közvetítési rendszer? — Az előreláthatóan októbertől hatályba lépő intézkedéseinkkel elsősorban azokon a vállalatokon kívánunk segíteni, amelyek eddig csak bizonyos megkötöttséggel vehettek' fel dolgozókat. Munkaközvetítés útján kívánjuk álláshoz juttatni azokat a Közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat is, akik nem az ösztöndíjat adó vállalatnál kívánnak munkába lépni. At. osztályvezető beszélt arról is, hogy akadnak olyan szövetkezetek a megyében, amelyek húzódoznak az ipari tanulók képzésétől. Nem kis összegbe kerül a tanműhelyek felállítása, az oktatók foglalkoztatása és nem vállalják szívesen a tanuA Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet — a Népművészeti és Háziipari j Vállalat rendezésében — szép- j fernher 17—25-jg vásárral egy- , bekötött kiállítást rendez a fő- [ városban. A gyűjteményes sző- i számit; vagy sikerül fölébresztenie témája iránt a néző kíváncsiságát, vagy nem. Ha igen, akkor megtette a magáét. A kíváncsiság további kielégítése máj- nem az ő dolga, hanem a közművelődésé. S nincs mit szépíteni rajta: a közművelődés egyelőre nemigen használja ki a kisfilmek érdeklődéskeltő hatását. Mind ez több dolog miatt elgondolkoztató. A magyar kisfilm tudniillik világszerte elismerést vívott ki magának. Igaz, itthon erről kevesen tudnak; a többi közejtt Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban annál inkább. Az ottani filmorgalmazó vállalatok rendszeresen vásárolják a magyar kisfilmeket, s nem egyet közülük egyetemeken, főiskolákon is vetítenek, nemcsak mozikban. Tehát megpróbálják hasznosítani a bennük fölhalmozott ismeretanyagot. Csöppet sem eredménytelenül. Erre vallanak azok a levelek, amelyek külföldről — gyakran messzi kontinensekről — érkeznek, s új rendje lókkal való törődést, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: igazságos-e, hogy éppen azok a vállalatok maradnak utánpótlás nélkül, amelyek mindent megtesznek az ipari tanulók képzé. se, szociális ellátása érdekében? Az új rendszerű munkaerő-közvetítés várhatóan itt is fogja éreztetni hatását. Elősegíti majd, hogy a szakképzettséggel rendelkező fiatalok főleg azokra a területekre menjenek, amelyeken a népgazdaság, de az egész ország érdeke megkívánja. Olyan új irányítási rendszer bevezetéséről van szó, amely a törvényesség betartásán túl az emberséget, a munkavállalók egyéni érdekeit is messzemenően figyelembe veszi. Bukovinszky István Szeghalmi Sárréti Tsz: Terv a tejtermelés növelésére A szeghalmi Sárréti Tsz-ben a szarvasmarhatartás 1980-ig szóló középtávú fejlesztési terve jelentős előrelépést irányoz elő a tejtermelésben. A szövetkezet a kiterjedt ősgyepeinek felújítására és öntözött gyepek telepítésére alapozva öt év alatt kétszeresére szeretné növelni a tejelő állományt. Minőségi takarmányozással egybekötött legeltetéssel az állattenyésztők máris szép eredményeket értek el a tejtermelésben, hiszen a jelenlegi 200 tehén az 1976-ra tervezett négyezer-kétszáz hektoliter tejből eddig már több mint 3300 hektolitert adott. Várható, hogy az i állomány az eredeti tervet | mintegy 300 hektoliterrel telje- I siti túl az év végéig. nyegbemutató színhelye a nép- művészeti vállalat Váci utca 14. szám alatti reprezentatív boltja. A megnyitó pénteken délelőtt 11 órakor lesz, a többi napokon a kiállítás délelőtt tíztől este hatig tekinthető meg. az udvarias köszőneíen kívül többnyire azt kérdik: miről szólnak a készülő kisfilmek. A hasonló jellegű hazai érdeklődés szinte teljesen hiányzik. Azt aligha kell bizonygatni, hogy ennek a közművelődés lájta kárát. A kisfilmek hasznosítása fölöttébb ötletszerű. Javarészt csak annyiból áll, hogy egyes ismeretterjesztő előadásokat illusztrálnak velük. Arra példa se igen akad, hogy önálló alkotásoknak tekintve őket, a filmművészet sajátos ágaként ismertessék meg velük a közönséget. Pedig milyen nagyszerű esték kerekednének ki ötletesen összeválogatott kisfilmbemuta- tókból, akár egy-egy téma köré csoportosítanák őket, akár pedig sokféleségük vonzerejét használnák ki. Micsoda remek vitákra teremthetne alkalmat vetítésük, ha utána nem sajnálnák az időt a különböző vélemények felszínre segítésére. S az sem volna baj, ha ezek a viták továbbgyűrűznének, s kiki könyvek, folyóiratok között tallózva, rádió- és tévéműsorokban elhangzottakra figyelve, vagy újabb kisfilmek után kutatva igyekezne a maga igazát frissebb érvekkel megtámasztani. (Közbevetőleg: a közművelődés munkásainak többnyire fogalmuk sincs róla. miként laI. kategóriába tartozó textilruházati szövetkezet pályázatot hirdet műszaki vezetői állás betöltésére Pályázhatnak textilmérnökök vagy textilszakos üzemmérnöki képesítéssel és 5 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkezők. A pályázók részletes önéletrajzot (munkahelyek, beosztások feltüntetésével), valamint fizetési igényüket közöljék. Pályázat benyújtható „Békés megye” jeligére 1976. október 35-ig a Békés megyei Lapkiadó Vállalathoz. Kisfilm r I ■■ rr I rr | r es kozmuvelodes Békésszentandrás szőnyegei a fővárosban
