Békés Megyei Népújság, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

/ ŐSZI NVITÁNV Bevezetés előtt a munkaerő-közvetítés tt van hát az ősz, amitől annyira féltünk. Az el­múlt hetekben néhány kérdőjel már megoldódott, de most újabbak tornyosulnak előttünk. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező két—két és fél hónapban senkinek nem lesz módja „lazítani”, kényelmesked- ni a mezőgazdaságban. Mert minden húr feszül, legfeljebb különböző mértékben. Az aszály idején elhangzott jó tanácsok — néha vészkiáltá­sok — halló fülekre találtak. Talán soha nem volt még oly szervezett aratásunk, mint éza mostani. Az előzetes „házi szám­vetések” szerint minden megye* ben jobb volt az átlagtermés búzából, mint tavaly. Nem volt pusztába kiáltó szó az sem, amely a nyáron a szal­ma megmentését és a másod­vetéseket sürgette. A gondos munka eredményeként jelentős készletünk van a szükségtakar­mányként is számba vehető szal­mákból, a másodvetések terüle­te pedig többszöröse az előző évek átlagának. Különösen ér­tékes második termés várható azokon a helyeken, ahol mertek aszályban vetni. Jó lenne ezt az értékmentő, kockázatvállaló szo­kást a következő évekre is meg­tartanunk, mert soha nem tud­hatjuk, hogy mit hoz a holnap. A megmentett, illetve a föld­ből kicsikart többlettakarmány és zöldség pedig most aranyat ér. Mert zöldség- és gyümölcs- kultúránk egéről sajnos nem si­került elűzni a mostoha időjá­rás felhőit, takarmányhelyze­tünk pedig a legenyhébb kife­jezéssel élve is szoros. Legfontosabb takarmánynövé­nyünk, a kukorica, becslések- szerint közepes termést ad majd. Ám aszerint, hogy hová, mikor érkezett és honnan, mikor távozott az aszály, rendkívül nagy a szóródás. Egyes helye­ken nem volt, aminek használ­jon az eső, mert a szárazságban nem kötött szemet a kukorica. Be kellett silózni. Másutt vi­szont az utolsó órákban érke­zett csapadék segítségével még a közepesnek is fölébe emelked­tek a várható hozamok. Szeme6takarmány-gondjaink tehát előreláthatóan megoldha­tók lesznek — puha búza, árpa, kukorica — korántsem mondha­tó azonban el ez a tömegtakar­mányokról. Ősszel még a nyári­nál is fontosabb lenne, hogy megmentsük a takarmányozha- to melléktermékeket. Ennek azonban megnehezíti útját — bármily furcsa — technikai fej­lettségünk. A kukoricát és a cukorrépát ugyanis túlnyomó- részt gépekkel takarítjuk be és ezek a masinák a kukoricaszá- i'at és a leveles répafejet általá­ban elpocsékolják. Szabadjon itt emlékeztetnünk arra, hogy volt nekünk egy őszünk, amikor ugyancsak gond­ban voltunk a technikával. A két év előttire gondolunk, ami­kor a gépek belefulladtak a sár­ba. Akkor a szükség tucatnyi kitűnő megoldást szült, a gaz­daságok kínjukban kidolgozták, hogyan lehet feneketlen sárban is betakarítani. Nos, most azt kellene kitalálni-kidolgozni, ho­gyan lehet magas technikai szint mellett is megmenteni a mel­léktermékeket. Hallottunk már olyat, hogy a kukoricaadapteres szovjet kombájnokra felszerelik azért a szalmagyűjtőt is, mert így a kukoricaszárnak legalább egy részét össze lehet gyűjteni. Azután hallottunk olyat, hogy a cukorrépakombájnok előtt kü­löngépekkel begyűjtik a levelet, esetleg más gépekkel a répafe­jet is. így életrevalónak tűnik az a gondolat, hogy akinek a háztáji gazdaságában kukorica­szárra, vagy répafejre van szük­sége, annak lehetővé teszik, hogy a közös táblákból egy részt kézzel letörjön vagy felásson, mert így a melléktennék teljes egészében hasznosítható. Na­gyon fontos, hogy amikor a tö­meges betakarítás sorra kerül, sok helyen alkalmazzák ezeket a módszereket és még újabbakat is dolgozzanak ki. A tömeges betakarítás ideje pedig nincsen messze. Helyen­ként napokon, másutt heteken belül elérkezik a nyárit messze felülmúló munkacsúcs zaklatott időszaka. Távol álljon tőlünk, hogy agrotechnikai tanácsokat akarjunk adni, de annyit mégis el kell mondani, hogy a leg­fontosabb értékmérő a gépek mi­nél magasabb teljesítménye, a naponta betakarított termény minél magasabb tonnaszáma le­gyen. Bűn lenne például egy műszakban üzemeltetni a gépe­ket csupán azért, mert a trak­toros „neheztel”, ha éjszaka más Ül a gépére. Sok traktorunk van, de még több a munka, hi­szen itt kopogtat már a vető- szántások, majd a jövő évre szóló talajmunkák időszaka is. A jövő. Két dolgot kell ebből a gondolatkörből kiemelni, ami végeredményben egy célt szol­gál. Egyik a szerves trágya ügye. Helyenként már hegyekben tor­nyosul ez az értékes anyag, no­ha az idén is megmutatkozott, hogy a szerves trágyával is meg­dolgozott földek még jobb ter­mést adnak és jobban bírják a szárazságot. Persze kevés a trá­gyaszóró gépünk, de megjelent egy új módszer: a robbantásos trágyaterítés. Igazán kívánatos lenne, hogy ez a módszer — bocsánat a szójátékért — rob­banásszerűen elterjedjen. Lassanként már senki nem vi­tatja, hogy a magas műtrágya- adagok szükségesek. Nemigen akad már gazdaság, amely zsu­goriságból vagy rosszul értelme­zett önköltségbűvöletből monda­ná vissza műtrágyarendelését. Sajnos azonban a mezőgazdaság — elsősorban a tsz-ek — ilyen hónapok után,nem bővelkedik anyagi eszközökben. Hitelt persze lehet kérni, de a bank a szokásos módon vizs­gálja a hitelképességet, ami — ismételjük — sokfelé nem ki­elégítő. Ha viszont egy gazdaság bejelenti, hogy nem hitelképes, akkor a nyakába veszi a sza­nálást megelőző gyanakvások és megszigorítások egész kellemet­len és megalázó procedúráját. A főkönyvelő tehát inkább titko­lózik, az elnök inkább kijelenti, hogy minek az a sok műtrágya. Az értékmentés — például a kéfmenetes cukorrépa-betaka­rítás vagy a kézi kukoricasze­dés — úgyis többletkiadást okoz, ami ug3ran később megtérül, de előbb le kell nyelni. incsen költekező helyzet­ben a népgazdaság sem. Azért talán mégsem ar-. tana gondolkodni egv olyan meg­oldás lehetőségén, amelynek szó, lid keretei között hitelhez jut­hatnának a legfontosabb és a jövőt alapozó célokra azok a gazdaságok is, amelyeknek a hitelképessége pillanatnyilag nem egészen kifogástalan ... (Földeáki Béla) Megyénk egyik vállalatának nyolc hónap leforgása alatt több százan mondtak búcsút és ezzel alaposan megnehezítették a vállalat vezetőinek, dolgozói­nak munkáját. Feltételezhető; egyeseknek még úgy is megérte, hogy munkakönyvükbe a „ki­lépett” bejegyzés került. Csak egy alapos vizsgálat deríthetné fel, történt-e munkaerő-csábítás más gazdasági egységek részéről vagy sem. Az áprilisban kiadott miniszteri rendelet ugyanis nemcsak a nagyobb bér meg­adását, hanem annak kilátásba helyezését is munkaerő-csábí­tásnak minősíti. A békéscsabai Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályának illetékesei elmondják, hogy munkaközvetítés ügyben tavaly 800, az idén eddig 650 munka- vállaló fordult meg náluk. — Hogyan történik jelenleg a kiközvetítés? — kérdezem. — A megyei tanács — vála­szolja Ilyés Lászlóné előadó — 21 vállalatot jelölt ki, ahová munkaközvetítés útján mehet­nek a dolgozók. Miután a mun­kavállaló az adott helyen meg­beszélte a felvétel körülmé­nyeit, felkeres bennünket és mi a vállalati kikérő alapján kiköz­vetítjük. — Kik azok, akik csak köz­vetítéssel vállalhatnak munkát? — Kiközvetítés útján állhat­nak munkába a vállalatuktól önkényesen kilépők és azok, akik egy évben háromszor vál­toztattak munkahelyet — mond­ja az előadó. — Az emberek nagy része — folytatja Arató György csoport- vezető — nincs tisztában azzal, miiyen hátránnyal jár. ha ki­lép a vállalatától. Akadnak olya­nok is, akik egyetlen munka- i helyen sem taláüják föl magu­kat. A kilépők nagy része fia­tal. Sokan talán még azt sem tudják, hogy a vállalatok kol- | lektív szerződései szabják meg, milyen korlátozások vonatkoz­nak rájuk. Még az iskolában kellene ismertetni velük a kilé­pés hátrányait és figyelmeztet­ni a munkaviszony megszünte­tésének körülményeire. Szóba kerül a munkaerő-köz­vetítés új rendszere is, amely a közeljövőben lép hatalyba. Erről dr. Molnár Margittal, a megyei tanács munkaügyi osz­„A kelták művészete”; „Jó reggelt Nigéria!”; „Súrlódás”'; „Égi máglya’; „Az élet bölcső­je”; „Munkásábrázolás”; ^Fő­nix”; „Fabarkácsolás”; „Jatsz- szunk istent”. Íme csupán né­hány kisfilmcím a legutóbbi há­rom év terméséből. Mihelyt bár­kinek végigfut rajta a pillantá­sa, bizonyára fölösleges bizony­gatni néki: a kisfilmek készítői­nek érdeklődési köre rendkívül szerteágazó. Történelmi, művé­szeti és tudományos kérdésekre éppúgy kiterjed, mint a hétköz­napok gyakorlati tudnivalóira. A kisfilm témavilágában jól megfér egymással az ezermester­ség az atomfizikával, a barká­csolás az élet eredetéről vallott tudományos elméletekkel. Húsz­huszonöt percnyi kisfilm erejéig bármelyik képes lekötni a még­oly kevéssé érdeklődő mozilá­togató figyelmét. Egy-egy kis­filmes alkotás iránt persze nem­igen szokás élévé érdeklődni. Amit a mozikban a főműsor előtt, vetítenék, az afféle ráadás­nak, vagyis inkább előlegnek tálvának vezetőjével beszélge­tünk. — Hogyan kezdődött a terve­zet előkészítése? — Természetesen figyelembe vettük a munkaerő-gazdálkodás, ra vonatkozó párt. és kormány- határozatokat — mondja. — Először is kikértük a városi és járási tanácsok elnökeinek ja­vaslatait a készülő tervezettel kapcsolatban. A helyi pártalap- szervezetekkel egyeztetve meg­jelölték azokat a vállalatokat és | intézményeket, amelyek növel- j ni, megtartani vagy csökken­teni kívánják a dolgozói létszá- ! mot. — Milyen intézmények segí­tették a munkát? — Megyénk munkaerő-gazdál­kodósával kapcsolatos elképze­léseinket ismertettük a megyei tanács valamennyi osztályával, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­val és a Pályaválasztási Inté­zettel. A Munkaügyi Miniszté­rium az általunk készített ter­vezetet elfogadta és vélemé­nyezve már visszaküldte. — Milyen újat tartalmaz a munkaerő-közvetítési rendszer? — Az előreláthatóan október­től hatályba lépő intézkedése­inkkel elsősorban azokon a vál­lalatokon kívánunk segíteni, amelyek eddig csak bizonyos megkötöttséggel vehettek' fel dolgozókat. Munkaközvetítés út­ján kívánjuk álláshoz juttatni azokat a Közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiata­lokat is, akik nem az ösztöndí­jat adó vállalatnál kívánnak munkába lépni. At. osztályvezető beszélt arról is, hogy akadnak olyan szövet­kezetek a megyében, amelyek húzódoznak az ipari tanulók képzésétől. Nem kis összegbe kerül a tanműhelyek felállítása, az oktatók foglalkoztatása és nem vállalják szívesen a tanu­A Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet — a Népművészeti és Háziipari j Vállalat rendezésében — szép- j fernher 17—25-jg vásárral egy- , bekötött kiállítást rendez a fő- [ városban. A gyűjteményes sző- i számit; vagy sikerül fölébresz­tenie témája iránt a néző kí­váncsiságát, vagy nem. Ha igen, akkor megtette a magáét. A kí­váncsiság további kielégítése máj- nem az ő dolga, hanem a közművelődésé. S nincs mit szé­píteni rajta: a közművelődés egyelőre nemigen használja ki a kisfilmek érdeklődéskeltő ha­tását. Mind ez több dolog miatt el­gondolkoztató. A magyar kisfilm tudniillik világszerte elismerést vívott ki magának. Igaz, itthon erről kevesen tudnak; a többi közejtt Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban annál in­kább. Az ottani filmorgalmazó vállalatok rendszeresen vásárol­ják a magyar kisfilmeket, s nem egyet közülük egyetemeken, fő­iskolákon is vetítenek, nemcsak mozikban. Tehát megpróbálják hasznosítani a bennük fölhal­mozott ismeretanyagot. Csöppet sem eredménytelenül. Erre val­lanak azok a levelek, amelyek külföldről — gyakran messzi kontinensekről — érkeznek, s új rendje lókkal való törődést, önkénte­lenül is felvetődik a kérdés: igazságos-e, hogy éppen azok a vállalatok maradnak utánpótlás nélkül, amelyek mindent meg­tesznek az ipari tanulók képzé. se, szociális ellátása érdekében? Az új rendszerű munkaerő-köz­vetítés várhatóan itt is fogja éreztetni hatását. Elősegíti majd, hogy a szakképzettséggel ren­delkező fiatalok főleg azokra a területekre menjenek, amelye­ken a népgazdaság, de az egész ország érdeke megkívánja. Olyan új irányítási rendszer bevezetéséről van szó, amely a törvényesség betartásán túl az emberséget, a munkavállalók egyéni érdekeit is messzeme­nően figyelembe veszi. Bukovinszky István Szeghalmi Sárréti Tsz: Terv a tejtermelés növelésére A szeghalmi Sárréti Tsz-ben a szarvasmarhatartás 1980-ig szóló középtávú fejlesztési ter­ve jelentős előrelépést irányoz elő a tejtermelésben. A szövet­kezet a kiterjedt ősgyepeinek felújítására és öntözött gyepek telepítésére alapozva öt év alatt kétszeresére szeretné növelni a tejelő állományt. Minőségi takarmányozással egybekötött legeltetéssel az ál­lattenyésztők máris szép ered­ményeket értek el a tejterme­lésben, hiszen a jelenlegi 200 tehén az 1976-ra tervezett négy­ezer-kétszáz hektoliter tejből eddig már több mint 3300 hek­tolitert adott. Várható, hogy az i állomány az eredeti tervet | mintegy 300 hektoliterrel telje- I siti túl az év végéig. nyegbemutató színhelye a nép- művészeti vállalat Váci utca 14. szám alatti reprezentatív bolt­ja. A megnyitó pénteken dél­előtt 11 órakor lesz, a többi na­pokon a kiállítás délelőtt tíztől este hatig tekinthető meg. az udvarias köszőneíen kívül többnyire azt kérdik: miről szól­nak a készülő kisfilmek. A hasonló jellegű hazai ér­deklődés szinte teljesen hiány­zik. Azt aligha kell bizonygat­ni, hogy ennek a közművelődés lájta kárát. A kisfilmek hasz­nosítása fölöttébb ötletszerű. Javarészt csak annyiból áll, hogy egyes ismeretterjesztő elő­adásokat illusztrálnak velük. Ar­ra példa se igen akad, hogy ön­álló alkotásoknak tekintve őket, a filmművészet sajátos ágaként ismertessék meg velük a közön­séget. Pedig milyen nagyszerű esték kerekednének ki ötletesen összeválogatott kisfilmbemuta- tókból, akár egy-egy téma köré csoportosítanák őket, akár pe­dig sokféleségük vonzerejét használnák ki. Micsoda remek vitákra teremthetne alkalmat vetítésük, ha utána nem sajnál­nák az időt a különböző véle­mények felszínre segítésére. S az sem volna baj, ha ezek a viták továbbgyűrűznének, s ki­ki könyvek, folyóiratok között tallózva, rádió- és tévéműsorok­ban elhangzottakra figyelve, vagy újabb kisfilmek után ku­tatva igyekezne a maga igazát frissebb érvekkel megtámasz­tani. (Közbevetőleg: a közművelő­dés munkásainak többnyire fo­galmuk sincs róla. miként la­I. kategóriába tartozó textilruházati szövetkezet pályázatot hirdet műszaki vezetői állás betöltésére Pályázhatnak textilmérnökök vagy textilszakos üzemmérnöki képesítéssel és 5 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkezők. A pályázók részletes önéletrajzot (munkahelyek, beosztások feltüntetésével), valamint fizetési igényüket közöljék. Pályázat benyújtható „Békés megye” jeligére 1976. október 35-ig a Békés megyei Lapkiadó Vállalathoz. Kisfilm r I ■■ rr I rr | r es kozmuvelodes Békésszentandrás szőnyegei a fővárosban

Next

/
Thumbnails
Contents