Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
Kaslasás Bélmegyeri Új Barázda Tsz: Ötéves terv az állattenyésztés fejlesztésére Nem kis feladatot tűzött maga elé az elkövetkező öt évre a bélmegyeri Űj Barázda Termelőszövetkezet. Az összterületnek több mint tíz százalékát elfoglaló legelők jelentős részének felújításával és teljesebb kihasználásával szeretnék az állattenyésztés színvonalát növelni. A jelenleg 240 tehenes tejtermelő telepet 1980-ig 400 tejelő tehén tartására rendezik be. A tejház építését 1978-ban kezdik j meg és ezzel egy időben a két egyenként 100 férőhelyes istállót szabadtartásosra alakítják át, így az épületek befogadóképessége kétszeresére növekszik. Lehetőség szerint fejlesztik a húshasznú .szarvaáFnarhatartást is. Az új telepen eddig elkészült a növendékmarha-istálló. és most épül a tehénistálló. Ezen a telepen, legeltetésre ala. pozva 300 szarvasmarhát tartanának a tervidőszak végén, jelenleg az állomány létszáma 150. A szarvasmarhatartás fejlesztésének teljes programjára a tsz 13 millió forintot irányzott elő. Ugyancsak legeltetésre alapozták a juhok számának nőve. lését. Az eredeti terv szerint az anyajuhok számát 1980-ig a korábbi 1200-zal szemben kétezerre növelték volna, a kedvező lehetőségeket kihasználva azonban ezt a tervet már ez év végére teljesítik. Az öt évre szóló program alapján épülő hat. egyenként 600 f érő hej y es új juhhodály a számítások szerint több mint 4 millió forintba kerül. A kétsoprony! Rákóczi T»* földjein aratás után azonnal hozzáláttak a szalma betakarításához. Ahol a bálázógépek nem győzik a szalma bálázását, ott kazlazzák, hogy minél előbb megkezdhessék a gépek a talajmunkát. Az MTZ-re szerelt BKR- kazalrakóval naponta 5—6 vagon szalmát kazlaznak Fotó: Gál Edit Tej a háztájiból. A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet két jól felszerelt tejátvevőhelyen vásárolja fel a háztáji tehéntartóktól a tejet. Az elmúlt esztendőben a gazdák összesen több mint 200 ezer liter tejet értékesítettek a szövetkezeten keresztül. Az értékesítés biztonsága tovább növelte a háztáji állattartók tenyésztői kedvét, ami azon is lemérhető, hogy az idén már az első fél évben csaknem 125 ezer liter tejet kínáltak megvételre a tsz-tagok. Naponta tehát átlagosan több mint 800 literrel járulnak hozzá Békéscsaba friss tejjel való ellátásához ■ Lenin Tsz háztáji tehéntartói. becsülésben, amellyel azt képzeltük húsz évvel ezelőtt, hogy a művészet vagy a szórakoztatás kínálta követendő és elítélendő példák hatására holnap mindenki megváltozik? Nem működnek-e súlyosabb és összetettebb erők a jellemfejlődés törvényeiben? Ami pedig a másik állítást illeti: nem működik-e viszont naiv igazságtevő szándék a legtöbb krimiben? E szándék jelen tőségét persze nem akarom túlbecsülni; hiszen a legkörmönfontabb cselekményszövésű krimi se több gyermeteg mesénél, de mint minden mesében, itt is az ősi igazságmechanizmus működik: a rossz elnyeri méltó büntetését. Azt merem tehát mondani: a krimi a huszadik század nagyipari módszerrel gyártott népmeséje. Az emberek századokon át gyógyítgatták megsebzett igazságérzetüket azokkal a borzongató' kalandtörténetekkel, melyeket vásári kép- mutogatók, ponyván árult füzetek, jóbeszédű mesemondók hoztak eléjük a pórul járt bűnösökről, a pokolba zuhant gonosztevőkről, a rossz végre jutó zsarnokokról, egyik-másik történet remekmívű balladákra ihlette a névtelen költőket, a legtöbb azonban megmaradt ponyvaszinten, vigasztaló mesetápláléknak, a mai krimik kisipari előzményeként. Ha gyerekkori vonzalmamat vizsgálom a mélységesen irodalomalatti cowboy- és detektívtörténetek iránt, nem nehéz fölfedeznem a rokonságot e nemzetközi ponyvatörténetek és a magyar betyártörténetek figurái között: ugyanaz a társadalom kívüli. magányosáig, ugyanaz a marcona erő és ugyanaz az önbíráskodó igazság- tevés, amely rendkívül alacsony Szertári szemle Új előadótermek várják a gyomai középiskolásokat Lassan elfogy a vakáció, s az újságokban mind több közlemény jelenik meg az új tanév előkészületeiről. A közelmúltban például felmérési eredményt tettek közzé, amely szerint az ország középiskoláiban a szükséges taneszközöknek mintegy fele hiányzik. A hír nyomán felkerestük a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és a Cipőipari Szak- középiskolát, hogy megkérdezzük, náluk mi a helyzet? * • • Az elmúlt tanévben készült el az iskolában az új cipész tanműhely. A tágas helyiségekben most csendben pihennek a gépek, s a polcokon rendben sorakoznak a különböző munkaeszközök. — Diákjaink egy része nem rég fejezte be a nyári gyakorlatot, amelyet itt töltöttek az iskolai tanműhelyben — tájékozszinten ugyan, de kielégített egy valóságosan végképp ki nem elégíthető igazságszomjat. És legyenek bármily csavarosak, bonyolult technikájúak a mostani krimik: hatásmechanizmusuk ugyanaz. Az igazság diadalával, a bűnösök lelepleződésével biztatnak egy olyan világban, amely ezt korántsem kínálja készségesen. Ebben a világban megölnek egy elnököt, s még tíz év után se tudjuk biztosan, ki a gyilkos. Kiirtanak egy falut, s a gyilkosokat futni hagyják. Megtizedelnek egy népet, s a gyilkosok államférfiakként grasszálnak a tehetetlen világközvélemény előtt. A valódi irodalom nem adhat könnyű elégtételt a megsértett igazságérzetnek. nem volna irodalom, ha azzal hitegetne, hogy a világot kemény öklű vagy bölcsen pipázó mesterdetektívek billent- getik automatikusan a helyére. A krimiben mindig kiderül, hogy ki a gyilkos, a mesterde- tektív soha sem hagyja se futni, se grasszálni a bűnösöket. Olcsó vigaszt nyújt, mesevigaszt, s értékét ez meglehetősen alacsonyra szállítja, sőt közvetve — mint minden illúziókeltés — károkat is okozhat, mert elfedi a valódi bűnt. De mert — hogy úgy mondjam — hivatásszerűen bűnellenes, bűnösségre aligha késztet. Ha mégis van bűnözés, okát téves volna benne keresni. Mint ahogy tévedés volna vérnek tekinteni azt a piros festéket, amit vödörszám cipelnek a kellékesek, egyik forgatásról a másikra. A piros festék nemcsak olcsó, hatása is múlékony. A lucskossá vörösödött mozivásznak abban a pillanatban kilehé- rednek, mihelyt a vetítésnek vége. tatnak a műhely vezetői, Marsi János és Tímár István. — Őszintén szólva a cipészszakma nem a legnépszerűbb a fiatalok körében, és ez meglátszik a szakközépiskolai jelentkezéseknél is. Pedig megpróbálunk a legkorszerűbb gépekkel és szemléltetőeszközökkel kedvet csinálni e szép és hasznos munkához, bár ami a gépek beszerzését illeti, bizony vannak nehézségek. Minden igényt kielégítenek a modern elektromos hő- és szárítókemencéink, van koptatógépünk és a tanműhelyben gyakran cseréljük legújabb típusokra a tűzőgépeket. Különoö- ző fővárosi tanintézetektől kaptunk hidraulikus talpprést, fölvarrógépet, felsőbőrhasító, élező- és szélbehajtó gépeket. A fárafoglalás nagy fizikai erőt kívánó művelet, az ezt végző gépek millió forintokat érnek, j de használt állapotban sikerült j egyet beszerezni 40 ezer forin- j tért. Nagyon hiányoznak az ok- | tatáshoz a különböző szabászgépek. Sajnos a legolcsóbb típus is 95 ezer forint, a műhely beruházási kerete pedig 60 ezer forint, ezért saját erőből nem tudjuk megvásárolni. Iskolánkat az Endrődi Cipész Ktsz patronálja, tőlük kapunk anyagot, modelleket és technológiákat, oda járnak diákjaink üzemi gyakorlatokra. Kapósak a nálunk végzett fiatalok, hiszen a nagyobb cipőgyárak akár egy-egy teljes osztályunkat is foglalkoztatni tudnák, ezért a termelőüzemek egy kicsit többet segíthetnék a jövő szakembereinek képzését. * * * Az iskola folyosóin mindenfelé padok és szekrények torlaszolják el az utat. A felfordulás annak köszönhető, hogy új kémiai és fizikai előadótermek készültek a nyáron. — Pedagógusaink felajánlották, hogy 2—2 napon át társadalmi munkában segítenek az iskola. átalakításában és most éppen rajtam a sor — mondja Ronyec Pál fizikatanár, az igazgató helyettese. — Az új fizikai előadó emelt padozata már elkészült, a szomszédos szertárban pedig csak a tanulókra várnak a különböző kísérleti eszközök. Nagyobb gimnáziumok is nhegirigy élhetnék fizikaszertárunkat, ahol az atomfizika oktatásához szükséges berendezéseken kívül minden kísérleti anyag megtalálható. Ami hiányzik a listánkról, az zömmel a drágább, finomabb műszerek közül való. Nincs például kétsugaras oszcilloszkópunk, vagy a másodperc ezredrészét érzékelő időmérő berendezésünk, de a két Elektrovaria nevű demonstrációeszközünkkel sok hasznos kísérletet végezhetünk, ’tan maane- tométerünk. hangosfilmvetítónk, (több írásvetítőnk és kazettás filmvelitőgépünk. A fizikaszertár értéke mintegy negyedmillió forint. A TANÉHT-nél vásárolt különböző készülékekről sajnos nemcsak jót tudok mondani. Egy kisülési csősorozatot például hat éven át rendeltem, amíg megérkezett. A hőtanhoz használatos kaloriméterek is pontatlanok, helyettük inkább termoszból készítettünk hasonlókat. Házilag gyártottam a hiányzó triódát és fotócellákat is, de a pedagógusnak mégsem az a legfontosabb feladata, hogy önmaga készítse el a kísérleti eszközöket... * * * Az augusztusi délelőttön a falakat mázoló takarítónők népesítik be a termeket. A tanárok nyári szabadságukat töltik, ezért Fekete Antal, az iskola igazgatója ismerteti a többi szertár állományát. — Egy megyei értékelés szerint iskolánk a jól felszerelt intézmények közé tartozik — mondja. A kémiai szertárban a szükséges lombikok és kémcsövek mellett mindig bőségesen vannak különböző vegyszerek. Húsz analitikai mérlegünk is van, és minden második diáknak jut egy tanulókísérleti tálca. A biológiai oktatáshoz a legkülönfélébb preparátumokon kívül bonckészletek és 23 mikroszkóp áll a tanulók szolgálatára. Honvédelmi szertárunkban tájolók, különböző mintájú fegyverek és vegyvédelmi berendezések találhatók. Fotólaboratóriumunkban a színes diahívókig minden felszerelés megtalálható, de sajnos nincs olyan tanár, aki vállalná a szakkör vezetését. Ebben az évben központi televíziós antennát szerelünk az épületre, minden osztályban lesz majd tévékészülék és műszaki beosztásban dolgozó egykori diákjaink segítenek, hogy a közeljövőben ipar} televíziós műsorokat sugározhassunk. Sportszertárunkban a verseny súlyemelő-dobogótól a magasugrásnál használt habszivacs leérkezőhelyig minden ínyencség megtalálható. Fedett csarnokunk és az udvari sportpályánk társadalmi munkában rövidesen esti világítást kap, ősszel pedig felépítjük Körös-parti csónak- házunkat, ahol az iskolai evezős szakosztály talál otthont. Évente mintegy másfél millió forint dologi kiadással gazdálkodunk, és ebből az összegből — ha luxuscikkekre nem is futja — de a legfontosabb taneszközök megvásárolhatók * * * Sokat beszélünk manapság az iskolák és az üzemek kapcsolatéról. A gyomai gimnázium jól felszerelt szertárai azt bizonyítják, hogy a társadalmi összefogás sokat, segíthet az oktatási in- tézménvek gondjainak megoldásában is. Andódy Tibor Bemutató, időben M eglepetten kaptam föl a fe. jem egy értekezleten. Országos nagyvállalat műszaki igazgatója fejtegette, milyen lehetőségekkel számolva tartják mégis megvalósíthatónak nagyszabású terveiket. A tények tárgyilagos felsorolása közben azonban egyszercsak félretette jegyzeteit cs arról kezdett beszélni, hogy hiába a sok-sok milliós műszaki fejlesztés, ha az embereket nem készítik fel jó előre az új technika igény- bevételére. Náluk ezt is megtervezik, tudatosan építenek a munkások érdeklődésére, ú.jdon. Ságok iránti fogékonyságára, hogy mire felszerelik, már ismerősként kezelhessék az új gépeket, berendezéseket. Nem kell szakembernek lenni hozzá, hogy ember és gép egymásrautaltságát, kölcsönhatását, elválaszthatatlan kapcsolatét megértsük. Az én meglepődésemet sem ez váltotta ki, inkább azon lepődtem meg, hogy a jelenlevő szakemberek mennyire az újdonságnak kijáró érdeklő, déssel figyeltek föl. Ha rövid időre is, de hamarosan ez a tulajdonképpen „műsoron kívül” elhangzott megjegyzés került a vita középpontjába. Mert mint (kiderült: megfelelő módszer alkalmazásának szükségességét máshol is érzik csak éppen nem mindenütt csinálják. Nincs hoz. zá idejük, erejük, nem tudtak kellő formát találni — az ok többnyire mindenütt ugyanaz. És a következmény: nemcsak az új gépek felszerelése, beállítása telik hónapokba, újabb he_- teket, hónapokat vesz igénybe, amíg a munkások megbarátkoznak velük, kiismerik őket, „ki tudják hozni” belőlük a vart x teljesítményt. Soha nincs annyi várakozás, . idegeskedés, izgalom a műhe- lyekbtn, üzemrészekben,, mint ilyenkor. Aki ismeri a gyárak belső életét, jól tudja ezt. A próbaüzemelésnek nevezett kipróbálási időszakban együtt izgul, lelkesedik és káromkodik a mérnök és a munkás, mindig kevés a nyolc órai munkaidó, amíg nem működik olajozottan az új gép, gépsor, senkiben nem oldódik a feszültség. Ilyenkor, az együttes felelősség szorításában mutatkozik meg igazán, mennyire egymásrautalt a gép és az ember, a munkás és a mérnök. a zon az értekezleten mindezt abban foglalta össze a jegyzeteit félretevő műszaki igazgató, hogy a munkások logékonyak az újdonságok iránt. Bebizonyosodott előttük, hogy nem kell félni tőlük. Nem a kenyerüket veszélyeztetik, hanem könnyítik a munkájukat, megkímélik fizikai erejüket. Ma már idősebb munkásoknak is ritkán jut eszükbe, hogy még tizenöt-húsz éve is gyakran pa- lotaforradalom tört ki egy-egy műhely felújításakor. Sistel'gó indulatok csaptak össze, találgatták, hol szorítanak majd a normán, mennyivel lesz kevesebb a borítékban. Következetes bérpolitika, folyamatos technikai megújulás feledtette el a rossz emlékeket. És tette nyilvánvalóvá; az új technika nem azért van, hogy kevesebbet keressenek. hanem hogy ugyanaz, zal vagy éppen kevesebb erővel, több legyen a termelés. Még az asszonyokat is az újdonságok pártjára sikerült állítani ezzel a következetességgel, pedig sokáig — talán emlékszünk rá — őket emlegettük a korszerűt, len megoldások legharCosabb védőiként. Náluk persze bizonyára a háztartási gépek térhódítása is hozzájárult az előítéletek feloldódásához. de mindenesetre; ma már segítséget, könnyebbségét várnak ők is a gyárban az új gépektől, akárcsak otthon. Vnzian Erzsébet
