Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

a Táptakarmány kisgazdaságoknak A kondoros! takarmánykeve­rő üzem évente hatezer vagon takarmánytápot készít, amely 250 millió forint árbevételt je­lent. Az alapító termelőszövet­kezeten kívül ellátják a megye háztáji gazdaságait is. évente 40—50 féle tápból mintegy 2500 vagonnal értékesítenek a megye ÁFÉSZ-ein keresztül. A tápta- karmánygyártáson kívül az idén több mint ezer vagon kenyérga­bonát is szárított az üzem. Fotó: Gál Edit Virágporriadó Stockholm egyik kilenc eme­letes épületére „virágporcsap­dát”, egy radarszerű készüléket szereltek fel, amely befogja a bokrok, fák és gyepes területek virágporát. Naponta mérik a le. vegő virágportartalmát. Az eredményt a rádiónak továbbít­ják, amely a Stockholmnak és Közép-Svédország keleti részé­nek szóló' helyi vonatkozású hí. reiben közli a kapott értékeket. A szolgálatot az allergiások és asztmások figyelmeztetésére ál­lították fel, akik ebben az év­szakban különösen sokat szen­vednek a szénanáthától és egyéb allergiás tünetektől. Dévává nya: Háztáji állattartás szövetkezeti szervezésben Dévavónyán az év eleje óta a dévaványai Aranykalász Tsz gondoskodik a háztáji állat­tartás termelésének szer­vezéséről, termelő ellátásá­Jubilál a Herendi Porcelángyár ' Fennállásának 150. évforduló­jára készül a Herendi Porcelán- gyár. A jubileum alkalmából felújítják a díszudvart, új szö- kőkutat állítanak fel. ősszel avatják fel Hanzély Jenő ipar­művész alkotásait: Stingl Vince és Fischer Mór, a nagy hírű gyár alapítóinak mellszobrát. ról és a felvásárlásról. Ebben a körben a termelőszövetkezet feladatai közé tartozik az apa­állatokkal való gazdálkodás, a szarvasmarha- és sertésinszemi. nálás. illetve a községi legelő- gazdálkodás. * Az Aranykalász Tsz szervezi a község háztáji szarvasmarha- állományának legeltetését is, ami az aszályos időjárásban nem kis gondot okozott, hiszen az állomány több mint 200 te­hénből áll. Jelentős a sertéstar. tők száma is a községben, aki­ket a tsz szaktanácsadással, ko_ cakihelyezési akcióval, süldő- és sertésértékesítő szerződések kötésével támogat. Ebben az esztendőben a szervezők 11 ezer hízó felvásárlására számítanak Dévaványán. Export a KGS!-országoknak Új típusú gépek, új termékek az orosházi vas-, műanyag szövetkezetben Nem nagy, de annál impo- zánsabb külsejű épület Oroshá­zán a Vas- és Műanyag Ksz Szarvasi úton levő portája. Már kívülről látni: ezt a szövet­kezetét a belső rendezettség is jellemezheti. És valóban, aki belép a kapuján, első pillanat­ra megfogja az üzemrészek kö­zötti tisztaság, a környezet rend­ben tartása és az is, hogy a kapu alatti büfé, amely a dol­gozók napi fogyasztási szükség­leteiről gondoskodik, egy belvá­rosi hasonló jellegű üzletnek is megfelelne. Ez a külső kép. Belülről a szövetkezet munkáját illetően stem törik meg a tükör: rend és fegyelmezettség az üzemi'észek- ben. Ahová csak, bekukkantunk kísérőmmel Virág István mű­szaki ^ezetpvel — sehol sem ténhetett. A téli kipusztulás mértéke az előző öt évi 1,4 szá­zalékos átlaggal szemben csak fél százalékot ért el. A jó mun­ka fő bizonyítéka az, hogy a hektáronkénti termés a tavalyit lényegesen meghaladva, kb. a tervezettnek megfelelően telje­sül. Más oldalról azonban negatíé jellegű tapasztalatot mutatnak az azonos körülmények közt dolgozó gazdaságok eltérő hoza­mai. A kukorica jelenlegi álla­pota is kézzelfoghatóan alátá­masztja, hogy a szakszerűséget és pontosságot tekintve hol volt gondos a munka és hol történt hanyagság. Ahol az őszi és ta­vaszi talaj-előkészítés, a hektá­ronkénti tőszám, a vegyszeres gyomirtás megfelelő volt, ott a termés ígéretesebb, mint ahol a növényállomány a talajt nem jól takarja és a gyér vízkészle­ten a kukoricának a gyomokkal is osztoznia kell. Végül az aszály által ismétel­ten és kiélezetten irányul a fi­gyelem tömegtakarmány-terme- lésünk elmaradottságára. Amíg az abraktermés zömét kitevő ár­pa, kukorica stb. együttes ter­mésmennyisége a IV. ötéves terv időszakában 85 százalékkal ha­ladta meg az 1951—55. évek át­lagát, a tömegtakarmányokból (szálas és lédiís takarmányok, rétek-legelők hozama) azonos szinten maradt. Szinte megdöb­bentő statisztikai adat: jelenleg a szántón termelt, tömegtakar­mányok hektáronkénti hozama (keményítőértékben kifejezve) in métermázsa, csak 35 százalék­kal több, mint a század forduló ideién. Rét-le,,előgazdálkodá- sunk is megreVedt az évtizedek­kel ezelőtti színvonalon. Jórészt ezzel függ össze szarvasmarha- é.s juhtenyésztési gondunk, ezen ágazatok magas termelési költ­sége. További tanulság lehet a tö­megtakarmányok gondosabb be­takarítása és a több százezer tonnányi melléktermék (kukori­caszár, cukorrépafej és -szelet, különböző szalmák stb.) felhasz­nálása. Míg az abrakfélék beta­karítási technológiája jól kifor­rott, a szemveszteség minimális, addig a szálas takarmányok be­takarítása meglehetősen korsze­rűtlen; a tápanyagveszteség (a tárolást is figyelembe véve) el­éri a 30 százalékos arányt. Külön gondot jelent, hogy a tömegtakarmányokból az üze­mek nagy része nem rendelke­zik megfelelő tartalékokkal. Emiatt minden termelési kiesés a tömegtakarmányokban nyom­ban zavart kelt, vagy a drágább abrak etetésére kényszeríti a gazdaságokat. Le kell vonnunk feltétlenül adottságunkkal össze­függésben azt a tanulságot, hogy a mi viszonyaink között biztonságos szarvasmarha-te­nyésztés minden gazdaságban legalább félévi tömegtakar- mány-tartalékot feltételez. Az üzemek jó része már nyár végén megkezdi az 1977. évi tervkészítést, a jövő év megala­pozását. Fontos, hogy e munka soi’án az erőforrásokat reálisan számba, köztük a külön­böző tartalékokat is, miáltal a gazdálkodás eredménvpsebbé ck egyben biztonságosabbá tehető. Szlamenicky litván, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és kö lekedési osztályának helyettes vezetője észlelni lógást. Mindenütt szor­gos kezek, 'figyelő tekintetek irányítják, szerelik, szolgálják ki a. gépeket. Csupán a mű- anyagpohár-készítőknél akadt meg átmenetileg a munka ott- jártunkkor. Értesítették a mű­szaki vezetőt: üzemzavar. Ha­marosan kiderült az oka is: va­lahogyan átcsúszott egy béka a víztároló szitáján és eltömítette a kifolyót. Megjavítják a szitát s mehet tovább a poháröntés. Kávés, tejfölös s más „mű­anyag poharakkal egyedül ez a szövetkezet látja el az egész or­szágot* Ebben az évben a 38-as létszámú pohárgyártó részleg 18 milliós értéket produkál. Nem véletlen hát, hogy a szö­vetkezet vezetői elsősorban ezt ,a részleget fejlesztik tovább az V. ötéves tervben abból a 40 milliós fejlesztési alapból, amely a rendelkezésükre áll. A húsipar igénybejelentése alapján új termék gyártását is tervezik: a zsír műanyag tége- lyes csomagolását akarják elő­segíteni. Félkilós adagokra 34 millió tégely elkészítésére adott rendelést a húsipar, ami csak­nem 25 millió forint termelési értéknövekedést jelent majd a szövetkezetnek. Megoldják majd a feladatot, mint ahogyan megoldják a töb­bit is a jól felkészült műszaki gárda, s a fegyelmezetten dol­gozó 330 tagú kollektíva segít­ségével. A műszaki vezetőt öt üzemmérnök és hét technikus segíti a termelés irányításában. Hol van már az az idő, amikor egyetlen mérnököt sem tudtak szerezni ahhoz, hogy' javítsák a műszaki vezetést! Ma már a vákuumformázóknál, a reklám- j készítőknél, a fémtömegcikk- [ gyártó részlegben, a precíziós I öntödében is, úgy, mint a po- harazóknál képzett műszaki em­ber irányít. Nem utolsósorban ez a magyarázata, hogy újabb és újabb termékek gyártásához is bátran hozzáfognak. Ilyen termék a gépgyártásnál az új típusú vákuumformázó, mely mór teljesen automatizált. A Szovjetuniónak és a KGST- országoknak gyártják. Vagy a hűtőszekrények gyártására al­kalmas félautomata formázógép. A 40 milliós fejlesztésből a jö­vőben tőkésexportra is készül­nek majd termékeik. Egyébként a nagyberuházások eredménye­képpen 1980-íg a múlt évi 86 milliós termelési értéket 140 millióra növelik, minimális munkaerő-növelés mellett. Az idei tervük 92 millió. A fél évet a bázishoz képest 123 százalékra túlteljesítették, és 8,2 millió forint nyereséget biz­tosított az első fél év. Kapaci tásuk teljesen lekötött. Negy­venmilliós exporttervük van az idén, és a külkereskedelmi vál­lalat már jövőre 70 milliós meg­rendelésre adott igényt. Ez a júniusi moszkvai INLEGMAS nemzetközi kiállítás eredménye, amelyen bemutatták új vá­kuumformázó gépüket. A szov­jet üzletkötők még a kiállításon 10 milliós rendelést. 15 gép szál­lítását kérték tőlük (remélik, hogy megkapják a jóváhagyást a szállításra!) Más problémát nem okoz az új típusú gépek gyártása. Kooperálnak ugyanis a medgyesegyházi Vasipari Szö­vetkezettel, ahol egy 28 tagú brigád készíti a formázógépek vasszerkezetét. — Szép munka ez — mondja Kocsis Mihály lakatos, a vá­kuumformázó gépek egyik sze­relője. aki nemsokára Csehszlo­vákiában szereli majd fel azt a gépet, amelyet eppen most ké­szít el. Hívták már máshová dolgoz­ni. de itt maradt. Igaz, csak 14,50 forint az órabére, de a jöve­delme évenle meghaladja a 30 ezer forintot. Emellett többi szerelőtórsával együtt világot is lát. személyes kapcsolatokat is teremt, mert hiszen ők szerelik fel a megrendelt gépeket a KGST-országokban. v. d. Rabló­pecsenye Birkapörköltet kérek. Hozza is hamar a csinos felszolgálónö. Leteszi a tányért az asztalra. Őt nézem. Akkor is, amikor ruganyos léptekkel távozik. Csak azután pillantok a tányér­ra. Gyors leltárt készítek: há­rom kis kocka hús, két csont, hat szelet krumpli, csöppnyi paprikás zsír, no meg egy fog- piszkáló. Hát ez meg hogy került ide? — bámulok a fogpiszkálóra, t menten el is megy az étvá­gyam a pörkölttől. Csak fanyalogva eszem egy­két falatot, aztán félretolom a lányért. — Fizetek! — szólok a fel­szolgál ónönek, s most veszem észre, hogy nem is olyan esi nos .. . túlságosan is festi ma­gát és műszemftillája tan. Küldi a fizető pincért, aki jön és számol. — Huszonkét forint — mond­ja és leteszi az asztalra a cé­dulát. — Rablópecsenyét számolt? — nézek rá tettetett érdeklődéssel, s arra gondolok, ha ö kérdez, menten megmagyarázom, hogy a fogpiszkáló nem az a bizo­nyos pálcika, amire a húst és a krumplit felfűzve hozták. Fiz közönséges birkapörkölt volt, krumpli, csont és fogpiszkáló körettel, amit a tányérban ha­gyott maradék bizonyít. — De kérem — szabadkozik a pincér vörösre gyúlt arccal, mert nyilván nem veszi jó '/té­vén, ha lebecsülik a szakmai hozzáértését. Én azonban kevésbé vagyok járatos a szakmában. Mint bé­kés állampolgár el is akarom kerülni a konfliktust. — Na jól van — nyugtatom meg, s kiveszek a pénztárcám­ból 30 forintot és átnyújtom neki. Letesz az asztalra nyolcat, forintokban. A pénzt összesöp- röm a kezemmel és zsebrevá- gom. Aztán felkelek és eltávo­zom. Vissza se nézek. Az utcán sétálva az jár *az eszemben, hogy bizony a birka_ pörkölt is átváltozhat „rablópe­csenyévé", ha kevés húshoz, paprikás zsírhoz, krumplihoz csontot és fogpiszkálót is tesz­nek és annyit számolnak érte, amennyibe — a felemelt hús­ár mellett — egy igazi adag ke. riif. Csak azt nem tudom, hogy a hozzám hasonló jámbor ál­lampolgár maga is rablópecse- I vyét sütögessen, ha nem akar éhes maradni? — or A hulladék feldolgozására is berendezkedtek a műanyagüzem- részben. A használat után eldobható műanyag poharak gyártása közben keletkezett anyagot őrlik, újabb öntésre készítik elő. Ké­pünk az őrlőüzembcn készült, ahol a zajártalom ellen fülvédővel ellátott nők dolgoznak. (Fotó: Veress Erzsi) /

Next

/
Thumbnails
Contents