Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
Kicserélték a magyar-japán kereskedelmi egyezmény ratifikációs okmányait a burzsoá sajtót olvasva úgy tűnhet: az SZKP egyedül azzal törődik, hogy a többi kommunista pártot maga alá rendelje és a szocializmus szovjet „modelljének” követésére kényszerítse. A dolog egyáltalában nem új. Annak idején már leleplezte azokat a valótlanságokat, amelyek szerint „az oroszok egyetlen kívánsága, hogy őket utánozzák”. A leniniz- mus elmélete abból indul ki, hogy minden országnak megvannak a maga történelmi, nemzeti és más sajátosságai, minden kommunista és munkáspárt a maga sajátos helyzetének megfelelően gazdagította a forradalmi harc elméletét és gyakorlatát. Lenin fogalmazta meg: „Minden nemzet eljut a szocializmushoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különböző területein végrehajtott szocialista átalakítás ütemének.” Az SZKP hű ehhez az örökséghez, soha senkire sem kényszerítette saját „szocia- lizmus-modelljét”. Természetesen minden testvérpárt kölcsönözhet a bolsevizmus tapasztalatainak tárházából, amit megfelelőnek tart a maga számára, ami megfelel körülményéinek. A z az út, melyen a többi ország kommunistái haladnak, szerintünk, nem is ismétli és nem is ismételheti meg azt az utat, melyen az SZKP járt, már csak azért sem, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, és e győzelem történelmi. következményei új erőviszonyokat teremtettek a nemzetközi osztályharcban. A kommunista mozgalom hatalmas mennyiségű tapasztalatot gyűjtött a szocializmus építésében és a munkásosztály érdekeiért folytatott harcban az egyes tőkés országok különböző feltételei között. Következésképpen: minden ország forradalmi tapasztalatának és forradalmi elméletének összessége jelenti a marxizmus—leninizmus elméletét. Az SZKP mindig nagy figyelemmel fordult a testvér- pártok alkotómunkája felé, abból kiindulva, hogy minden tételnek a helyességét csak a gyakorlat bizonyíthatja. T ermészetesen még mielőtt a gyakorlat meghozná végső ítéletét, lehetséges és szükségszerű a tételek elvtársi vitákon való ellenőrzése, a különböző pártok tapasztalatainak és szempontjainak széles körű összevetésével. Nyilvánvaló, hogy ennek eredményeképpen gazdagodik az elmélet és a gyakorlat is, s hasznára válik a kommunista mozgalomnak. Ez a szemlélet jellemezte a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának légkörét és pártjaink idei berlini konferenciáját is. A tárgyalások demokratikus és elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatának széles körű ösz- szevetése lehetővé tették a résztvevőknek, hogy közösen értékeljenek egy sor aktuális problémát, olyanokat, melyek ma hatalmas jelentőségűek Európa és az egész világ népei számára. A berlini konferencia eredménye szemléletesen cáfolta azt az antikommunisták által költött legendát, mely szerint van egy párt, vagy néhány párt, amely a többi pártra kényszeríti saját nézeteit. A konferencia valamennyi résztvevője kijelentette, hogy az előkészületek a lehető legdemokratikusabb formában zajlottak le„ ami biztosította minden párt képviselőjének, hogy a legrészletesebb és legnyíltabb módon kifejezze saját nézeteit, előterjessze állásfoglalását. A konferenciának nyilvánosságot biztosítottak, a világ 500 újságírója kísérte figyelemmel munkáját. Még soha nem láthattunk Európában olyan politikai és társadalmi erőt, amely ilyen gyümölcsöző és sikeresen végződő találkozót tudott volna szervezni, mint a kommunista pártok. A reakciós és konzervatív erők tudják, mekkora erőt képvisel Európában a dolgozók kölcsönös szolidaritása. A záródokumentumban, hangsúlyozzák a nyugati kommentárok, nem szerepel a „proletár internacionalizmus” kifejezés. Ugyanakkor, mint Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja KB titkára a Volksstimme-ben írta: „Éppen maga a konferencia volt e proletár internacionalizmus legszebb, legmeggyőzőbb sikere”. n testvérpártok képviselői berlini felszólalásaikban teljes megalapozottsággal mutattak rá, hogy szovjetellenes és antikommu- nista kampány legfontosabb célja az, hogy éket verjen a szocialista országok és a tőkés világ munkásosztálya közé. A kommunisták határozottan szembeszállnak ezekkel a kísérletekkel. A konferencia elsőrendű célul tűzte ki az anti kommunizmus elszigetelését és legyőzését. Vitalij Korionov (APN) Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Szenkuro Szaiki, Japán budapesti nagykövete kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban kicserélte a két ország kormánya közötti 1.975. október 20-án Tokióban aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifikációs okmányait. Ezzel az egyezmény életbe lépett. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsolatok kiemelkedő eseménye. Jelzi az utóbbi években kibontakozott együttműködés elmélyülését, és a két ország kormányának szándékát a kapcsolatok továbbfejlesztésére. A Magyar Népköz- társaság kormánya tőkés országgal első ízben kötött ilyen magas szintű egyezményt. A megállapodás biztosítja a két ország gazdasági együttműködésében a legnagyobb kedvezményes elbánást, és szabályozza á gazdasági, kereskedelmi, valamint konzuli kapcsolatok széles körét. Előirányozza továbbá a kormányközi gazdasági vegyesbizottság megalakítását is. (MTI) SOARES: Portugália liű marad a helsinki egyezményhez Spinola visszatért Lisszabonba Mario Soares portugál miniszterelnök a Helsinkiben zárult európai biztonsági értekezlet befejezésének első évfordulója alkalmából a TASZSZ tudósítójának adott interjújában kijelentette, hogy a portugál kormány ] hű marad a záróokmányhoz, amelyet egy évvel ezelőtt írtak alá. A béke megszilárdítása és az európai biztonság megőrzése érdekében fontos lépésnek tartja az akkori megállapodásokat, sajnos, nem történt lényeges előrehaladás az egyezmény, két fontos területén. A leszerelés, valamint a kölcsönös bizalom erősítése érdekében. Portugália — folytatta a miniszterelnök — a lehetőségekhez képest kész erőfeszítéseket tenni, hogy fejlessze a kapcsolatokat valamennyi európai országgal, függetlenül azok társadalmi és politikai berendezkedésétől. — A szocialista országokhoz fűződő viszony külpolitikánk egyik szempontja — jelentette ki Mario Soares. — Elmondhatom önöknek, hogy az ideiglenes kormány külpolitikája, amely 1974. április 25-e, a fasizmus megdöhtése óta 1 a Fegyveres Erők Mozgalma programjának elveiből indul ki, lényegében nem változott. Megemlítve azt, hogy Portugália Nyugat-Euróna országaival fejleszti kaoesolatait, Soares kijelentette: Portugáliának nem célja csökkenteni a szocialista országokkal való viszony jelentőségét. (TASZSZ) Antonio de Spinola portugál extábor.nok kedden visszatért Lisszabonba. A repülőtérről a jelentések szerint ismeretlen irányba távozott. Az extábornok 1975. márciusában a jobboldali puccskísérlet kudarca után menekült el Portugáliából, és mostanáig külföldön tartózkodott. Az emigrációból azonban továbbra is irányította a portugáliai ellenforradalmi puccsra készülő illegális jobboldali szervezeteket. Hivatalos körökben egyébként megerősítették, hogy a Spinola letartóztatására 1975-ben kiadott parancs még érvényes. (TASZSZ) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Spinolát Lisszabonba történt megérkezése után azonnal a caxiasi börtönbe vitték. Az 1975. márciusi puccskísérlet miatt annakidején lelar- tóztatási parancsot adtak ki Spinola ellen. A vizsgálóbírónak ennek megfelelően 48 órán belül dönteni kell arról, hogy Spinolát őrizetbe veszik, vagy szabadon engedik. Az új portugál köztársasági elnök, Ramalho Eanes júliusban úgy nyilatkozott: Spinola „ugyanolyan portugál, mint bárki más”. Ugyanúgy, mint bárkit, , aki ellen letartóztatási parancs } van, bíróság elé állítják, vagy [ szabadon bocsátják, ha semmi I sem szól ellene. (UPI) Befejeződtek a magyar—mongol tárgyalások Kedden délelőtt Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök fogadta a magyar—mongol kormányközi gazdasági együttműködési bizottság X. ülésszaka alkalmából Mongóliában tartózkodó Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökét és a delegáció tagjait. Ezt követően Borbándi János miniszterelnök-helyettes és T. Kapcsa, a mongol miniszterelnök első helyettese aláírta a magyar—mongol gazdasági együttműködési kormánybizottság X. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és D. Cerenszan_ zsa mongol külkereskedelmi miniszterhelyettes a két ország közötti 1977. évre szóló árucsere- forgalmi és fizetési megállapodást, Kádas István nagykövet és C. Sdemberel földművelésügyi miniszterhelyettes a két ország közötti állategészségügyi egyezményt írt alá. A két ország tervhivatali képviselői is tartottak megbeszélést. A magyar delegáció kedden hazautazott Ulánbátorból. (MTI) Kölcsönös bizalommal Feszültség a kontinentális talapzat miatt ms Továbbra is feszült a görög—török viszony az olajban gazdag kontinentális talapzat miatt. A képen: görög katonai demonstráció az Égei-tenger északi részén. (Telcíotó — AP—MTI—KS) A rozsda veszélyezteti az autót, az autótulajdonos testi épségét és pénztárcáját. Küzdeni kell tehát ellene: alváz- és üregvédelemmel Hatékony, radikális módszer. Várjuk a gyulai ÁFOR-AG IP üzemanyagtöltő állomás szervizében.
