Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
Kulturális csere — Évről évre bővülnek a J Szovjetunió kulturális kap-1 csolatai: jelenleg több mint 120 állammal tart rendszeres kulturális és tudományos kapcsolatokat. A szovjet kultúra és művészet több mint 40 ezer képviselője és 200 j művészegyüttes utazik évente külföldre. Külföldön évente több! mint 25 millió ember vesz í észt a szovjet művészek! hangversenyein, előadásain és egyéb rendezvényein, és további több tízmilliónyian a televízión kísérik figyelemmel vendégszereplésüket. Kapcsolat a testvérországokkal A Szovjetunió kulturális kapcsolatai különösen a szocialista testvérországokkal fejlődnek. Csupán a legutóbbi 10 esztendő alatt a kölcsönös látogatások száma csaknem a háromszorosára növekedett j és elérte a Szovjetunió összes j kulturális cseréjének mintegy ! felét. A Szovjetunió és a szocia- lista országok kulturális kapcsolatai gyors bővülésének magyarázata az, hogy egytípusú a kultúrájuk, ' egységes I az ideológiájuk, s hogy teljes ! mértékben egyezik a testvér- országok kommunista pártjainak a politikája. Új formák Az utóbbi időben a szovjet kultúra .mintegy 10 ezer képviselője, csaknem 100 mű- ! vészegyüttes utazik évente a szocialista országokba, ahol 60, a szovjet kultúrát és művészetet bemutató kiállítást rendeznek. A szocialista országokból ugyanakkor a kultúra 8 ezer képviselője, több mint 70 színtársulat érkezik évente a Szovjetunióba, s 40- nél több kiállítást rendeznek. Napjainkban igen elterjedtek a kulturális együttműködés új formái. Ilyenek például a közösen rendezett színi előadások, közösen készített filmek, televíziós adások > stb. Csupán a legutóbbi évek- ; ben 35 előadást szerveztek j meg közös erővel. Köztük a Háború és béke című operát (az NDK-ban), a Spartacus című balettet (Lengyelországban és Magyarországon), a Goya, Kedvező szél, Esküvő stb. című filmeket. Egyre jobban növekszik a szocialista országok színházi és zenei fesztiváljának jelen- tősége. Ezek a rendezvények amellett, hogy tág lehetőséget biztosítanak a testvérországok színházművészetének és zenéjének megismerésére, elősegítik azt is, hogy a szocialista országok színházainak, előadóművészeinek repertoárjában egyre nagyobb helyet kapjanak a szocialista államok szerzőinek alkotásai. Szüntelenül bővül azon kulturális és művészeti intézmények köre, amelyek közvetlenül együttműködnek egymással. A szovjet kulturális intézmények jelenleg a testvérországok 226 színházával, múzeumával, könyvtárával, művészeti oktatási intézményével tartanak fenn kapcsolatokat. Nagy szerepet játszanak a szocialista országok együttműködésében a kiadók, amelyek rendszeresen kicserélik egymás között a kiadványokat, a lefordított műveket, a külföldi anyagokat, állandóan bővül a legjobb mai szépirodalmi alkotások közös kiadásának gyakorlata. A kiadók együttműködése lehetővé teszi, hogy a szocialista országok népei még közelebbről megismerkedjenek egymás kulturális életével és vívmányaival. Amire nincs szükségünk Nyugaton néha arról panaszkodnak, hogy a szocialista országok, úgymond, egyoldalú kulturális cserét bonyolítanak le. Ajtót nyitnak a klasszikusok és a realisták előtt, de nem engedik be az Szlovák olvasótábor Békéscsabán lengetni, a koldusok tarisznyáját is megtömni, de a íelfuval- kodott fellegek mindig útját állták. Maguknak követeltek minden sugarat, mert a felhők mindig-mindig fényben élnek. Meleg szív nem fejlődött bennük, helyét ronggyal tömték ki. Mérgesített ebeket tartottak, és azokkal maratták el a fázósakat, a fényre vágyókat. Nagy ritkán látta a Nap a folyót is, de hogy ennyire szép, azt csak a fergeteges ítéletidő után vette észre. Mert nagy vihar volt egykor. Égzengéssel, villámlással jött, és a világnak szabadított szelek tépték, szaggatták a felhők ezreit ronggyá, foltot sem érő cafattá. Hallhatta a vihart még a süket is. A villámlás olyannak hatott, mint a pásztor ostorának csattogása, a dübörgés pedig, mint a pásztor karikásának kongatása. Sírással, jajgatással, sopánkodással telt meg a völgy, telt meg a hegy, a folyó, a nádas, az erdő és a tengerek tengere. Becsületes munkát végzett a vihar és a keménymarkú Pásztor. Nem hagyta békén még a szelídebb bárányfelhőket sem, mert azoic is csak arra jók, hogy elvegye . a Fényt az ablakoktól, és sötétségbe hagyják a világ fényre éhező tájait. A Nap bölcsőjétől indult a vihar és arra tartott, amerre a folyó, és ahol esténként ágyat vetett a Napnak a jó öreg anyja, a szelíd Éiszaka... Megrettentek az elbizakodott felhők és fejvesztve menekültek. Azt hitték, hogy övék a nagyvilág az öreg diófáig, és nincs olyan erő, amelyik kibillentheti őket az édes nyugalomból. Ilyen nagy viharra nem számítottak, ilyenről még az álmoskönyv sem regélt, de a felhők pápaszemes bölcsei sem, akik legelői loholtak és fogat csikorgatva kiáltották vissza átkukat!: — Visszajövünk..; Vissza! Még több felhőt hozunk magunkkal. még több hideget és sötétséget, annyit, amiben orra bukik még az éles szemű Pásztor is ... Reszkess nyárfalevél, reszkess ... ! Hittek benne, de már akkor itt a folyó felett a Fény Pásztora volt az úr. Igaz, amit először látott, az bizony megrettentette. Azt hitte, nincs ember, aki itt rendet tudna teremteni. Pernye, hamu. füst, láng és itthagyott szemét any- nyi, amennyit még a legvéneb’o emberek sem láttak. Ám rögtön el is mosolyodott, mert az Egyszeri Ember kijött a házból, összehúzta magán a madzagból készült nadrágszíjat és leakasztotta a rozsdás kaszát az eperfáról. Kicsit fent rajta, leverte róla a rozsdát és csetkelte az udvaron a gazt. Segítettek neki a szomszédok. (Fotylaljutí itt és ott úgynevezett tömegkultúrát. Valóban: a nemzeti kultúra olyan alkotásai előtt, amelyek e kultúra demokratikus, haladó, humánus tendenciáit tükrözik, ajtónk mindig nyitva áll. De sem a Szovjetunió, sem a többi szocialista ország nem engedi meg a burzsoá kultúra legsilányabb hajtásainak szabad beáramlását országukba. A szexet és erőszakot propagáló „kultúra” az ember elkorcsosodását váltja ki. Ezt alátámasztják maguk a burzsoá tudósok is. Erich From, a ne.ves burzsoá szociológus például azt mondja, hogy az úgynevezett tömegkultúra az ember intim világának elszokványosodásá- hoz, a természetes érzések és érzelmek elkorcsosulásához vezet. Az utóbbi időben a nyugati kultúrának effajta termékeit igyekeznek ráerőszakolni a szocialista országokra a kulturális együttműködés csatornáin. Ennek pedig semmi köze nincs az emberiség szellemi értékeihez. A szocialista országok szerint a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kulturális cserék tárgyai csakis olyan kulturális és művészeti alkotások lehetnek, amelyekkel a megismerkedés hozzájárul a népek szellemi gazdagodáshoz és egymás jobb megértéséhez. Ezért nem engedik meg az antihumánus, erkölcstelen tartalmú művek propagandáját a területükön. T. L. Pillantás — az atomreaktorba A donyecki egyetemen olyan különleges berendezést készítettek, melynek segítségével a kutató „bepillanthat” a fémolvasztó kemencékbe, az erőmű gőzkazánjába, vagy akár az atomreaktor belsejébe is. A berendezés legfontosabb részei: egy termoanemométer, egy sebesség- és pulzálásmérő műszer. Ennek segítségévei számos — népgazdasági szempontból fontos — bonyolult folyamat tanulmányozása lehetséges. Az irkutszki kutatóknak például sikerült megmérniük a mesterséges fehérjét előállító szerkezetekben a bioanyag részecskék jellemzőit. A mérési eredmények alapján — olyan bioreaktorokat készítettek, melyek napi 50 tonna szárazfehérjét termelnek. Ä donyecki egyetemen jelenleg a különböző folyadékok és gázok áramlásának törvényszerűségeit vizsgálják a berendezéssel. (BUDAPRESS—APN) Éberségjelző műszer A HUNGAROCAMION újító- gárdája — dr. Balogh György üzemi főorvos vezetésével — külföldi készülékeknél előnyösebb és olcsóbb éberségjelző műszert alakított ki. A műszerfalba építhető Reacop nevű készülék időnként figyelmeztető jelzést ad, amire a gépkocsivezetőnek meg kell nyomnia egy gombot. Ha figyelmeztető jel után a gombot nem nyomják meg. azaz a műszer, „nem kap -választ”, riasztó szirénát szólaltat meg, s ha ez sem használ, bekapcsolja a kocsi vészvillo- góit, szükség esetén pedig az autót is megállítja. A készülék sorozatgyártását a budaörsi TEEXELEKTRO Szövetkezet még az idén megkezdi. \ műszer várható ára 2500 forint. A békéscsabai KISZ-tábor ezekben a napokban szlovák beszédtől hangos. Az ország különböző , vidékeiről érkeztek szlovák nemzetiségi fiatalok, hogy anyanyelvűket gyakorolják és jobban megismerjék népi kultúrájukat. A városi tanács művelődésügyi osztálya által szervezett olvasótáborban gazdag program várja a fiatalokat. Gál Zsuzsa szlovák verset mond — Békés megye nevezetességein kívül szeretnénk jobban megismerni a szlovák nyelvi irodalmat és a nemzetiségi kultúrát — mondja Kormos Sándor, a tábor vezetője. — Korábban is voltak már hasonló jellegű helyi kezdeményezések, és nagyon örülünk, hogy a Viharsarok fővárosában rendezhetjük az I. országos szlovák nemzetiségi Olvasótábort. Békéscsabai, budapesti és a rétsági középiskolák tanulói jöttek el a KISZ-tábor romantikus hangulatú íaházaiba, ahol tíz napon át a szlovák anyanyelv lesz a főszereplő. Mindjárt a megérkezés után kedves meglepetés fogadta a fiatalokat, hiszen a mai szlovák líra két kiemelkedő alakja: Vojtech Kondrot és Rudolf Csizmánk találkozott a táborlakókkal. — Vojtech Kondrot költészetét már régóta ismerem, de azt nőm tudtam, hogy kitűnő műfordító is — mondja Blaskó Márta budapesti gimnazista. — Most a táborban bőven lesz alkalom, hogy a Kondrot által fordított Babits- és Weöres-köl- teményeket összehasonlítsam az eredeti magyar szöveggel. Zima Zsuzsanna szintén a fővárosi szlovák gimnázium tanulója. — Budapest környéki falvakból és az északi megyék szlovák nemzetiség lakta településeiből valók az osztálytársaim — mondja. — Nálunk otthon csak az öregek beszélnek szlovákul, ezért nagyszerű dolog, hogy az iskolában irodalmi nyelvet tanulhatunk, s ezt gya- koroljuk itt a táborban is. Vastag Klára és Veres Magdolna Rétságból jöttek, — Számunkra újdonságot jelent a békéscsabai szlovákokkal való találkozás — mondják.' — Nagyon kíváncsiak fvagyunk a tótkomlósi tájházra, a gyomai Kner Múzeumra és a szarvasi Arborétumra. Kancsó Jánosnak nem kellett sokat vonatoznia, amíg a táborba eljutott, hiszen ő a békéscsabai szlovák gimnázium tanulója. — Egy szem fiú vagyok itt az olvasótáborban, tehát abszolút „nőuralom” várható a következő napokban — mondja mosolyogva. — Persze nem az a fontos, hogy fiú, vagy lány az illető, hiszen a szlovák anyanyelv szeretete mindnyájunkat összefűz, tehát nem félek különösen a „leány rémunalomtól”. Hangulat, vidámság és sok komoly játék veszi körül a fiatalokat. Többen már, a szavalóversenyre készülnek, amelyen értékes díjak várják a győzteseket. — A szép szlovák beszéd, a helyes kiejtés gyakorlása mindnyájunk nemes kötelessége, és erre jó alkalom a szavalóverseny is — mondja Gulyás Zsuzsa, aki tavaly érettségizett Békéscsabán és azóta már elvégezte az első évfolyamot az Eötvös Lóránd Tudományegyetem szlovák—történelem szakán. de mint tiszteletbeli tagot őt is meghívták a táborba. Huszonöt fiatal diák hasznos vakációját tölti a csabai szlovák , olvasótáborban. Kirándulások, filmvetítések, érdekes előadások teszik változatossá a tábori életet, s remélhetően sokáig emlékezetes élményt jelentenek számukra a közösen töltött napok. A. T. Blaskó Mária és Zima Zsuzsa a szlovák költészettel ismerkedik (Fotó: Gál Edit)
