Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
11 KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése 1976 első félévének eredményeiről Fogalmak v közelről (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar egészén belül csak az i élelmiszeriparban — a baromfiipar kivételével — csökkent a termelés. A többi iparágban az j egyes termékek termelésének , visszaesését ellensúlyozta (a termelés egészében) más termékek előállításának a fokozása. A fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult. 1976. I. félévi termelés az 1975. I. félévi százalékában 94 83 99 71 99 153 99 85 115 111 122 114 113 193 92 198 / 75 74 Kőolaj Földgáz Égetett tégla Égetett cserép Konzervipari és háztartási idényiiveg Húzott síküveg Öntött síküveg Különleges hőszigetelő ablaküveg Teherszállító pótkocsi Kartondoboz Kötött-hurkolt kelme Kötött alsóruházat Kötött felsőruházat Férfiing Kolbászfélék Vágott baromit G.vümölcskonzerv Főzelékkonzerv Az ipar a belföldi értékesítését arányaiban fokozta, a külkereskedelmi eladását pedig mérsékelte. A vállalatok és szövetkezetek az első fél év folyamán 7 százalékkal kevesebb nyereséget realizáltak, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül az állami vállalatok nyereségtömege változatlan volt, a szövetkezeteké kb. 20 százalékkal csökkent. Az iparban a fizikai dolgozók havi átlagkeresete (2600 Ft) 4 százalékkal volt több mint 1975 első felében. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar első félévi saját építőipari termelési értéke 473 millió forint volt — összehasonlítható árakon számítva —, alig több mint az előző év hasonló időszakában. (Az éves célkitűzés 5—6 százalékos növekedéssel számol.) Az építőiparnak tehát fokozni kell a második félévi teljesítéseket, hogy éves szinten a kitűzött termelésnövekedés megvalósuljon. Különösen feladata ez a tanácsi építőiparnak, mivel termelése 30 százalékkal kevesebb volt, mint 1975 első felében. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző év első felének szintjén alakult a szocialista építőipar egészében. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete 3030 forint volt, 7 százalékkal több, mint 1975 első felében. Mezőgazdaság — Értékesítés A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete 1976-ban többségében a terveknek, illetve az igényeknek megfelelően alakult. A mezőgazdasági üzemek növelték az előző évekhez viszonyítva a főbb ipari növények, a zöldség- és főzelékfélék vetésterületét. Kedvezőtlen azonban, hogy még több termelőszövetkezet (szám szerint 21) nem termel szántóföldi zöldséget és főzelékfélét. Az idén kb. 140 000 hektáron termesztettek kalászos gabonafélét a megyében. Ezek minősége és hozama (becslések szerint) a korábbi évekénél kedvezőbb. Végleges termelési adatokkal még nem rendelkezünk. A megye összes gazdaságában 1976. június 30-án 117 600 darab szarvasmarhát, 816 900 darab sertést tartottak, 7, illetve 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az állományon belül a tehenek száma csökkent, a kocáké emelkedett. Az adott állomány nem mindenben felel meg az előirányzatoknak, ezért az állattenyésztés további fejlesztése kívánatos. Az összes gazdaságon belül csak az állami gazdaságokban fejlődött az álldtállomány. A szarvasmarha- és a sertésállomány változása gazdaságtípusonként: ken (például: lakásépítés és vá- j sáriás, áruvásárlás) igénybe vett hiteleinek az összege. Kiskereskedelmi forgalom A megye kiskereskedelmének forgalma hat hónap alatt folyóáron 7, változatlan áron számít- | va 3 százalékkal emelkedett. I Ugyancsak összehasonlítható j árakon számítva a bolti élelmiszerekből eladott áruk együttes mennyisége 6, a vendéglátásé 5, a vegyes iparcikkeké 4 százalékkal volt több mint 1975 első felében. Ruházati cikkekből kb. 9 százalékkal kevesebbet adtak el, mint egy évvel azelőtt. Az árualap a fél év folyamán alapvetően megfelel a vásárlóerőnek, de egyes iparcikkekből és élei- ! miszerekből 4 kínálat mennyisége és választéka esetenként hiányos volt. Egy lakosra a megyében 10 140 forint kiskereskedelmi forgalom jutott, kb. annyi, mint Csongrád megyében, de több, mint Szolnok vagy Hajdú- Bihar megyében. A lakosság összes fogyasztásában viszonylag nem nagy súlyt képvisel az idényjellegű cikkek (gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék) értéke. Ennek ellenére kedvezőtlen, hogy a fél év folyamán ezen cikkekből — az időjárástól függően is — csökkent a kínálat, s ezzel összefüggésben jelentősen emelkedtek azok árai. Az idényáras cikkek bolti és szabadpiaci együttes átlagos árszínvonala áprilisban 29, májusban 39, júniusban 29 százalékkal yolt fhagasabb, mint a múlt év azonos hónapjában. (A szabadpiacokon a felhozatal mintegy 30—40, százalékkal kevesebb volt az egy évvel koráb- { binál.) Megjegyezzük, hogy az idényáras cikkek árszínvonala még így sem emelkedett olyan mértékben, mint a szomszédos megyékben, illetve országos átlagban. Lakossági szolgáltatások Az utóbbi években — az igények növekedésével és a fejlesztések eredményeként — dinamikusan emelkedtek a lakossági szolgáltatások. A különböző tevékenységi körökben (ipari, szállítási, kereskedelmi, személyi stb.) a fél év folyamán 63 millió forint értékű szolgáltatási teljesítményt végeztek a lakosság részére, 17 százalékkal töb••■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ! bet, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság az átlagosnál jobban növelte az építőipari és a szállítási szolgáltatások iránti igényeit. Egészségügy — Oktatás A lakossá® egészségügyi ellátásának egyik alapvető feltétele a megfelelő orvosi létszám. Az orvosok számának növelése érdekében tett intézkedések ellenére még mindig gond az orvoshiány. A fél év folyamán a nyilvántartásba vett orvosok száma 10-zel csökkent. A növekvő orvoshiány elsősorban a járóbeteg-ellátás területén éreztette hatását. A fél év végén az általános és gyermek körzeti orvosi állások 9 százaléka, szám- szerint 17 volt betöltetlen. A szakorvoshiány a szakrendelői szakorvosi órák tervezett fejlesztését akadályozta. Az 1975/76. tanév végén 4940 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait a megyében, csaknem 280-nal kevesebb, mint egy évvel korábban. A továbbtanulásra — közép-, szakmun- , kásképző iskolákba — jelentkezettek aránya változatlanul több mint 95 százalék. Á jelentkezések alapján növekvő érdeklődés volt tapasztalható a szakmát adó iskolák, közülük is a közlekedési. a postaforgalmi és az egészségügyi szakközépiskolák, valamint a mezőgazdasági és kereskedelmi vendéglátóipari szakmunkásképző iskolák iránt. Csökkent a gimnáziumok és a közgazdasági szakközépiskolák vonzása. A közgazdasági szak- középiskolákba az idén 18 százalékkal kevesebb tanuló kérte felvételét, mint egy évvel korábban. Az általános tantervű gimnáziumi osztályokba pedig 17 százalékkal jelentkeztek kevesebben. A megye középiskoláinak 1. évfolyamaira 1860 tanuló iratkozott be, az általános tantervű gimnáziumi osztályokba 28, a szakosított tantervűekbe csak fi százalékkal kevesebben, a szak- középiskolák I. osztályaiba megközelítően ugyanannyian, mint egy évvel korábban. A közgazdasági szakközépiskolák I. évfolyamain — mint az már a jelentkezések alapján is várható volt — a tavalyinál 19 százalékkal kevesebb, 170 tanuló kezdi meg tanulmányait az 1976,77. tanévben. fl vállalati stratégia « A szocialista vállalat legfontosabb célja: a társadalom igényeinek minél jobb kielégítése, a gazdálkodás tökéletesítése, a hatékonyság növelése. Ezek megvalósítása nem képzelhető el a vállalati tervezőmunka fejlesztése nélkül s ezen belül nagyon fontos, hogy a vállalatok hosz- szabb távra is megfelelő terveket dolgozzanak ki. A vállalat közép és hosszú távú tervezéssel szemben támasztott fontos igény, hogy a gazdálkodó egységek ne csak lebontsák a népgazdasági tervekből rájuk háruló feladatokat, hanem a vállalati tervkészítők is alkotó n ódon elemezzék a társadalom elvárásait, s ebből, valamint a változó közgazdasági környezetből kiindulva, önállóan is határozzanak meg feladatokat a vállalatok számára, így járulva hozzá a népgazdasági terv megalapozottságához. A vállalati terveknek tartalmazniuk kell a vállalat ter vékenységének céljait, a megoldandó feladatokat, valamint a célok elérése érdekében alkalmazandó eszközöket, akcióprogramokat. A vállalati stratégiát tehát a társadalmi célokból levezetett hosszú távú vállalati célok meghatározása, a szükséges erőforrások és eszközök számbavétele előteremtése és a megvalósítás módjának kijelölése alkotja. Ugyanazon célok elérésére a vállalatoknak célszerű úgynevezett alternatív stratégiákat kidolgozni. Ebben az ösz- szefüggésben beszélhetünk stratégiatípusokról, amelyek elsősorban a kockázatvállalás mértékében különböznek egymástól. ; T976. VI. 30-1 állomány az X975. VI. 30-i állomány százalékában Szarvasmarha-állomány: az állami gazdaságokban 112 az mgtsz-ek közős gazd aságaiban 92 a háztáji és egyéb gazdaságokban 85 Sertésállomány: az állami gazdaságokban 198 az mgtsz-ek közös gazdaságaiban 98 a háztáji és egyéb gazdaságokban 86 A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek együttes értékesítése 1976 első felében 10 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Vágómarhából 16, vágósertésből 17 százalékkal kisebb mennyiséget, vágóbaromfiból azonban 12 százalékkal többet vásároltak fel a megyében, mint 1976 első hat hónapjában. A vágóállat-értékesítés visszaesésében szerepet játszott a kistermelők áruértékesítésének jelentős csökkenése. Foglalkoztatás tásban (11 százalékkal), a szolgáltatás ágazatban (5) és a kereskedelemben (2). Legtöbb dolgozót foglalkoztatnak az iparban (57 200 főt) és a kereskedelemben (17 300 főt). Lakossági pénzbevétel A lakosság központi forrásból (bérek, társadalmi juttatások, mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek stb.) származó készpénzbevétele valamivel (1,7 százalékkal) alatta maradt az A foglalkoztatottak (mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak nélküli) száma kismértékben meghaladta az egy évvel korábbi létszámot. Az átlagosnál jobban emelkedett a dolgozók száma a közúti 6zállí4 fHÍPUJUCt 1976. AliGLSŐXUÖ 10. 1975 első félévinek. A bér és bérjellegű jövedelmek ugyan emelkedtek, mintegy 4 százalékkal, de a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek (például a már előzőekben említett lakossági áruértékesítés visszaesése miatt is) több mint 10 százalékkal csökkentek. Az idén tovább növelte a lakosság a takarékban elhelyezett pénzösszeget, de annál is jobban emelkedett a különbökő cúneCSQÓR ISTVÁN: Ballada a legelő emberről 6. A konyhaajtóban nagylány fogadta, aki nem ismerte meg a hosszú szakállú emberben az apját. Az Egyszeri Ember faggatta a lányát. — Anyád? — Elment gólyát terelni... Bólogatott. Tudta, hogy a nagyvilágnak azok a teremtményei terelgetik a gólyát, akik az ablakot is baltával pucolják. — Hát a többiek? — Kötelező munkaszolgálatosak... Az eget festik... Zöldre, meg hordókat görgetnek a katonák előtt... — Minden? — Nem. Négyőjükbőt szappant főztek, finom, szagos szappant. — Hát a macska? — A farvég szomszéd hurkot vetett neki. Sűrű babbal megették ... A szóra nagyot kordult az Egyszeri Ember gyomra. Á harmadik határban is hallhatták. — Főztél? — Máma nincs főzős nap... — Milyen nap van ma? — Szerda... — Ilyenkor nem gyújtotok be? — Máskor sem. — Hűm... Eszébe jutott a Diplomás Király szava. Megindult a kertbe, ahol bő termést mutatott a fű. Derékig ért. Akadt közte csalán is. Azt sem érezte, hogy csípi a bőrét, marja az inát. Csak azt érezte, hogy éhes, kegyetlenül éhes és ez a föld nem ad neki kenyeret, nem ad neki megnyugvást, csak sűrű sötét fellegeket a világot beborító ég. Legeléshez készülődött, amikor a nagylány rászólt. — Ne ott, édesapám, az már vén... Indult arra, amerre zsengébbet mutatott. Ott hasalt neki. Kegyetlenül szagosnak találta. — Ezt meg igencsak flsszekastolta a kutya... — Szokta, de így az ízesebb... Szépen, takarosán legelt az Egjyszeri Ember. S fölötte csüngtek a sűrű, fekete fellegek... * * « A folyó nyomában haladt a Nap. Nagyon megszerette ezt az új utat. Nem tért volna le róla akkor sem, ha telemarék aranyakkal csalogatják másfelé. A vízzel is kibékéit, pedig sok baja volt vele. Mostmár megkedvelte. Tisztálkodhatott benne, és ha kedveltartotta, hilin- tázhatott is rajta. Örült a csendnek, a fűzfák és az emberek megbékélt csendjének. Szívesen időzött itt. Játszadozhatott. Bebújhatott a bokrok levelei közé, széthajthatta a szederindák szertefutó szálait, fésülhette az ébredő fűszálak gyenge hajtásait, és jószívű adakozással hintette fényeit a bomló barkák millió fesléseire. Megszerette ezt az új utat nagyon. Régen is járt már erre, de akkor nem lelte kedvét semmiben sem. Imitt-amott bocsáthatott le egy-egy sugarat, ám azok is csak a kőkerítése vastag falát és azon belül a bőség portáját pásztázhatták csupán. Szeretett volna másfelé is nézni, egv-egv sugarat a kalvibák ablakára is vetni. a fö’deken gürcölő emberek hátát is me-
