Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Megmagyarázzuk a bizonyítványt — ha a diák osztályozna Ml LENNE, ha a diák osztá­lyozná saját magát? A különös kérdés re néhány éve szegedi kutatók: dr. Geréb György tan­székvezető főiskolai tanár és dr. Török László gimnáziumi igazgató irányításával kísérlet keretében keresték a választ. Egészen pontosan: azt vizsgál­ták, hogy miként találkozik a tanulók magukról és társaikról alkotott ítélete a tanári érté­keléssel. A kísérlet részeként a Tisza- parti gimnázium 89 érettségiző jelöltje a szóbeli érettségi vizs­ga megkezdése előtt számszerű­leg értékelte önmaga felké­Augusztusi adattár A 31 napos augusztus hónap már az átmenetet hozza a nyárból az őszbe. A hónap ele­jén a nappal még jóval hosz- szabb az éjszakánál: 14 óra 58 percet tesz ki. Ez az időtartam a hó végéig kereken másfél órát csökken; a Nap — amely e hóban a szűz csillagképben jár képzelt égi pályáján — 31- en már nem egészen 13 és fél órát tölt csupán a horizont fö­lött. Ennek megfelelően kevesebb a napsütéses órák száma is, mint júliusban. Augusztus első hetében — hatvan év átlaga alapján — 67 napfényes óra várható, de a hónap végén már csak heti 59,3 órát át sütkérez­hetünk. A hőmérsékletről és a csapadékról száz év adatai áll­nak rendelkezésünkre. E sze­rint 'az évszaknak megfelelő napi hőmérsékleti átlag a hó­nap első felében 21 fok fölött van, a másodikban pedig egy fokkal kevesebb ennél. A csa- padékátlag az első és utolsó hé­ten országos adatokat véve 98, illetve 95 milliméter hetenként, a második héten 194, a harma­dikon 108. A néphit augusztus 10-éhez, Lőrinc napjához fűzi azt a szen­tenciát, hogy ha ezen a napon szép idő van, akkor jó lesz az őszi időjárás is. Ugyanez okból azt is tartja,' hogy kellemes Lő- rinc-napi időjárás esetén jó bor lesz az évben. (A dinnyére vo­natkozóan — mint ismeretes — Lőrinc jó és rossz idő esetén egyaránt rosszat jelent.) Az őszi időjárást — hosszú idők parasz­ti megfigyelése szerint — a Bertalan napi időjárás is meg­határozza: amilyen az idő 24- én, Bertalankor, olyan lesz egész ősszel. Végül: egyes vidé­keken azt tartják, hogy az au­gusztusi harmat hizlalja a sző­lőt. Az aratás befejezésének örö­mére rendezték meg régente az aratóünnepet. Aratókoszorú kö­tésével, ünnepélyes vacsorával, táncos mulatsággal járt ez a népszokás, amely napjainkban jórészt beleolvad augusztus 20-a, az Alkotmány ünnepének eseményeibe. Az újabb névadási szokások­nak megfelelően néhány név­nap megváltozott e hónapban is. 5.-ét Oszvaldtól és Fábiusz- tói megkapták a Krisztinák, augusztus 11-e Tiborból Tiborc lett (Tibor maradt április 14-e), augsztus 14-e özsébből Marcell lett. 27-e Gebhartból Gáspárra változott. 29-e Ernesztinböl Er­nára, 30-a pedig Rózáról Ró­zsára magyarosuk. A két évszázad előtti Új- és Ó-Kalendárium így ír augusztus­ról: Az égi madarak nem szántnak [sem vetnek. Mégis a máséból ki-elégittetnek; Hát az emberek közt hányán [találtatnak, Kik vetés nélkül is eleget laratnak! Cs. ü. szükségét a négy — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a választott — kötelező tantárgyból. A szóbeli befejezése után ismét önosztá­lyozás következett. A diákok­nak azokat az osztályzatokat kellett feltüntetniük felmérő lapjukon, amelyeket az érettsé­gin az egyes tantárgyakból a saját véleményük szerint meg­érdemeltek. A KUTATÓK ezeket össze­vetették az érettségi bizottság által megállapított osztályza­tokkal. A diákok önmaguknak adott, illetve kapott osztályza­tai mind a négy tantárgyból mindössze 5 tanulónál egyez­tek. Tizenhárom tanulónak há­rom tantárgyból volt telitalá­lata, a negyedik tantárgynál vagy az elő-, vagy az utóosz­tályzat volt téves. A legtöbbnél, 33 tanulónál csupán egy tan­tárgyból esett egybe a három osztályzat; 11-en egyáltalán nem voltak szinkronban a vizsgabizottsággal. Nem tudták tudásukat felbecsülni és tényle­ges teljesítményüket sem mér­legelték helyesen. Magyar nyelv és irodalomból a tanulók 44, történelemből csak 29, matematikából 52, a választott tárgyból a tanulók 40 százalékának esett egybe mind­két önosztályzata a bizottság véleményével. A matematika­eredmény a kutatók véleménye szerint kiemelkedően jó. Elfo­gadható a magyaré és a válasz­tott tárgyé, meglepő viszont a A gyulai Erkel Ferenc Gim­názium és Szakközépiskola Ifjú Gárda szakasza ragyogóan sze­repelt a városi és megyei szem­lén, ahol első helyen végeztek. A fiatalok itt kivívták a jogot arra, hogy Béké6 megyét képvi­seljék az augusztus közepén Ka­posvárott és környékén sorra kerülő Ifjú Gárda országos szemlén. A gárdisták a hét elején kezdték meg a felkészülés első szakaszát Gyulán, a duzzasztó­nál, ahol az állóképesség meg­szerzése és növelése a cél. történelem hibapont nélküli va­riánsának alacsony százalék- aránya. A tanulók produkciójukat utólag általában ideálisan ítélik meg. A vizsga után a tanulók­nak csupán 6 százaléka értékel­te túl és 5 százaléka alul tény­leges teljesítményét a különbö­ző tantárgyakból. KIDERÜLT, hogy átlagban minden ötödik gimnazista a szóbeli érettségi megkezdése előtt fölértékelte tudását /a ké­sőbbi, valóságos osztályzathoz képest, Vizsga utáni értékelé­sük már reális volt. Kevesebb, csupán 13 százalék volt az, aki azt hitte, hogy „kevesebbet tud”. A 18 éves fiatalok jelentős részének önértékelése tehát — ez egyszeri kísérlet tükrében — 1 meglehetősen labilis. Van te­hát e téren is, a helyes önérté­kelésre nevelésben feladatuk a pedagógusoknak. Tipikusan olyan feladat ez, amely nem kötődik egy órához, egy tan­tárgyhoz, egy nevelőhöz; a ne­velőtestületek pedagógiai fel­adata ez. A KÍSÉRLET felhívta arra is a figyelmet, hogy a tanári-tanu­lói osztályzat összhangja ked­vezően hathat a tanuló szemé­lyiségének alakulására, ezért a két érték egymáshoz közelíté­sére kell törekedni. Semmiképp sem úgy azonban, hogy a ta­nár liberálisan osztályozzon. Deregrán Gábor Emellett szorgalmasan gyako­rolják a különféle alakzatban való mozgást, a lövészetet és az úszást. Felkészülésükhöz hat­hatós segítséget nyújt a vas­ipari szövetkezet MHSZ lövész- klubja, és a polgári védelem vá­rosi parancsnoksága. Az egész napos fárasztó kiképzés után, este a fiatalok öntevékeny klub­szerű foglalkozáson vesznek részt. Szerepel ebben tábortűz, szalonnasütés és táncest. Ez annál inkább is könnyen megy, mivel a szakaszban jelenleg lá­nyok vannak túlsúlyban. Béla Ottó Úgy érzem, megkockáztatható a kijelentés: a különböző tudo­mányok sokféleségében az ér­tést és a hozzáértést tekintve, magasan a neveléstudomány vi­szi el a pálmát — abból az egy­szerű okból következően, hogy élete első éveiben mindenki „nevelt”, majd az évek múlásá­val „nevelő” lesz egyszemély­ijén. Ez az emberréválási folyamat mintegy egymillió évvel ezelőtt kezdődött, és nagy általánosság­ban 100 ezer éve fejeződött be. Ebből a hatalmas időszakból mindössze kétszáz éves múltra tekinthet vissza a pedagógia­történet-írás, melyből képet kaphatunk a különböző korok nevelés irányzatairól, a neve­lés egyetemes történetéről. Ko­runk neveléstörténete marxista alapon állva összefoglalja a sok évszázadon át gyűjtött pedagó­giai tapasztalatokat, ismerete­ket és igyekszik megállapítani ezek alapján a pedagógiai fej­lődés objektív törvényszerűsé­geit. A nevelést történetiségé­ben mint társadalmi jelenséget vizsgálva, kutatva, hogy a gaz­dasági-politikai viszonyok meg­változása, hogyan változtatja meg a nevelés célját, feladata­it, az oktatás tartalmát, a szer­vezeti formákat, az intézmé­nyeket, az oktatási-nevelési módszereket. Mindezt szükségesnek tartot­tam elmondani ahhoz, hogy ér­zékelni lehessen azt a felelős­séget, melyet egy neveléssel fog­lalkozó műsor vállal magára. A Családi kör 25. adása — mely július 27-én került képernyőre — jó alkalom arra, hogy egy kicsit alaposabban vizsgálat tár­gyává tegyük azt a „küldetést”, amit ez a műsor adásról adásra megvalósítani igyekszik. És, te­gyük hozzá rögtön, hogy — glo­bálisan — sikerrel! Dr. Ransch- burg Jenő pszichológus nagy felkészültséggel, jó témaválasz­tással és figyelmet megragadó előadásmóddal tudja a nézők tekintetét a képernyőre „sze­gezni”. ötletes, újszerű, sok ember fantáziáját megmozgató, tesztjátékot is szülő „blokk” a Kovács család, még akkor is, ha az abban pergő szituációk nem fogadhatók el minden eset­ben ideális nevelési receptként. Receptként? Lehet-e egyáltalán receptet adni abban a folya- I matban, ahol egyénként állunk szemben a formálandó egyén- , nel. s minden szituációt — még az azonosat is — más-más ér­zelem motiválhat. Ezért éreztem kissé mester­kéltnek azt a koordinátarend­szert is, mely a szülőket négy csoportra osztotta nevelési gya­korlatuk alapján; meleg-hideg- korlátozó és autonóm típusúak­ra. Meggyőződésem, hogy ilyen * „tiszta” kategóriák nincsenek a családi nevelés mindennapi gya­korlatában. Ha már a kategó­riák mellett maradunk,/ akkor mindenképpen a kategóriák ke­veredését, kölcsönhatását, átfe­dését és egymásba liajlósát ér­jük tetten ott, ahol rugalmasan, dinamikusan oldják meg a je­lentkező nevelési problémákat. Legalább úgy. mint a Nyitóit ajtó orvosnője, aki a világ leg­természetesebb hangján és elő­adásmódján beszélt néhány adás során az úgynevezett „kényes” kérdésekről. Végezetül a negyedszázados jubileumi adás ürügyén Í6, en­gedtessék meg néhány szerény javaslat, mely módot adna a frissítésre, a nézőkkel való ha­tékonyabb kon taktus terem lésre. Elsőként az adás időpontját il­letően: későnek tartjuk a 21 óra utáni kezdéseket, s mivel havonta egyszer jelentkező mű­sorról ván szó, mernénk java­solni a 20 órá6 kezdést! Továb­bá: üdvös lenne, ha megszólal­hatnának a műsorban szülők, szülői munkaközösségek, diákok az általános és középiskolákból, főiskolai és egyetemi hallgatók, s felvethetnének egy-egy olyan problémát, ami gondként je­lentkezik. megoldásra vár. Ez nemcsak a mŰ6or magazin-jel­legével egyeztethető, hanem ab­ba a tág fogalomba is belefér, amit a műsor dme takar. Szilárd Adó m Az utolsó magyar selyemhernyó-tenyésztő Gyakorlatozik az Ifjú Gárda Nem könnyű feladat a rekkenő hőségben órákon át menetelni í *>•»> • <:••■ Legkedveltebb mo>l M úszás gyakonasa A kínaiak .féltve — és siker, rel — őrzött titka volt. a se- lyemgyártás. Már régóta ismert volt az ókori Európában a se­lyem, de még keresték, kutatták azt a növényt, amelynek rost­jaiból készülhetett. Kalandos történetek maradtak fönn ez időből vándorbotban kicsempé­szett selyempillepelékről, ezek. nek hitele azonban — enyhén szólva — kétséges, hiszen 20 fok feletti hőmérsékleten a pe­ték kikelnek. Tény, hogy a se­lyemgyártás titkáról előbb a Kí­nát környező országokban leb. bent fel a fátyol, majd az óce. áni hajózás elterjedésekor Eu­rópában is megismerték a titok nyitját. Mágyarorszagon a török hó. doltságot követő időkben többen is kísérleteztek selyemgyártás­sal — sikertelenül. A XIX. szá. zadban ismét lelvetődött a se­lyemgyártás gondolata, maga Széchenyi István is foglalkozott a "kérdéssel „A selyemrül” című tanulmányában. A nagyüzemi selyémgyártás azonban csak az 1880-as években bontakozott ki: központja Tolna megye, illetve a megyeszékhely, Szekszárd volt. ' \ Napjainkra az egykori tízez­reket foglalkoztató iparág és maga a selyemhernyó-tenyésztés is megszűnt. A munkaigényes és drága selyemfonalat kiszo. rította a műszál. Hazánkban csupán egy ember tenyészt rendszeresen selyemhernyókat: Csatordai József, a tolnai Her. bária üzemvezetője. Fiatalem­ber, eredeti szakmája a gyógy, növénytermesztés. Amikor Tol­nába került, még javában dől. gozott a Tolnai Selyemfonó, nyaranta több ezren hordták a selyemgubókat a feldolgozóba. Néhány évvel ezelőtt, amikor a selyemgyártás gyakorlatilag megszűnt, elhatározta, hogy kedvtelésből tovább tenyészti az érdekes tulajdonságú haszonro­vart. Azóta tucatnyi fajtából minden esztendőben felnevel egy-egy generációt. Munkája mellett lehetősége nyílik arra, hogy kedvtelésének haszna is legyen, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem ugyanis kísérte, ti célokra is felhasználja se­lyemhernyóit, selyempilléit. Hobbija révén a fiatalember egy nagy múltú, tízezreket foglal­koztató iparág és tenyésztési forma utolsó képviselője lett. Lehetséges azonban, hogy előbb-utóbb követőkre talál. Az utóbbi években tudniillik erő­teljesen foglalkoznak a terme, szetes anyagok felhasználásával, így a tiszta élő gyapjú mellett a hernyóselyem gyártása is elő­térbe került. A világpiacon ug­rásszerűen megnőtt a selyemlo- nal áfa. Előfordulhat tehát, hogy a selyem visszahódítja a műszáltól a vezető helyet. .. Fényes Tamás I

Next

/
Thumbnails
Contents