Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

A több tej termeléséhez több erőfeszítés szükséges a tsz-ek tehenészeteiben

Élen járó üzemek — Néhány tartalék — Megbeszélés Szarvason

Takarmány mér leg

A szövetkezet tavaly óla üzemelő lucernássáritóji évi 400 vagon árutakarmány termelését teszi lehetővé (Fotó: Kocziszky László)

A tejtermelés növelése miatt hívta össze a szövetkezeti szakvezetőket és j brigádyezetőket tegnap, augusztus 6-án a Körösök Vidé- j ke Tsz-ek Területi Szövetsé- | ge Szarvasra. Hogy miért éppen Szarvast választották az : értekezlet színhelyéül, annak az a magyarázata — mondta Laczó Pál, a tsz-szövétség munkatársa — mert a Dózsa Tsz-ben tettek legtöbbet a | szarvasmarha-ágazat fejlesztő- ( sére„ a tejtermelés növelésé- [ re.

Az év első felében a ma-! gyárt arka állomány 1913 liter tejet adott egyedenként, annyit, mint az országos hírű mezőkovácsházi Üj Alkot- ! rnány Tsz 400-as tehenészete. Júliusban 407 liter tejet fej-■ tek a szarvasi Dózsa Tsz teheneitől átlagosan. Ezzel lényegében maguk mögé uta- , sították a mezőkovácsházia- i kát és a gyulai Munkácsy Tsz j Holstein Freeze tehenészetét.

A munkasiker titka után! érdeklődtek a meghívott vendégek- Valamennyien láthatták, hogy ebben a szövet- j kezeiben nincsenek úgynevezett ,,csodálatos” istállók, betonvárak, de a hozzáértés, a tejellátásért érzett felelősség és a munkasikerekből fakadó lelkesedés mennyire meg tudja sokszorozni az alkotni vágyó emberek erejét. Kovács Péter, a szövetkezet elnöke | elmondotta, hogy a tehene- szék és a szakvezetés felismerte a tejtermelés lehetőségeit és javaslatot tett a tsz vezetőségének a termelés utáni bérezés bevezetésére.

A tervezett tej minden literje után 60 fillér prémiumot fizet a szövetkezet. Aki túlteljesíti a tejtermelési tervet, az literenként 1,1 forint prémiumot kap.

Az onyogi érdekeltség következetes érvényesítése azonban nem minden. A munkahelyen — nehéz munkáról van szó — olyan jd hangulatot tudtak teremteni, amely ösztönzött a helytállásra. Elkészítették minden tehenész termelési tervét: tejre és borjúszaporulatra. Ezt tíznaponként értékelik,

A tsz-vezetőség minden hónapban megvizsgálja a személyekre, bontott tervteljesí- tés eredményét, figyelemmel kísérj a munkarendben rögzített előírások teljesítését, az anyagi javak odaítélését.

Timkó Rudolf, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese a megyei tapasztalatokról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta: a szarvasi Dózsa Tsz példája igazolta, hogy a tejtermelésnek milyen nagy tartalékaival rendelkezünk. Mind több szövetkezet vállalkozik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tejtermelés növelésére.

A tejtermelésben élen járó szövetkezetek ez év első felében tehenenként megközelítően 2000 liter tejet termeltek. (A gyulai Munkácsy Tsz eredménye valamivel jobb.)

A tejterme'ésben azonban rendkívül nagy az üzemaK közötti különbség. A szarvasi!

Dózsa Tsz eredményétől 700 literrel marad el a szarvasi Táncsics Tsz. Az orosházi termelőszövetkezetek — ebben a városban a legkiegyensúlyozottabb a nagyüzemi tejtermelés — 1500 liternél tartanak. Az első fél évben az orosházi Üj Élet Tsz 1580 liter tej termelésével vezet a Béke Tsz, a Dózsa Tsz és a Petőfi Tsz előtt. Békés város termelőszövetkezeteiben fél év alatt 1083 liter tejet termeltek átlagosan. A békési Viharsarok Tsz-ben júliusban 338 liter tejet fejtek tehenenként. Ez azt jelenti, hogy júliusban kétszer annyi tejet termeltek, mint áprilisban és májusban együttvéve. A békéscsabai termelőszövetkezetek tejtermelése rendkívül alacsony színvonalú. A Lenin Tsz-ben tehenenként 1009 liter tejet fejtek hat hónap alatt. Hogyan lesz ebből év végéig 3000 liter? 1978-%i ugyanis ennyi a megyei követélmény! Az orosházi járásban a kardoskúti Rákóczy Tsz jár élen. A gyulai járásban a gyulavári Denin Tsz vezet- A szarvasi járásban a gyomai Győzelem Tsz került az első helyre. A Győzelem Tsz tehenészeinek gondos munkáját tanúsítja a januári és a júliusi tejtermelés közötti különbség. Januárban 120, júliusban pedig tehenenként 287 liter tejet fejtek. A mezőkovácsházi járásban a me- zőkovácsházi Új Alkotmány Tsz és a nagy'bánhegyesi Zkü- ka Tsz nevét említették, a szeghalmi járásban pedig a két dévaványai tsz-t

A felsorolt tények

nagy tartalékokról tanúskodnak... D. K.

— Tavaly a víz, az idén a

szárazság vitte el a kukoricánkat. így azután igazán nem könnyű kiegyensúlyozni a mérleget — mondja Szűcs József, a dévaványai Aranykalász Tsz elnökhelyettese, majd így folytatja:

— Ezzel valahogy nincs szerencsénk. pedig elmondhatnánk, hogy 1973. óta teljesen önéi Iá- , tok vagyunk__takarmánvból. sőt ! a múlt év óta, ahogy a lucerna- [ Szárító üzembe lépett, még áru- | takarmányt is termelünk.

Sülé László leáll lat tény észtő:

— Nem is kis dolog ez. ha figyelembe vesszük, hogy 1300 szarvasmarhát tartunk és az 324 tehéníérőhelyből is csak egy- kettő maradt még üresen. Ez az állomány vegyeshgsznosítású, tehát kell a takarmány teleléshez is. hústermeléshez is. A szarvasmarhákkal lenne egyébként a kevesebb baj, mert a szálas és lédús takarmányból fedezni tudjuk a szükségletet. Van azonban 2300 sertésünk is 245 kocával, ezeknek meg szemes kell, még jó hogy a 24-,)0 juhot nagyrészt a« legelőn tartják el.

— JSz van tehát a mérleg egyik serpenyőjében. De mi van a másikban?

— Tételesen 900 hektár lucerna gépesített betakarítással és az I évenkénti négyszeri kaszálást lehetővé tevő szárítóüzemmel. ,re- I lephettünk 330 hektár öntözött legelőt, van egv néhány hektár öntözött ősgyepünk, szalmát 2300 hektár kalászos. terem, j Évenkénti átlagban 400 hektár kukoricát vetünk silónak, hozzá kétszer préselt répaszeletei vásárolunk a cukorgyártól. A legelőterületünk meghaladja az 1300 hektárt, igaz rendkívül kís- hozaroú. Abraknak meg van 1100 hektár takarmánygabonánk és 700 hektár kukoricánk.

— Átlagos körülmények között ez fedezne is mindent, igaz?

— Kezdjük azzal, hogy már az elmúlt esztendőben is eladtunk 400 vagon lucerna- és fügranu- látumot meg szárítmányt a saját szükséglet biztosítósán felül. Ez az idén sem lesz másként. Összesen 185 vagon szénát használunk fel a tervek szerint és

már az eddig betakarított: lueer- i naszéna — két kaszálás után — j I több mint 120 vagon. A murát- 1 ről mostanáig 85 vagonnyit hoztunk le.

— Ennél valamivel több fejtörést okoz a lédús takarmányok biztosítása — veszi át a szót ismét Szűcs József és meg is magyarázza állítását:

— Nyolcszáz vagonra van szükségünk. A 400 hektár tővetésű silókukoricát éppen a hét elején kezdtük betakarítani, de megálltunk vele. az esőt várjuk, hogy „testesebb” legyen. Csakhogy az elmúlt esztendőben lucernát meg füvet is tudtunk teppi a silóba, most az aszály miau ez nagy luxus lett volna. Kapóra jött viszont, hogy a tavaly vásárolt új gép mellett kukoricatöréskor a szárat is be tudjuk takarítani. Veszünk 150 vagon répaszeletet és összerakjuk a szárral silóba. Most ennek itthon nagy hasznát vesszük. Tavaly még szárítmányként adtuk el.

A főállattenyésztő szólal meg ismét:

— Hoztunk mi egyéb rendkívüli intézkedést is az aszály miatt. Száznyolcvannégy növendékmarhát tartottunk az ősgyepen, de az nagyon hamar kisült, át kellett hajtanunk az állatokat az öntözött legelőre és ez sem javította a takarmánymérleget. Persze a nagy szárazság a hús- és tejtermelésen is megérződött. Volt oljfttn nap, amikor 100 literrel kevesebb tejet adott a tehenészet a szokásosnál a hasmenés ellen adott takarmánykiegészítő miatt. F.s az sem volt kedvezőbb, amikor a gulyákon kiapadtak a kutak. Még most is kilométerekre jár- runk itatni.

— Ez a nyár ezek szerint csak bajt hozott az állattartásnak?

— Ez túlzás, mert szalma, az azután termett bőven -— vágja rá mosolyogva az elnökhelyettes és hozzáteszi:

— Héromszáztíz vagon szalmát hoztunk le a gabonaföldek - ről, ebből a háztájival együtt 270 vagonnyira van szükségünk. A fennmaradóban legkevesebb 100 ezer forint költségünk van.

— Tényleg, a háztáji . takarmányszükségletéről még nem is esett szó.

— Dehogynem. Mi ezt összevontan kezeljük. Amióta a tsz pénzben, terményben „adja ki” a háztájit, a termésből előbb a 80 háztáji szarvasmarha, a 270 háztáji koca és szaporulata szükségletét elégítjük ki. Így van az. hogy a várható 180 vagon kukorica — a tervezett 310zel szemben — fedezi a háztáji igényeit és az év végéig a közös szükségletét is, A takarmány- mérlegnek tehát ez a serpenyője annyi kukoricával könnyebb, amennyi januártól új termésig kell majd. Amennyit a belvíz „könnyített” tavaly, ugyanany- nyh rontott a mérlegen a szárazság. az aszály is az idén — így zárta le a dévaványai Aranykalász Tsz takarmánymérlegét az elnökhelyettes.

Az egyenleg tehát egyenlő 45 vagon kukoricahiányt jelez. Az esők azonban még mindig sokat segíthetnek. Egyre több helyen térnek magukhoz a kukoricák. És van takarmánytáp is elegendő a gabonaforgalminál.- Kííváry E. Péter

Augusztus 1-től;

Olcsóbb táp a háztájinak

A mezőgazdasági kistenyész- tők kívánságának tett eleget a Békés megyei Gabonaíorgalmi és Malomipari Vállalat, amikor augusztus elsejétől megkezdte a korábbiaknál mázsánként 30—60 forinttal olcsóbb takarmánytápok gyártását és forgalmazását. A négyféle sertéstáp — koca, malac, süldő és sertéstáp — takarmányösszetétele minden szempontból megfelel a kívánalmaknak és a háztáji gazdák a kívánt' mennyiségben vásárolhatják a kiskereskedelemben.

Az jijonnan forgalomba hozott olcsóbb tanok jól ellensúlyozzák az esetleges kukoricahiány miatt fellépő takarmányozási gondokat, mivel ezeknek a tápoknak a szemestakarmány- tartalma igen magas. Másrészt a tápokba bedolgozott kukorica így tulajdonképpen mázsánként 275 forintért jut a tenyésztőkhöz. míg szemes kukoricaként , ugyanez 335 forint, amihez még a darálás! költséget is hozzá kell számítani.

Az említett négy sertéstáp mellett a vállalat takarmánykeverői megkezdték az olcsóbb szarvasmarhatápok keverését, és felkészültek a baromfi- és to- jótápok. valamint a hizlaló nyúltápok alacsonyabb árat lehetővé tevő receptura szerinti gyártására is. Az olcsóbb tápok előállítását és forgalmazását a Gabona Tröszt eddig csak Békés megyében —r a megye háztáji állattartásának jelentőségére tekintettel — engedélyezte.

3 imJSMSzr.

1976. AUGUSZTUS 7.

Hétszázezer kötöttáru évente

Többszöri határidő-módosítással, de végül mégis csak elkészült a Gyulai Kötőipari Vállalat új üzemépülete. A háromszintes épület négy és fél millió forintba került és a legkorszerűbb gépekkel szerelték fel. A gépi beruházás eléri a H millió forintot. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat még az idén megkezdi az újabb épületszárny kialakítását. A teljes beruházás után a gyárbart a negyedik ötéves terv utolsó évében elért 250 ezer kötöttáru helyett az ötödik ötéves terv végére 700 ezret gyártanak.

Fotó: Béla Ottó