Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

A több tej termeléséhez több erőfeszítés szükséges a tsz-ek tehenészeteiben Élen járó üzemek — Néhány tartalék — Megbeszélés Szarvason Takarmány mér leg A szövetkezet tavaly óla üzemelő lucernássáritóji évi 400 vagon árutakarmány termelését teszi lehetővé (Fotó: Kocziszky László) A tejtermelés növelé­se miatt hívta össze a szö­vetkezeti szakvezetőket és j brigádyezetőket tegnap, au­gusztus 6-án a Körösök Vidé- j ke Tsz-ek Területi Szövetsé- | ge Szarvasra. Hogy miért ép­pen Szarvast választották az : értekezlet színhelyéül, annak az a magyarázata — mondta Laczó Pál, a tsz-szövétség munkatársa — mert a Dózsa Tsz-ben tettek legtöbbet a | szarvasmarha-ágazat fejlesztő- ( sére„ a tejtermelés növelésé- [ re. Az év első felében a ma-! gyárt arka állomány 1913 li­ter tejet adott egyedenként, annyit, mint az országos hí­rű mezőkovácsházi Üj Alkot- ! rnány Tsz 400-as tehenészete. Júliusban 407 liter tejet fej-■ tek a szarvasi Dózsa Tsz te­heneitől átlagosan. Ezzel lé­nyegében maguk mögé uta- , sították a mezőkovácsházia- i kát és a gyulai Munkácsy Tsz j Holstein Freeze tehenészetét. A munkasiker titka után! érdeklődtek a meghívott vendégek- Valamennyien lát­hatták, hogy ebben a szövet- j kezeiben nincsenek úgyneve­zett ,,csodálatos” istállók, be­tonvárak, de a hozzáértés, a tejellátásért érzett felelősség és a munkasikerekből fakadó lelkesedés mennyire meg tud­ja sokszorozni az alkotni vá­gyó emberek erejét. Kovács Péter, a szövetkezet elnöke | elmondotta, hogy a tehene- szék és a szakvezetés felis­merte a tejtermelés lehetősé­geit és javaslatot tett a tsz vezetőségének a termelés utáni bérezés bevezetésére. A tervezett tej minden literje után 60 fillér prémiumot fi­zet a szövetkezet. Aki túltel­jesíti a tejtermelési tervet, az literenként 1,1 forint pré­miumot kap. Az onyogi érdekeltség következetes érvényesítése azonban nem minden. A munkahelyen — nehéz mun­káról van szó — olyan jd hangulatot tudtak teremte­ni, amely ösztönzött a helyt­állásra. Elkészítették minden tehenész termelési tervét: tejre és borjúszaporulatra. Ezt tíznaponként értékelik, A tsz-vezetőség minden hó­napban megvizsgálja a sze­mélyekre, bontott tervteljesí- tés eredményét, figyelemmel kísérj a munkarendben rög­zített előírások teljesítését, az anyagi javak odaítélését. Timkó Rudolf, a Békés megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatóhelyettese a megyei tapasztalatokról tá­jékoztatta a résztvevőket. El­mondta: a szarvasi Dózsa Tsz példája igazolta, hogy a tej­termelésnek milyen nagy tar­talékaival rendelkezünk. Mind több szövetkezet vállalkozik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tejtermelés növelésére. A tejtermelésben élen járó szövetkezetek ez év első fe­lében tehenenként megköze­lítően 2000 liter tejet termel­tek. (A gyulai Munkácsy Tsz eredménye valamivel jobb.) A tejterme'ésben azonban rendkívül nagy az üzemaK közötti különbség. A szarvasi! Dózsa Tsz eredményétől 700 literrel marad el a szarvasi Táncsics Tsz. Az orosházi termelőszövetkezetek — eb­ben a városban a legkiegyen­súlyozottabb a nagyüzemi tej­termelés — 1500 liternél tar­tanak. Az első fél évben az orosházi Üj Élet Tsz 1580 li­ter tej termelésével vezet a Béke Tsz, a Dózsa Tsz és a Petőfi Tsz előtt. Békés város termelőszövetkezeteiben fél év alatt 1083 liter tejet ter­meltek átlagosan. A békési Viharsarok Tsz-ben júliusban 338 liter tejet fejtek tehenen­ként. Ez azt jelenti, hogy jú­liusban kétszer annyi tejet termeltek, mint áprilisban és májusban együttvéve. A bé­késcsabai termelőszövetkeze­tek tejtermelése rendkívül alacsony színvonalú. A Lenin Tsz-ben tehenenként 1009 li­ter tejet fejtek hat hónap alatt. Hogyan lesz ebből év végéig 3000 liter? 1978-%i ugyanis ennyi a megyei köve­télmény! Az orosházi járás­ban a kardoskúti Rákóczy Tsz jár élen. A gyulai járás­ban a gyulavári Denin Tsz ve­zet- A szarvasi járásban a gyomai Győzelem Tsz került az első helyre. A Győzelem Tsz tehenészeinek gondos munkáját tanúsítja a januári és a júliusi tejtermelés közöt­ti különbség. Januárban 120, júliusban pedig tehenenként 287 liter tejet fejtek. A me­zőkovácsházi járásban a me- zőkovácsházi Új Alkotmány Tsz és a nagy'bánhegyesi Zkü- ka Tsz nevét említették, a szeghalmi járásban pedig a két dévaványai tsz-t A felsorolt tények nagy tartalékokról tanúskod­nak... D. K. — Tavaly a víz, az idén a szárazság vitte el a kukoricán­kat. így azután igazán nem könnyű kiegyensúlyozni a mér­leget — mondja Szűcs József, a dévaványai Aranykalász Tsz el­nökhelyettese, majd így folytat­ja: — Ezzel valahogy nincs sze­rencsénk. pedig elmondhatnánk, hogy 1973. óta teljesen önéi Iá- , tok vagyunk__takarmánvból. sőt ! a múlt év óta, ahogy a lucerna- [ Szárító üzembe lépett, még áru- | takarmányt is termelünk. Sülé László leáll lat tény észtő: — Nem is kis dolog ez. ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1300 szarvasmarhát tartunk és az 324 tehéníérőhelyből is csak egy- kettő maradt még üresen. Ez az állomány vegyeshgsznosítású, tehát kell a takarmány telelés­hez is. hústermeléshez is. A szarvasmarhákkal lenne egyéb­ként a kevesebb baj, mert a szá­las és lédús takarmányból fe­dezni tudjuk a szükségletet. Van azonban 2300 sertésünk is 245 kocával, ezeknek meg szemes kell, még jó hogy a 24-,)0 juhot nagyrészt a« legelőn tartják el. — JSz van tehát a mérleg egyik serpenyőjében. De mi van a másikban? — Tételesen 900 hektár lucer­na gépesített betakarítással és az I évenkénti négyszeri kaszálást le­hetővé tevő szárítóüzemmel. ,re- I lephettünk 330 hektár öntözött legelőt, van egv néhány hektár öntözött ősgyepünk, szalmát 2300 hektár kalászos. terem, j Évenkénti átlagban 400 hektár kukoricát vetünk silónak, hozzá kétszer préselt répaszeletei vá­sárolunk a cukorgyártól. A le­gelőterületünk meghaladja az 1300 hektárt, igaz rendkívül kís- hozaroú. Abraknak meg van 1100 hektár takarmánygabo­nánk és 700 hektár kukoricánk. — Átlagos körülmények kö­zött ez fedezne is mindent, igaz? — Kezdjük azzal, hogy már az elmúlt esztendőben is eladtunk 400 vagon lucerna- és fügranu- látumot meg szárítmányt a sa­ját szükséglet biztosítósán felül. Ez az idén sem lesz másként. Összesen 185 vagon szénát hasz­nálunk fel a tervek szerint és már az eddig betakarított: lueer- i naszéna — két kaszálás után — j I több mint 120 vagon. A murát- 1 ről mostanáig 85 vagonnyit hoz­tunk le. — Ennél valamivel több fej­törést okoz a lédús takarmányok biztosítása — veszi át a szót is­mét Szűcs József és meg is ma­gyarázza állítását: — Nyolcszáz vagonra van szükségünk. A 400 hektár tőve­tésű silókukoricát éppen a hét elején kezdtük betakarítani, de megálltunk vele. az esőt várjuk, hogy „testesebb” legyen. Csak­hogy az elmúlt esztendőben lu­cernát meg füvet is tudtunk teppi a silóba, most az aszály miau ez nagy luxus lett volna. Kapóra jött viszont, hogy a ta­valy vásárolt új gép mellett ku­koricatöréskor a szárat is be tudjuk takarítani. Veszünk 150 vagon répaszeletet és összerak­juk a szárral silóba. Most ennek itthon nagy hasznát vesszük. Ta­valy még szárítmányként adtuk el. A főállattenyésztő szólal meg ismét: — Hoztunk mi egyéb rendkí­vüli intézkedést is az aszály mi­att. Száznyolcvannégy növen­dékmarhát tartottunk az ősgye­pen, de az nagyon hamar kisült, át kellett hajtanunk az állato­kat az öntözött legelőre és ez sem javította a takarmánymér­leget. Persze a nagy szárazság a hús- és tejtermelésen is megér­ződött. Volt oljfttn nap, amikor 100 literrel kevesebb tejet adott a tehenészet a szokásosnál a hasmenés ellen adott takar­mánykiegészítő miatt. F.s az sem volt kedvezőbb, amikor a gulyákon kiapadtak a kutak. Még most is kilométerekre jár- runk itatni. — Ez a nyár ezek szerint csak bajt hozott az állattartásnak? — Ez túlzás, mert szalma, az azután termett bőven -— vágja rá mosolyogva az elnökhelyettes és hozzáteszi: — Héromszáztíz vagon szal­mát hoztunk le a gabonaföldek - ről, ebből a háztájival együtt 270 vagonnyira van szükségünk. A fennmaradóban legkevesebb 100 ezer forint költségünk van. — Tényleg, a háztáji . takar­mányszükségletéről még nem is esett szó. — Dehogynem. Mi ezt össze­vontan kezeljük. Amióta a tsz pénzben, terményben „adja ki” a háztájit, a termésből előbb a 80 háztáji szarvasmarha, a 270 háztáji koca és szaporulata szükségletét elégítjük ki. Így van az. hogy a várható 180 va­gon kukorica — a tervezett 310­zel szemben — fedezi a háztáji igényeit és az év végéig a közös szükségletét is, A takarmány- mérlegnek tehát ez a serpenyője annyi kukoricával könnyebb, amennyi januártól új termésig kell majd. Amennyit a belvíz „könnyített” tavaly, ugyanany- nyh rontott a mérlegen a szá­razság. az aszály is az idén — így zárta le a dévaványai Arany­kalász Tsz takarmánymérlegét az elnökhelyettes. Az egyenleg tehát egyenlő 45 vagon kukoricahiányt jelez. Az esők azonban még mindig sokat segíthetnek. Egyre több helyen térnek magukhoz a kukoricák. És van takarmánytáp is elegen­dő a gabonaforgalminál.- Kííváry E. Péter Augusztus 1-től; Olcsóbb táp a háztájinak A mezőgazdasági kistenyész- tők kívánságának tett eleget a Békés megyei Gabonaíorgalmi és Malomipari Vállalat, amikor augusztus elsejétől megkezdte a korábbiaknál mázsánként 30—60 forinttal olcsóbb takarmánytá­pok gyártását és forgalmazását. A négyféle sertéstáp — koca, malac, süldő és sertéstáp — ta­karmányösszetétele minden szempontból megfelel a kívánal­maknak és a háztáji gazdák a kívánt' mennyiségben vásárol­hatják a kiskereskedelemben. Az jijonnan forgalomba ho­zott olcsóbb tanok jól ellensú­lyozzák az esetleges kukorica­hiány miatt fellépő takarmányo­zási gondokat, mivel ezeknek a tápoknak a szemestakarmány- tartalma igen magas. Másrészt a tápokba bedolgozott kukorica így tulajdonképpen mázsánként 275 forintért jut a tenyésztők­höz. míg szemes kukoricaként , ugyanez 335 forint, amihez még a darálás! költséget is hozzá kell számítani. Az említett négy sertéstáp mellett a vállalat takarmányke­verői megkezdték az olcsóbb szarvasmarhatápok keverését, és felkészültek a baromfi- és to- jótápok. valamint a hizlaló nyúltápok alacsonyabb árat le­hetővé tevő receptura szerinti gyártására is. Az olcsóbb tápok előállítását és forgalmazását a Gabona Tröszt eddig csak Bé­kés megyében —r a megye ház­táji állattartásának jelentőségé­re tekintettel — engedélyezte. 3 imJSMSzr. 1976. AUGUSZTUS 7. Hétszázezer kötöttáru évente Többszöri határidő-módosítással, de végül mégis csak elkészült a Gyulai Kötőipari Vállalat új üzemépülete. A háromszintes épület négy és fél millió forintba került és a legkorszerűbb gépek­kel szerelték fel. A gépi beruházás eléri a H millió forintot. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat még az idén megkezdi az újabb épületszárny kialakítását. A teljes beruházás után a gyárbart a negyedik ötéves terv utolsó évében elért 250 ezer kö­töttáru helyett az ötödik ötéves terv végére 700 ezret gyártanak. Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents