Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

Az 2t|»olónok képzése és megkeesülése Bodnár flrpádné, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet titkára nyilatkozik kólában lehet egészségügyi ta­Tájékoztaió a Szputnyik augusztusi számának tartalmából — Egyéves az európai biz- lonsági és együttműködési érte. kéziét záróokmánya — Ki nyer a szovjet—ameri­kai tudományos-műszaki együtt­működésen? Katasztrófák a Föld ősko­ri történetében — Veszélyesebb a hízás, mint a rák? A Szputnyik 8. száma vezető cikkben méltatja az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányát, amelyet egy évvel ezelőtt írt alá 35 or­szág vezetője Helsinkiben. Csak a Szovjetunió nyer * szovjet—amerikai tudományos­műszaki együttműködésen? Alekszanarov akadémikus vála­szol a nyugati .sajtó hamis és egyoldalú állítására. ,,.43 őskori történelem rejté­lyei” címmel izgalmas írást kö. zöl a lap Alekszandr Gorbovsz. leij szovjet tudós és író szenzá­ciós könyvéről. Mióta él a Föl­dön a homo sapiens? Milyen katasztrófák rázkódtatták meg a Földet? Léteztek-e fejlett civi­lizációk a jelenlegi civilizáció előtt? Ilyen és hasonló izgalmas kérdésekre ad választ Gorbovsz- kij könyve. A hízás ellen emel szót a Szputnyik, kommentálva a „Spiegel” című nyugatnémet fo­lyóirat egyik cikkét: minden felesleges kiló nyolc hónappal rövidíti meg az életet. Az elhí­zás több halálos veszélyt rejt magában, mint a rák. Hasznos tanácsokat ad a lap, hogyan ma. radhatunk frissek, karcsúak és egészségesek. Az egykori rabszolganő, Zári. na Zavjalova professzor asszony életét mutatja be „A vásárban vett lány története” című írás. Szibéria meghódítása kimerít, hetetlen téma a szovjet sajtó számára. A Szputnyik augusz­tusi száma is foglalkozik e föld. résznyi terület erőforrásainak feltárásával: egy mérhetetlen szénvagyonra támaszkodó hő­erőmű építését ismerteti. polcát még a télen feltüzelték, a korhadt deszkából meg koporsót szegeitek a kicsi Pistának, aki meg sem láthatta a világot; hal­va született. A kicsi Péter a por­ta végénél megkérdezte: — A talicska minek? A vilá­gon sincs kubik... Okosította az Egyszeri Ember a kicsi Pétert, aki nem vált be leventének, mert gyengéllették a mellét. — Hosszú az út, fiam... Útköz­ben, ha megnő a szakállam, tudjam mibe tolni, nehogy rá­lépjek... Nekifeküdt a talicskának és indult. Míg ment-mendegélt kegyet­len időket kapott. Bőrig verte az eső, térdig lepte be a hó és reggelente olyan fagyokra éb­redt, amitől a talicska nyikorgá­sa menten megfagyott. Csak ta­vasszal engedett ki. amikor a békák kuruttyolni kezdtek. A vályoggödröknél megpihent. Körülnézett. Ennyi embert még nem látott együtt. Lehettek kis- millióan. Tarisznyával, talicská­val. Vékony dongáid, penészes színű emberek voltak mindany- nyian. A gúnyájukat széttépte a zord idő, és a madzagot is ki­koszolta, amivel ujjasukat ösz- szekötötték a hátgerincükhöz tapadt hasukon. A gödrök szélén ültek, és hall­gatták a békák kuruttyolását. Kiabáltak egymásnak a varan­gyok, főleg a nagyok, a tapasz­taltabbak. — Varrók! Varrók! — Mit? Mit? — Papucsot... Papucsot... — Kinek? Kinek? — Másik békának...! Másik békának! (folytatjuk) Manapság a betegellátásban kétségtelenül az ápolónöhiány okozza a legtöbb gondot. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete vezetőit egyaránt foglalkoztatja, ho­gyan lehetne enyhíteni a gon­don. Erről beszélgettünk Bod­nár Árpádnéval, a szakszerve­zet titkárával. — Xltalában hiány mutatko­zik-e középfokú képzettségű dolgozókból ? 1200 betöltetlen állás — Igen. A létszámhiány általá­ban jellemző. De legnyomasz­tóbb a nővérek vonatkozásában. Hiszen a betegágy mellett az ápolásban nem pótolható a nő­vér. Minden egyes távollevő helyett a jelenlevőknek kell te­hát helytállniuk, vállalni a többletterhet. És egyre többek­nek kell egyre súlyosabb több­letterhet cipelni. Megkísérlem számokkal érzékeltetni ezt: Az intézetekben 15 ezer álta­lános, 5300 gyermek és 2000 el­meápoló dolgozik, a szülészeti osztályokon 2200 szülésznő van: országosan tehát összesen [ 24 500 ápolónő működik. És j 1200 a betöltetlen állás. A be­osztott általános ápolónői állá­soknak Budapesten 8,6, vidé­ken 3,5 százaléka üres. Persze* ez utóbbi — ahogyan mondják — erősen szóródik. Az iparvi­dékeken a hiány helyenként megközelíti a fővárosit, má­sutt, ahol kevés a női munka- lehetőség, ott minden állásnak akad gazdája. A tényleges hiány azonban sokkal több, mint az üres ál­lás. A dolgozók mintegy 20—30 százaléka ugyanis betegség, gyermekgondozási szabadság, rendes fizetéses szabadság stb. miatt tartósan távol van mun­kahelyétől. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nővé­rek közül mintegy ötezer még szakképzetlen. — Pedig az utóbbi évekbefi J több intézkedés született az ■ ápolónői munka vonzóbbá téte- ! lére. Hoztak-e ezek eredményt? Vonzó inlc^lcedések — Valóban történtek intézke­■ dések, hogy több legyen a nő- ! vér. A negyedik ötéves terv- : ben sok kedvezményben része- ! sültek: 1970 óta a három mű­A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem az idén is­mét kiírta a pályázatokat a kü_ lönböző továbbképzési formák­ra. A szakközgazdászképzés kere­tében 1977 februárjában peda­gógus. tervgazdasági, pénz- és hitelügyi. statisztikus, nemzet­közi gazdasági kapcsolatok szak, továbbá vállalati komplex ter­vező-elemző, pénzügyi, munka­ügyi, piacszervező, komplex szervezési és vezetési szak, vala_ mint számítástechnikai szak ir._ dúl. V képzés négy, illetve a számítástechnikai szakon öt fél­éves. A hallgatók az utolsó fél­évben szakdolgozatot készíte­nek, s ennek megvédése után szakközgazdász oklevelet kap­nak. Amennyiben a szakdolgo­zat megfelel az egyetem dokto­ri szabályzatában előírt köve­telményeknek. az intézet java­solja az illetékes kari tanács­szakos ápolónők közül a szak­képzettek 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kaphat­nak. 1971-ben általános bér­rendezésre került sor: 10,3 szá­zalékkal (1663 forintra) emel­kedett az átlagos alapbér. 1974. szeptember 1-én felemelték az éjszakai pótlékot a korábbi 10 —20 százalékról 30—50 száza­lékra. 1975. január 1-én az 'ápo­lónők munkaidejét heti 42 órá­ra csökkentették, a másutt ér­vényes heti 44 óra helyett, Az idén január 1-én. pedig 5 száza­lékra emelkedett az egészség- ügyi dolgozók évi bérfejleszté­se. A munkaerőgondokon hiva­tott enyhíteni az 1972 január­jában életbe lépett rendelkezés, amelynek alapján a nyugdíj- korhatáron túl is dolgozó ápo­lónők, szülésznők, csecsemő- és gyermekgondozónők évente 7 százalék ösztönző nyugdíjpót­lékban részesülnek. 1975-ben és az idén pedig azt is engedé­lyezték, hogy a nővérek nyug­díjuk megtartásával, teljes munkaidőben dolgozhassanak. A munkakörülmények szem­pontjából jelentős, hogy ország­szerte csaknem 140 nővérotthon működik, nem egy közülük kor­szerű, kényelmes, kulturáltan berendezett, 6 valóban otthont nyújt mintegy 6500 ápolónőnek. Mégsem vagyunk elégedettek ezzel: újabb nővérotthonok lé­tesítését szorgalmazzuk, garzon­házak építését sürgetjük. — Hogyan biztosítja a kép­zés az utánpótlást? Létezik-e valami gyorsított „gyorstalpa­ló” módszer? Eljutni a (első lukig — Igen. Az érettségizett je­lentkezők, munka mellett, két­éves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. A kórház­ban heti 33 órát dolgoznak, a fennmaradó időt tanulással töltik. Tantárgyaik: anatómia, élettan, mikrobiológia, kórtan, sebészet, belgyógyászat, stb. Kezdő fizetésük lcb. 1600 forint, és az intézményekben kedvezmé­nyes étkezésben részesülnek. — A pálya vonzereje, erköl­csi megbecsülése szempontjából igen fontosnak tartom, hogy 1975. szeptember 1-én a szak­dolgozók képzése beilleszkedett az általános oktatás rendszeré­be. Közvetlenül az általános is­kola elvégzése után. kétfajta is­nak, hogy azt doktori disszertá­cióként is fogadja el. A kötelező óraszámon felül a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvű tovább, képzésben is részt vehetnek. A négy félév után letett nyelvi szigorlatuk állami nyelvvizsgá­val egyenértékű. A szakközgazdászképzésre azok az egyetemi oklevelet, mérnök­közgazdász oklevelet vagy kül­földön szerzett és honosított közgazdaságtudományi oklevelet szerzett szakemberek jelentkez­hetnek. akik kétévi szakmai gyakorlattal rendelkeznek és munkaadójuk továbbtanulásukat javasolja. A jelentkezési határ­idő 1976. október 30. Az intézet 29 témakörben in­dít 1—4 féléves tanfolyamokat, egyéni jelentkezések alapján, il. letve a vállalatok, intézmények felkérésére. A tanfolyamokra az egyéni jelentkezés határideje 1976. szeptember 15. nulmányokat folytatni és szak- képesítést szerezni: a három­éves, nappali egészségügyi szak­iskolában és a négyéves, nap­pali egészségügyi szakközépis­kolában. Mindkettőben általá­nos ápolói és általános asszisz­tensi szakképesítést, nyernek a tanulók. A szakiskolások mun­ka mellett aztán két év alatt érettségizhetnek. A most je­lentkező érettségizettek az álta­lános ápolói szakképesítés meg­szerzése után tovább szakosod- hatnak, előrehaladásuk lehető­ségei és feltételei azonosak az egészségügyi szakiskolát vagy egészségügyi szakközépiskolát végzőkével. Lehetnek gyermek­ápolónők, intenzív-terápiás nő­vérek, műtő-, anaeszteziológus asszisztensek. A továbbképzés­ről az Egészségügyi Szakdolgo­zók Központi Továbbképző In­tézete gondoskodik. Még nagyobb jelentőségű a tavaly szeptemberben indult felsőfokú képzés. Ez az Orvos­továbbképző Intézet Egészség- ügyi Főiskolai Karán indult szakterületeken (védőnői, gyógy­tornász, diétásnővér, közegész­ségügyi-járványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali fő­iskolai képzés és (egészségügyi szakoktató, intézetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves le­velező tagozattal. Szakszerveze­tünk javasolja, hogy a főiskolai képzést terjesszék ki meghatá­rozott ápolónői kategóriákra is. — Az elmúlt években más vo­natkozásban is észrevehetően növekedett az ápolónők társa­dalmi megbecsülése. Július 1-én, Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, a „kiváló” és „ér­demes” orvosok, gyógyszerészek központi kitüntetésekor 42 nő­vér részesült „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetésben. Akad olyan ápolónő is, akinek kimagasló munkáját a „Mun­ka Érdemrend” arany fokozatá­val honorálták. Mindez azon­ban nem elegendő. A nővérek­nek a jövőben jobban kell érez­niük a társadalom erkölcsi és anyagi megbecsülését. — Gyakran beszélünk az ápo­lónők elvándorlásáról, a három műszak nehézségeiről, de lénye­gesen kevesebbet azokról, akik évtizedeken át hűségesen kitar­tanak a kórházakban, g szoci­ális otthonokban és a többi in­tézetben, illetve az alapellátás­ban. A kórházban dói el — Meggyőződésem, hogy a pálya megszerettetése alapve­tően a kórházban dől el és számtalan gyakorlati és lélek­tani tényezőtől függ. Hogy a nővér tapasztalja-e: nélkülöz­hetetlennek tartják közreműkö­dését a gyógyításban, hogy igyekeznek-e tervszerű munka- szervezéssel könnyíteni a dol­gát; hogy az orvos segítőtársa­ként egyenrangú félként keze­lik-e. Aki valaha dolgozott betegágy mellett, nagyon jól tudja, mek­kora a jelentősége a felsoroltak­nak. Hiszen a sokat emlegetett jó munkahelyi légkör kárpótol a három műszak hátrányaiért, a szombaton, vasárnapon is kö­telező szolgálatért. Ennek iga­zát bizonyítja, hogy a több mint 200 ezer egészségügyi dolgozó­nak 50 százaléka törzsgárdatag. A munkát, aminek erkölcsi, anyagi megbecsülésével még korántsem elégedett a szakszer­vezet és szükségesnek, indokolt­nak véli napirenden tartani a három műszakban dolgozó ápo­lónők újabb bérrendezését — hangsúlyozta befejezésül Bod­nár Árpádné. L. M. Zöld emberkék Bárcsak az eső jött volna olyan menetrendszerű pontos­sággal, ahogyan a világsajtó nyári hírei között megjelentek a repülő csészealjak. Más szóval az UFO-k, vagyis az ismeretlen származású égi szerkezetek. Megjöttek. Ügy látszik, hogy a Mars-IBUSZ az idén a Kanári­szigetek—Norvégia útvonalat hirdette jutányos áron. mert hi­telt érdemlő beszámolók szerint június 25-én 22 óra 10 perckor jelentek meg Las Palmas fölött. Hacsak — teszi hozzá a tudósító — hetven ember, aki látta őket, nem pörgött be teljesen. No, de láttak már önök hetven embert bepörögni? Ugye, sohasem? Rövidesen azonban tovabbré- pültek. Vagy azért, mert nem volt szerencséjük a játékkaszi­nóban, vagy egyéb okból. Rövi­desen ugyanis Észalt-Európában tűntek fel. Annyi tanú látta őket. hogy elég lenne' tíz építő- brigád számára. N. úr Hamburg­ban vörösen izzó lapot figyelt meg az égen. Rendsburgban egy­szerre többen is a rendőrségre rohantak, s elmondták, hogy a város felett repülő csészealjak húztak el. S. kisasszony ágyban fekve ábrándozott kifelé az ab­lakon, amikor észrevett egy égi szekeret. Ügy látszik, utasai nem óhajtották, hogy kandi szemek kifigyeljék őket, mert hirtelen (mondta S. kisasszony) eloltot­ták a villanyt. (Nem a kisasz- szonynál, hanem a csészealjban.) Természetesen valamennyi re­pülő csészealjban kis zöld em­berkék ültek. Ezt onnan tudja ilyen pontosan az emberiség, mert még 1968. elején, az argen­tínai Mendozában a játékkaszi­nó egy alkalmazottja személye­sen is találkozott velük, amikor gépkocsija megmagyarázhatatlan okokból leállt az országúton. Mintegy 1,40 méter magasak voltak, fejük tojásdad, kopasz és zöld színben játszottak. Nem a kaszinóban, hanem a napfény­ben. Ennyi talán elég is lenne bi­zonyítékul, hogy repülő csésze­aljak járnak közöttünk, ha a zöld hírek hallatán a csillagá­szok és a mesterséges holdakat figyelő állomások tudományos munkatársai nem tennének mindenféle zavaró megjegyzése­ket. Azt állítják, hogy ma már ezerszámra keringenek a Föld körül rakétarészek, műholdak, szputnyikok, fel-felvillannak a napfényben, s éles fényt adva elégnek, amikor a Föld felé zu­hanva a sűrűbb levegőrétegek­be érnek. Hát most kinek higgyünk? Lé­teznek űrturisták vagy nem? Én azt mondom: nézzük meg, milyen a valutájuk! Ha kemény, elhisszük, hogy léteznek, ha gyenge a pénzük, nem hisszük el. Azt hiszem, ez határozott ál­láspont. Tatár Imre. Nemzetközi plakátpályázat a XI. VIT-re A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség nemzetközi plakát­pályázatot hirdetett a Havanná­ban 1978 nyarán sorra kerülő XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésére. A pályázatok be­küldési határideje 1977. május 1. A nemzetközi zsűri döntését 1977. november 10-én a DÍVSZ fennállásának 32. évfordulóján hozzák nyilvánosságra. A három első díj: részvétel a havannai VIT-en. A pályázat részletes feltételei a Világ Ifjúsága című folyóirat, valamint a DÍVSZ Magazin augusztusi számában jelennek meg. (MTI) Kiírta a továbbképzési pályázatot a közgazdaságtudományi egyetem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents