Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
Gyártmányfejlesztés — Anyagtakarékosság — Több gázkazán exportra Az első fél évben növelte termelését a vegyesipari válialsl Csaknem tízezren nézték meg a kertbarátok kiállítását Békéscsabán A Békés megyei Vegyesipari Vállalat termelése az év első felében 20,7 százalékkal volt nagyobb az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. Ehhez nagyban hozzájárult a gyártmányfejlesztés és a szolgáltatások színvonalának állandó emelése. Békéscsabán a budapesti EVIG-gel kooperálva megkezdték a darukezelő-ülések sorozatgyártását, jelentősen fejlesztették az üveges részleget. Tovább folytatták a gyártmányszerkezet korszerűsítését, a vállalat ÉTI-gázkazánokat gyártó gyomai gyáregységében, amely- termékek iránt megnőtt a kereslet a hazai és a külföldi piacon egyaránt. Míg a kazánok előállítása 1975 év végén az össztermelés 57 6 százalékát tette ki, addig ez a szám az év első hat hónapjában elérte a 65,4 százalékot. Ugyancsak kedvezően alakult e termékek exportja is. Az első fél évben összesen 34 millió forint értékűt adtak el, ennek 53,3 százalékát külföldön értékesítették. A kazántermelés Szerelik a korszerű gázkazánokat Fotó: Demény Jubileumi ünnepség Kunágotán Igazán szép, minden forma- | Ságtól mentes jubileumi köz- j gyűlésen köszöntötték szómba- j ton a kunágptaiakat. Horváth j Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek j Területi Szövetségének titkára összegezte a 25 éves múlt ki- | emelkedő eredményeit, a termelőszövetkezeti mozgalom kibon- J takozásának megkapó körűimé- I nyeit. a Bercsényi Tsz, a Petőfi j Tsz és az Üj Alkotmány Tsz alapítóinak határtalan elszántságát, a legkritikusabb időkben — 1953. 1956 — szövetkezetben maradását. A mai közösség magja azonban jól megcsappant. Az alapítók közül sajnos többen nem érhették meg ezt a jubileumot. Az élők emlékeztek rájuk. Felelevenítették a kezdetet és a folytatást érzékeltették a mát, a 118 milliós közös vagyont, s amiből ez származott, a szövetkezeti munka rangját a községben. alapító tag. miután Csatári Bela, a megyei pártbizottság titkára meleg szavak kíséretében átadta Gyalog Mihály tsz-elnök- nek a megyei tanács elismerő oklevelét, és ej^y díszes, modern kivitelű porcelán vázát. Az indulás hiteles epizódját villantotta fel, ami ma már történelem. Az ünnepi közgyűlés is együtt örült azokkal az alapítókkal, akiket a miniszter kitüntetésben részesített. Balázs István, Balázs Istvánná. Balázs Lajos, Tóth Balázs, Machlich Mihály, Kormányos István és Zámbori András mellére tűzték a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Sokan örültek annak, hogy ezen a «zép jubileumi közgyűlésen vehették át a 10. a 15 és a 20 éves törzs- gárda-tagsággal járó címet és elismerést. Dtipsi Károly egy év alatt 23,4, az export ?3,8 százalékkal nőtt. Természetesen ez magával hozta a nyereségtömeg változását is. A beszámolási időszakban a vállalat eredménye a bázishoz képest 71,4, a tervhez pedig 6.9 százalékkal emelkedett. A költséggazdálkodás megszigorítása szintén kedvezően hatott az eredmények alakulására. Az anyagtakarekosság, a bevezetett újítások révén az anyagfelhasználás 1.1 százalékkal csökkent. Javult az anyagellátás is. Az importműszerek beszerzésében sem volt fennakadás, hiszen 4,3 millió forint rövid lejáratú forgóeszközhitelt vettek fel. Már • a jövő . megtervezésénél számítottak arra, hogy a munkások létszámát nem tudják jelentősen gyarapítani. így a na-' gyobb termelést teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. Az égy dolgozóra jutó árbevétel 16,3 százalékos emelése lehetővé tette, hogy a központilag engedélyezett másfél százalékos bérfejlesztés mellett ebben a fél évben további két százalékkal emeljék a dolgozók fizetését. s. s. — Akkor lepődtünk meg a kiállítás látogatottságán — mondta Fekete Béláné, a MÉSZÖV politikai munkatársa —, amikor Tolna megyéből megérkeztek a kertbarátok. Külön- autóbuszt béreltek, több száz kilométert utaztak, hogy megismerhessék Békés megye kiskertmozgalmának eredményét, történetesen azt, hogy a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán belül működő kertbarátszövetség hogyan tudja összefog- 1 ni ezt a szerteágazó, sok szorgalmat, kitartó munkát igénylő tevékenységet. Az augusztus 28—29-én nyitva tartó békéscsabai kiállítás láttán azonban nemcsak a Tolna megyeiek lepődhettek meg, hanem mi magunk is, akik itt élünk a megyében. Az orosháziak annyi kiállításra alkalmas zöldségnövényt küldtek, hogy a rendezők a negyed részét sem tudták elhelyezni a kiállítótérben. De elmondhatnánk ezt a kondorosiákról, a gyulaiakról, a battonvaiakról, a füzesgyarmatiakról és a szeghalmiakról is. Ez utóbbi község azért érdekes ilyen tekintetben, mert Homoki Lajos és dr. Nagy Zoltán előtt Szeghalmon alig volt kertkultúra. Most van. Homoki Lajos. amikor tudomást szerzett a kiállítás szervezéséről, salátát, babot, borsót vetett, nagy ládi- kákban hozta személygépkocsin a „hírt” Békéscsabára, íme szeptemberben is fejesedik a saláta, virágzik a borsó Szeghalmon. De nemcsak ezeket a növényeket hozta magával, hanem kertjéről egy kis bemutatót, szeghalmi tőzeggel. Említhetnénk még a Békéscsabán élő Simon Károlyékat — ez egy cigány család —. akik bejelentés nélkül jöttek és konyhakertjük legszebb termékeivel jelentkeztek. A rendező bizottságnak nem volt szíve azt mondani: nem teszi ki közszemlére. Sokan megcsodálták a Simon család áldozatos munkájának szép eredményét. Senki sem állta meg szó nélkül a dombiratosa Jáger Elemér díszes lószerszámait. A kertészet mellett Jáger Elemérnek ez is hobbija. A lovasversenyre érkezők felfigyeltek a gyönyörű nyeregre. Kunágotán készültek erre a jubileumi évre. íme csak egy terméseredmény: az 1976. évi búzatermesztés megyei legjobbja ez a szövetkezet a hektáronkénti 60.02 mázsával! Ebben az évben háromszor annyi gabona termett egy hektáron, mint 25 évvel ezelőtt. Nem kell különösebben szégyenkezniük a hektáronkénti 117 mázsa kenderrel sem. De az is igaz. hogy a kun- ágotai SERTÖV volt az ország első termelőszövetkezeti közös vállalkozása. Az itteni szövet- kezef tehát mindenkor és mindenben élen járt. Ez a közösség évek során kezdeménye- zően tartotta kezében a paraszti sors jobbá formálódásának kulcsát. , Ma egy tsz működik a községben. Negyedszázaddal ezelőtt tehát nemcsak, a mezsgyéket szántották fel, hanem elindult itt is egy folyamat, az utóbbi két évtizedben az MSZMP politikájának megfelelően: az egyén érvényesülését a szövetkezetben a közösségért végzett munkához kötötték. Emellett végig, holnap is kitartanak. Keménv 25 év volt az. ami elmúlt. Erre utalt Tóth Balázs Jószág szállít ás 3 mtsmcrci^r. 1976. AUGUSZTUS 31. A három tsz — a kunágotai Bercsényi, a dombegyházi Petőfi és a dombiratos! Béke — által létrehozott kunágofai SERTÖV ebben az évben nyolcezer hízott sertést értékesít Képünkön éppen 50, egyenként 100—110 kilogrammos sertést szállítanak el a SERTÖV telepéről a szegedi húsüzembe. Ezzel együtt az idén mar 4600 hízó került ki a knnágolai Sertéstenyésztő Szövetkezeti Vállalkozástól. Fotó: Kocziszky László Érdeme a Békés megyei Kertbarát Szövetségnek, hogy lehetővé tette a kertkultúra és a virágszeretet, a hobbi egy csokorban való bemutatását. A kiállítás színvonalas rendezése a me- zőkovácsházi ÁFÉSZ dekorációs brigádjának az érdeme, melyet Boros Béla vezet. A berendezések, a kiállítórész-összeállítás Báder Antaiékat dicséri. Ök a Békés megyei MÉK asztalosai. D. K. 1 - 1 1 1 . jegyzet Miért nem sistereg a gyúitózsinor? Tulajdonképpen egy ígéretre, szeretnénk visszakérdezni: mi lesz az istállótrágya-robbantás- sal? Vagy csak gyermeki játék volt a lármás előkészület? A barázdából senki sem tudja, nem látja, hogy hol akadt el ez az igazán időszerű központi kezdeményezés. ‘ A tsz-ekben évek óta nagy- készletek halmozódtak fel istállótrágyából. Kevés az olyan speciális gép is, az erre a célra felszerelt pótkocsi, amely vontatva, önműködően képes szétteríteni ezt a felhalmozódott tápanyagtartalékot. Ezért nem is hordták ki a földre a cukorrépa meg kukorica alá. A drágább, de a könnyebben kijuttatható műtrágyával igyekeztek fenntartani a nagy terméshez szükséges tápanyagmennyiséget. Emiatt helyenként veszélyes méreteket öltöttek az istállók környékén hatalmasodó trágyakazlak. Valaki felfigyelt erre az áldatlan állapotra és a világ mezőgazdaságában polgárjogot nyert robbantásos módszer hazai alkalmazását ajánlotta követendő, gyors és igen eredményes módszernek. Agrármérnökökből robbantásvezetőket képeztek ki. Megtanították őket arra — állami pénzen —, hogyan kell kijelölni az 50 mázsa trágyát tartalmazó kupacok helyét? Mennyi rob- bontóanyag szükséges? Hogyan kell levezetni ezt a veszélyes munkát? Az eljárásra vállalkozó tsz-ekből 2—3 embert robbantómesteri tanfolyamra küldtek. Szóval minden előkészület megtörtént. Sőt egyik-másik tsz-ben a nyári országos bemu- - tató, a robbantásvezetők és mesterek hazatérése után hozzáláttak a nagytakarításhoz. A tanultak alapján 100—300 hektárig terjedő területre kihordták az istállótrágyát. Volt ezen a nyáron szabad szállítókapacitása a billenős platójü kocsiknak. Ezt kihasználták. Amikor jelezték: felkészültek, süket fülekre találtak. Minden elcsendesedett. Nem pattognak a gyutacsok, nem sistereg seholsem a gyújtózsinór. És most sorra kérdezik, mi lesz az ígérettel? Helyenként már az őszi munka folvtatását akadályozzák a szántóföldre hordott trágyahegyek. Haladéktalanul intézkedni kellene ott. ahol megígérték, minden rendben lesz, csak az üzemek készüljenek fel. Nagyszénáson, Újkígyóson és máshol felkészültek. Jöhetnek, lehet robbantani!- —sík.
