Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

MgfTéttfcfeew is időszerű: Az élelmiszeripari szennyvizek tisztítása és hasznosítása A környezetvédelem korunk egyik legégetőbb problémája. Vi­lágszerte kutatják leghatásosabb módjait, lehetőségeit. Jelentősé­gét és sürgősségét felismerve ad­ta ki nemrég a Mezőgazdasági Kiadó dr. Bartha István, dr. Horváth Imre, dr. Toókos Ildi­kó, dr. Vermes László „Élelmi­szeripari szennyvizek tisztítása és hasznosítása” című munkáját. A vaskos könyv elsősorban a szakembereknek szól, s ad hasz­nos útmutatást. Megismertet többek között a szennyvíztisztí­tás éé iszapkezelés alapjaival, a mechanikai, a biológiai tisztítás­sal." A szennyvizek kezeléséről és tisztításáról szóló íejezetoen ismerteti a szennyvizek főbb ha­tásait, s foglalkozik több olyan területtel, amely megyénkben is nagy figyelmet érdemel. Így pél­dául a húsipari, ezen belül a baromfiipari, a tejipari, a kon­zerv- és cukoripari, a malomi­pari és szeszipari szennyvizek tisztításával. Ismerteti azokat a főbb előírásokat, amelyeket a felsorolt ipari üzemeknek be kell tartaniuk, ugyanakkor ennek leggazdaságosabb médiairól is szól. Az egyes iparágakról szóló fejezetek végén javaslatot ad a szennyvíztisztítás hazai körül­mények közötti megoldására Külö*} fejezet foglalkozik az élel­miszeripar szennyvizeinek mező- gazdasági hasznosításával, ennek céljával és jelentőségével. A kawicsbánvában Lökösházán éppén két évvel ezelőtt bocsátották vízre a Len­gyelországból vásárolt úszó kot­rót. Az eltelt időszak alatt egész tórendszer alakult ki a helyi termelőszövetkezet kavicsbányá­jában, hiszen a kotróval 30 mé­ter mélységből képesek kiter­melni és felszínre hozni az igen fontos építési alapanyagot. A Salvatore Allenderől elnevezett „bányász” szocialista brigád idei tervében 160 ezer köbméter kavics kitermelése szerepel. Ebből a hatalmas mennyiségből legtöbbet a közúti építő válla­lat hasznosít, amely évente 50 ezer köbméter kavicsot szállít el a bányából. i Fotó: Béla Ottó Növekvő forgalom — Segítik a szakcsoportokat ÚFÉSZ-áruiiáz építését tervezik Csorváson Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csorvási helyi szervének ügyintézője, Pelesz János arról tájékoztatott, hogy Csorváson 2<f élelmiszer- és iparcikküzle- t.ük, valamint 9 vendéglátóipari egységük látja el a lakosságot Bolti kiskereskedelmi forgal­muk az, év eső hét hónapjában .32 millió 457 ezer forint volt, s ebből az élelmiszerek értéke 12 millió 663 ezret, az iparcik­keké pedig 19 millió 794 ezret tett ki. Ezt 7 millió 890 ezer fo­rintos átlagos árukészlettel bo­nyolították le. A vendéglátóipar 3,1 száza­lékkal árult többet, mint ta­valy, összesen 7 millió 941 fo­rint értékben. Kelendőbbek a saját készítésű ételek, s a cuk­rászműhely a tavalyi 603 ezer forint értékű forgalmát az idén 620 ezerre növelte. Az előfize­téses étkezők száma ez év első felében 40—60-nal több, és szintén kedvező az alkoholmen­tes italok forgalomnövekedése. Ezeknek a választéka is meg­nőtt. Új közúti híd a Tiszán Az V. ötéves terv időszaká­ban új közúti híd épül a Tiszán, amely Szegeden a belvárost övező nagykörutat köti majd össze az újszegedi Odessza kör úttal. A hídépítés előmunkála­tai megkezdődtek. sßmusui 1976. AUGUSZTUS 28. Az ÁFÉSZ Csorváson és Ge­rendáson augusztusig 510 ezer forint szerződéses előleget adott a baromfitenyésztőknek, vala­mint a zöldség- és gyümölcs- termesztőknek. A naposállatok közül 50 ezer csibe, 4000 liba, 800 kaasa, 1100 pulyka, 1500 nyúl került a kistermelőkhöz, s ezenkívül 30 ezer forint értékű előnevelt liba is. A baromfite­nyésztés mellett Csorváson és Gerendáson is foglalkoznak most már fólia alatti hajtatásos termeléssel. Az ÁFÉSZ az idén 110 ezer forint értékű fóliát és egyéb anyagot adott a termelők­nek. Megszervezték az uborka­termelést, s fólia alól ebbőj 30 ■vagonra, valamint 4 vagon pri­mőr paradicsom felvásárlására kötöttek szerződést. A szakcsoportoknak jelentős segítséget nyújt az ÁFÉSZ. Szervezetten irányítják őket, fo­lyamatos elméleti és gyakorlati képzési lehetőséget biztosítanak számukra. Harminc tagú mé­hész, szakcsoportjuk mintegy ezer méhcsaládot tart. A kis­állattenyésztőknek minden év­ben törzsállományt szereznek be. Most 15 ezer forint érték­ben hibrid nyulakat és tény ész­galambokat adtak ki. A továbbiakban még jobb együttműködést akarnak kiala­kítani a tsz háztáji bizottságai­val, s az önellátáson felüli zöld­ségtermelésre törekednek. Je­lenleg egy komplex gépsorral felszerelt kerti traktort akarnak vásárolni, amely nemcsak a ta­lajművelést, hanem a növény- védelmet -is megkönnyítené. A jelenlegi ötéves tervben Csorváson, a Rákóczi út és az Arany János utca sarkán áru­házát is épít mtijd az ÁFÉSZ. A mintegy 600 négyzetméter alapterületű áruház előrelátha­tólag 8 millió forintba kerül. Sarkad Kitüntetéseket adtak át a társadalmi munkában élenjáróknak Sarkad nagyközségben az idén augusztus 20-ig összesen 1 millió 165 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek az üze- ' mek, intézmények és a lakosság együttesen. Az elmúlt évben a társadalmi munka értéke meg­haladta a 2 millió 700 ezer fo­rintot. A nagyközségi tanács au­gusztusi, ünnepi ülésén a „Tár­sadalmi munkáért” kitüntető * jelvény arany fokozatát 6, ezüst fokozatát 19, bronz fokozatát 15 lakosnak nyújtották át, 15-en pe­dig elismerő oklevelet kaptak. Nyomdászok „inkognitóban Nem szeretném, ha félreérte­nének, ezért már az elején köz­löm: a nyomdászok, akikről szó lesz, jó szakemberek és pecsé­tes írás tanúskodik arról, hogy munkájukra nagy szükség van. Az inkognito szó csupán jelké­pes: azt takarja, róluk kevesen tudnak, hiszen az ilyen kis üze­mek tevékenysége nemigen ke­rül reflektorfénybe. Ök öten a Békés megyei Moziüzemi Vál­lalat békéscsabai nyomdájának dolgozói ugyanúgy szeretik a szakmájukat, mint bármely nyomdász ebben az országban. Z ernján János csoportvezető szerény ember. Olyan típus, aki­ből csak egy-egy szót lehet ki­csalni. Amolyan halk szavú, mégis szigorú férfi. Jó mester­ember, mindent megfigyel. Nyilván ez teszi kiegyensúlyo­zottá és erőssé, s így tud máso­kat is segíteni. Most itt áll a jól felszerelt, barátságos kis műhelyben, tesz-vesz, (ki tud­ja, 'hogy tud eligazodni a betű­rengetegben?) végigsimít ősz haján és megszólal: — Bizony régen volt 1942, amikor Debrecenben elszegőd­tem nyomdászinasnak. Már alig emlékszem ezekre az évekre. Annál inkább 1956-ra. amikor a honvédség nyomdájában ké­szítettük a Népújságot. Kézzel szedtük a betűket, kompresszor­ral nyomtuk a párt lapját... Az­tán ötvenhéttől a mostani Dij- rer Nyomda következett 13 évig. Öt évvel ezelőtt marasztaltak, mégis eljöttem. Itt jobban meg tudom valósítani szakmai el­képzeléseimet. összedugjuk a fejünket a fiúkkal, lányokkal és együtt örülünk, ha sikerül valami szépét csinálni. Szünetet tart a beszédben. Szemüvegén megcsillan a fény, karját összefonja, s újra meg­találja a szavak fonalát: ..Éven­te csaknem egymillió forint ér­tékű plakátot, szórólapot és egyéb kiadványt készítünk. Hárman tagjai vagyunk a Ba­lázs Béláról elnevezett bronz­koszorús szocialista brigádnak. Vállalásaink között szerepel múzeum-, színház- és moziláto­gatás.” Az utóbbit érdekesnek talá­lom, meg is kérdezem: ki jár­jon moziba, ha nem Önök? A csoportvezető rábólint. Moso­lyogva mondja: — Tudja, elkényelmesedtek az emberek. A televízió nagy konkurrencia. A mozi népszerű­sítésére mindig szükség volt, de most különösen. Katai István, az Aténe olasz nyomógépet kezeli, immár 12 éve. A Krter Nyomdából jött át Ez is jól sikerült. Zemján János és szemlélik a legújabb moziplaká tot Kátai István elégedetten Kocziszky László felvétele 1970 szeptemberében ehhez a vállalathoz. Azt tartja, nincs nagyobb öröm. mint jó közös­ségben, nyugodtan dolgozni. „Így sokkal jobban megy a munka. Jókedvűen dolgozunk” —• bizonygatja. Aztán elkezd me­sélni a magas és a síknyomás különbségéről. Melyiket hol és miért érdemes alkalmazni. Vé­gül leszögezi: — Ebben a műhelyben tudnak örülni a munkának. 'Valakinek mindig támad egy jó ötlete. Az sem baj. ha a fiatalabb mond okosat. Nincs féltékenység. — Írja csak le nyugodtan: 25 éves vagyok és szintén a Dü­rerben tanultam — mondja Tordai Kati, míg néhány kiön­tött betűt szorongat a marká­ban. — Ugyanis ott jöttem rá a nyomdász szakma szépségére. Mezőberényben' érettségiztem 1969-ben. Egy éve Vagyok itt. Jól érzem magam, az idén kap­tam 200 forint fizetésemelést. Sok minden érdekel. Francia nyelvet tanulok és rengeteget •olvasok, hogy el tudjak igazod­ni a világ dolgaiban. Igen. Tanulni kell. Ez a vé­leménye Köves Editnek is, aki a Rózsa Ferenc Gimnázium nyomdaipari szakán végzett 1973-ban, itt mindössze két hó­napja dolgozik.’ Nem valami bő­beszédű lány, most 's csak eny- nyit mond: „A Magyar Hirde­tőnél a kötészeten tevékenyked­tem. Egyébként kéziszedő va­gyok. Eljöttem, mert a szakmá­ban akarok dolgozni.” Minek köszönhető a .ió han­gulat? Bizonyára Zemján Já­nosnak is, aki szervezi, irányít­ja a munkát, s ugyanilyen türe­lemmel alakítja, csiszolgatja az embereit. „Nézd csak, így csi­náld: szépen, pontosan.” És iga­za van. Mert dolgozni csak úgy érdemes. Seres Sándor Nem kell otthon sütni-fózni! Várja önt az ÁFÉSZ „Önki” Étterem. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 79—81, ’Nyitva: reggel 5—20-íg. \ Reggeli, ebéd, vacsora Tetszése szerint választhat

Next

/
Thumbnails
Contents