Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Ara: 8«,— fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Világ proletárjai ITT VAN AZ ŐSZ..; (3. oldal) • * * HIGIÉNIA, ÓH..; (5. oldal) • » • TÜSKÉK (4. oldal) Á műszaki fejlesztés önkéntesei Ügyes embernek mester a neve — így tartották elődeink, s nincs rá okunk, hogy kétségbe vonjuk igazukat. Történetünk szereplője, a technikumot végzett szakmunkás azonban, kezdetben sok minden más volt, csak éppen mester nem. Vette magának a bátorságot ugyanis, hogy a néhány hete munkába állított, méregdrágán vásárolt olasz sajtológépekre azt mondta: tudnának ezek többet is. Szavait tett követte, rajzokkal rukkolt elő, hat olyan változtatással, melyek mindegyike tökéletesített valamit a berendezéseken. Először azt mondták neki, hagyja az egészet, mit érdekli őt, hogy mekkora a gépek műveleti sebessége, hiszen nem abban a műhelyben dolgozik, ne ártsa ilyesmibe magát. Ment a fejlesztési főmérnökhöz, a technológiai osztályra, végül — így remélve választ — megoldásait újítási javaslatként nyújtotta be. Teltek a hetek, mígnem az olasz cég emberei, szerződésben vállalt kötelezettségüknek megfelelően, betoppantak a gyárba, a garanciális átvizsgálás lebonyolítására ... Csak a végeredményt írjuk le: a törvényes formaságok betartásával a gyártó cég megvásárolta történetünk hősének javaslatait, már e változtatásokkal készíti az új gépeket. A gyárban azonban, ahol az ötlet megszületett, eredeti formájukban dolgoznak a sajtolok, az újítási javaslatra még nincs válasz! Vérmérsékletünktől függ, az esetet hogyan minősítjük. Mivel azonban nem ritkaság az ilyesmi, keserűen töprenghetünk azon, miért ennyire mostoha a sorsa, csekély a becsülete a műszaki fejlesztés önkénteseinek? Az újítóknak, a feltalálóknak, mindazoknak, akik legtöbbször nem hivatalból, nem kötelező feladatként próbálkoznak a jobbal, az ésszerűbb, a célravezetőbbel? Negyedszázada, 1951-ben 640 millió forint népgazdasági eredményt hozott az újítók buzgalma, 107 ezer javaslatukat hasznosították. Napjainkban az újításokból származó vállalati eredmény az előbbi összeg hatszorosa, megközelíti a négymilli- árd forintot, ám nemcsak az összeg, a számbavétel módja — népgazdasági, illetve vállalati eredmény — változott, hanem sok más is. S nem mindenben előnyére! Ismeretesek a termelői közösségek előtt azok az ellentmondások, amelyeket a hatvanas években érvényes — 1965-ben kiadott — újítási rendelet hordott magában. A többszöri módosítás sem segített eredendően hibás alapállásán, s ezért új rendelet megalkotására volt szükség, ami megtörtént, ám most sem úgy. hogy minden tekintetben azt mondhatnánk: végre, egyenesbe került az újítások, találmányok sorsa. S mivel a törvényi, jogi kötelezettségek, a pénzügyi szabályozások — nyilván szándékuk ellenére — visszavetették az önkéntesek buzgalmát, nem volt nehéz teret nyernie a helyi elfogultságnak, kényelmességnek, vaskalaposságnak. Némely vállalatnál már-már úgy néztek a nyughatatlan emberekre, mint puszta haszonlesőkre, akik „pénzt akarnak zseb- revágni”. Feledték a köz gyarapodását, s azt a tudati hatást, melyet az újítómozgalom gyakorol, s melynek jelentőségére Lenin már akkor rámutatott, amikor a szovjet gazdaság első, tétova lépéseit tette meg. A szubjektivizmus, a lassúság, a bürokratizmus, az érdektelenség oda vezetett, hogy manapság tízszer is meggondolja magát az újító, kezdje-e megint friss javaslatával a tortúrát, vagy hagyja az egészet, esetleg — mert ez sem ritkaság ám! — „feketén” valósítsa meg, munkatársai, brigádja, művezetője szemhúnyó jóváhagyásával. Feltalálók, újítók sora vív ismétlődően harcot azért, hogy tér nyíljék javaslata előtt, s aligha csupán attól vezettetve, mert javadalmazásért nyújthatja majd a kezét. Hiszen sűrű azoknak a változtatásoknak, módosításoknak is kanyargós, időt rabló útja, amelyekért nem jár fizetség, amelyek „csak” a munkásvédelmet, az egészségügyi károsodás megelőzését szolgálják, vagy amelyek úgynevezett munkaköri kötelességként öltöttek alakot! Itt még azzal sem lehet „érvelni”, amivel más ügyekben olyan szívesen hozakodnak elő a döntésre kötelezettek: az újítási díj megrövidíti a kollektívát... Az önkéntesek java része megdöbben e gondolatmeneten, mégsem kéri ki az obsitját, csinálja, vallja, hogy friss cselekvés, friss gondolat aranyat ér, s küzd, hogy így legyen. A cselekvésre azonban, a friss gondolat aranyra- váltására, nem ők hivatottak, s nem is képesek. Ök friss gondolatok seregével rukkolnak elő, tisztelik és gyakorolják azt a műszaki alapigazságot, hogy tökéletes megoldás nincsen, miért tőlük várják el hát sokan még azt is, hogy küszködve, keservesen kiverekedjék igazukat!? Miért nem segít minden eszközzel, úton, módon a társadalmi érdeket helyben képviselők csoportja nekik, sőt, a segítést megelőzően, miért nem biztatja, bátorítja őket? Talán azért, mert így kényelmesebb. Talán azért, mert ezt eddig nem kérte számon az irányítóktól senki sem. Talán azért, mert jó kibúvót, mentséget kínál egy nem túl szerencsés rendelet. Talán mindezek együttesen adnak magyarázatot. Amiből már sok van. Jóval több, mint a társadalomnak olyannyira szükséges, megtermelhető — de itt is, ott is, fejben, papíron maradó, tehát veszni hagyott — aranyból. Mészáros Ottó Csillebérci Ma délután érkezik haza Békéscsabára Csillebércről az ifjúsági és úttörőház fúvós zenekarának, illetve irodalmi színgyakorlat padárak 45 kispajtása. A békéscsabai úttörők népművészeti szaktáborban voltak, ahol gyakorlatban ismerkedtek meg a népművészet különböző ágaival. Leonyid Brezsnyev és Kádár lános találkozója Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, aki az SZKP Központi Bizottságénak meghívására pihenésre érkezett a Szovjetunióba. A találkozón véleményt cseréltek az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönös kapcsolatok alapvető kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev és Kádár János nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország közötti együttműködés sokoldalú jelleget öltött, tovább mélyül és fejlődik, hozzájárulva ezzel az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításához. Külön kiemelték, hogy milyen pozitív jelentőségű a két ország népgazdasága számára a gazdasági együttműködés olyan haladó formára való áttérése, mint a termelési szakosodás és együttműködés, hosszú távú megállapodások megkötése a különböző nyersanyagok és más természeti kincsek kölcsönös érdekeket szolgáló felhasználásáról. Az SZKP és az MSZMP vezetői kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi nemzetközi fejlődés legfontosabb vonása a szocialista közösség országai összeforrottságának fokozódása, politikájuk növekvő befolyása az események menetére, összhangban a béke, a felszabadítási mozgalom, s a néoek haladásának érdekeivel. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak azokra a földrajzi térségekre, ahol válsághelyzet áll fenn, folytatódik a vérontás, mint ahogyan ez Libanonban történik. Az élet új erővel támasztja alá annak fontosságát, hogy kibontakoztassák a harcot a katonai konfliktusok tűzfészkeinek kioltásáért, az enyhülés megszilárdításáért, a hidegháború maradványainak teljes felszámolásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója a szívélyesség és barátság, a megvitatott kérdésekben megnyilvánuló egyöntetűség és teljes kölcsönös egyetértés légkörében zajlott le. (TASZSZ) A Hazafias Népfront megyei elnöksége megtartotta első ülését Közvetlen munkakapcsolat a testvéri országok kulturális intézeteivel A Hazafias Népfront újonnan j megválasztott megyei elnöksége I augusztus 26-án megtartotta el- j ső ülését Békéscsabán. Dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront [ Békés megyei bizottságának el- I nőké rövid megnyitójában kő- | szöntötte az első ülés részvevőit, j majd javaslatot tett a tanácskozás napirendjére, melyet a testület elfogadott. A Hazafias Népfront munka- kapcsolatának alakulása a szocialista országok budapesti kulturális intézeteivel — címmel Vichnál Pál, a megyei nemzetközi béke és barátság munka- bizottság titkára számolt' be. Jelenleg öt testvéri országnak van kulturális intézete hazáinkban. A bolgár, a csehszlovák és a lengyel már túl van a 25 éves jubileumán, az NDK intézete közeledik ehhez, valamint a Szov. jet Kultúra és Tudomány Háza, mely, 1973-ban kezdte meg működését. A népfront megyei elnöksége és titkársága valamennyivel közvetlen, jó műn, kakapcsolatot alakított ki. Ör- j vendetes, hogy minden évben \ legalább egyszer képviselőik megyénkbe látogatnak, tájékoztatást adnak országuk gazdasági, kulturális fejlődéséről. Kétévenként pedig rendeznek barátságé napokat, heteket. 1968 óta csaknem valamennyi intézettel volt ilyen rendezvény megyénkben. Ehhez kapcsolódott az intézmények, üzemek, gazdaságok meglátogatása, barátsági estek tartása, ahol a település lakossága ismerkedett meg egy-egy baráti ország szocializmust építő munkájával. Az elnökség jónak értékelte ezt a tevékenységet. Kifogásolta viszont, hogy általában csak évfordulókhoz kapcsolódnak ezek a látogatások. Javasolták, hogy év közben is többször találják meg a módját a találkozásoknak.. A munkamódszerekben is kívánatos változtatni, például állami szervek is tegye,, nck ’ az intézeteknek meghívást. A művelődési házak jó lehetőséget biztosítanak a rendezvényeknek. Igényként jelentkezett o rétegtalálkozók folyamatos | Augusztus 25-én. szerdán ülést tartott a KISZ békéscsabai városi bizottsága. Az ülésen részt vett Kibédi Varga Lajos a megyei KISZ-bizottság titkára és dr. Galli Mihály, a békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályvezetője. Első napirendi pontként megvitatták a városi KISZ-bizottság és a városi tanács együttműködési megállapodásáról szóló módosító javaslatot. Az együttműködési megállapodás, melyet 1973-ban kötöttek meg, a két szervnek az Ifjúsági Törvény végrehajtásából adódó feladatait egyezteti. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a városi tanács a szervezése, fórumok tartása „kérdezz-f eleiek” formájában. Ilyen volt már Nagyszénáson a pedagógusoknak és Dévaványán a szocialista brigád tagjainak, ahol lengyel barátainkkal találkoztak. Az egymás megismerésének ez a legjobb formája. A továbbiakban megvitatta és elfogadta a gazdaságpolitikai nevelőmunka mozgalmi eredményeiről és feladatairól szóló jelentést Szegfű István politikai munkatárs előterjesztése alapján. Végül bejelentéseket vett tudomásul. | lehetőségeken belül egyre több I fiatalt juttat lakáshoz. Az elosztásra kerülő lakások 25 százalékát a KISZ javaslatainak megfelelően osztják szét. A megállapodás értelmében a KISZ-szervezetek a jövőben több segítséget nyújtanak a tanácsnak a veszélyeztetett és kedvezőtlen adottságok közt ne. velkedő gyermekek felkutatásában. Ezt követően a KlSZ-bizott- ság a politikai képzési évre való felkészülésről tárgyalt. A nyári felkészítésen a titkárok 80 százaléka vett részt. Szeptember 6-tól pótfelkészítést tartanak. — nyes Eredményes együttműködés
