Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

Űj feladatok előtt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Dr. Vonsik Gyulának, a TIT főtitkárának nyilatkozata A közelmúltban véget ért is­meretterjesztési évadban min­den nap minden órájában 174 rendezvényt tartott a TIT. Ez az önmagában is meghökkentő adat alapos önelemzésre, a feladatok pontos körülhatárolására ser­kenti a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulatot — mondot­ta dr. Vonsik Gyula, a társulat főtitkára az MTI munkatársá­nak. A mennyiségi növekedést az érdeklődés növekedése okozta, a szakemberek megállapítása sze. rint az alapos, jó munka a szín­vonal fenntartása érdekében ez az egyébként örvendetes tény nem egyszer gondot okoz, hiszen lényégében ugyanolyan körül­mények között, ugyanolyan sze­mélyi állománnyal kell ezt a hi­hetetlenül nagy munkát elvé­gezniük. — A társulat tevékenységének 38 százaléka tartozik a társa­dalmi-politikai nevelőmunka kategóriájába, több mint 18 szá­zaléka foglalkozik a természet- tudományokkal, mintegy 13 szá­zaléka az esztétikával, csaknem 15 százaléka a műszaki, tech­nikai — 7 százaléka a matema­tikai — ugyancsak ennyi az egészségügyi ismeretek terjesz­tésével, elmélyítésével és csak­nem 2 százalék alapozza meg az idegen nyelvek tanulását. Itt két jelentős változást észleltek a TIT-szakemberek. A termé­szettudományos, matematikai nevelés egyre több embert ér­dekel, s ugyancsak pozitív vál­tozás tapasztalható a társada­lompolitikai, esztétikai isme­retterjesztésben is. A feladat: különösen a munkások körében kell az eddig elért eredmények alapján a természettudományos, esztétikai nevelést elmélyíteni. , Szembetűnő az országjárás, a * TIT által vezetett turizmus 3 megélénkülése. Mintegy 2500 3 túrára került sor a felszabadu- 3 lás 30. évfordulója jegyében, 3 ami a korábbi évekhez képest • jelentős előrelépés. • — Az elmúlt év során több S mint 500 helyi TIT-szervezet, f csoport működött, 3100 lakhe- 3 Íven, településen. Az ország va. : lamennyi települését figyelembe 3 véve ez viszonylag nem magas 3 szám, különösen, ha arra gondo, j lünk, hogy számos nagyüzem- j ben, gyárban is vannak már az ■ ismeretterjesztésnek helyi fóru. 3 mai. Nem szabad azonban meg- 3 feledkezni'arról, hogy ez az 500 3 helyi szervezet mégis jelentős 3 eredmény, hiszen egy jól bevált 3 kísérlet bizonyítéka. Különösen j akkor mérhetjük fel hasznossá- • gát, ha a statisztikákat figye- j lembe véve tudomásul vesszük, • hogy egy-egy kis közösségben \ ezek a helyi csoportok nem 3 egyszer 100—150 rendezvényt tartottak, ami a megalakulásuk 5 előtti időszak 20—25 rendezvé- : ■ nyéhez képest óriási előrelépés. ■ Ez két fontos következtetést tar. ! talmaz a TIT számára. Elsősor- ■ ban azt bizonyítja, hogy az ér- • telmiség igenis mozgósítható, • nem húzódik vissza a közössé- 3 gt »Bikától, hiszen ezeket a 3 számokat saját erőből érték el, központi sürgetés nélkül. Ugyan­akkor arról is tanúskodnak ai adatok, hogy ez a forma módot teremt a helyi igények alapo­sabb feltérképezésére. A TIT mintegy 30 ezer elő­adót foglalkoztatott az 1975— 76-os évadban. A szervezet ve­zetői most azzal számolnak, hogy ez a 30 ezer főnyi tábor tovább növekedik, ez pedig azt jelenti, hogy nagyobb gondct kell fordítani a tudományos is­meretterjesztés szakemberei­nek felkészítésére, segíté­sére. Ezt részben kü­lönböző információs kiadvá­nyokkal próbálják megoldani. Huszonnégy tudomány területén követik nyomon az új felfede­zéseket, az érdekesebb kísérle­teket, amelyekről a lehető leg­rövidebb időn belül igyekeznek informálni az előadókat, hogy mindet gyorsan felhasználhas­sák munkájukban. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ sokat tesz a járás és a járás­székhely zöldséggel való ellátá­sáért. Ebben az évben segített 'megszervezni Szarvason 16 tag­gal a zöldségtermesztők szak­csoportját a Dózsa Tsz-szsl együttműködésben. A 2 hektár termőterületet a tsz, a leérti traktorokat és a i 18 ezer forint előleget a palántaneveléshez az ÁFÉSZ adta. A szakcsoport már most az első idényben 600 ezer szabadföldi, és 40 ezer tápkoc­kás paprikapalántát hajtatott fólia alatt. A második szakcso­Földművelés az erdőirtással „meghódított" falvakban A dunántúli földművelés et­nográfiai sajátosságait, első íz­ben [eldolgozó tudományos mű látott napvilágot. Takács Lajos, a Magyar Tudományos Akadé­mia néprajzkutató csoportjának munkatársa Várong faluban végzett tudományos kutatások alapján írta meg az „Egy irtás, falu földművelése” című köny­vét. Egykor a Dunántúlon erdőir­tással hódítottak meg területe­ket földművelés szamára. A fáktól, bozótoktól megtisztított területen termőfölddé varázsol­ták a talajt. A kutatások sze­rint az 1700-as évek elején — közepén szabadon gazdálkod­hattak az ún. irtásiatok. Keve­sebb adót fizettek, mint a töb­bi község lakói. Számos levéltári anyag, do­kumentáció „vall” az egykori irtásfalvak földműveléséről, de sok idős embert is megszólal­tatott a szerző. Egyébként a Magyar Tudományos Akadémia a Várong falu /földműveléséről kiadott tudományos mű megje­lenésével hozzálátott az irtás­területek országos feldolgozásá­hoz. portot, amelynek a esabacsűdi Lenin Tsz biztosít földet és az ÁFÉSZ ad öntözőberendezést, most szervezik. Erre az esztendőre egyébként ,a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ ösz- szesen csaknem 600 mázsa ve­gyes zöldségre kötött termelési és termékértékesítési szerződést a körzetében tevékenykedő kis­termelőkkel. Ezenkívül a gyü­mölcstermesztés elősegítésére is lépéseket tettek. Ez év őszétől Szarvason és Csabacsűríön meg­szervezik a tájjellegnek megfe­lelő gyümölcstacsemeték forgal­mazását. MA; 1976. AUGUSZTUS 3., KEDD Hermina napja A Nap kél 4.23 — nyugszik 19.16 órakor A Hold kél 13.19 — nyugszik 23.04 órakor Harminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus 3-án halt meg — 68 éves korában — Madzsar Imre történész, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. Nagykárolyban született és 1900-tól Budapesten volt gim­náziumi tanár, később igazgató. Hosszú éveken át meghívott előadóként tevékenykedett a magyar oktatási intézmény-há­lózatban kimagasló helyet el­foglaló Eötvös József-kollégi- umban. 1913-tól igazgatósági választmányi tagja volt a Ma­gyar Történeti Társulatnak, 1924-től pedig az Országos Tankönyvbizottság egyik veze­tője; 1935-ben nyugdíjba vo­nult. Sokoldalú érdeklődésű, tudós alkat volt. Középkori kútfőkri­tikai tanulmányokkal, oktatás- történettel és történetfilozófiá­val is foglalkozott. — HELYREÁLLT a TALAJVÍZ EGYENSÚLYA. Két métert áradt a Duna a szigetközi szaka­szon. Ezzel helyreállt a talajvíz egyensúlya. Lehetővé vált az ártéri erdőkben kivágott fa el­szállítása, amiből az aszályos he­tekben jelentős mennyiség hal­mozódott fel a Duna árterében. — MEGNYÍLT AZ V. TOKAJI ÍRÓTÁBOR. A Borsod megyei népfrontbizottság, a Miskolcon megjelenő „Napjaink” folyóirat közös rendezésében írótábor nyílt Tiszaladányban. Elsősorban a Borsodban élő és innen elszár­mazott írók adtak itt egymásnak randevút. — ÓRSVEZETÖKÉPZÉS. Ünne­pélyes tábortűzi műsorral ért véget Geszten a kéthetes őrsve­zetőképző úttörőtábor. Az úttö­rők után a KXSZ-esek veszik birtokukba a tábort nyári veze­tőképzésre. — KÍNAI EREDETŰ HAMIS­PÉNZ. Húszmillió rúpia értékű hamis bankjegyet foglaltak le az indonéz hatóságok. A hamisított pénznek egy csempészbanda le­tartóztatását követően bukkan­tak nyomára. A „földalatti szin­dikátus” tagjai túlnyomó több­ségükben kínai nemzetiségűek. — ERKEL-EST. Gyulán a Mo- gyoróssy Könyvtárban ma este Erkel-estet tartanak. A város nagy szülöttének életét, munkás­ságát ismertetik, majd hangle­mezről hallhatják a zenekedve­lők Erkel legszebb műveit. — A GYULAI VASÁR NAGY SIKERE. Gyulán a Gyulai vá­sár című előadás nagy sikert aratott a várban. Ezen kívül so­kan keresték fel a középkori vár előtt megrendezett kirakodó vá­sárt. Elsősorban népművészeti termékeket, szőnyegét, szőttest népviseleti babákat, hímzett ir- babundákat. kékfestő anyagokat és fűzvesszőből fonott kosara­kat, kerti bútorokat árusítottak. — TRAGIKUS BÁNYASZE­RENCSÉTLENSÉG LENGYEL- ORSZÁGBAN. A sziléziai Wawsl kőszénbányában 800 méter mélységben gázrobbanás történt. A robbanás következtében nyolc bányász életét vesztette, öten megsebesültek. — ÚJ LOVASVERSENY-PÁLYA A SZALAJKAVÖLGYDEN. Szilvásváradon mintegy négymil­lió forintos költséggel épült fel Európa egyik legszebb lovas­verseny-pályája. Az új verseny- pályát vasárnap adták át rendel­tei rsénck. Hideg éjszaka Várható időjárás ma estig: kevés nappali felhőképződés, száraz idő, mérsékelt, napköz­ben időnként megélénkülő észa­ki szél, hideg éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet: 6—10, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 23—26 fok kö­zött. Távolabbi kilátások péntek reg­gelig: időnként megnövekvő fel­hőzet, néhány helyen záporcső, eső. A hőmérséklet kissé emel­kedik. Legalacsonyabb hajnalt hőmérséklet 9—14 fok között, legmagasabb nappali hőmérsék­let eleinte 20 fok körül, később 22—26 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területének 40 százalékán várható. (MTI) — ŰJ AUTÓRÁDIÓ. Űj, nagy teljesítményű autórádió nullszé­riája készült el Székesfehérvá­rott, a Videoton Gyárban. Kö­zép, rövid, hosszú és két utrarö- vid hullámsávon működik. Va­lamennyi 12 volttal üzemelő gépkocsiba beszerelhető, mag­netofon, illetve magnó lejátszó is csatlakoztatható hozzá. — JUPITER-SZOBOR DUNAÚJ­VÁROSBAN. Csatornázás köz­ben egy szobortöredékre buk­kantak Dunaújvárosban, a ró­mai városrészben. Az Intcrcisa múzeum régészei megállapítot­ták, hogy a fél méter magas tor­zó ruhátlan férfialak a rómaiak legfőbb istenét, Jupitert ábrá­zolja. A hajdani mester feltehe­tően a III. század elején készí­tette. Egy pillanatra... Csikós ruha — ez a divat. Vagy hosszában, vagy szél­iében, Sőt keresztben lehet a csík, Ahogy önnek tetszik éppen. Aki rossz fát tesz a tűzre, (Mert néha ilyen is akad), Arra — tetszik neki,. vagy sem —, Szintén csikós ruhát adnak, — or — IDEGENFORGALMI CSŰCS SZEGEDEN. A szabadtéri játé­kokra cs az ifjúsági napok ese­ményeire hét végén negyven­ezer vendég érkezett a Tisza- parti városba, Szegedre. Nem­csak a szállodák, hanem a fize­tő vcndcg-szolgálatra bejelentett szobák is megteltek. — MAGYAR HAJÓT NEM ÉRT SÉRÜLÉS. Az illetékes szervek közölték, hogy magyar hajó nem sérült meg a Duna bécsi szakaszánál, ahol az egyik leg­fontosabb közlekedési híd, a Reichsbrecke a folyóba omlott. A hídroncsok eltávolítása hét­főn megkezdődött. Előrelátható­lag több hétig tart ez a munka­folyamat. BS MlCWSázZl Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács Lapja Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor Foßzerkesztö-hely ettes; Deák Gyula Szerkesztőség? 5601 Békéscsaba — Pf.: 111 Telefon: 12-196. 12-035 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat 5601 Békéscsaba — Pf.: Ili Telefon- 11-021. il-051 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20.— Ft Dürer Nyomda. Békéscsaba Igazgató: Háromszéki Index: 26 054 Mérnök úr vagyok A Magyar Televízió ma este 2» órakor mutatja be a „Mérnök úr vagyok” című tévéjátékot. Kénünkön a tv-játek egyik jelene­tében S’nfcó László és Kovács Károly látható Zöldségtermesztés — szövetkezeti támogatással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents