Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

i Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. AUGUSZTUS 23., SZERDA Ára: 80,— fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM MA: MIÉRT NINCS ELÉG TEJIV0 A MEGYÉBEN? (3. oldal) MŰVÉSZÉT, VAGY SOKSZOROSÍTÓ IPAR? (3. oldal) MEDDIG TART A LÉTSZÁMZÁRLAT? (4. oldal) Nem ellenük, hanem értük A tervezettnél száz lakással többet adnak át 1977-ben A közelmúltban az egyik for­galmas büfé helyettes vezetője szomorúan mutatott a törékeny asszonykára: „Nézze meg ezt az eladót, olyan, mint az ujjam, kettő helyett dolgozik napról napra.” Ilyen és ehhez hasonló kifakadásokat gyakran hallani a kereskedelem és a vendéglátás háza táján. A belkereskedelem munkaerőgondjai ismeretesek. A fiatalok közül csak kevesen vá­lasztják élethivatásul a kereske­dést. Általában azok a gyerekek jelentkeznek, akiket máshová nem vettek fel. így a leggyen­gébb tanulókat is kénytelenek alkalmazni az üzletekben. Az elkövetkezendő években, mint minden szolgáltatás, a ke­reskedelem jelentősége is növek­szik. Ezt követeli meg életszín­vonal-politikánk állandó emel­kedése, amiből egyenesen az kö­vetkezik, hogy a boltokban, áru­házakban dolgozók létszámát, tudását, kulturáltságát is meg kell erősíteni. Nem könnyű lei- adat, de megoldható. Államunk már eddig is sokat tett a keres­kedelmi dolgozók szociális és anyagi helyzetének a javításá­ért, amit a jövőben még fokozot­tan szem előtt tart. Nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzés körülményeinek és színvonalá­nak az emelésére, az oktatás korszerűsítésére. Dicséretes, hogy vannak vállalatok, szövetkeze­tek, amelyek nemcsak „felülről” várják a megoldást, hanem ma­guk is megpróbálnak segíteni gondjaikon. Sajnos, a boltokat járva sokszor elszomorodik az ember. Mit gondolhat az a vevő például, aki banándugót kér az eladótól és az villásdugót tesz elébe, vagy minden szókincse kimerül ebben a válaszban: nincs. Ilyenkor jön az általáno­sítás és a legyintés: ez a keres­kedelem ... Pedig a baj az egyes emberek hozzáállásával, nevelé­sével, munkájával van. És eze­ken csak^az adott munkahelyen lehet és kell változtatni. Mintegy másfél hónappal ez­előtt riportot akartam írni a nyáron a kereskedelemben és a vendéglátásban hosszabb-rövi- debb ideig munkát vállaló diá­kokról. Egyik áruháziunk sze­mélyzetise arról tájékoztatott, hogy náluk évek óta nem alkal­maznak ilyen gyerekeket. Ugyan nagy a munkaerőhiány, de nincs értelme velük foglalkozni. A me­gye legnagyobb iparcikkeket for­galomba hozó vállalatánál is csupán néhány középiskolás állt a pult mögött. Az élelmiszer­szakmában pedig úgv sem sok vizet zavarnak az üzletben. Te­hát, eleve lemondtak arról, hogv a kereskedelem iránt érdeklődő fiatalokkal megismertessék a bolti munka változatosságát, mozgalmasságát, a kiszolgálás örömét. Persze van jó példa is. A megyei vendéglátóipari válla­lat egyik üzletvezetője örömmel újságolta, hogy az ő egységében minden évben dolgoznak olyan diákok, akikből később kiváló szakemberek lesznek és nem is vágynak el máshová. Nem kétséges: szemléletválto­zásra is szükség van. Tudom, ez a bajoknak csupán egy része, mégsem szabad átsiklani felet­te. így lehet-e csodálkozni azon, hogy csökken a beiskolázott ta­nulók száma, s közülük is egyre többen bontják fel szerződésü­ket, csalódva a kereskedelem­ben? Minthogy az sem fér a fe­jembe: miért van az, hogy ná­lunk minden eladó — természe­tesen alapfizetésének arányában — egyformán részesül a forgal­mi jutalékból. Az alapbér nem biztos, hogy híven tükrözi a mostani helytállását, munkáját. Hiszen a fiatal szakember, ha megfeszül, akkor sem tud annvit keresni, mint idősebb kollégája, aki esetleg tunyább, de régebben dolgozik a szakmában. Emlék­szem, évekkel ezelőtt egyik me­gyei nagykereskedelmi vállala­tunknál bevezették azt a mód­szert, hogy az ossz jutalékból minden hónapban levettek bizo­nyos összeget és azt néhány ki­magaslóan jó munkát végző dol­gozó között szétosztották. Az újítás nemsokára megbukott. Azok ágáltak legjobban ellene, akik vajmi keveset tettek a vál­lalat szekerének az előbbrevite- léért. Tényleg, miért nem kaphat a jutalékból is többet az, aki jól és kevesebbet, az aki rosz- szul dolgozik. Miért nem lehet a sorozatban fegyelmezetlenkedő, lógós, „vevőbosszantó” embere­ket egyszerűen elküldeni a szak­mából? Már hallom is a sóhajjal Íróért magyarázatot: munkaerő- hiány ... csak jönne valaki... Boltvezető ismerősöm mesélte, hogy az egyik rosszul dolgozó kollégájuknak felmondtak, s helyébe nem vettek fel sfenkit, a fizetését pedig elosztotta'c egy­más között, vállalva a többlet­munkát. Elgondolkoztató példa. Igazuk van azoknak, akik azt mondják; mégis csak a becsüle­tes, hivatásukat szerető, jól fel­készült, udvarias eladók vannak többségben. Nem is ellenük, ha­nem értük hadakozom és még' nagyon sokan ebben az ország­ban. Mert a rendetlen, flegmán beszélő, munkájukat unalom­mal ellátók — ha kevesen van­nak is a nult mögött — árnyékot vetnek a tisztességes kereske­dőkre. Tőlük, valóban nem árta­na megszabadulni. Seres Sándor Hazaérkezett megyénk delegációja Romániából rtomáyiia nemzeti ünnepe, alkalmából az Arad megyei pártbizottság meghívására megyénkből Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára által vezetett de­legáció több napos látogatá­son vett részt. A delegáció augusztus 24-én a késő dél­utáni órákban érkezett visz- sza. A határon Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese fogad­ta őket Elfogadta a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervét a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Szeptember 23-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága augusztus 21-én ülést tartott Békéscsabán K!a- ukó Mátyás elnökletével. Megvitatta és elfogadta a me­gyei tanács 1977. évi költségve­tésének és fejlesztési alapjának előkészítéséről szóló jelentést. A tanácsülés elő kerülő tervezel szerint a megye költségvetése a jelen­legi évhez képest 8,2 százalé­kos fejlődést mutat. A költségvetés tartalmazza az V. ötéves középtávú pénzügyi tervben is szereplő intézmény- hálózat bővítését. A testületi döntés alapján például a terüle­ti könyvtárak fejlesztésére 300 ezer forint áll 1977-ben rendel­kezésre. Végeredményben úgy állapí­totta meg a testület, hogy a jö­vő évi költségvetési tervezet mérsékelt fejlődést biztosít, A fejlesztési feladatoknál az V. ötéves tervben 1977-re meg­határozott program az irányadó. A megyei tanács által már jó­váhagyott beszabályozott és ajánlott feladatok a helyi taná­csok fejlesztési célkitűzéseiben tükröződnek. Figyelemre méltó azonban, hogy a fejlesztési alap 1977-ben kép­ződő forrásainak több mint 90 százalékát beruházásra for­dítják. Így folytatódnak a lakásépítési terület előkészítő munkálatai. 1977-ben 640 célcsoportos lakás átadását irányozta elő a terv. Ez j csaknem százzal több, mint az V. ötéves tervnek a jövő évre programozott lakás száma. Ter­mészetesen elkészülnek a kap­csolódó létesítmények is. A cél­csoportos kórházi beruházásnál az alapozási, épületszerelési munkák befejezését tervezik a jövő évben. A további építési, szerelési munkálatokhoz szüksé­ges gépek és műszerek megren­delése folyamatos. I 7 Az egyéb állami beruházás­ként folytatódik az egészségügyi gyermekotthon építése. Üzembe helyezik a KÖJÁL-állomást. Száznegyven bölcsődei hely el­készítése várható Orosházán, Gyulán, Békésen. Békéscsabán a Szakmunkásképző Iskola és Diákotthon építésének megkez­dését tervezik. Befejeződik a me­gyei múzeumraktár és a bemuta­tó terem beruházása. Megkezdik 250 személyes óvoda kivitelezé­sét Szarvason, és ugyanott 16 általános iskolai osztályterem lé­tesítését. Három városban. Bé­késcsabán. Orosházán és Gyulán 3:25 személyes óvodát építenek, folytatódik két művelődési ház i beruházása Mezőberényben, il­letve Tótkomlóson. 1977-ben befejezik Békéscsa­ba—Újkígyós ivóvíz főnyomó­vezetékének építését. A veze­ték füzembe helyezésével meg­oldódik Békéscsaba város víz­ellátása. Várható a terv szerint Mezőko- vácsháza, Végegyháza regionális társulati vízmű építésének a be­fejezése. Orosházán folytatódik a szentetornyai vízmű építése és várhatóan megindul az oroshá­zi szennyvíztisztító-telep máso­dik ütemének építése és elkészül a város belvízrendezési terve. A fenti kiemelt feladatokon kí­vül folytatódik az utcai víz- és csatornahálózat bővítése, a lakó­telepek közművesítése. A pénz­ügyi fedezetnek megfelelően lé­tesülnek az utcai csapadékvíz- elvezető csatornák.- Megnyugtatónak.tartotta a tes­tület, hogy a beruházások jelen­legi műszaki előkészítése és a terület biztosítása lehetővé te­szi, hogy a jövő évre tervezett beruházási program megvalósul­jon. Az ehhez szükséges kapaci­tások lekötése folyamatban van. A továbbiakban a testület tu­domásul vette a tanácsi vállala­tok 1976 első félévi gazdálkodá­sáról szóló tájékoztató jelentést. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság a soron következő me­gyei tanácsülés előkészítésével foglalkozott. A tanácsülés össze­hívásának idejét 1976. szeptem- bér 23-ra határozta meg és 6 napirendi pontot ajánl majd megvitatásra és elfogadásra. Az ülés bejelentések tudo­másulvételével ért véget. r. WWWWVmWWWWWWMMWtMWWWtWMMMWMWWVWVMMWWMMWVMMWW Új gép a kenderföldön A kunágotai Bercsényi Tsz-ben augusztus eleje óta vágják a kendert. A 150 hektáron termesztett ipari növény betakarításához a szövetkezet most vásárolt egy új, nagy teljesítményű gépet, amely nemcsak levágja, hanem előzetes lombtalanítás után kévébe is köti a kendert. Az új — ZSSZK—2,1 típusú — gépet képünkön éppen beüzemelik a tsz szerelői Pécsik Gábor Mérnök irányításával. (Fotó: Kocziszky László)

Next

/
Thumbnails
Contents