Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
Új létesítménnyel gazdagodott Szeghalom Szeptember 10-én kezdődik a cukorgyártás Sarkadon naponta 260—280 ragon cnkorrépa feldolgozását tervezik A Sarkad? Cukorgyárban az aszályos nyár miatt az előző évektől eltérően nem szeptember 1-én, hanem 10-én kezdődik a cukorgyártás. A cukorrépát szeptember 6-tól veszik át a gyárban, valamint a csorvási. a muronyi, a szabadkígyósi, a füzesgyarmati, a békéscsabai és a mezőberényi átvevőhelyeken. A próbaszedést célszerű mér szeptember 4-én elkezdeniük a gazdaságoknak, hogy a gépeket megfelelően beállíthassák. A cukorgyár az állami gazdaságokkal és tsz-ekkel a beszállítási tervet elkészítette. Ennek alapján — a vasárnapok kivételével — naponta mintegy 340 ragon cukorrépának kell az átve- vöhelyekre beérkeznie, * ebből 260—280 vagont dolgoznak fel. Az idén 34 ezerről 45 ezer négyzetméterre bővült a betor nozott rakterűiét. A répaátadás befejezése a szerződés szerint november 20. lesz. Október 15- ig 8—11 napos tartalék képződik, október 16-tól november 20-ig a gazdaságok a szedő- és szállítókapacitásnak megfelelően juttatják el a cukorrépát a tárolóhelyekre. Ebben az időszakban 800—1000 vagon átvételére készül fel a Sarkadi Cukorgyár. A cukorrépa gyökérsúlya a hosszan tartó szárazság miatt a múlt évinél általában jóval kevesebb, a eu kortartalma azonban valamivel több, a terület* pedig 1000 hektárral nagyobb. Mindezek alapján várható, hogy több is lesz a cukor. Célszerű a répa téli tárolásra való szedését október második felére halasztani, mert a gyökér súlya az esők után 10 naponként 6—7 dekával nő. A feldolgozáskor mintegy 9— 10 ezer vagon nyersszelet képződik. Mivel a nyári szárazság miatt kevés a takarmány, helyes lenne, ha a gazdaságok a cukorgyártás kezdetétől szállítanák a nyersszeletet, amit igen kedvezményes áron ad el a gyár. Szocialista mimkarcrseny a tíz- és csatornamű vállalatnál A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál az utóbbi években kiszélesedett a szocialista munkaverseny- és a brigádmozgalom. A versengés az építés, munka- és üzemvezetőségek, vízművek kollektívái között folyik és természetesen egyéni vállalásokat is lehet tenni. Ebben az évben mintegy 840-en vesznek résizt a verseny valamilyen formájában. Vállalásaik között első helyen szerepel a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a vízművek határidő előtti befejezése. Az idén 33 szocialista közösség érdemelte ki a magasabb fokozatot. Ebből öt arany, 10 bronz, 11 zöldkoszorús jelvényt kapott, hét kollektívának pedig oklevéllel ismerték el a munkáját. Az újonnan benevezett brigádok száma hat, amelyeknek 94 tagja célul tűzte a szociálisba cím elnyerését * Átadták a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot Fotó; Ilovszki Több éves hagyomány megyénkben is hogy augusztus 20., alkotmányunk ünnepének tiszteletére felavatják, üzembe helyezik az új létesítményeket. Ilyen nevezetes esemény színhelye volt augusztus 18-án, szerdán délelőtt Szeghalmon a Királyerdő, ahol felavatták a 20,6 millió forintért felépített szennyvíztisztító telepet és a hozzá tartozó hét kilométer hosszú csatornahálózatot. Az eseményen részt vettek az építő- és az üzemeltető vállalat szakemberei, a községi pártbizottság, a járási hivatal és a helyi tanács képviselői. A na/ponta 1200 köbméter szennyvizet fogadó csatornamű I bejáratánál rögtönzött ünnepségen a kivitelező: az Útépítő Tröszt Debreceni Közúti Építő Vállalat nevében Szűcs András főmérnök adta át a létesítményt. Méltatta az építőmunkások, kollektívák helytállását, akik 32 ezer köbméter földet 1 mozgattak meg, beépítettek 2200 köbméter betont és 700 mázsa vas- és acélszerkezetet. Kozák Sándor, a nagyközségi tanács elnöke beszédében szólt arról, hogy Szeghalom áz elmúlt öt év alatt sokat fejlődött. Az ipari üzemek létesítése mellett felépítettek — többek között — 250 lakást, óvodát, áruházat, iskolai kollégiumot. Örömmel nyugtázta, hogy az 1973 tavaszán elkezdődött és most üzemelésre készen álló szennyvíztisztító telep és csatornahálózat alapját képesti a további iparosításnak. Az V. ötéves tervben megkezdi a termelést a harisnyagyár, újabb 550 lakást, nyolc tantermes iskolát, ifjúsági házat építenek és elkészül az 500 köbméteres víztorony is. Egyúttal megköszönte a megyei tanács, a KÖVIZIG segítségét, az alvállalkozók lelkiismeretes munkáját, az Országos Vízügyi Hivatal öt, és a helyi csatornamű társulat 14 millió forintos anyagi támogatását. Ezt követően elvágta a kifeszített szalagot, s ezzel átadta az új létesítményt az üzemeltetőnek: a Békés megyei Víz- és Csatornamű VállalatTervek - negyedszázadra alapozva Három tsz huszonöt év© Alkotmányunk napjához kapcsolódóan megyénk három termelőszövetkezete ünnepli ebben az esztendőben megalakulásának negyedszázados jubileumát. Nehéz feladatra vállalkozik, aki a három közös gazdaság eddigi történetének találkozási pontjait kíséreli meg föllelni. Földrajzilag a három termelőszövetkezet egy olyan háromszögalakú terület csúcsaiban fekszik, amelyiknek a legrövidebb oldala 40, a leghosszabb 90 kilométer. Ez a távolság azonban tényleg csak földrajzi és végül is se nem gátja, se nem előidézője azoknak az. azonosságoknak és közös vonásoknak, amelyek a jubiláló szövetkezetek sorsának alakulását jellemzik. Februárban alakultak Ha már a sorsról esett szó, állapítsuk meg, hogy segíti s krónikást: tálcán kínálja a hármas történet megírásában az első azonossági pontot. Mind a három tsz februárban alakult, . vagyis nemcsak évre, hónapra is megegyezik a „koruk”. A kardoskúti Rákóczi Tsz február elején 100 holdon, a gyomai Gyö- ^ zelem Tsz a hónap közepén húsz gazda összefogásával, a kunágo- tai Bercsényi Tsz pedig a hónap végén alig 90 holdon jött létre. Ezek a nagyjából azonos nagyságrendek azonban igen-igen eltérő lehetőségeket takarnak. Amíg Kardoskúton a viszonylag kedvezőtlen adottságok nehezítették a gyors megszilárdulást, addig Kunágotán a kapkodó és következetlen agrárpolitika gátolta a valódi nagyüzemmé fejlődést. A gyomai Győzelem Tsz- ben pedig szűnni nem akartai* a belső villongások a tagság 62 százalékát alkotó középparasztok és nagygazdák, illetve a kispa- rasztok között. A hatvanas évektől kezdődően azután a sajátosságokkal szemben a történelem bizonyult erősebbnek. Az egységesítő törekvések, a támogatás helyesen megválasztott formái egyre több közös jeggyel gazdagították a szövetkezetek gazdálkodását, életét. Végül is a negyedik ötéves terv kezdetére az egymást követő tsz-egyesülések folytán mind a három közös gazdaság a dinamikusan fejlődő termelőszövetkezetek sorába lépett. Irányadó programok A kardoskúti Rákóczi Tsz 4 ezer, a kunágotai Bercsényi Tsz öt és fél ezer, a gyomai Győzelem Tsz hétezer hektáron gazdálkodik jelenleg, s így, ha nem is tartoznak ugyanabba a kategóriába, arányosan, mégis csaknem azonosan jó színvonalon sáfárkodnak adottságaikkal, lehetőségeikkel. Ezt bizonyítja az is, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évében az előbbi sorrendben 125, 135, ill. 145 millió forintos termelési értéket állítanak elő a számítások szerint. Ugyancsak közös jellemző s tagokról való megfelelő gondoskodás mellett, hogy első helyen vesznek részt a kormány termelési programjainak megoldásában. Ez egyúttal fejlődésüknek is irányt ad. Kardoskúton 1972-ben épült fel a korszerű sertéstelep, amely évente 12 ezer hízót bocsát ki, 1978-ra újabb 1200 férőhelyes hizlaldával bővítik a telepet, ezután megkezdik a tehenészeti telép bővítését is egy 250 férőhelyes, fejöházas, szabadtar- tásos tehénistállóval. A tervek szerint az állomány feljavításával a 350 tehén éves átlagban és tehenenkénti átlagban a tervidőszak végén már 3800 liter tejet ad. A kardoskúti tsz növény- termesztése az árugabona termelése mellett elsősorban az állat- tenyésztést szolgálja és a szövetkezet több mint 500 hektár cukorrépával vesz részt a cukorprogramban. Hasonló a helyzet a gyomai Győzelem Tsz-ben is, ahol a főnövényként termesztett búza, kukorica és lueérna mellett szintén helyet kap a cukorrépa. A szövetkezet tagja a Sárréti Tej társulásnak és már ebben az esztendőben több mint egymillió liter tejet szeretnének értékesíteni. Tervek szerint a tehenek számát a jelenlegi 690-ről 900-ra növelnék 1980-ig, a tejtermelés megkétszerezésével. Az állattenyésztés egésze a juhászattal és a baromfitartás ágazatával több itt, a kardoskúti Rákóczi Tsz- hez képest. A kunágotai Bercsényi Tszben is foglalkoznak baromfitenyésztéssel, sőt ennek a fejlesztése áll kiemelt helyen a következő öt évben. De ugyanígy fejlesztik a tehenészetet is. A növénytermesztés szakosodása szintén hasonló, mint az előbbi két közös gazdaságban, azzal a különbséggel, hogy napraforgó helyett Kunágotán a kender és a cirok szerepel ipari növényként, Közös a meghatározó Kereshetnénk még tovább is a különbségeket és megegyezősé- geket, de talán már ez a vázlatos áttekintés is alátámasztja, amiről a három közös gazdaság jubileuma kapcsán szólni akartunk. Arról tudniillik, hogy az eltelt negyedszázad, pontosabban az utóbbi negyedszázad megteremtette azt a közös alapot — a nagyüzemi gazdálkodás alapjait — termelőszövetkezeteinkben, amelyre már biztosan lehet alapozni a korábbinál merészebb ívű fejlesztést. Ez az, ami a meglevő különbségek és az adottságokban található eltérések ellenére is közös és egyben döntő meghatározója a szövetkezetek gazdálkodásának. Igazolja befejezésül az előbbieket még egy kis példa: a gyomai Győzelem Tsz-ben 14 millió forintot fordítanak most a géppark felújítására, a kardoskúti Rákóczi Tsz az ötödik ötéves tervben évente négy, a kunágotai Bercsényi Tsz nyolcmillió forintot irányzott elő nagy teljesítményű gépek vásárlására. Ksváiy E. Pcíer nak. Az avatóbeszéd után Szabó István építésvezető mútatta be a vendégeknek a telepet. Az esemény záróaktusaként Kozák Sándor átnyújtotta a megyei tanács elnökének dicsérő oklevelét Tóth Lászlónak, a csatornamű társulat elnökének, Zsombok Jánosnak, a nagyközségi tanács vb-titkárának. Sz. Kiss Dezső szocialista brigádvezető, Komái'omi József lő- építésvezetö és Szabó István építésvezető pénzjutalomban részesült. Sikeres véradónap Békésen A békési városi Vöröskereszt augusztus 18-án véradónapot rendezett, mely alkalommal 201 véradó csaknem 70 liter vért adott térítésmentesen. Különösen kitett magáért a békési Vegyesipari Szövetkezet, amelynek 58 dolgozója vett részt a véradáson. A legtöbben sokszoros véradók. Ebben az évben ez volt a második térítésnélküli véradónap. Az elsőn, amelyet március 31-én tartottak, hasonló számban jelentek meg és 66 liter vért adtak. 5 Bim mernie V itt. AUGUSZTUS Ü>
