Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NfPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ me. AUGUSZTUS is., csütörtök Ára: 80,— fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM MA: KÖZMŰVELŐK KITÜNTETÉSE (X oldal) EGY DÉLELŐTT A GYÁMHATÓSÁGON (4. oldal) NÉVTELEN BEJELENTŐK (5. oldal) Hogyan élünk Járjon a KISZ-tag nyílott szemmel! Megnyílt a tanyai fiatalok III. országos találkozója Szerdán este a gyulai várban ünnepélyesen megnyitották a tanyai fiatalok III. országos találkozóját. A háromnapos rendezvényen részt vesznek Bacs-Kiskun, Csongrád, Hajdú, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár és Békés megye tanyai KISZ-esetnek képviselői. A fiatalok között ott ült Gyulavári Pál, a part megyei bizottságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Miklós a KISZ KB titkára, valamint Gyula város párt- és állami vezetői. I Albel Andor, a gyulai városi KISZ-bizottság titkárának üdvözlő szavai után Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára köszöntötte a vendegeket. Az ünnepi megnyitó után a gyulai Körös Néptáncegyüttes adott műsort, majd ismerkedési bállal zárult az est. Csaknem három évtizedes gyakorlatunk van már a gazdasági tervezésben — üzemi méretektől az országosig. Talán ellentmondásnak látszik, de tén?', hogy kevesebb gyakorlatunk van a gazdasági fejlesztéssel szervesen összefüggő, ám bizonyos érleiemben önálló érvényű közvetlen társadalmi tervezésben. Ez abból is következik, hogy az anyagi termelés nagymértékben tervezhető, viszont az em be írttá rsa dal mi létkörülményeket számos olyan tényező befolyásolja, amelyeket nem lehet, vagy csak részben lehet előre látni. Megtörténik, hogy felépítenek egy gyárat, létrehoznak egy új ipartelepet, amelynek összes be rendezését, technológiáját, termékszerkezetét, anyagellátását, sőt piacait is előre megszervezik, de az csak utólag derül ki, hogy a majdan benne dolgozó emberek milyen életviszonyok között fognak élni. Például az, hogy milyen összetételű családokról van szó? Hány iskolai osztály, óvodai és bölcsődei férőhely, lakás, üzlet, milyen tömegű közlekedési eszköz szükséges szá mukra? Később jelentkeznek konkrétan a kulturális szükségletek is, a pihenés, a szabad idő eltöltésének igényei, a kormegoszlásból eredő különleges problémák. Sőt, nemcsak a gyáron, az ipartelepen kívüli társadalmiemberi viszonyok és a belőlük fakadó szükségletek mutatkoznak meg nyilvánvalóbban, hanem a gyáron belüliek is. Például az, hogy milyen szakképzettségű a munkaerő, milyen után- képzés, vagy továbbképzés szükséges számukra; az pmberi várakozások miként egyeztethetők össze a tényleges üzemi igényekkel és lehetőségekkel; vagy például a későbbiekben a gyár melyik rétegéből, honnan reméli munkaerő-utánpótlását. Üj gyár, ipartelep létesítése esetén viszonylag könnyebben tervezhető a társadalmi-emberi viszonyok fejlesztése, hiszen a régi településeken — jól vagy rosszul —, de mindenesetre már kialakultak és megrögződtek ezek a viszonyok. Befolyásolásuk tehát nehezebb. Ráadásul a konkrét emberi-társadalmi viszonyok számos olyan összefüggést hordoznak, amelyek részint függetlenek a munkahelytől és hozzáférhetetlenek, részint a lakóhelytől függetlenek és az üzemből nézve áttekinthetetlenek. Hiszen például százezrével vannak az országban „bejáró” munkások, akik sokszor meglehetősen nagy távolságból „ingáznak” a munkahely és a lakóhely között, s az egyik környezet alig képes befolyásolni a másikat. Mindezekből az következik, hogy amíg az anyagi termelés folyamatai egységesen és átfogóan tervezhetők és jól követhetők, addig a társadalmi — és életviszonyok céltudatos fejlesztése az összefüggések szélesebb körének ismeretét és elemzését követeli meg. Ám ha jelenleg még nem is lehetséges a társadalmi-emberi viszonyok olyan konkrétságé tervezése, mint a gazdasági-termelési feladatoké, az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul irányukba és egyre több tapasztalat gyűlik össze ezen a téren is. Amikor oéldául egy gyár tervet készít arra, hogy miként és milyen ütemben szünteti meg a nehéz fizikai munkát és gépesíti, vagy amikor a termelési folyamat ésszerűbb szervezésével iktatja ki a monoton, a munkás számára érdektelen, állandóan ismétlődő fázisokat, akkor már ugyanazon dolgot, tehát a termelést, az emberi viszonyok irányából közelítette meg. Amikor egy termelőszövetkezet gondosan tanulmányozza a korösszetételből eredő demográfiai folyamatokat, vagyis átgondolja, hogy tagjai milyen ütemben érik el a nyugdíjkorhatárt, s mi történik azután velük, a fiatalok pedig milyen ütemben lépnek munkába és hogyan illeszthetők be az üzemi szerkezetbe a majdani szükségleteknek és képzettségüknek megfelelően, akkor voltaképpen társadalmi tervezéssel foglalkozik — még akkor is, ha a termelés felől közelíti is meg a kérdést. Amikor egy intézet azt vizsgálja, hogy pályakezdő fiatal szakemberei miként tudnak beilleszkedni és milyen szerepekhez jutnak, akkor voltaképpen az egész intézet fejlődésére kiható emberi tényezőket vizsgál és tervez meg jobban. Ugyanúgy, ahogyan egy település közigazgatási vezetői például kulturális és szabadidő- létesítmények tervezésével az adott helység lakosságának művelődését, szellemi fejlődését is elősegíthetik. A társadalmi tervezésnek ezek az elemei természetesen nem új dolgok. Ami új, inkább a megkülönböztetett figyelem, amelyet különösen a XI. kongresszus határozatai szentelnek a szocialista társadalmi-emberi viszonyok jövőbeli fejlesztésének. Ami pedig gyakorlati és módszertani oldalról új, az a követelmény, hogy egy üzem, vállalat, tsz, vagy egy lakóterület irányítói az emberi viszonyok alakulásának szemszögéből nézve, tehát valameny- nyi fontos összefüggést felismerve legyenek képesek tervezni e viszonyok fejlesztését. Minthogy tervezési gyakorlatunk az eddigiekben főként az anyagi-technikai feltételek megteremtésével foglalkozott, a szélesebb értelmezésű társadalmi tervezés készségei, módszerei nem alakultak ki egységesen mindenütt. Hiszen a korábbi fejlődési szakaszban a „miből élünk” kérdései még szükségképpen gyakran háttérben hagyták a „hogyan élünk?” problémáit. Most pedig a „hogyan élünk” úgy került előtérbe, hogy gazdaságfejlesztésünk szocialista céljai társadalmi követelmények formájában is konkrétabban megfogalmazódtak. Szemlélet-, módszerváitozás ez — akárhogy is nézzük. Lecke, amelynek megtanulása és megoldása mindnyájunk feladata. B. L. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára berzédében a tanyai ifjúságnak a külterületi szétszórtsága miatti sajátos problémáit elemezte. Mint mondotta, e háromnapos rendezvény jó alkalom arra, hogy a megjelent tanyai ifjúkommunisták kicseréljék tapasztalataikat, vitatkozzanak a változó tanyai életformáról, a munkáról és a közművelődésről. — Az elmúlt években rendezett tanácskozások, tapasztalatcserék voltak azok a fórumok, ahol a tanyákkal kapcsolatos vélemények elhangzottak. Ezeken a közös fórumokon a tanyai viszonyokhoz értő, azzal foglalkozó, a tanyán élő emberek közös gondolkodása egy alapvető tényt leszögezett. Ez pedig az, hogy a tanya a változások ellenére is élő valóság, a tanyán sok százezer ember éli mindennapi életét, köztük megközelítően 130—200 000 KISZ-korú fiatal. Távol élnek a világ zajától, de távol a színháztól, a távfűtéses lakástól, több ezer kötetes könyvtártól, a művelődési lehetőségektől is. Becsületes helytállásukkal azonban bebizonyítják, hogy ilyen viszonyok között is lehet jól dolgozni, lehet jól élni. A tanyán is számos változás történt az elmúlt időszakban és ez a változás egyre tervszerűbb folyamat. A legfontosabb meghatározó tényező a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, annak fej- 'lődése. Az utóbbi években kialakult társadalmi összefogás eredményeként egyre több tanyaközpontban létrejöttek a helyi közművelődés, a kultúrált szabad idő eltöltésének feltételei. A továbbiakban pártunk XI. és a KISZ IX. kongresszusának az ifjúságra vonatkozó célkitűzéseit ismertette. A párt XI. kongresszusa meghatározta közvetlen teendőinket és program- nyilatkozatában tudományos előrelátással felvázolta, mit kell tennünk hosszabb távon, hogy társadalmi viszonyaink fokozatos fejlesztésében kibontakózzon a fejlett szocialista társadalom. — KISZ-tagságunk aktívan dolgozott a KISZ VIII. kongresz- szusa határozatának végrehajtásáért. Jelentős állomás volt szervezeteink életében a KISZ Központi Bizottság 1974. áprilisi határozata, melynek eredményeként erősödött szövetségünk ak- cióképesisége, szervezeti élete. Egyértelműen tisztázódott, hogy mit is jelent és milyen feladatokat ad szervezeteinknek a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítése. Az egyéni feladatvállalás és ennek teljesítéséről a kollektíva előtti számadás továbbfejlesztette KlSZ-álapszer- vezeteink aktivitását, a tagság politikai kiállását és fegyelmét. Mit várunk el a KISZ tagjaitól? A válasz egyszerű. Továbbra is azt, hogy mindennapi munkájukat becsületesen és maradéktalanul teljesítsék, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak és tanuljanak. A KISZ IX. kongresszusán kitűzött céljaink, az elhatározott program érdekében azonban fokozni szükséges az igényességet önmagunkkal és embertársainkkal szemben is. Járjon a KISZ-tag nyitott szemmel. Ne tűrje a közömbösséget, vesse fel, ha valaki a környezetében a munkafegyelem ellen vét. Éljen a nyilvános bírálat és kritika eszközeivel. Legyen aktív a közéletben és a szocialista demokrácia minden területén. Ehhez viszont megfelelő politikai és szakmai felkészültségre, tájékozottságra van szüksége. Egyetlen tanyai területen élő és dolgozó. KISZ-tag sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az ifjúságot érintő kérdések vitájában, vagy a saját üzeme, szövetkezete, tanintézete, lakóhelye életével kapcsolatos tanácskozásokon, brigádértekezleteken, vagy egyéb fórumokon ne legyen véleménye. Még hangsúlyozottabban vetődik fel ez azoknál a KISZ- tagoknál. akik -megbízatás alapján a különböző testületekben, bizottságokban, vezető szervekben képviselik a KlSZ-szerveze- tet. illetve az adott szövetkezet ifjúságát. * * « Csütörtökön 9 órától az Erkel Művelődési és Ifjúsági Házban a részvevők megvitatják a KISZ IX. kongresszusának határozatából és az akcióprogram végrehajtásából adódó időszerű feladatokat. Szó lesz arról is, milyen tennivalók várnak a tanyasi KISZ-szervezetekre a szervezeti élet továbbfejlesztésében, a köz. művelődési és sporttevékenység fellendítésében, Augusztus 19-én délután az „Edzett Ifjúságért” úszóversenyen mérik össze erejüket a fiatalok. Este pedig a 25. Színház művészeiből alakult „Tanya Színház” tart bemutatót a várfürdőben. Alkotmányunk ünnepén a hét •megye tanyai fiataljainak képviselői együtt ünnepelnek Békéscsaba lakosságával. A zárónapon a klubélettel kapcsolatban cserélik ki tapasztalataikat, majd társadalmi munkában se- gítkeznek a húskombinát építésében. Len — géppel Az igarsimontornyai Lenin Termelőszövetkezet 340 hektáron termeszt lent. A betakarítás minden fázisát, a nyűvést, a kévébekötést és a bálázást gépesítették. Gépi erővel rakják a kazlakat is. (MTI totó: Fehérváry Ferenc Iclvelele — KS) ti* A.
