Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NfPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ me. AUGUSZTUS is., csütörtök Ára: 80,— fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM MA: KÖZMŰVELŐK KITÜNTETÉSE (X oldal) EGY DÉLELŐTT A GYÁMHATÓSÁGON (4. oldal) NÉVTELEN BEJELENTŐK (5. oldal) Hogyan élünk Járjon a KISZ-tag nyílott szemmel! Megnyílt a tanyai fiatalok III. országos találkozója Szerdán este a gyulai várban ünnepélyesen megnyitották a ta­nyai fiatalok III. országos találkozóját. A háromnapos rendezvé­nyen részt vesznek Bacs-Kiskun, Csongrád, Hajdú, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár és Békés megye tanyai KISZ-esetnek képviselői. A fiatalok között ott ült Gyulavári Pál, a part megyei bizott­ságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Szabó Miklós a KISZ KB titkára, valamint Gyula város párt- és állami vezetői. I Albel Andor, a gyulai városi KISZ-bizottság titkárának üdvözlő szavai után Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára köszöntötte a vendegeket. Az ünnepi megnyitó után a gyulai Körös Néptáncegyüttes adott műsort, majd ismerkedési bállal zárult az est. Csaknem három évtizedes gyakorlatunk van már a gazda­sági tervezésben — üzemi mé­retektől az országosig. Talán el­lentmondásnak látszik, de tén?', hogy kevesebb gyakorlatunk van a gazdasági fejlesztéssel szerve­sen összefüggő, ám bizonyos ér­leiemben önálló érvényű közvet­len társadalmi tervezésben. Ez abból is következik, hogy az anyagi termelés nagymértékben tervezhető, viszont az em be írt­tá rsa dal mi létkörülményeket számos olyan tényező befolyá­solja, amelyeket nem lehet, vagy csak részben lehet előre látni. Megtörténik, hogy felépítenek egy gyárat, létrehoznak egy új ipartelepet, amelynek összes be ­rendezését, technológiáját, ter­mékszerkezetét, anyagellátását, sőt piacait is előre megszervezik, de az csak utólag derül ki, hogy a majdan benne dolgozó embe­rek milyen életviszonyok között fognak élni. Például az, hogy milyen összetételű családokról van szó? Hány iskolai osztály, óvodai és bölcsődei férőhely, la­kás, üzlet, milyen tömegű köz­lekedési eszköz szükséges szá ­mukra? Később jelentkeznek konkrétan a kulturális szükség­letek is, a pihenés, a szabad idő eltöltésének igényei, a kormeg­oszlásból eredő különleges prob­lémák. Sőt, nemcsak a gyáron, az ipartelepen kívüli társadalmi­emberi viszonyok és a belőlük fakadó szükségletek mutatkoz­nak meg nyilvánvalóbban, ha­nem a gyáron belüliek is. Példá­ul az, hogy milyen szakképzett­ségű a munkaerő, milyen után- képzés, vagy továbbképzés szük­séges számukra; az pmberi vá­rakozások miként egyeztethetők össze a tényleges üzemi igények­kel és lehetőségekkel; vagy pél­dául a későbbiekben a gyár me­lyik rétegéből, honnan reméli munkaerő-utánpótlását. Üj gyár, ipartelep létesítése esetén viszonylag könnyebben tervezhető a társadalmi-emberi viszonyok fejlesztése, hiszen a régi településeken — jól vagy rosszul —, de mindenesetre már kialakultak és megrögződtek ezek a viszonyok. Befolyásolá­suk tehát nehezebb. Ráadásul a konkrét emberi-társadalmi vi­szonyok számos olyan összefüg­gést hordoznak, amelyek részint függetlenek a munkahelytől és hozzáférhetetlenek, részint a la­kóhelytől függetlenek és az üzemből nézve áttekinthetetle­nek. Hiszen például százezrével vannak az országban „bejáró” munkások, akik sokszor megle­hetősen nagy távolságból „ingáz­nak” a munkahely és a lakóhely között, s az egyik környezet alig képes befolyásolni a másikat. Mindezekből az következik, hogy amíg az anyagi termelés folya­matai egységesen és átfogóan tervezhetők és jól követhetők, addig a társadalmi — és életvi­szonyok céltudatos fejlesztése az összefüggések szélesebb körének ismeretét és elemzését követeli meg. Ám ha jelenleg még nem is le­hetséges a társadalmi-emberi vi­szonyok olyan konkrétságé ter­vezése, mint a gazdasági-terme­lési feladatoké, az utóbbi évek­ben egyre nagyobb figyelem for­dul irányukba és egyre több tapasztalat gyűlik össze ezen a téren is. Amikor oéldául egy gyár tervet készít arra, hogy mi­ként és milyen ütemben szünte­ti meg a nehéz fizikai munkát és gépesíti, vagy amikor a ter­melési folyamat ésszerűbb szer­vezésével iktatja ki a monoton, a munkás számára érdektelen, állandóan ismétlődő fázisokat, akkor már ugyanazon dolgot, tehát a termelést, az emberi vi­szonyok irányából közelítette meg. Amikor egy termelőszövet­kezet gondosan tanulmányozza a korösszetételből eredő demog­ráfiai folyamatokat, vagyis át­gondolja, hogy tagjai milyen ütemben érik el a nyugdíjkorha­tárt, s mi történik azután velük, a fiatalok pedig milyen ütemben lépnek munkába és hogyan il­leszthetők be az üzemi szerke­zetbe a majdani szükségleteknek és képzettségüknek megfelelően, akkor voltaképpen társadalmi tervezéssel foglalkozik — még akkor is, ha a termelés felől kö­zelíti is meg a kérdést. Amikor egy intézet azt vizsgálja, hogy pályakezdő fiatal szakemberei miként tudnak beilleszkedni és milyen szerepekhez jutnak, ak­kor voltaképpen az egész inté­zet fejlődésére kiható emberi té­nyezőket vizsgál és tervez meg jobban. Ugyanúgy, ahogyan egy település közigazgatási vezetői például kulturális és szabadidő- létesítmények tervezésével az adott helység lakosságának mű­velődését, szellemi fejlődését is elősegíthetik. A társadalmi tervezésnek ezek az elemei természetesen nem új dolgok. Ami új, inkább a meg­különböztetett figyelem, amelyet különösen a XI. kongresszus ha­tározatai szentelnek a szocialis­ta társadalmi-emberi viszonyok jövőbeli fejlesztésének. Ami pe­dig gyakorlati és módszertani ol­dalról új, az a követelmény, hogy egy üzem, vállalat, tsz, vagy egy lakóterület irányítói az emberi viszonyok alakulásának szem­szögéből nézve, tehát valameny- nyi fontos összefüggést felismer­ve legyenek képesek tervezni e viszonyok fejlesztését. Minthogy tervezési gyakorlatunk az eddi­giekben főként az anyagi-techni­kai feltételek megteremtésével foglalkozott, a szélesebb értelme­zésű társadalmi tervezés készsé­gei, módszerei nem alakultak ki egységesen mindenütt. Hiszen a korábbi fejlődési szakaszban a „miből élünk” kérdései még szükségképpen gyakran háttér­ben hagyták a „hogyan élünk?” problémáit. Most pedig a „ho­gyan élünk” úgy került előtérbe, hogy gazdaságfejlesztésünk szo­cialista céljai társadalmi követel­mények formájában is konkré­tabban megfogalmazódtak. Szemlélet-, módszerváitozás ez — akárhogy is nézzük. Lecke, amelynek megtanulása és meg­oldása mindnyájunk feladata. B. L. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára berzédében a tanyai if­júságnak a külterületi szétszórt­sága miatti sajátos problémáit elemezte. Mint mondotta, e há­romnapos rendezvény jó alkalom arra, hogy a megjelent tanyai ifjúkommunisták kicse­réljék tapasztalataikat, vitat­kozzanak a változó tanyai élet­formáról, a munkáról és a közművelődésről. — Az elmúlt években rendezett tanácskozások, tapasztalatcserék voltak azok a fórumok, ahol a tanyákkal kapcsolatos vélemé­nyek elhangzottak. Ezeken a kö­zös fórumokon a tanyai viszo­nyokhoz értő, azzal foglalkozó, a tanyán élő emberek közös gon­dolkodása egy alapvető tényt le­szögezett. Ez pedig az, hogy a tanya a változások ellenére is élő valóság, a tanyán sok százezer ember éli mindennapi életét, köztük megközelítően 130—200 000 KISZ-korú fiatal. Távol élnek a világ zajától, de távol a színháztól, a távfűtéses lakástól, több ezer kötetes könyv­tártól, a művelődési lehetőségek­től is. Becsületes helytállásukkal azonban bebizonyítják, hogy ilyen viszonyok között is lehet jól dolgozni, lehet jól élni. A tanyán is számos változás tör­tént az elmúlt időszakban és ez a változás egyre tervszerűbb fo­lyamat. A legfontosabb megha­tározó tényező a nagyüzemi me­zőgazdasági termelés, annak fej- 'lődése. Az utóbbi években kiala­kult társadalmi összefogás ered­ményeként egyre több tanyaköz­pontban létrejöttek a helyi köz­művelődés, a kultúrált szabad idő eltöltésének feltételei. A továbbiakban pártunk XI. és a KISZ IX. kongresszusának az ifjúságra vonatkozó célkitű­zéseit ismertette. A párt XI. kongresszusa meghatározta köz­vetlen teendőinket és program- nyilatkozatában tudományos elő­relátással felvázolta, mit kell tennünk hosszabb távon, hogy társadalmi viszonyaink fokoza­tos fejlesztésében kibontakózzon a fejlett szocialista társadalom. — KISZ-tagságunk aktívan dolgozott a KISZ VIII. kongresz- szusa határozatának végrehajtá­sáért. Jelentős állomás volt szer­vezeteink életében a KISZ Köz­ponti Bizottság 1974. áprilisi ha­tározata, melynek eredménye­ként erősödött szövetségünk ak- cióképesisége, szervezeti élete. Egyértelműen tisztázódott, hogy mit is jelent és milyen feladato­kat ad szervezeteinknek a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítése. Az egyéni feladatvál­lalás és ennek teljesítéséről a kollektíva előtti számadás to­vábbfejlesztette KlSZ-álapszer- vezeteink aktivitását, a tagság politikai kiállását és fegyelmét. Mit várunk el a KISZ tagjai­tól? A válasz egyszerű. Továbbra is azt, hogy mindennapi munkájukat be­csületesen és maradéktalanul teljesítsék, legjobb tudásuk szerint dolgozzanak és tanul­janak. A KISZ IX. kongresszusán kitű­zött céljaink, az elhatározott program érdekében azonban fokozni szükséges az igényessé­get önmagunkkal és embertársa­inkkal szemben is. Járjon a KISZ-tag nyitott szemmel. Ne tűrje a közömbösséget, vesse fel, ha valaki a környezetében a munkafegyelem ellen vét. Éljen a nyilvános bírálat és kritika eszközeivel. Legyen aktív a köz­életben és a szocialista demok­rácia minden területén. Ehhez viszont megfelelő politikai és szakmai felkészültségre, tájéko­zottságra van szüksége. Egyetlen tanyai területen élő és dolgozó. KISZ-tag sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az ifjúságot érin­tő kérdések vitájában, vagy a saját üzeme, szövetkezete, tan­intézete, lakóhelye életével kap­csolatos tanácskozásokon, bri­gádértekezleteken, vagy egyéb fórumokon ne legyen vélemé­nye. Még hangsúlyozottabban vetődik fel ez azoknál a KISZ- tagoknál. akik -megbízatás alap­ján a különböző testületekben, bizottságokban, vezető szervek­ben képviselik a KlSZ-szerveze- tet. illetve az adott szövetkezet ifjúságát. * * « Csütörtökön 9 órától az Erkel Művelődési és Ifjúsági Házban a részvevők megvitatják a KISZ IX. kongresszusának határozatá­ból és az akcióprogram végre­hajtásából adódó időszerű fela­datokat. Szó lesz arról is, mi­lyen tennivalók várnak a tanyasi KISZ-szervezetekre a szervezeti élet továbbfejlesztésében, a köz. művelődési és sporttevékenység fellendítésében, Augusztus 19-én délután az „Edzett Ifjúságért” úszóversenyen mérik össze ere­jüket a fiatalok. Este pedig a 25. Színház művészeiből alakult „Tanya Színház” tart bemutatót a várfürdőben. Alkotmányunk ünnepén a hét •megye tanyai fiataljainak kép­viselői együtt ünnepelnek Bé­késcsaba lakosságával. A záró­napon a klubélettel kapcsolat­ban cserélik ki tapasztalataikat, majd társadalmi munkában se- gítkeznek a húskombinát építé­sében. Len — géppel Az igarsimontornyai Lenin Termelőszövetkezet 340 hektáron ter­meszt lent. A betakarítás minden fázisát, a nyűvést, a kévébekötést és a bálázást gépesítették. Gépi erővel rakják a kazlakat is. (MTI totó: Fehérváry Ferenc Iclvelele — KS) ti* A.

Next

/
Thumbnails
Contents