Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
Folytatja tanácskozását az el nem kötelezettek értekezlete Tito és Gandhi felszólalása Colombo Kedden Colombóban folytatta munkáját az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete. A keddi ülés első szónokaként Jo_ szip Broz Tito jugoszláv elnök emelkedett szólásra. Sajnálkozással szólt arról, hogy a leszerelés terén nem sikerült kielégítő eredményeket elérni. A fegyverkezési hajsza egyre inkább az ingatagság, a feszültség és a veszély forrásává válik, mind nagyobb mértékben fenyegeti a világ békéjét és biztonságát — mondotta, majd javasolta, hogy az ENSZ-köz- gyűlés foglalkozzon külön, rendkívüli ülésszakon a leszerelés problémájával. Tito állást foglalt a nemzetközi politikai és gazdasági kap. J csolatpk új rendszerének kiépí- l tése mellett és megbélyegezte az imperialista erőket, amiért le akarják igázni az el nem kötelezett országokat és akadályokat gördít ének politikái és gazdasági felemelkedésük útjába. A jugoszláv elnök befejezésül támogatásáról biztosította azt a gondolatot, hogy az Indiai-óceán térségét változtassák a béke és az együttműködés övezetévé. A második napon felszólalt Hafez Asszad szíriai elnök. Hangoztatta, hogy a Közel-Keleten csak akkor lesz tartós bébe, ha Izrael kivonul minden 1967-ben megszállt arab területről és helyreállítják a Palesztinái arab nép nemzeti jo- jait. Párhuzamot vont a közel- keleti és a dél-afrikai helyzet között és rámutatott, hogy mindkét válsággóc a háború kirobbanásával fenyeget. Országa libanoni szerepéről szólva, a szíriai államfő kijelentette: Szíria minden tőle telhetőt elkövetett, hogy véget vessen a libanoni háborúnak. Kifejtette, az összes érdekelt fél együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az ország kijusson a válságból. Felszólalt a vitában Indira Garídhi, India miniszterelnöke és Pák Szong Csői, a» Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnöke. Indira Gandhi mindenekelőtt aláhúzta, hogy az el nem kötelezettségi mozgalom résztvevői egységesek a szabadságra, az egyenlőségre, a békére és a szilárd helyzetre való törekvésükben. Megemlítette, hogy még mindig érezhetőek a hidegháború és a gyarmati uralom következményei. Az el nem kötelezettségi mozgalom sikerei arra ösztönözték az ellenfelet, hogy megpróbálja megosztani és gyengíteni azt. kétségbe vonja pozitív erőfeszítéseinket —mondotta Indira Gandhi. — Az el nem kötelezett országoknak határozottan harcolniuk kell az ilyen nézetek ellen. Remélem, hogy megtaláljuk az együttműködés formáit és végleg felszá- | molhatjuk a gyarmati múlt örökségét. Az el .nem kötelezett országok előtt — mondotta végezetül Indira Gandhi — nagy lehetőségek állnak, hogy közös erőfeszítéssel kivívják a tartós hév- két. Ennek a békének — hangsúlyozta a miniszterelnök-asz- szony — az enyhülésen, a leszerelésen és az együttműködésen kell alapulnia. Görög hadgyakorlat Nagyszabású hadgyakorlat kezdődött a Korínthoszi-csatorna térségében görög .tengerészgyalogosok részvételével a kiéleződött görög—török viszonnyal összefüggésben (Tclefotó—AP—MTI—KS) 1 db Nysa 521-es Toiuos vegyes használatú gépkocsi eladó. Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet, Szarvas, Béke u. 2—4. Szállítási csoport. Háztáji ágazatvezetői mun. kakörbe II. kategóriás tsz felsőfokú végzettségű fiatal szakembert azonnal felvesz (állattenyésztő szakon végzettek előnyben). Jelentkezés: a kaszaperi Le. nin Mgtsz személyzeti vezetőjénél. ______________________________!l S ajtótájékoztató a román nagykövetségen Libanoni helyzet A Pravda cikke Moszkva A libanoni partok előtt blokádot vont izraeli haditengerészet kalózakciójának célja az, hogy elvágja a külvilágtól a li. | banoni hazafias erőket, megakadályozza a gyógyszer-, élelmiszer- és fegyverszállításokat — írja a Pravda keddi, a libanoni helyzettel foglalkozó kommentárjában Jurij Gluhov. Az izraeli szoldateszka a libanoni hazafiakra és a palesztin ellenállási mozgalomra mért csapással arra törekszik, hogy meggyengítse a libanoni jobboldali erők frontális támadásával szembeni ellenállást. Tel- Aviv azonban közvetlen módon is ösztönzi- a libanoni nemzetellenes körök tevékenységét: a Daily Telegraph értesülése szerint folyamatosan titkos fegyverszállításokkal segíti a jobboldalt. , ■ A Libanon elleni tengeri blokád az oi’szág belúgyeibe való nyílt beavatkozás — Tel-Aviv újabb agresszív cselekménye az arab országok ellen. Izrael ezúttal is kihasználja a zűrzavaros helyzetet és egyre növekvő étvágya kielégítésére számít. Tevékenysége szoros kapcsolat- i ban áll más imperialista erők közel-keleti próbálkozásaival. | A Román Szocialista Köztársaság közelgő nemzeti ünnepe j alkalmából kedden a román nagykövetségen sajtótájékozta- j tót tartott Constantin Cimb- ru, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Elmondta, hogy az országban mind az ipar. mind pedig a mezőgazdaság jelentősen fejlődik: Lisszabon t Portugáliában párttá szerve- ! zödik a szociáldemokrata mozgalom — jelentették be egy Portóban megtartott sajtótájékoztatón. A Portugál Szociáldemokrata Párt alapító tagjai: Artur Santos Silva, Jose Augusto Seabra j és Jorge de Sa Borges. Valamennyien a Sa Carneiro vezette Demokratikus Néppárt (PPD) vezető politikusai voltak, de jobb-közép orientációja miatt decemberben kiváltak a párt! a termelési eredmények mindkét területen figyelemre méltók. A továbbiakban hangsúlyozta a szocialista /országok közötti kapcsolatok fontosságát, a kommunista és munkáspártok együttműködését. Kiemelte Románia és Magyarország politikai, gazdasági és tudományos- kulturális kapcsolatainak jelentőségét. ból. Velük együtt szakított a PPD-vel Guerreiro megbízott főtitkár is. Az egyelőre csekély politikai befolyásra számítható szociáldemokrata párt alapítói elmondták, hogy támogatni akarják Soares kormányát a gazdasági és a társadalmi feszültségek leküzdésében. Programjukból kitűnik, hogy a portugál politikai „színskálán” a szocialisták ,és a néppártiak között keresik helyüket. (MTI) Portugália: Párttá szerveződik a szociáldemokrata mozgalom Nyersanyag és világpolitika AZ EL NEM KÖTELEZETT országok colomból csúcsértekez. létén az egyik legnagyobb és legbonyolultabb kérdés a fejlődő országok által követelt „uj gazdasági rendszer” megvitatása. Üjra az érdeklődés középpontjába állította (politikai szempontból is) a közgazdászokat állandóan foglalkoztató nyersanyagpiacot. Eltekintve az olajtól, amelynek birtokosai éf exportőrei különleges helyzetben vannak és a fejlődő országok között elhatárolt, a többieknél jóval gazdagabb csoportot alkotnak — a többi fejlődő ország elégedetlen a nyersanyag- árak alakulásával. Igaz, hogy nemcsak az olaj, hanem más nyersanyagok ára is emelkedett. Éppen ilyen igaz azonban az is, bogy az áremelkedés nero érte el a vezető tőkés országokban az utóbbi években tapasztalt infláció ütemét. Még kevésbé érte el azoknak az ipari késztermékeknek a drágulási ritmusát, amelyeket a fejlődő országok részben fogyasztási célra, részben pedig iparuk alapjainak megteremtéséhez importálni kénytelenek 1 AZ IDÉN már történt kísérlet az UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája) Nairobiban tartott értekezletén a nyersflnyagpiacok stabi. iizálására. A fejlődő országok azt akarták elérni, hogy hozzanak létre hárommilliard dolláros alapot, amely megfelelő védelmet nyújthatott volna a nyersanyagárak ingadozásával szemben. A követelést a fejlett tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem lehetett megvalósítani. Feltételezhető, hogy Colombóban (és Colombo után) valamilyen formában újabb kísérletet tesznek a fejlődő országok a nyersanyagárak ingadozásának megakadályozására. A tőkés nyersanyagpiacokat szemlélvén 1976 közepén nagyon is kérdéses, hogy a kísérlet eredménnyel jár. Egészében véve: a piacot az jellemzi, hogy a nyersanyagárak továbbra is emelkednek. A nemzetközileg egyik legsűrűbben használt nyersanyag-ármu- tató, a „Reuter-index” 1974. évi átlaga 1309 volt. 1975-ben 1118. ra visszaesett. 1978 elején az index újra emelkedni kezdett és az első évnegyed végéig 1400 fölé emelkedett. Ettől kezdve az emelkedés folytatódott és jú. lius végén az ál index már 1550 körül járt! Mindenekelőtt tehát azt a következtetést kell levonni, hogy indokolt a fejlődő országok aggodalma. Hiszen 1975-ben — a rendkívül erős tőkés infláció évében — a nyersanyagárak in. dexe visszaesett. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomban a nyersanyagokat exportáló és iparcikkeket vásárló fejlődő országok járták rosszul. Igaz, 1976-ban a tőkés konjunktúra megerősödése egy. ben a nyersanyagok iránti. keresletet is növelte. Ezzel magyarázható a nyersanyag-árindex mostani növekedése. A FEJLŐDŐ országok mégis joggal aggódnak. Mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy a nyersanyag-árindexben olyan cikkek is szerepelnek, amelyekből a fejlődő országok egészében behozatalra szorulnak, s ezt a behozatalt csak az Egyesült Államok és Kanada szállításaival tudják fedezni. A nyersanyag, a búza. Ara tavaly alacsonyabb volt, mint 1974-ben. 1976 elején pedig tonnánként 200 dollár alá süllyedt. A tőzsdék előrejelzése szerint 65—70 millió tonna exportbúza áll majd az idén rendelkezésre. Ugyanakkor azonban Nyugat- Európában az aszály miatt a vártnál sokkal gyengébb a búzatermés, sőt az Egyesült Államokban is. Ezért a januártól áprilisig továbbsüllyedő búzaár májusban újra emelkedni kezdett és ma az a vélemény, hogy 200 dollár fölött fog stabilizálódni. Ez a nyersanyagpiac áralakulásának egy olyan eleme, amely egészében véve ked. vezőtlen a fejlődő országok számára. A MÁSIK, ennél bonyolultabb probléma, hogy egyéb vonatkozásban sem lehet kiugró árfolyamnövekedést várni. A magyarázata: a legtöbb ipari nyersanyagból a tőkés visszaesés múlt két évében jelentős készletek halmozódtak fel. A felhalmozott készletek az árak lassú emelkedésekor megjelennek ugyan a világpiacon, de nyomni is fogják az árakat és megakadályozzák,az igazán komoly növekedést. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy. olyan rendkívül fontos ipa. ri nyersanyagok, mint az alumínium, a réz, az ón és a nyersgumi esetében az árszínvonal valamivel magasabb ugyan a tavalyinál — de mégis mindig jóval alacsonyabb az 1974-es szintnél! Ez is jellemzi, hogy a fejlődő országok a valós helyzetből indulnak ki, amikor arra hivatkoznak, hogy az általuk importált iparcikkek ára állandóan emelkedik — miközben a nyersanyagpiac ingadozását nincs módjukban befolyásolni. Annál is inkább így van, mert a tőkés ipari országok legutóbbi gazdasági visszaesése idején maguk a nyersanyagtermelők is csökkentették kényszerűségből termelésüket, remélvén, hogy így megakadályozhatják az árak még nagyobb mértékű esését. A piac megélénkülésével, a kínálat növekedésével a ki nem használt termelőkapacitás szűk. ségszerűen „sorompóba lép”, növelni fogja a kínálatot, ami nyomja az árakat. A TŐKÉS konjunktúra 1.976- ban a nyersanyagok árának némi emelkedését hozza majd. Az emelkedés azonban nem lesz különösebben erős. És ami a legfontosabb: üteme túlságosan alacsony ahhoz, hogy kiegyenlítse azt a hátrányt, amelyet a nemzetközi kereskedelmi forga. lomnak a vásárolt iparcikkek jóval nagyobb mérvű áremelkedése okoz a fejlődő országokban. (—i—e.) 2 1976. AUGUSZTA IS. (
