Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
Tiszta, virágos Elekért Lelkesen, fegyelmezetten, harcszerüen Egyre több a társadalmi munkavállalás Négy évvel ezelőtt mindössze 293 ezer forint értékű társadalmi munkával „dicsekedhettek” Elek nagyközség lakói. Ez az összeg a kővetkező évben megháromszorozódott, az elmúlt évben pedig már meghaladta az 1 millió 140 ezer forintot. Ebből az emelkedő statisztikai sorból egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi evekbep figyelemre méltó változások történtek a közgondolkodásban. Egyre többen veszik ki részükéit a nagyközség szépítéséből, a különböző társadalmi munkából, és nemcsak az intézmények, üzemek dolgozói tevékenykednek szorgalmasan, hanem — amint az egy közelmúltban nyilvánosságra hozott táblázatból kitűnik — a lakosság is. A rangsort a lakosság által végzett társadalmi munka értéke vezeti több mint 565 ezer forinttal. A nagyobb kollektívák közül, kiemelkedik a helyi Lenin Termelőszövetkezet, amelynek tagjai negyedmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község szépítéséhez, gazdagításához. Dicséretes az í is, hogy a legfiatalabbak az iskolák tanulói is példamutatóan szorgoskodtak, hiszen a több nemzetiség lakta községben a magyar és a román iskola tanulói csaknem 200 ezer forint értékű munkát végeztek. Eleken is, mint másutt, főleg a járdaépítést és az azt követő munkákat végezték előszeretettel. Nem kellett különösebb rábeszélés az árkok és átereszek takarításához sem, sokan vettek részt a parkok, virágoskertek gondozásában, az iskolák karbantartásában. Az utóbbi két évben a község belterületén és a peremen levő gödrök helyére több mint 1000 facsemete került, eltüntetve a „sebhelyeket” és javítva a község levegőjét, szépítve arculatát. Nem tartják befejezettnek a fásítást, mert a további ügybuzgalomra számítva elkészítették az ötödik öt év fásítási tervét, feltüntetve azon, hogy az egymást követő években hol, milyen sorrendben kell nagyobb mennyiségű fát ültetni. Figyelemre méltó a tanácstagok, valamint a különböző társadalmi szervek segítség- nyújtása a „Tiszta, virágos Elekért” mozgalom terjesztéséhez, propagálásához. A tanácstagok példamutatóan, elsősorban a lakóépületeik előtti teret virágosították, majd őket az intézmények, üzemek követték. Jelenleg a községben levő lakóépületek egy- harmada előtt díszlik szépen gondozott virágoskert. Meg kell említeni a szakmunkás- képző intézet tanulóit, akik dicséretre méltóan nemcsak fásították és füvesítették a Hősök kertjét, hanem vállalták annak rendszeres gondozását is. Élen járnak a társadalmi munkaakcióban a szocialista brigádok. Elsősorban a termelőszövetkezetiek, akik vállalták a földutak simítását, a gödrökben levő nádasok irtását, szemétlerakó helyek kialakítását és a játszóterek felszerelését. A kosárfonó üzem brigádjai játékokat, ülőkéket, hulladéktartókat készítenek az óvodásoknak és vállalták az öregek napközi otthonának meszelését, takarítását. Az elekiek az idén még tevékenyebben kívánnak részt venni a társadalmi munkaakcióban, hiszen ez évtől kezdődően jelentős összeget kapnak azok a nagyközségek, amelyek a társadalmi versenymozgalomban az első három helyen végeznek. —Bó— a szocialista országok támogatják, nemcsak szóban, hanem az_ zal a 12 milliárd rubellel is, amelyet ezen országok eddig a fejlődő országoknak nyújtottak. A szocialista országok segítségével megvalósuló beruházások a fiatal fejlődő országok iparának megteremtését vagy megerősítését segítik, a kedvező hiteleket a felépült gyárak által kibocsátott késztermékekkel is törleszthetik. A gazdaságilag fejlett országokban 1960-ban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 11-szer nagyobb volt, mint a fejlődő országokban. 1971-ben ez az arány 14;l-re módosult Az egy lakosra számított társadalmi össztermék 1960—72. között, a fejlett tőkés országokban 3,3 százalékkal, a fejlődőkben 2,7 százalékkal emelkedett. A fejlődő országok első számú gond. ja a népesség élelmiszerellátása. Az ázsiai és afrikai országok lakosságának többsége csak 1200 1500 kalória értékű élelmiszert fogyaszt naponta. A népesség gyors növekedése, a mezőgazda- sági termelés alacsony színvonala ezen országok többségében a szegénységet és elmaradottságot konzerválja. Míg a fejlett országokban 1 ha termőterület 21 ember élelmiszerszükségleteit fedezi, addig a fejlődő országokban ez a terület három embert sem tud eltartani. Ezért például ezekben az országokban az 1973—74-es gazdasági évben az előző évinél 10 milliárd dollárnál nagyobb összeget kellett élelmiszer beszerzésére fordítani. A harmadik világ országai 1960-ban 7, 1973-ban 11,3 százalékban részesedtek a világ ipari termeléséből. Ezek az államok 1930-es 31,3 százalékos részesedése a világ exportjából, 1972-ben 19,6 százalékra csökkent. 1974-ben az olajárrobbanás következtében ugyan 28,8 százalékra növekedett, de az olajexportáló országok nélkül 11,5 százalékot tett ki csupán. A fejlődő országokból származik például a világon exportált bauxit 88, a fémalumínium 5, a krómérc 22, a rézérc 42, a fémréz 44, a vasérc 42, a mangánérc 51, a nikkelére 24 és a műtrágya-alapanyag 43 százaléka. Ezek az országok adják a világ cukortermelésének 62, a nyersgumi és a növényi rost termelésének 100 és a gyapot termelésének 60 százalékát. 1960 —72. között a fejlődők exportja 27,4 milliárd dollárról 72,1 milliárd dollárra emelkedett. Az import ugyanebben az időszakban 24,8 milliárd dollárról 74 milliái'd dollárra nőtt. A főleg gépekből, berendezésekből és élelmiszerekből álló import a fejlett tőkés országokból származik elsősorban. A száz évvel ezelőtt kialakult a gyengéb. beknek hátrányos munkamegosztás megváltoztatása, a sokoldalú gazdasági, műszaki segítség lehetővé tenné, hogy a fejlő dés gyümölcseit minden nép egyformán élvezhesse. Gyakorlaton a gyulai munkásőrök A legtöbb embernek a szabad szombat és a vasárnap az egész heti megfeszített munka után pihenést, kikapcsolódást jelent. A munkásőröknek általában ezekről a napokról nem a pihenő jut eszükbe, hanem a hétköznapi munkánál semmivel sem kisebb erőfeszítést igénylő gyakorlat, felkészülés. így volt az elmúlt hét két utolsó napján a Kun Béla nevét viselő gyulai városi-járási munkásőr zászlóaljé tagjainál is, akik kétnapos őszi összevonáson vettek részt. Az első napon a lőtéren adtak , tanú- bizonyságot arról, hogyan készültek fel az év eddig eltelt hónapjaiban, hogyan sajátították el az elfnéleti tudnivalókat, és ami talán még | fontosabb, miképpen tudják mindezt megvalósítani a gyakorlatban. Nos, a gyulai városi-járási munkásőr zászlóalj valamennyi tagja fegyelmezetten hajtotta végre az előírt feladatokat és bár kiadós eső zavarta még a lövészetet, ennek ellenére meg- , felelően sikerült „leküzdeni” a célokat. Másnap, vasárnap még az éj leple alatt gépkocsira szálltak és elindultak, hogy a várostól nem messze egy erdős, j bozótos területen végrehajt-1 sák a harcászati feladatot, j Két század külön kötelékben gyakorlatozott. Az egyiknek) az volt a feladata,hogy felku- j tassa az országba hatolt „el- . lenséges csoportot”, azt fel- j számolja, megsemmisítse. A másik század a feltételezések szerint egy bűnöző csoport, gyülekező helyét fogta körül, akik a börtönben levő társai- j kát ákarták kiszabadítani. Az j egész gyakorlat a feladatnak megfelelően és harcszerüen zajlott le. A munkásőrök raj- I taütöttek az ellenséges cső- | porton, amelyet először szak- | sze,rűen és gyorsan körűiké-! rítettek, majd rövid tűzharc j után egy részét „megsemmi- í sitették', másik részét elfog- ták. 'Ám nemcsak ennyiből f állt a gyakorlat. Ennél jóval I komplexebb feladatot állítot- I tak a munkásőrök elé. hiszen i az „ellenség” felhasznált ellenük vegyi gránátot is. Ennek ! során a biztonság érdekében felöltötték az új vegyvédelmi felszerelésüket, ruházatukat. Újdonság volt az is, hogy a gyakorlatok során most először alkalmaztak úgynevezett seb-imitálásokat, amelyekkel j élethűen tudták bemutatni a különböző sebesüléseket, töréseket, sérüléseket és azok ellátását, amelyet a doktorok, felcserek nagy körültekintéssel és szakértelemmel végeztek. A megyében tevékenykedő munkásőr zászlóaljak közül a gyulaiak gyakorlatára került ; sor először. A megyei parancsnokság felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy tapasztalatszerzés céljából a megyei és járási egységek. ! hivatásos és társadalmi parancsnokai részt vegyenek a 3 1976. AUGUSZTUS 17. gyakorlaton és annak minden fázisát közelről megszemlélhessék. Az „ütközet” végét jelző rakéták fellövése után az egységek gépkocsira szálltak, májd felsorakoztak a vezetési ponton, ahol Tóth Pál,! a munkásőrség megyei pa- j rancsnoka adott rövid értéke- { .lést a két napon tapasztaltak-] lói. Köszönetét mondott az; egység valamennyi tagjának a példás fegyelemért, jó tér- j vezésért, a feladatok lelkiismeretes, pontos végrehajtásáért, ami a kétnapos gyakorlatot jellemezte. Megkérte a munkásőröket, tolmácsolják a megyei parancsnokság köszönetét a bázishelyi párt- és gazdaságvezetőknek is, akik az első napon személyes részvételükkel, munkásőreikkel való beszélgetésekkel igyekeztek elősegíteni a gyakorlat sikerét. Harcszerüen kihasználva a terep adottságait, közelítik meg az ellenséget A sebesülteket az orvosok és felcserek szakszerűen és gyorsan látták el megfelelő kötözéssel Tóth Pál, a megyei parancsnok értékeli a kétnapos gyakorlat tapasztalatait Béla Otíé
